Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-20 / 50. szám

1999. február 20., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napió 3 Belügyi sztrájk és bérharc Bérkövetelésüknek nyomaté­Befagyasztott tartalékok Szigorítani kell a fiskális politikát A kormány befagyasztotta a gazdasági folyamatok kedvezőt­len alakulásának esetére a költségvetésben képzett 40 milli­árd forintos tartalékot - jelentette be Járai Zsigmond pénz­ügyminiszter pénteken a jegybankelnökkel és a gazdasági miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. kot adva március 13-án dél­előtt a parlament előtt orszá­gos tömegdemonstrációt tar­tanak a rendőrök és a szolgá­latnál dolgozó közalkalma­zottak, köztisztviselők - kö­zölte tegnap Fábián Ágota, a Független Rendőrszakszerve­zet főtitkára. Mint a szakszervezeti tisztség- viselő elmondta: az érdekkép­viselet kétnapos választmányi ülésén határoztak így, miután a rendó'rszakszervezet még tár­gyalási alapnak sem tudja elfo­gadni a belügyi vezetésnek azt a javaslatát, miszerint összesen 3000 dolgozó elbocsátásával teremtsék meg az idei 13 száza­lékos béremelés lehetőségét. Hozzátette: nem a várakozása­iknak megfelelően alakult idén a hivatásos állomány bérfej­lesztése sem. A rendőrszakszervezet bízik abban, hogy demonstrációjuk­Fáklyás felvonulást kezde­ményez a Duna-parton hétfő estére Szanyi Tibor szocia­lista országgyűlési képviselő, válaszul a múlt heti budapesti szélsőjobboldali demonstrá­cióra. Szanyi Tibor pénteken közölte, hogy a „Séta a gyűlölet ellen” elnevezésű fáklyás felvonulás­hoz számos civil szervezet csat­lakozott, és jelezte részvételi szándékát az MSZP, a Fidesz, az FKGP és az SZDSZ több te­kintélyes országgyűlési képvi­selője is. A szocialista képviselő köz­leményében rámutatott, hogy Magyarországon szükség van a demokrácia pártpolitikai érde­Farkasok vertek tanyát a ge- menci erdőben, azonban - az álhírekkel ellentétben - nem okoztak kárt sem a háziálla­tok között, sem pedig a vad­állományban. Ez furcsa is lett volna, ugyanis a vadászok rendszeresen etetik őket. Egyesek négy, mások hat far­kast véltek látni. Az állatok va­lószínűleg Szerbiából érkeztek hazánkba, a zöldhatáron át. Karhesz János, a helyi va­dásztársaság vezetője el­mondta: 1987 óta szinte min­den évben felbukkannak farka­sok a környéken. Öt évvel ez­előtt nagy pusztítást végeztek, akkor 30-40 birka esett áldoza­tul. Az idén eddig talán néhány hoz csatlakozik a belügyben működő további nyolc érdek- képviselet, valamint a Bünte­tés-végrehajtási Dolgozók Szakszervezete is. Ha az országos demonstrá­ciónak sem lesz eredménye, a szakszervezet törvényes jogá­val élve márciustól kezdve fo­lyamatossá teszi a nyomásgya­korlást - közölte Fábián Ágota. Könyves Krisztina, a Bel­ügyminisztérium sajtófőnöke a sztrájkkal kapcsolatos hírekre reagálva kijelentette: a tárca vezetése csak a költségvetési törvény keretein belül adhat béremelést dolgozóinak. Rá­adásul - tette hozzá - a költ­ségvetés fejezetén belüli pénz­átcsoportosítással sem teremt­hetik elő egy, a megajánlottnál magasabb arányú béremelés költségeit, hiszen akkor más, fontos célok megvalósítása le­hetetlenülne el. kéktől mentes védelmére, és ennek érdekében egy „társa­dalmi koalíció” megszervezését sürgette.- Úgy gondolom, hogy Ma­gyarország polgárai a legfonto­sabb kérdésekben közvetlenül is véleményt kívánnak nyilvá­nítani, függetlenül attól, hogy szavazataikat kire adták le. Egy társadalmi koalíciónak az em­berek mindenkori többségi aka­ratát kell összegeznie és kife­jeznie. Hiszem, hogy számtalan olyan közös dolgunk van, amit nem lehet csupán a pártokra bízni. Ilyen például az európai integráció és a hazai kisebbsé­gek jogainak védelme - hang­súlyozza tegnap kiadott közle­ményében Szanyi Tibor. FEB őzet fogyaszthattak el a farka­sok, de nem igaz, hogy birkákat öltek volna. A háziállatokat té­len egyébként is akolban tart­ják. Ráadásul a vadászok rend­szeresen etetik is a farkasokat. Rém község jegyzője, Nagy Vencel cáfolta azt a hírt, hogy haj tó vadászatot rendeltek volna el a környéken. Csak a gyere­keket figyelmeztették: mosta­nában kerüljék az erdőt. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi felügyelőjé­től megtudtuk: egy helyszíni szemle után arra a döntésre ju­tottak, hogy nem adnak enge­délyt a farkasok kilövésére. A farkas egyébként védett állat, befogása éppúgy tilos, mint el­pusztítása. (h. gy.) A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a további 19 milli­árd forintos tartalékhoz sem kíván hozzányúlni a kabinet. Reményeik szerint ebből leg­alább 10 milliárd forintot meg lehet takarítani, így az állam- háztartás hiánya 3 százalékra csökkenthető. A kormány 2,2-2,7 milliárd dollár folyófizetésimérleg-hi- ányt vár erre az évre, és bízik Az elmúlt hetekben többször is előfordult, hogy egyes fide- szes és kisgazda politikusok az ország közvéleményét is foglalkoztató kérdésekben egymástól eltérő véleménye­ket fogalmaztak meg. Ütköző­pontnak bizonyult például a Kaposvári Tanárképző Főis­kola és a keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem összevonásának fideszes öt­lete, illetve az MLSZ vezérka­rának menesztése. Az össze­vonást a kisgazdák egysége­sen ellenzik, a sportvezetők A hazai kisebbségek közül egyedül a magyarországi ro­mánság nem rendelkezik majd a következő négy évben orszá­gos önkormányzattal, miután a másodszorra összehívott elek­tort gyűlés sem volt határozat- képes. Az OVB elnöke ezzel kapcsolatban felvetette: a ki­sebbségi önkormányzatok vá­lasztásáról rendelkező 1993-as törvény néhány ponton meg­érett a változtatásra. Míg a kisebbségek koráb­ban elvetették, hogy nyilván­abban, hogy a deficitet ezúttal is fedezi a külföldi tőkebe­áramlás, mondta Járai. Abban, hogy a folyó fizetési mérleg deficitje egy év alatt 1,3 milliárd dollárral nőtt, a legfontosabb szerepe annak volt, hogy 1997-ben és 1998- ban enyhült a fiskális politika szigora - jelentette ki Surányi György, a jegybank elnöke. Áz MNB álláspontja szerint az felfüggesztésével kapcsolat­ban pedig Lányi Zsolt fogal­mazta meg aggályait. Pár napja egy Répássy Róberttel (Fidesz) készült interjúból az derült ki, mintha a Fidesz az FKGP-n belüli utódlási harc jeleit érzékelné. Miután a kis­gazdák barátságtalan lépésnek nevezték, hogy politikai part­nerük az FKGP belügyeit boncolgatja, Répássy azt mondta, hogy az újság félreér­tette szavait.- Azért, mert olykor külön­véleményt fogalmazunk meg, tartást vezessenek róluk, addig mára csökkent ezzel kapcsola­tos ellenállásuk. Amennyiben például országos népszámlálás alkalmával regisztrálhatnák, hogy ki, melyik nemzetiség­hez tartozónak vallja magát, megszüntethető lenne az a je­lenleg érvényes, és a kisebb­ségek által kifogásolt gyakor­lat, miszerint valamennyi ál­lampolgár részt vehet a ki­sebbségi önkormányzatok lét­rehozásában. A választások lebonyolítása idén nem kellene elkölteni a központi költségvetésben zá­rolt tartalékokat. Surányi az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről szólva közölte: „Az MNB felfogása eltér attól, amit bankfelügyeleti szempontból az APTF végzett. A jegybank úgy ítéli meg, hogy az adott törvényi keretek között aktívabb beavatkozási lehető­sége lett volna a felügyeletnek, így a helyzet értékelését te­kintve az MNB véleménye nagyjából egybeesik a kormá­nyéval. Indokolt az APTF megerősítése törvényi és sze­mélyi szempontból egyaránt.” vagy mert saját ötletünket vet­jük fel, esetleg saját jelöltün­ket szeretnék bejuttatni egy- egy posztra, még nem veszünk össze koalíciós partnerünkkel - szögezte le Lányi. Szerinte a liberális sajtó mindenképpen össze akarja ugrasztani a Fi­deszt és az FKGP-t, de ez nem fog sikerülni. Tagadta, hogy utódlási harc indult volna pártja soraiban, egyelőre Torgyán József az el­nök, arról pedig, hogy kit je­lölnek 2000-ben államfőnek, még korai beszélni. Farkas Attila, a Fidesz saj­tófőnöke nem tartja olyan horderejűnek a két párt „nem létező” konfliktusairól felröp­pent híreket, hogy arra reagál­janak. Takács Mariann során felvetődött, hogy az or­szágos önkormányzatoknak a helyi önkormányzati rend­szerre kellene ráépülniük, azaz például a területi önkormány­zatok küldhetnének képvise­lőket az országos testületbe. A jelenlegi kislistás választás eredményeképpen valójában sem területileg, sem politikai­lag nem reprezentatív a meg­alakult képviselet - mondta Kukorelli István. A felmerült gondok ellenére sem nevezhető kirakatjellegű- nek a hazai kisebbségpolitika - vélekedik az OVB elnöke. A magyar példa bárhol Európá­ban mintaértékű lehet, igaz, vannak módosítandó részei, amelyek átalakításakor a hazai kisebbségek aktív részvételére is szükség lesz. - horváth ­Hírcsatorna Magyar-magyar. A legfonto­sabb célnak azt tartom, hogy Ma­gyarország és a határon túli ma­gyarság között bizalmi elven ala­puló megegyezés jöjjön létre - mondta pénteken Budapesten Németh Zsolt a szombati ma­gyar-magyar konferencia előtt. A külügyi államtitkár szerint a kettős állampolgárság esetleges bevezetése mellett szóba jöhet a hosszú lejáratú vízum alkalma­zása is. Mindennapi adatvédelem. A médiában olyan helyzetet kell teremteni, hogy a személyiségi jogok megsértése valós jogi kockázatot jelentsen a hírközlő szervek számára - nyilatkozta Majtényi László adatvédelmi biztos pénteken a „Mindennapi adatvédelem” címmel rendezett konferencia előtt. Bővülő szerep. A 2000-ben életbe lépő új büntetőeljárási törvény szerint az ügyész sze­repe kibővül - mondotta tegnap Varga Zoltánná, a fővárosi fő­ügyészhelyettes egy tanácsko­záson. Az ügyész az új törvény értelmében már a nyomozás kezdetekor aktív részese lesz az ügy felderítésének. Négyen meghaltak a 83-as út Győr-Ménfőcsanak és Győr- szemere közötti szakaszán tör­tént közlekedési balesetben péntek délután. Egy mikrobusz ugyanis áttért a menetirány sze­rinti bal oldalra, és frontálisan ütközött a vele szemben tartó teherautóval. A mikrobusz uta­sai közül négyen meghaltak. A törvény a hibás. A magyar rendőrség jelenlegi formájában túlmilitarizált - nyilatkozta Kő­szeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság elnöke pénteken, egy konferencián. Ennek okát ab­ban látta, hogy a parlament által 1996-ban elfogadott szolgálati törvény egységes katonai jog­állású állományként definiálja a fegyveres és a rendvédelmi szerveknél dolgozókat. SZDSZ-bírálat. A kormány beváltatlan ígéreteinek terhét az önkormányzatokra kívánja há­rítani. Olyan helyzeteket te­remt, amelyekben az önkor­mányzatokat teszik felelőssé a közalkalmazotti és köztisztvise­lői rétegnek tett korábbi ígére­tek beváltásáért - mondotta Magyar Bálint. Járhatók az utak. Az Útin- form tegnapi tájékoztatása sze­rint az országban nincs már hó­val körbezárt település, vala­mennyi megközelíthető. Az au­tópályák és a főutak mindenütt jól járhatók, ám néhol, mint a 6-os főút ercsi szakaszán, vagy a Duna menti utakon jegesedés nehezíti a közlekedést. Társadalmi koalíciót sürget a szervező Séta a gyűlölet ellen A farkasnak sincs már oka félni az embertől Védett állat, s nem is bánt A kisgazdák különvéleménye még nem jelent koalíciós vitát Konfliktusok pedig nincsenek A Fidesz sajtófőnöke szóra sem érdemes ügynek, az FKGP alelnöke a „liberális sajtó mesterkedésének” tartja, hogy a két párt közötti nézeteltéréseket egyesek a kormánykoalíció gyengüléseként értékelik, s afféle csemegeként tálalják a közvélemény asztalára. Eredményesek voltak a kisebbségi választások A magyar példa mintaértékű A saját képviseleti forma megalakításának lehetőségével immár másodszor éltek a hazai kisebbségek. A ’94-es válasz­tásokhoz képest jóval aktívabbnak bizonyultak: megkétsze­reződött helyi önkormányzataik száma. Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke óriási ered­ménynek tartja azt is, hogy a 13 elismert kisebbség közül 12 megalakította országos önkormányzatát. Hiányzik a pénz az önkormányzati ingatlanok korszerűsítésére Egyre kevesebb lakás épül A nyolcvanas évek végétől a lakásépítések száma nagymérték­ben visszaesett. 1987-ben 57 ezer, 1997-ben már csak 28 ezer lakás épült. Az állami, önkormányzati építkezések egyre in­kább visszaszorultak, így 1997-ben a lakásoknak alig két száza­lékát építették a helyi és központi költségvetési szervek. Az állam és az önkormányza­tok szerepét egyre inkább a la­kosság vette át. 1997-ben 90 százalékra nőtt a lakossági építkezések aránya 1987-hez képest. A panellakások, lakóte­lepek építése teljesen meg­szűnt, 1997-ben az új otthonok 84 százalékát már családi ház­ként hozták tető alá. Az ingatlanok közműellá­tottságában is változás állt be - állapították meg a Központi Statisztikai Hivatal munkatár­sai. Tíz évvel ezelőtt a lakások­nak mintegy felét bekapcsolták a közcsatorna-hálózatba. Ez az arány azóta megközelítőleg 40 százalékra csökkent, ami a la­kótelepi építkezések számának visszaeséséből ered. A vezetékesgáz-ellátás terü­leti bővüléséből eredően vi­szont az új lakások közel két­harmadába eljut a földgáz a ko­rábbi egyharmad helyett. Az ivóvíz tekintetében egyre in­kább a hálózati vízellátás válik általánossá. Mind elterjedtebb a központi fűtés használata, je­lenleg a lakásállomány közel felére ez jellemző. A nagyvárosok lakásállomá­nya minőségi szempontból két részre oszlik. Van egy jobb és egy javuló állapotú magántu­lajdonú, illetve egy rossz és fo­lyamatosan romló minőségű, döntő többségében önkor­mányzati tulajdonú állomány. E két nagy lakáscsoport minősé­gének távolodása tartósnak lát­szik, hiszen sem az önkor­mányzatok, sem a bérlők anyagi helyzete nem teszi lehe­tővé, hogy a lakások korszerű­sítésével megállíthassák a fo­lyamatot. A számítások szerint a la­kásvagyon értékének megőrzé­séhez a jelenleg felhasznált évi 50 milliárd forint helyett jóval több mint 100 milliárdot kel­lene fordítani. (ködmön) Gála. Tegnap rendezték meg az „Arariykulcs-I lungária Ház” és az „Év Társasháza ’98” pá­lyázat díjkiosztó gáláját a Budapesti Műszaki Egyetem K épületének aulájában. Az esemé­nyen szó esett a társasházak felújításának támogatásáról is. fotó: feb/körmendi imre

Next

/
Thumbnails
Contents