Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-17 / 47. szám
6 Dünántúli Napló Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Szőlészeti bemutató. A Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet társszerveivel közösen szőlészeti bemutatót tart szentmiklósi telepén február 18-án, délelőtt 10 órakor árutermelő szőlészeknek, borászoknak. A program második felében bemutatják az intézet kísérleti borait is. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Összefogás. A bikavér Magyarországon kizárólagosan elfogadott két termőhelyének együttműködéséről tárgyaltak Egerben a helyi és a szekszárdi borvidék hegyközségi vezetői. Törekvésük, hogy az eredetvédelem alá vont bor csak a magas minőségi követelményeknek megfelelően jelenjen meg a piacon. (k) Klímaszabályozás. A Kertészeti és Élelmiszeripali Egyetemen (Bp. Villányi u. 35-43.) február 17-én rendezik a Klíma + Szabályozás című kiállítást, amelyen zöldség-, gyümölcs- és gombatermesztőket tájékoztatnak a legújabb klímaszabályozási megoldásokról, (k) Kevesebb kiskerttulajdonos. A 9 évvel ezelőtti 66%-kal szemben már csak a hazai felnőtt lakosság 58%-a él kertes házban - értelemszerűen csökkent a kiskerttulajdonosok száma is. Vidéken a legnagyobb csökkenést (78-ról 68%-ra) a Dél-Dunántúlon tapasztaltak a kutatók. (k) Friss vetőmagok Lemosószerek: Ágról 1/1 545 Ft Mán 1/1 569 Ft Talalfertőtienítők kaphatók a legolcsóbban, a kertvárosi GAZDABOLTBAN Diana tér 22. h-p: 8-17 éráig, sz.: 8-12 óráig Kert - Szőlő - Balkon A téli lemosó permetezés Hasznos, nem hasznos? Kell, nem kell? Hasznos vagy nem érdemes elvégezni - ezt a kérdést napjainkban sok ezer kis- és nagytermelő felteszi. Az igazi válaszra azonban senki nem vállalkozik (bevalljuk, mi sem). Tény, hogy a témát illetően mindent fel kell sorakoztatni, érvek-ellenérvek sokaságát felvetni, akkor is legfeljebb csak körbejártuk az alapkérdést, a válasz továbbra is várat magára. A rügyfaka- dás előtti (esetenként utáni) lemosó permetezés elvégzésének döntése elsősorban növényvédelmi ismeretünk függvénye, és nem szokásé vagy hagyományé. Mivel nincs két egyforma termesztési év, nincs azonos károsító fertőzött- ségi mérték sem, amely meghatározó a ma már nagyszámú lemosó készítmény kiválasztásában. A károsítok változékonysága akár évről évre más permetezési stratégiát diktálhat; fontos, hogy felismerjük az újdonsült problémát (pl. tűzelha- lás almástermésűeknél), és aszerint válasszunk, majd a már meglévő tapasztalatainkra építve, permetezzünk. Gyakran és sokan szembesülnek azzal a problémával, hogy a legnagyobb gondossággal végzett permetezés ellenére is fellép valamilyen növényegészségügyi gond - például levélfodrosodás az őszibarackon -, és tanácstalanná, bizonytalanná válik a termelő. Nem minden a jó szerválaszték, a precízen, időben elvégzett kezelés. Tudnunk kell az egyes készítményekről, legyenek azok bármilyen jó hatékonysá- gúak, hogy eredményességüket nagymértékben meghatározza az, hogy kontakt (érintő) módon csak felszíni hatással rendelkeznek. Helyi felszívódásra, gázkifejtésre mindössze néhány képes. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy a fakadás- sal meginduló növényi vegetációban a viszonylag gyors fejlődés (a felmelegedés megindulása) hatására az amúgy is érzékeny vesszőrészek „kinőttek” a lemosószer védelmi zónájából. Mindezt tovább nehezíti a készítmények csapadékérzékenysége, felhígulva __ hatásuk jelentősen csökken. Általában 8-10 napos védelmet nyújtanak, ezt követően újabb, esetleg fertőzöttségtől függően más készítmény használata válhat szükségessé. Kisebb koncentrációban akár egy harmadik kezelésnek is lehet létjogosultsága. A permetezés ismétlése során a károsítok ellenálló képességének kialakulásától - kontakt anyagról lévén szó - kevésbé kell tartani. Pótolja-e a lemosó permetezés az előző évi esetleges növényvédelmi hiányosságokat? A kérdésre nem lehet egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni, mert egy adott károsító problémájának megoldása nem korlátozható csak a lemosó kezelés elvégzésére. Nincs sajátos kártevő vagy kórokozó specifikus - a rügy- fakadás időszakában használható - készítmény. Rájuk többnyire a többcélú alkalmazhatóság a jellemző, de nem univerzálisak. Bizonyos károsítok a használatuk során érzékenyebben reagálnak, ezért hatékonyságuk kedvezőbb. Általában nem helyettesítik a célirányos beavatkozásokat (például körtelevélbolha, levél- fodrosodás), a hatásmechanizmusukból fakadóan sem képesek erre. A kármegelőző, károsításmérséklő hatásuk viszont nem lebecsülendő. Hatékonyságuk elbírálásához alig van számokkal kifejezhető mérték, legfeljebb olyan esetben, amikor lemosó kezelés hiányában drága, speciális, esetenként megkésett kezeléseket kell alkalmazni, számolva a rezisztencia kialakulásának veszélyével. A tapasztalatok eredményei egyértelműen arra utalnak, hogy károsítómentes, vagy legalábbis a jelentéktelen mértékű - észlelési szintű - fertő- zöttségek kialakításában az időjárási, termesztéstechnikai elemek mellett döntő jelentőségű az „alapozó jellegű” lemosó, valamint a célirányos, speciális készítmények kijuttatása. Tóth Béla Néhány ismert készítmény Néhány ismert, rügyfakadás előtti lemosó készítmény. Alma, körte: Ágról Plusz (atka- és levéltetűtojások, körtelevélbolha, pajzstetvek gyérítésére) 3-6%, Neopol - Báriumpoliszulfid (lisztharmat, atka- és levéltetűtojások, pajzstetvek) 5%, Nevikén, Nevikén Extra - Vektafid S (lisztharmat, pajzstetvek, atka- és levéltetűtojások, körtelevélbolha) 2,5-5%, Novenda (varasodás,' pajzstetvek, atka- és levéltetűtojások, körtelevélbolha) 1,5%, Bordódé FW 1%, Champion 50 WP 0,2-0,4%, Rézoxiklorid stb. 0,25% (monília, varasodás, tűzelhalás, gombás ágelhalás) - fakadás után, zöldbimbós állapotig egyszer-kétszer. Barackfélék: Ágról Plusz (atka- és levéltetűtojások, pajzstetvek) 3-6%, Neopol - Báriumpoliszulfid (lisztharmat, atka- és levéltetűtojások, pajzstetvek) 5%, Nevikén, Nevikén Extra - Vektafid S (lisztharmat, pajzstetvek, atka- és levéltetűtojások, levélfodrosodás) 2,5-5%, Bordódé FAV 1%, Champion 50 WP 0,2-0,4%, Rézoxiklorid stb. 0,25% (monília, levélfodrosodás, gombás ágelhalás) - fakadás után, zöldbimbós állapotig egyszer-kétszer. Tóth B. 1999. február 17., szerda Terveink már ilyenkor is lehetnek FOTÓ: M. A. Kertbirodalmunk téli tervei Ezekben a zimankós hetekben bőven jut idő arra, hogy megtervezzük azt, amit tavasztól késő őszig gondoltunk termeszteni a házikertben. A legjobb módszer, ha egy, még fagyos napon mérőszalaggal lemérünk minden eddigi ágyást, az utakat szélté- ben-hosszában, a kerti csapok vagy a kút távolságát a virágágyásoktól, a zöldségágyaktól. A gyümölcsfák koronája alatti tányérokat kerekre vagy hatszögűre méretezve, a cseijék hosszát és magasságát figyelembe véve készítsük el a téli leltárt. Ezután a meleg szobában egy jókora papírlapra rajzoljuk be méretarányosan a kert tervét, és gondolkodjunk el azon, melyik sarokba helyezzük majd a komposztprizmát úgy, hogy mellette egy bodza is el- féijen (elűzi az egereket, virágzatából rovarűző permedé, ivóié, terméséből lekvár készíthető). A veteményest lehetőleg öt részre osszuk fel. Ezek közül az ágyások közül majd négyben zöldségfélét termesztünk, az ötödiket pedig herével, lucernával vetjük be, és csak minden ötödik évben szántjuk fel újra. A pihentetés időszakában a talaj nitrogénben gazdag és morzsalékos lesz, kialakul benne a talajlakó élőlények harmonikus egysége. A négy ágyásba olyan, egymást jól tűrő növényeket vetünk majd, amelyek a következő évben a másik ágyásba kerülnek. Ügyelnünk kell tehát az elő- és az utóve- teményekre ágyásonként is. Egyazon ágyásban évente kétszer is „arathatunk”. Ahová márciusban tépősalátát, karalábét és kaprot vetünk, oda májusban cikóriát ültethetünk. A következő ágyásba márciusban kerüljön retek, petrezselyem, spenót, borsó, a harmadikba vöröshagyma, sárgarépa, fejes saláta. Májusban a megüresedett helyekre, a 2. számú ágyásba vessünk bokorbabot, fodros- és bimbóskelt, a 3. számúba cukkinit, póréhagymát, brokkolit, karós babot és fűszernövényeket. Mindezt előre be kell rajzolnunk. A vetőmagot ragasszuk papírcsíkokra, kellő tőtávolságra. így nem kell egyelni a vetést. Király László Acserszömörce A karsztos vidékek növénye, főleg a Budai hegyek, a Bükk, a Mecsek, a Bakony lejtőin lelhetők fel vadon, de kertekben dísznövényként is szívesen ültetik. Szép formájú bokorrá, esetleg fává nő. Levelei jellegzetes fordított tojásdad alakúak, 5-8 cm hosszúak, csupaszok, ép szé- lűek, ősszel gyönyörű pirosra színeződnek. Virága nagy, mutatós buga, meddő kocsánya tollas szőrű. Gyűjteni gyógynövényként a leveleit kell nyáron, zöld állapotban, majd szárítani. Belsőleg teaként használjuk bél-, gyomorvérzésre, bélhurutra. Öblögetésként hatásos a torokbántalmakra és a fogínysorvadásra. Ülőfürdőként jó a vérző aranyér kezelésére, de izzadás ellen is alkalmazható. Buzássy Lajos Telepítsünk egrest Aki ősszel elmulasztotta, tavasszal még telepíthet gyümölcsfát. Ehhez kívánunk ötleteket adni rovatunkban. Ezúttal a bogyósok közül a legkorábban érő, igen magas C-vitamin- tartalmú egrest ajánljuk. Kevés helyet igényel, kertünk egyik közkedvelt dísze. Leginkább egyesével ültetjük, de kordonként is művelhetjük, tehát akár sövénykerítést is alakíthatunk belőle. Minden fajta öntermékeny, mégis legalább két fajtát telepítsünk a nagyobb hozamok érdekében. Kedveli a napos fekvést. Már kora tavasszal virít, hegyoldalban, fagyos zugokban védenünk kell a fagytól. Edényes növények egész évben kaphatók, de jobb őszszel, gyökérlabda nélkül ültetni. Telepítés előtt távolítsuk el a gyökérsarjakat, és olyan mélyre ültessük, amilyen mélyen a faiskolában volt. Rövid törzsön neveljük, mert így többet terem. Gyakran szórjunk töve köré komposz- tot vagy érett istállótrágyát. Ezzel egyben hátráltatjuk a gyomosodást. Ha jó termést akarunk, az egrest is metszenünk kell. Éppúgy támasszuk- kötözzük, mint a piros ribiszkét. Kimondottan káliumigényes, ezért szükséges külön fejtrágyázni. Kora tavasszal hintsünk szét a talajon négyzetméterenként egy maréknyi hamuzsírt. A levélszélek bar- nulása mindig káliumhiányra utal, ha kell, ismételjük meg a fejtrágyázást. A cserjéket közvetlen szedés után metsszük meg, az oldalhajtásokat úgy csonkítsuk, hogy öt levél maradjon meg. Egyidejűleg ajánlatos az elhalt vagy túl sűrűn álló ágakat is eltávolítani. A bőtermő növényekről a termés egy részét érés előtt leszedhetjük - befőttnek vagy kompótnak. így a fennmaradt bogyók sokkal szebben fejlődnek. Az érett bogyókat mélyhűthetjük is. Kemény fagyok előtt a bokrokat takarjuk le fóliával. Király L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Mostanában már érezhetően hosszabbak a nappalok, és a szobanövények vegetációja is megélénkült. A levelek sokasodni kezdtek, több tápanyagot és vizet vesznek fel, öntözést igényelnek. Ahhoz, hogy tavaszra kiheverjék a téli hónapok megpróbáltatásait, a hónap végétől hetenként egyszer öntözzük meg a szobanövényeket 1 százalékos műtrágyaoldattal. A faiskolák a csemetéket ősszel kitermelték és elvermelték. Ez annyit jelent, hogy a gyökérzetet és a törzs alsó részét földdel takarták, gondosan ügyelve arra, hogy a csemeték ne száradjanak ki és a gyökérágak ne fagyjanak el. Mindenesetre, aki tavaszi telepítésre vásárol csemetét, alaposan vizsgálja meg. Ha azt látja, hogy a koronavesszők héja kissé töppedt, ráncos, akkor valószínű, hogy a vermelő kiszáradt, tehát a csemete sok vizet veszített. Az ilyen fát legalább egy napra vízbe kell állítani, hogy a növény ültetésre alkalmassá váljék. Ajánlatos a csemetéket abból a szempontból is megvizsgálni, hogy nem fagytak-e meg a vermelőben. Ha a koronavesz- szőt átvágjuk és azt látjuk, hogy a fa szövetei egészben vagy részben elbarnultak, akkor a csemete bizony elfagyott és nem alkalmas ültetésre. Ha csupán egy-két vessző és annak is csak a csúcsa fagyott el, akkor állítsuk a fácskát néhány napra pincébe úgy, hogy a gyökérzete nyirkos homokban legyen. Ily módon a fagyott szövetek kiengednek. A hamarosan el lehet kezdeni a káposztafélék (fejes, vörös, kelkáposzta, karfiol, karalábé) magvetését. A magot friss, tápdús, kerti virágföldbe vessük úgy, hogy fölöttük legalább másfél centi földréteg legyen. Az edényt állítsuk meleg és világos helyre és gondoskodjunk arról, hogy a föld mindig nyirkos legyen. A palánták hat hét alatt - április elejére - válnak kiültetésre alkalmassá. i < «
