Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-20 / 50. szám
1999. február 20., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 15 Az ember könyve A budapesti Kolibri Színház angol nyelvű vendégjátéka február 24-én 19 órakor látható a pécsi Ifjúsági Házban. Barry Graham: The Book of Man című angol nyelvű monodrámáját mutatja be Alexis Lathaw. A darab Kevin Previn, 35 éves író és punk-költő történetét beszéli el, aki tíz év után visszatér szülővárosába, Glasgowba, régi barátja halálhíre miatt. A darab a 80-as évek Glasgow-jában mutatja meg a városi elidegenedést, a ká- bítószerfuggést, a homosze- xualitást, a fiatalkori útkeresést. Az időutazás a főhős íróvá válásának és „másságának” története. Balogh R. Teljes szívvel a kultúráért A könyvek illatát, a könyvtár semmi máshoz nem hasonlítható légkörét nem lehet a modern kor technikai vívmányaival pótolni. A könyvtáros szakma azonban átalakulóban van, s az új kihívásokra válaszolni kell. Ha menekülnie kellene, már CD-romon vinné magával dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka is a Révay Lexikont, a Merle- köny veket. Talán csak az Ady-kötet maradna a hagyományos formájában, mert Hajnalka szerint azért könyv nélkül elképzelhetetlen az élet. A könyvtáros nemrég a Művelődési Egyesületek Baranya Megyei Szövetségétől oklevelet kapott a már 12 éve működő Idővonat nevű olvasótáborért, s a kárpát-medencei gyermekek körében a magyar nyelv és a történelem népszerűsítése területén végzett munkájáért. De annyi mással is foglalkozott már. Magyar-történelem szakosként végzett a pécsi Tanárképző Főiskolán, tanított, népművelő volt, majd 1995 végéig a megyei könyvtárban törődött az iskolai könyvtárakkal, szervezett programokat, továbbképzést. Jelenleg a Pécsi Rádió zenei gyűjteményének számítógépes feldolgozásán dolgozik. Leginkább kultúraközvetítőnek mondja magát, s hasonló misszionáriusokra szükség is van, hiszen fásultak az emberek, nincs idejük elmélyedni a komolyabb, hosszabb írásművekben, s a humán érdeklődésnek manapság nem jut elég szerep. Ha arról kérdezem Orosz Hajnalkát, szerinte húsz év múlva milyen lesz a könyvtárhálózat, Baranyáról szólva a teleházakat említi. Azt mondja, működő, csodálatos könyvtárakat lehet így megőrizni azokban az apró falvakban, amelyekben külön intézményeket nem lenne érdemes fenntartani. Bármiről beszélünk, magával ragad lelkesedése, elhivatottsága. Talán épp ez a titok: teljes szívvel a kultúra mellé állni. Hodnik I. Gy. Magyarul magyarán Idegenmajmolás Az idegen nyelvek - főként az angol - előtt hódoló sznob nyelvi magatartásnak veszélyei, kommunikációs zavarokat is előidéző következményei vannak. Az idegen szavak és kifejezések használatának mértéktelen túlhajtása nemcsak szakszövegekben figyelhető meg, hanem a köznapi nyelvi érintkezésben is. Az idegen divatszók sűrű alkalmazása éppen az ellen hat, amit mértékkel akár szolgálhatna is. Ugyanis éppen a nyelvi változatosságot, a szi- nonimitást öli meg. Akinek minden történés sztori, akinek fokozó jelzője egyedül a szuper, aki igenlő válaszként csak az oké-1 ismeri, az a magyar szókincset mértéktelenül szegényíti, stílusát elszürkíti, hamis ideálokat kerget, hisz közlésmódjával éppen nem kitűnni fog, hanem elsekélye- sedni általa. A manapság lépten-nyo- mon hallható, olvasható, jó magyar szót kiszorító hol- ding-ról, licence-rő\, sponsor- ról, image-ról, marketing-ről és sok más társukról is beszélnünk kell. Bár az angolból vett szavak unos-untalan való használata kétségkívül minden más felkapott, sablonossá vált nyelvi elemet megelőz, nagyzoló idegen szavak szajkózására sok egyéb példa is van. A közéletben már szinte senki sem mond egyetértés-^, csak szakszerűbbnek, magasabb- rendűnek vélt, az ügyet méltóbban kiemelő konszenzus-1. A politika nyelvében már jócskán elcsépelt paktum, finanszíroz (újabban megfinanszíroz, sőt megfinancíroz) és társai elterjedtek már stílusz- szinteken, a köznapi közlésben is. A nemzetközi üzleti élet különösen az utóbbi időben erősen behálózta hazánkat. Az idegen cégek betelepülése rengeteg új cégnevet hozott be hozzánk. Úgy látszik, ez elkerülhetetlen folyamat. A külföldi vállalatok nem fognak a mi kedvünkért cégnevet magyarosítani. A SPAR szinte teljesen elsöpörte a magyarítás egyik nagy eredményeként ünnepelt ABC Áruházat. Ma már oda jutottunk, hogy a kis, belföldi viszonylatban jelentéktelen kócerájok is hangzatos vagy annak vélt cégnevet kapnak. Utcáink cégtáblái meg az ún. Kisokosok telis-tele vannak ilyenekkel. A Hajstúdió már föl se tűnik. Szinte teljesen kiszorította a Fodrász, Fodrászat cégtáblát. Csak hosszabb-rö- videbb gondolkodás után tudjuk megfejteni az ilyeneket, mint GEO-FABER, FORCOP KFT., PLESZ DESIGN (DE- SING is). Az egyik fővárosi szépészeti vállalatot így hívják: Anakonda Kozmetikai Kft. Hogy hogyan illik a női szépséghez a förtelmes vízi óriáskígyó neve, azt valószínűleg hiába kérdeznénk a magát nyilván találékonynak, szellemesnek tartó névadótól, A példák tömegét lehetne felsorakoztatni arra, hogy az idegen szavak jelentéstartalma nem mindig illik a cég tevékenységéhez, sőt a név nemegyszer nyelvtanilag sem megfelelő, s kiejtésével kapcsolatban is többféle gond adódik. Rónai Béla Örömben is, bánatban is együtt Nevetni a halálon, és meghalni a nevetéstől. Ez lehetne a Pécsi Iparos Színkör jelszava, ahol kilenc elszánt műkedvelő színész alkot összetartó társulatot. Van köztük fodrász, ápolónő, ügyvéd, építészmérnök, üzemvezető, diák és fogtechnikus, de a céljuk egy: derűt varázsolni a közönség, és különösen a határon túli magyar nézők szívébe.- Nagyon jól érezzük magunkat együtt, mindannyiunknak gyönyör a közös munka - állítja Szent- györgyi Miklós, aki 1967 óta vezeti a színkört. - Az első időktől kezdve a régi önképzőkört, dalárdái hangulatot és hagyományokat elevenítettük fel, s meg akartuk mutatni az iparostársadalomnak, hogy a munkán túl van az értelmes életnek más része is. A csapat színészmesterségbeli irányítását N. Szabó Sándor és Unger Pálma végzi nagy odaadással. Sokat tanulnak tőlük. A produkciók többsége zenés, illetve 20-30 perces kis darab, mulatságos, könnyed vagy éppen kissé kacér.- Itthon is fellépünk, de a külföldi utakat tekintve igazán vándortársulatnak mondhatjuk magunkat - folytatta a színkör vezetője. - Sokszor jártunk Eszéken, Vukorváron, Szent- lászlón, de Ungváron, Munkácson, Beregszászon is, Erdélybe pedig rendszeresen utazunk. Általában gyógyszert, ruhát, könyvet is viszünk. Mintha a furfangos, csavaros eszű székelyek jobban megértenék a produkcióinkat, néha már egy mondatért vagy mozdulatért is megtapsolnak. Olykor megrázó pillanatok tanúi. Alsócsemátonban például 24 éve nem hangzott el magyar szó a színpadon. Az öreg bácsi zokogott a nézőtéren. Más volt a helyzet Burgen- landban, ahová gyermekműsorral is készültek. A 37 kisgyermek közül azonban csak kettő tudott valamennyire magyarul. Az Iparos Színkör bemutatkozásai missziók is egyben. Fellépti díjat nem fogadnak el, vagy ha igen, dévai gyerekek utazásához tették hozzá, hogy Magyarországra jöhessenek egy vetélkedőre. Szentgyörgyi Miklós maga is sokat tesz a határokon túli magyarokért. Mivel több szeretetszolgálat munkása, s többek között a Magyarok Világszövetségének tagja, és az Erdélyi Magyarok Kulturális Egyesületének tiszteletbeli tagja, mindkét oldalról látja a magyarság problémáit. Úgy tapasztalja, hogy az itthoniakban csökkent az érdeklődés, elgyönyörködnek ugyan azon, hogy ez is, az is az ország része volt egykor, de a külhoni táj egyre gyakrabban csupán turistacélpont. A Pécsi Iparos Színkör ennél többet akar. Jelen lenni ott is, ahonnan néha már elszállni készül a remény, s ahol minden mosolyra szükség van, hogy erősítsen a megmaradásban. Hodnik I. Gy. II. tehetségkutató színműíró verseny Sok szép és nehéz alkotó tevékenység van, a színműírás ezek közé tartozik. Aki úgy gondolja, hogy képes fél nap alatt eljátszható egyfelvonásost rögtönözni, és életkora 24-35 év közötti, valamint eddig egyetlen művét sem adta elő hivatásos színtársulat, lehet hogy a II. tehetségkutató színműíró verseny győztese lesz. A XXI. század magyar drámájáért Alapítvány és a Magyar Rádió Rt. 1999. március 27-én, a színházi világnapon a Szegedi Nemzeti Színházban tartja a II. magyar tehetségkutató színműíró verseny döntőjét, ahol három pályázó művét mutatják be a színház művészei. Három olyan színdarabot, amely a Magyar Nemzet aznapi számából húzott újságcikk alapján készül, mint a profi drámaíróknál, minden szeptemberben, a magyar dráma napján. Aki úgy érzi, megfelel majd ennek a feladatnak, küldjön el egy darabot 1999. február 28-ig Linka Ágnes nevére a Magyar Rádióba Tehetségkutató jeligére (Budapest, 1800 Bródy S. u. 5-7.). A szakmai zsűri által kiválogatott írójelölteknek március elején egy próbát is tartanak, akkor kiderül, valóban alkalmas-e a darab beküldője a rögtönzésre. A szakmai zsűri és a közönség által legjobbnak ítélt egyfelvonásos írója értékes díjat nyer és élete első bemutatóját. A társulat legfőbb célja a szórakoztatás Verses fohászok Három évtized költői terméséből válogatni emberpróbáló vállalkozás, s amellett a manapság ritka önmérsékletről is elárul valamit. Az évtizedekig zárójelbe tehető becsvágyról. Jusztinger Antal „Árnyékba fúlt kék hegedű” című, magánkiadásban megjelent kötete erre példa, hiszen a szerző közelebb van az ötvenhez, mint a negyvenhez - szeretettel ajánlva „színes szóvirágait”. A hagyományos „beleérző” poétikai elvek szerint ír egyfajta érzelmi naplót, hangulatait s élete történéseit követve. A karcsú kötet versei zömmel a szerelem, az elhunyt rokonoktól való búcsúzás, a méltóbb élet vágya - a csorbát szenvedő kapcsolatok, a megcsúfolt szeretet, a hiábavaló küszködés — témaköreiben fogantak. Noha ez a versvilág nincs költői erő, érzékenység híján, Jusztinger némelykor mintha nagyvonalúan, máskor hevenyészetten bánna metaforáival, és nem különösebben törődne azzal, ha egy-egy jól eltalált szókép mellé közhelyes kerül, s gyakran éppen a zárósor az, amely miatt a vers banalitásba fullad. Pedig akad számos olyan is, amely gondolati-képi íve szerint is jól, következetesen felépített, játékosságában is találó; és van a sok miniatűr közt ilyen is: „Teregetem /a mosott emlékeket /Lapozgatom /a megfakult képeket /Sütkérezik /boldogság-köteleken /a megpihent /jó illatú gondolat.” (Pécs, Agora) B. R. A* Ormánsági Művészeti Központ anyagából válogatott kiállítás tekinthető meg március 3-ig a Pécsi Műhelygalériában. FOTÓ: WÉBER T. Kulturális Ajánlatok A finn kultúra napja köré szerveződő események sorában elsőként február 24-én a pécsi Civil Közösségek Házában Varga Domokos író tart előadást az Új Kalevala 150 éves jubileuma alkalmából. Az est házigazdája Dezsőné dr. Zemplényi Vera. Koszorúzás és megemlékezés a Kalevaláról február 28- án 11 órakor lesz Vikár Béla emléktáblájánál. Maya. Hurkok, csomók, hálók, minták, ismétlődések és szimmetriák egymást átszőve vagy kioltva jelennek meg Olajos György alkotásain, ahol a vonalak képezte labirintusokból szinte láthatóan születik meg a jelentés. Ä „Maya” című kiállítás a Gebauer Galériában látható, március 17-éig. (ly) Két halál. Közös premiert tart a Pécsi Horvát Színház és a Verőcei, 26-án 19 órakor Pécsett. Bemutatják Ulderiko Dona- dini „Gogol halála” című, és Dubravko Jelcsics-Buzsimszki „Donadini halála” című drámáját. A díszelőadást megelőzően 24-én és 25-én is megtekinthető a produkció. (ly) A Zürichi Galéria Phänomen-Art Pécsett, a Lotz Károly u. 13. alatti szalonban bemutatja dr. Futó László szín-tér hatású műveit. A kiállítás minden kedden 15-től 18 óráig tart nyitva. Iskolások megbeszélés szerint máskor is megtekinthetik a bemutatót. i
