Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-03 / 33. szám

1999. február 3., szerda Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 . • Több ezer munkahely létesülhet Nagy cégek nagy idei fejlesztési tervei a megyeszékhelyen Ha minden beruházás a tervek szerint alakul, akkor akár több ezer munkahely is létesülhet idén a baranyai megyeszékhelyen, illetve annak közvetlen vonzáskörzetében. A fejlesztésben kü­lönösen a betelepült finn cégek járnak az élen, de több új mun­kahelyet teremthetnek az új kereskedelmi központok is. tömítéseket gyártó, a munkát várhatóan idén megkezdő né­met vállalkozás. A baranyai munkaerőpiacon a Pécsre igyekvő nagy kereske­delmi beruházások hozhatnak PÉCS A Nokia Monitor Kft. idén to­vább folytatja dolgozói létszá­mának növelését. A pécsi köz­pontú elektronikai cég alkal­mazottainak száma tavaly 900- ról 1250-re emelkedett, és az idei elképzelések szerint év vé­gére minden bizonnyal elérik az 1500 főt - nyilatkozta teg­nap a kérdéssel kapcsolatosan Timo Nakarai (képünkön) pr- igazgató. A külkapcsolatokért felelős szakember ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyre job­ban kiépül a cég magyarországi beszállítói partnerköre. Bara­nyában jelenleg tíz ilyen társa­sággal állnak üzleti kapcsolat­ban, melyek közvetve tovább növelik a biztos munkahelyek számát. A Nokiánál is nagyobb szá­mokban gondolkodik a fejlesz­tésnek még egy korábbi stádiumában álló Elcoteq. Mint Hajnal Sándor hu­mán igazgató­tól megtud­tuk, év végére a jelenlegi 300 fős létszám többszörösét, mintegy 900-1000 főt szeret­nének foglalkoztatni. A fejlesz­tés üteme elsősorban a megren­delésektől függ. A létszámleépítések és a munkanélküliségi ráta alakulása Baranyában Létszámleépítések I alakulása Országos munkanélk. ráta Megyei munkanélk. ráta 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 I. félév l.fé. I.fé. I. fé. I.fé. I. fé. I. fé. I. fé. I. fé. A személyzeti vezető tájé­koztatása szerint a Baranya Megyei Munkaügyi Központtal és a Pécsi Regionális Munka­erőfejlesztő és Képző Központ­tal együttműködve zökkenő- mentesen zajlik az emberek ki­választása és képzése. Az állo­mány jelentős része az Elcoteq külföldi gyáraiban ismerkedik meg az új munkával és az elvá­rásokkal. Egyenként kisebb mértékű, de összességében ugyancsak több száz embernek munkát adó fejlesztésekre készülnek a letelepült további finn cégek - mint az Ensto, a Trafocomp és a Segerstöm & Svensson -, va­lamint a Pécsi Ipari Parkba már elkötelezett gumi- és műanyag még pozitív változást. A ta­vasszal nyitó Interspaar, a nyár végére elkészülő Plaza, a Tesco, illetve induló beruhá­zásként a Pólus nemcsak a ke­reskedelem révén nyújthatnak majd bővülő álláslehetőséget, hiszen az építkezésekbe is be­kapcsolódhatnak a Baranya megyei építőipari cégek. Amint a mellékelt grafikon is mutatja, a létszámleépítések fo­lyamatosan csökkenő tenden­ciát mutatnak a megyében, a munkanélküliek száma is 20 ezer fő körül mozgott tavaly. A szakemberek idei várakozása szerint a kedvező folyamat, nem utolsósorban a már emlí­tett munkahelyteremtő beruhá­zásoknak köszönhetően, tovább folytatódik. Ennek eredménye­képpen az esztendő végéhez közeledve a munkanélküliek száma 18-19 ezer fő közé mér­séklődhet. A foglalkoztatási szakembe­rek, illetve a Pécsi Ipari Park képviselői is abban remény­kednek, hogy még egy, a Nokiához vagy az Elcoteqhez hasonló méretű céget sikerül ebben az évben Pécsre, Bara­nyába vonzani, az ugyanis je­lentősen tovább javítaná a tér­ség gazdasági és foglalkoztatási mutatóit. Kaszás E. A Philips még nem döntött A Pécsi Ipari Park illetékeseinek tájékoztatása szerint a Philips egyelőre még nem döntött esetleges pécsi beruházásáról. Mint ismert, a multinacionális cég képcsőgyárának keres he­lyet Magyarországon, az utolsó fordulóban Pécs mellett még két nyugat-dunántúli város szerepel. A nagyobb számban ren­delkezésre álló szabad munkaerő a baranyai megyeszékhely, a jobb megközelíthetőség a Vas, illetve Zala megyei városok mellett szól. A Philips több ezer négyzetméteres gyárat kíván építeni, amelynek foglalkoztatási igénye meghaladhatja a 2000 főt is. A cég rövidesen új magyarországi gyárából akarja ellátni európai megrendelőit az ott készülő televíziós képcsövekkel. Röviden Ezüstgyűrű-díj Kitüntették tegnap Pécsett Bokor Bélát, a megyei közgyűlés al- elnökét. Az Ezüstgyűrű-díjat a Művelődési Intézmények Or­szágos Szövetsége adományozta, elismerve ezzel a szövetség­ben végzett hatéves elnöki munkáját. Az indoklás szerint az e posztjáról nemrég leköszönt elnök érdemeket szerzett a külön­böző intézmények érdekeinek összehangolásában is. (ly) Tagiskola Patapoklosiban A községben idővel tagiskola lehet, és akkor a gyerekeknek nem kell bejárniuk a somogyapáti körzeti iskolaközpontba. A két önkormányzat, mielőtt végleg döntene, mérlegeli a gazda­sági körülményeket. (cs) Nyílik az ibolya A Zobáki-völgyben erdei ibolyát szedtek a kirándulók az újabb havazás kezdete előtt. Pellérd és Keszü határában gumipity­pangot és százszorszépet találtak. (cs) Melegfront: átlag alatt BARANYAI KÖRKÉP Tegnap ismét igazi téli idő köszöntött be a megyében, ráadásul, ha hinni lehet az időjárás-jelentéseknek, na­pokig eshet kisebb-nagyobb mennyiségű hó. A jelenség oka egy erősebb melegfront, amely sokakra lehet kelle­metlen hatással. Ingerlékenység, rossz közér­zet, fejfájás - ezzel számol­hatnak az elkövetkező napok­ban azok, akik érzékenyek a melegfrontra. Az időjárás vál­tozása befolyásolhatja a köz­lekedőket is: az orvosmeteo­rológusok ugyanis arra fi­gyelmeztetnek, hogy a front­hatás a reflexek romlását is okozhatja, amely vezetés közben nem elhanyagolható. Kisebb koccanásos balese­tek már tegnap is voltak Ba­ranyában, de a megyei mentő- szolgálat közlése szerint egy­előre nem kellett feltűnően sok esethez kivonulniuk, mint ahogy a kéz- és lábtörések száma is „megfelelt” a téli át­lagnak. Egyelőre. Holnap délutánra ugyanis az Országos Meteo­rológiai Szolgálat előrejelzése szerint Baranya térségében a melegfront következtében csapadékosabbra fordul az idő, hó, havas eső, sőt ónos eső is hullhat, amely már több súlyosabb balesetnek volt okozója. A megye főbb útjait tegnap reggelre már megtisztították, a közútkezelő a megszokott ügyelettel és felszereléssel várja a tél újabb „támadását”. Nyaka Sz. Jövőre már maguk olthatnak? Ha tűz van, messze a segítség SELLYE Mind a siklósi, mind a szi­getvári tűzoltók túl messze vannak Sellyétől, a pécsiek­ről nem is beszélve. Tehát helyben is szükség lenne tűz­oltóságra - vélik a városban. Tűzoltási szempontból Bara­nya kevés fehér foltjai közül az Ormánság az egyik. Hiva­tásos tűzoltóság a térség köz­pontjában nincsen, a siklósi, szigetvári és pécsi őrsök vi­szont a helyiek szerint túlsá­gosan messze vannak. Nyil­vánvaló, hogy egy-egy or­mánsági tűz eloltására na­gyobb esély van, ha nem 30-50 kilométerre fekvő vá­rosokból érkezik a segítség. Nórántné dr. Hajós Klára polgármester elmondta, az önkormányzat és a helyi tűz­oltó egyesület minél előbb szeretne létrehozni egy köz­hasznú szervezetet. Az állam­tól csak így kaphatnak egy 15-20 településből álló ellá­tási területet, és a jelenleginél valamivel több pénzt. A kö­zelmúltban már tárgyalt a vá­ros a megyei és az országos tűzoltó parancsnoksággal. A képviselő-testület követ­kező ülésén biztosan napi­rendre kerül a téma. Ha min­den jól megy, a jövő év elejé­től megkezdheti működését a sellyei tűzoltóság. N. F. Nyílt nap - árnyalt válaszokkal Tegnap késő délután a Városháza nagytermében nyílt napot tartott az önkormányzat. A település gazdasági problémái köz­ismertek, ezért a vezetők a jövőre vonatkozó döntéseik előtt kí­váncsiak voltak a polgárok véleményére, javaslataira. KOMLÓ Az előzetesen kiírt dátum - hogy a nyílt nap 3-án lesz - el­lenére zsúfolt ház előtt került sor a beszélgetésre. Sokan a fo­lyosóra szorultak, de az önkor­mányzat technikusai a bent zajló diskurzust kihangosítot- ták. Páva Zoltán polgármester előszavában arra kérte a megje­lenteket, hogy valóban közér­dekű témákról fejtsék ki véle­ményüket. Előzetesen sokan hitték, hogy a legfőbb kérdések egyike a bánya bezárása, és a vele járó, növekvő munkanélküliség lesz. Nem így történt. Ma Komlón az emberek többségét a középis­kolák megyei hatáskörbe adá­sának esélye, illetve az egyik általános iskola megszűnése érdekli. Sokak kérdését tette fel Kelemen Katalin dávidföldi la­kos, amikor gyermeke jövőjét féltve az ottani iskola esetleges bezárásáról kérdezett. A polgármester válaszában arra tért ki, hogy egyetlen szü­lőnek és pedagógusnak sem kell félnie, az intézmény, azaz az objektum bezárása nem a szellemiség megszünteté­sét jelenti. Bármely „ház” csukja be kapuit, az iskolák ere­deti célkitű­zései, a tago­zatok megma­radnak. Ráadásul úgy, hogy pedagógusokat és közalkalma­zottakat sem kell elbocsátani. A nyugdíjasok nevében Jászka Emil kért szó, aki a hiá­nyos közvilágításról, a nyilvá­nos WC-k hiányáról szólt. Po­lks József irodavezető el­mondta, hogy Komlón már többször próbálkoztak nyilvá­nos illemhely kialakításával, eddig sikertelenül. A közvilágí­tás valóban létező anomáliájá­ról sem a Dédász tehet, hanem a vandál rongálok. Természetesen szóba került a település tisztasága is. Ezt a kérdést egyéb felvetései mellett Ónozó Lajos, dávidföldi lakos (képünkön) is firtatta. A Város­gazdálkodási Rt. elnöke, Pro- hászka István válaszának lé­nyege: mint eddig mindig, most is minden tőlük telhetőt meg­tesznek a város rendjéért. A költségvetés keretei azonban meglehetősen szűkösek. Töb­ben kitértek a gázberuházással kapcsolatos problémákra is. Páva Zoltán a DDGáz vezetői­től kapott tájékoztatás alapján kijelentette, hogy május 15-re Komlón megszűnnek az áldat­lan utcai állapotok. D. G. Félt a félévitől HIDAS Eltűnt egy tizennégy éves hidasi fiú - jelentették be hétfőn este a komlói rendőr­ségen. Egy nap sem telt el, és a nyomozók sikerről szá­molhattak be. A fiút tegnap Bonyhádon megtalálták. Mint kiderült, aznap bizo­nyítványt osztottak az isko­lában, és a diáknak balsej­telmei voltak az ellenőrző tartalmával kapcsolatban. Ezért megvárta, míg kiürül a lakás, magához vett némi pénzt, és motorra pattanva el­tűnt a baljós következmé­nyek elől. A felkutatás azon­ban gyors eredményt hozott, és a gyereket elcsípték. Pedig nem is volt olyan rossz a bizonyítvány. S. G. Köztisztasági történet Akár „Száz év szemét” is lehetne a címe annak a szokatlan ki­állításnak, mely a város köztisztasági történetét mutatja be a kézi utcasepréstől a komplex hulladékgazdálkodásig. A váloga­tás tegnaptól látható a Várostörténeti Múzeumban. PÉCS Arra, hogy a szeméttől meg kell szabadulni, a pusztító járvá­nyok miatt az orvosok figyeltek fel először. Pécsett a múlt szá­zadban kezdetben csak a pia­cok, vásárterek környékét tisztí­tották a városi börtönök foglyai és a szegények - mesélte a kiál­lítást összeállító muzeológus, Radnóti Ilona. A város persze többször is ki akarta adni vál­lalkozóknak a munkát, de vala­hogy mindig a nyakán maradt a feladat... Az első szabályrendeletet 1873-ban hozták, de a sertése­ket például csak 1885-től tiltot­ták ki a belvárosból. A csator­názás és a kövezett utak után 1929-ben érkezett meg a leg­első seprőgép, a szemetet pedig a Vesztőhely- és az Alsóbalo- kánydűlőbe szállították. A fotókat, iratokat, plakette­ket felvonultató tárlat az ezred­végi modern hulladékgazdál­kodásig követi nyomon a pécsi szemét történetét, bemutatva azokat a cégeket is, melyek a tájrehabilitálás és szelektív gyűjtés feladatainak vállalása mellett a környezet tisztítását és szépítését is elvégzik. H. I. Gy. Krupp rendszerű seprőgép ►

Next

/
Thumbnails
Contents