Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-24 / 54. szám

1999. február 24., szerda Hazai Tükör Dlmántúli Napló 3 Fennakadt a maffiatörvény Alkotmányellenes a maffia- ellenes törvénycsomag - de­rül ki az Alkotmánybíróság keddi határozatából. így a szervezett bűnözés elleni fel­lépés szabályairól szóló, a képviselők által az 1998. de­cember 22-ei ülésnapon elfo­gadott, de ki nem hirdetett törvényt a köztársasági elnök átdolgozásra visszaküldi az Országgyűlésnek. A törvényt - a kormány indít­ványára - az államfő azért küldte el az Alkotmánybíró­ságnak, mert a javaslat parla­menti vitájában a szocialista és a szabaddemokrata képviselők nem értettek egyet a koalíciós képviselőkkel abban, hogy a rendőrségi és az idegenrendé­szeti törvénynek mely passzu­sai módosíthatók egyszerű (s nem kétharmados) többséggel. A két ellenzéki párt vélemé­nye szerint a korábban minősí­tett többséggel elfogadott tör­vények csak a képviselők két­harmadának egyetértésével vál­toztathatók meg. A taláros testület ennek az ál­láspontnak adott igazat, amikor határozatában megfogalmazta: A képviselők kétharmadának igenlő szavazata szükséges minden esetben, amikor olyan törvényt szeretnének módosí­tani vagy kiegészíteni, amely­nek megalkotásakor is alapfel­tétel volt a minősített többségű egyetértés. A formai kifogás megfogal­mazása után a maffiaellenes törvénycsomagnak nevezett jogszabályt tartalmilag már nem vizsgálták az alkotmány­bírák.- A minősített többség olyan fontos alkotmányos követel­mény, hogy a szóban forgó jog­szabály tartalmi vizsgálatára az Alkotmánybíróság már nem is vállalkozhatott - nyilatkozta a határozat kihirdetését követően Erdei Árpád alkotmánybíró, aki ugyanakkor kifejtette: a tör­vény tartalmi vizsgálata esetén bizonyára találtak volna olyan rendelkezéseket, amelyek meg­felelnének az alkotmányos kö­vetelményeknek. Három alkotmánybíró vi­szont éppen azért fogalmazta meg a többségtől eltérő külön­véleményét, mert a testület ér­demben nem vizsgálta az eléjük terjesztett jogszabályt, holott ál­láspontjuk szerint annak vala­mennyi rendelkezését külön- külön tartalmi alkotmányossági vizsgálat alá kellett volna-vetni. Az ellenzéki és a kormány­pártok az Alkotmánybíróság határozatának ismeretében egymásra hárítják a törvényho­zási kudarc miatti felelősséget - derül ki a pártok első reagálá­sából. A nyilatkozók jelezték: a szervezett bűnözés elleni haté­konyabb fellépés lehetősége ebben a helyzetben sajnálatos késedelmet szenved. Horváth Magdolna Sztrájkra készülnek az egészségügyi dolgozók Mi lesz a betegekkel? Az egészségügyi és szociális dolgozók körében aláírás- gyűjtés kezdődik, kiderí­tendő, hányán támogatnának egy esetleges sztrájkot. A la­kosságot persze az is foglal­koztatja, hogy mi történik a betegekkel, ha az orvosok és a nővérek sztrájkba lépnek. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezeté­nek vezetősége már valameny- nyi alapszervezetéhez elküldte ajánlását, amely a sztrájk esetén törvényes és elégséges szolgál­tatások szintjéről szól. Bertái Olga személyében kinevezték a szakszervezet sztrájkügyben il­letékes szóvivőjét is. A szóvivő közölte, hogy két hét múlva az alapszervezetek vezetőinek országos értekezle­tén születik majd döntés a sztrájk meghirdetéséről. Bertái Olga hangsúlyozta, hogy nem pusztán a 16 százalékos bér­emelésért küzdenek, hanem az intézmények ellehetetlenülése ellen, a biztonságos betegellá­tás fennmaradásáért is. Amennyiben az országos érte­kezlet a sztrájk mellett dönt, a munkabeszüntetések március második felére várhatóak. Az első lépésben feltehetően csak néhány órás figyelmeztető sztrájkról lehet szó. Az egész napos munkabeszüntetés csak ezután következne. Ami az elégséges szolgálta­tásokat illeti, mindenütt hely­ben kell megállapodást kötni a szakszervezet és az intézmény vezetősége között - mutatott rá a szóvivő. Általánosságban el­mondható, hogy minden sürgős esetet el kell látni, ám a terve­zett műtétek elmaradnak. A kórházakban és a szociális in­tézményekben a hétvégi ügye­lethez hasonló szintű ellátásra számíthatnak a betegek. A szakrendelők sebészetén mindenkit megvizsgálnak majd, de csaknem bizonyos, hogy a szemészeteken csupán a sürgős beavatkozást igénylő beavatkozásokat hajtják végre - szemüvegfelírás nem lesz. A háziorvosi rendelőkben várha­tóan semmilyen változást nem érzékelnek majd a betegek, mert az első orvoshoz fordulás joga a sztrájk idején is minden­kit megillet. N. Zs. Mezőgazdaság és hivatás A mezőgazdasági szakiskoláknak nemcsak a korszerű alap­képzéshez, hanem a felnőtt továbbképzéshez, az ezüst- és aranykalászos gazdaképzéshez is szükségük van a jelenlegi­nél nagyobb és fejlettebb saját tangazdaságokra. Ezt az Országgyűlés kisgaz­dapárti alelnöke hangsúlyozta a szentlőrinci Újhelyi Imre Mezőgazdasági és Közgazda- sági Szakközépiskolában tett keddi látogatását követő sajtó- tájékoztatóján. Gyimóthy Géza (képünkön) kifejtette: a paraszti élet nem egyszerű szakma, hanem olyan hivatás, melynek elköte­lezettjei megérdemlik, hogy a legjobb körülmények között szerezzék meg a sikeres tevé­kenységhez szükséges ismere­teket és gyakorlati tudást. A parlament alelnöke kije­lentette: a kormányzat felelős­sége is, hogy megteremtse a családi gazdaságok megerő­södésének feltételeit. A be­szerzési, értékesítési és feldol­gozási szövetkezetekké ala­kuló gazdaságoknak ugyanis ez nem feltétlen érdekük. A huszonnyolc egykori ál­lami gazdaságból lett mező- gazdasági részvénytársaságot a jelenlegi kormányzat meg­tartja állami tulajdonban - mondta Gyimóthy Géza -, de jövedelemtermelő képességü­ket feltétlenül javítaniuk kell a jövőben. Szólt arról is: az állami tu­lajdonú agrárgazdaságok a szakképzés és a felsőok­tatás intéz­ményeivel kiegészülve a hazai mező- gazdaság szellemi központjaivá, a korszerű termelési módszerek terjesztő­ivé, a legjobb szaporítóanya­gok kihelyezőivé, a legújabb szakmai ismeretek és gyakor­lati módszerek közvetítőivé válhatnak. Mindezek miatt szükséges, hogy a mezőgazda- sági szakképzés intézményei a jelenleginél korszerűbben fel­szerelt és nagyobb méretű tangazdaságokkal rendelkez­zenek - hangoztatta Gyimóthy Géza. MTI A bizottság tagjai a tőzsdén FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Tőzsdenézőben Az Országgyűlés Költségve­tési és Pénzügyi Bizottsága tegnap a Budapesti Értéktőzs­dére látogatott. A tőzsde veze­tői és a parlamenti bizottság találkozóján részt vett Tarafás Imre, az Állami Pénz- és Tő­kepiaci Felügyelet elnöke is. Szekeres Imre, a bizottság szocialista elnöke a találkozó alkalmával kijelentette, hogy elkerülhetetlennek látja pót­költségvetés készítését az 1999. évre. Szekeres Imre véleménye szerint a költségvetési tartalék zárolása helyes lépés volt, de nem elegendő. Úgy vélte, hogy pótköltségvetés készíté­sét a januári hiányon kívül más ügyek is indokolják, egyebek között az árvíz- és belvízvédelemmel kapcsolatos várható kiadások. A Magyar Sajtó Háza felújításáért Remélhetőleg még ezen a nyáron megkezdődhet a Magyar Sajtó Házának teljes felújítása, otthonosabbá alakítása. Ez annak a felajánlásnak köszönhető, amelyet a 117. Újságíró­bálon tett a közelmúltban Sugár András a Westel 900 Rt. ve­zérigazgatója. A kétmillió forint alaptőkéjű kezdeményezés­hez máris csatlakozott az ERAVIS Rt. A több mint kilencvenesz- tendős műemlék jellegű épület ötvenharmadik éve ad otthont a Magyar Sajtó Háza elneve­zéssel a legnagyobb létszámú hazai szakmai szervezetnek, amelynek jelenleg több mint 7000 tagja van. A felújítás megkezdése most már elkerülhetetlen. Az egykori legendás 25. Színház otthonául szolgáló tetőtéri te­rem, amely a többi helyiséggel együtt valamikor pezsgő életű kulturális centrum volt, azért sem alkalmas a korábbiakhoz hasonló létszámú színvonalas események megrendezésére, mert az épület tetőszerkezeté­nek elavultsága miatt annak megbontása - az eddigi szak­értői vélemények szerint - csak tízmillió forint feletti át­építéssel hozható rendbe. A Westel 900 Rt. - amely ötödik esztendeje a MÚOSZ hivatalos kommunikációs tá­mogatója - kezdeményezésé­vel arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy a főváros egyik legszebb közútjának - az Andrássy útnak - olyan ér­tékes épületéről van szó, amelynek rendbehozatala közérdeket is szolgál. Ezért bármilyen vállalat, cég, közösség, egyesület csat­lakozása ehhez a kezdemé­nyezéshez nem csak a MÚ­OSZ ügyének és céljainak tá­mogatását jelenti, hanem hoz­zájárulás lehet egy patinás fő­városi épület megújulásához. A támogatók neve az épület­ben megörökítésre kerül. A kezdeményezéshez csat­lakozni kívánók számára kö­zöljük a MÚOSZ címét: 1062 Budapest, Andrássy u. 101. Hírcsatorna Kétmilliárdos garéi prog­ram. A garéi veszélyes hulla­dék ártalmatlanításának 2000 végéig szóló programja 2,1 mil­liárd forintba kerül. A progra­mot kedden már jóváhagyta a kormány is - közölte Borbély János, a Környezetvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. Mentelmi ügyek. Az Ország- gyűlés Mentelmi, Összeférhe­tetlenségi és Mandátumvizs­gáló Bizottsága kedden nem függesztette fel sem Eörsi Má­tyás (SZDSZ), sem Csurka Ist­ván (MIÉP) mentelmi jogát. Eörsi ellen Simicska Lajos, az APEH elnöke, Csurka ellen a pártjából kizárt Szabó Lukács független képviselő kezdemé­nyezett eljárást. Vízlépcső 15 év múlva? Nemcsók János, az Országgyű­lés Környezetvédelmi Bizott­ságának alelnöke elképzelhető­nek tartja, hogy a dunai vízlép­cső ügyében meg lehet egyezni a szlovákokkal alsó duzzasztás nélkül is. Nemcsók szerint azonban tizenöt év múlva biz­tosan meg kell építeni a duz­zasztóművet, s addig hatalmas kár éri az országot. Glatz az esélyes. A Magyar Tudományos Akadémia május­ban tartja tisztújító közgyűlését. Sáry László, a jelölőbizottság titkára szerint az elnöki posztra a legesélyesebb jelölt Glatz Fe­renc, az Akadémia jelenlegi el­nöke. Önkormányzati zárlat. Az SZDSZ felszólítja a kormányt, hogy szabadítsa fel az önkor­mányzatok költségvetéséből zárolt 8,4 milliárd forintot - közölte Wekler Ferenc, a párt ügyvivője. Ezt annak érdeké­ben sürgetik a szabaddemokra­ták, hogy kezelhetővé válhas­son a közalkalmazottak köré­ben tapasztalható bérfeszültség. Rektori konferencia. Mé­száros Rezső, a szegedi József Attila Tudományegyetem rek­torának személyében új elnököt választott keddi zárt ülésén a Magyar Rektori Konferencia. A sofőrt kihallgatták. A ja­nuár 24-én az ausztriai Deutschlandsberg közelében szerencsétlenül járt magyar busz sofőrje ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A vizsgáló- bíró hétfőn kihallgatta a 44 éves magyar férfit. A Horn-iratok pere. Tegnap a Fővárosi Bíróságon megkez­dődött az a büntetőper, amelyet Horn Gyula szolgálati iratainak eltűnése ügyében indított két minisztériumi alkalmazott ellen a katonai ügyészség. Gyorshajtók az élen Elkészült a tavalyi közúti bal­esetek statisztikája. A fiizetnyi adatot Keres László rend­őrezredessel, az Országos Rendőr-főkapitányság főosz­tályvezetőjével tekintettük át. A halálos balesetek száma (1237) csaknem 1 százalékkal, a balesetekben életüket vesztettek száma (1366) mintegy 2 száza­lékkal csökkent. Egyre több korszerű, erősített karosszériá­val, légzsákkal ellátott autó fut útjainkon, ezért van ez a kicsi, ám örvendetes javulás. A köny- nyelműség, a felelőtlenség azonban még mindig kísért útja­inkon: a súlyosan sérültek száma (8893) 6 százalékkal, a könnyebben sérülteké pedig (17 503) 7 százalékkal emelkedett. Az okok között változatla­nul az ittas vezetés és a gyors­hajtás vezeti a listát. Ha azt nézzük, hogy a megyékben előfordult balesetek hány szá­zalékát okozták ittas vezetők, akkor Nógrád vezet (19,89 százalék) Békés 19,78 száza­léka előtt. Ha az ittasan oko­zott balesetek számát tekin­tem, akkor az élen Pest megye áll (274), Győr-Moson-Sopron (205) és Borsod-Abaúj-Zemp- lén (178) előtt. A tetten ért gyorshajtókat tekintve kicsit más a kép. Pest megyét (703) Borsod-Abaúj- Zemplén (398) és a főváros (355) követi. A közúti balesetek száma 1992-ben csökkenésnek indult, ám ez a tendencia 1997-ben megtört, s tavaly már megha­ladta a 20 ezret. (koós) Egy jogerős bírósági döntés fejleményei Az RTL Klub még marad A Legfelsőbb Bíróság hétfői, jogerős döntését magyaráz­ták még tegnap is az érintet­tek. A pernyertes írisz TV nevében Baló György vezér- igazgató erkölcsi elégtételről beszélt, Révész T. Mihály, az elmarasztalt ORTT elnöke pedig kitartott korábbi állás­pontja mellett, vagyis hogy a médiahatóság nem követett el hibát a kereskedelmi frek­venciapályázat elbírálásakor. Az ítéletben érintett magánte­levíziós csatorna, a Magyar RTL tegnap közleményt adott ki, amelyben a cég vezetői úgy fogalmaznak: „Az RTL Klub mindenben eleget tett és eleget tesz a médiatörvény rendelke­zéseinek, megfelelt és megfelel minden pályázati feltételnek, így nem áll fenn jogsértő álla­pot, amelynek alapján a műsor­szolgáltatási szerződést fel le­hetne bontani.” Mint ismeretes: a Legfelsőbb Bíróság ítélete - az ORTT jog­sértésére hivatkozva - éppen ezt, vagyis a műsorszolgáltatási szerződés kötelező felbontását mondta ki hétfőn. Az RTL Klub közleménye szerint viszont a kereskedelmi csatorna „zavartalanul működik tovább, a nézők élvezhetik kedvenc műsoraikat, a kereske­delmi partnerek pedig biztosak lehetnek abban, hogy az RTL Klub hosszú távon meghatá­rozó szereplője a magyar mé­diapiacnak”. Hozzátették azt is: a csatorna közvetlenül 300, közvetve ezer embernek ad munkát Magyarországon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents