Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-02 / 32. szám
1999. február 2., kedd Háttér - Riport DÜinántúli Napló 9 A szigorú feltételek rugalmassága Három évvel ezelőtt a betegellátás különböző szakágai szakmai kollégiumainak azt a feladatot adta az ágazati minisztérium, hogy a gyógyítás mindegyik területére dolgozzák ki az elvárható feltételek minimális szintjét. Ezt a munkát a testületek igen eltérő színvonalon végezték el. Az egészségügy egyebek között most ennek is nyögi a következményeit. A komlói kórház korszerű röntgengépét a közelmúltban helyezték üzembe. Egy kisebb teljesítményű berendezés is húsz-huszonöt millió forintba kerül fotó: laufer László Baranya közgyűlése legutóbbi ülésének napirendjén szerepelt a megyei kórház anyagi helyzetének megtárgyalása. A takarékosságot célzó intézkedések egyik pontja szerint nem született önkormányzati döntés azoknak a közegészségügyi hiányosságoknak pótlására, amelyeket az ANTSZ vizsgálata tárt fel a megyei kórházban, holott az intézkedések rendkívül sürgősek lennének. A vizsgálatot végző ÁNTSZ felemás helyzetben van. Végre kell hajtania törvényben meghatározott feladatait, meg kell követelnie a személyi, tárgyi, szakmai és a gép-műszerellátottság jogszabályban meghatározott minimumának biztosítását. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy csak a legvégső esetben dönthet e feltételek nem teljesítése esetén a gyógy intézmény bezárásáról. Sőt, a gyakorlatban aligha képzelhető el ilyen döntés. A vizsgálat néhol elképesztő állapotokat tárt fel. Az intézet által a megyei kórház főigazgatójának küldött levél szerint például a Veress Endre utcai rendelő alagsorában lévő fizikoterápiás rendelésen „a betegek kezelése embertelen körülmények között folyik. ” Itt naponta 60-80 pácienst fogadnak, dr. Debreczeni László (kis képünkön), helyettes megyei tisztiorvos szerint az épület e részének állaga erősen leromlott, se a rendelésre jövőknek, se az ott dolgozóknak nincsenek szociális helyiségei. Rossz állapotokat tártak fel a pécsbányai kórházban is. Három osztálya zsúfolt, rossz körülmények között dolgozik. A megyei kórházhoz tartozó intézményben ágyszámcsökken- téssel kívánták a múlt év során megoldani az alapvető működési feltételek megteremtését, a tb-vel kötött szerződés nem ezt eredményezte. Az ANTSZ megoldást sürget, határidőt is szabott - 1998. december 31. -, intézkedésekről azonban eddig tájékoztatást nem kapott. Különösen rossz helyzetben van az ugyancsak a megyei kórházhoz tartozó sásdi tüdőgondozó. A vizsgálat megállapítása szerint „a mostoha körülmények között feladatát nem tudja ellátni. ” Az ÁNTSZ ez esetben már határozottabb következményt helyez kilátásba: amennyiben a tüdőgondozóban a minimumfeltételeket nem biztosítják, működését felfüggeszti. A határidő ez esetben is a múlt év vége volt - intézkedés nem történt. A jogszabály a nagy értékű gyógyító és az életmentő készülékek beszerzését a legsürgősebb minimális feltételek közé sorolja. Amikor azonban a rendelkezést megfogalmazták, mintha elfeledkeztek volna arról, hogy ez pénzbe kerül. Például egy közepes teljesítményű röntgengép 20-25 millióba. Utóbb már kapcsolt a minisztérium és bizonyos „rugalmasságot” engedélyezett. Egy altatógép nem minősül „kihordott- nak”, ha legfontosabb alkatrészeit kicserélik, működőképességüket biztosítják. Ez esetben nem kell csere, hiába túlkoros a berendezés. Ez azonban nem jelenthet hosszabb távon megoldást. Éppen az altatóberendezések esetében okozhat komoly veszélyt, hogy az elöregedett gépből szivároghat az altatógáz, ami által a műtőben dolgozók és a betegek egyaránt veszélyeztetettek. Ugyanez a sterilizáló berendezésekre is igaz. Ez a gáz szerepel az egri kórház gyermekosztályán sorozatban fellépő rákmegbetegedések egyik gyanúsítottjaként is. Megvan a megyei kórház saját intézkedési terve is. Ezek között szerepel például a volt MÉV-rendelő két járóbetegszakrendelésének átadása egy kft.-nek, a sásdi tüdőgondozó átadása a város önkormányzatának, a mentálhigiénés szolgálatok áthelyezése a volt Sportorvosi Intézetbe, az SOS-tele- fonszolgálat megszüntetése, a nővérszállók, illetve a munkahelyi étkeztetés díjainak megemelése, a pécsbányai kórház helyzetének akár az ingatlan eladásával történő rendezése. Néhány szakterületen - például fogászat, röntgen, fertőtlenítés - az egymillió forintnál nagyobb értékű és egy évnél idősebb gépek, műszerek beszerzéséhez 40 százalékos cél- támogatást lehet kérni. A pályázatok benyújtásának határideje február 2. A megye kórházai a minimumfeltételek teljesítéséhez jelentős gép-műszerbeszerzésre kényszerülnek. A pályázó három kórház közül a saját erő biztosítására csak a Harkányi Gyógyfürdőkórház vállalkozott, a megyei, illetve a gyermekkórház nem. Az ön- kormányzat ezek fedezetét átvállalta. Összesen több mint 35 milliós beruházásról van szó. Mindezek megvalósulása a takarékosságot jelenti, ennek révén a minimumfeltételek teljesítésének egyik forrását is. Egyben azonban az ellátási színvonal romlását eredményezik. A képtelen helyzetet a fenntartó, az intézmény és a minimumfeltételek teljesítését ellenőrző hatóság is kénytelen figyelembe venni - a betegek pedig pillanatnyilag nem tudnak beleszólni. A kemény döntést azonban inkább előbb, mint utóbb meg kell hoznia a megyei önkormányzatnak. Mészáros Attila Kozma Ferenc jegyzete Közös a bálterem Becsöppentünk a báli szezonba, melynek talán mindig az a legszebb és vissza-visz- szatérő pillanata, amikor a széparcú, mosolygós lányok a deli ifjakba karolva felvonulnak, hogy eltáncolják a magyar bálok hagyományos nyitótáncát, a Palotást. Korok és kormányok jöttek, mentek, politikai kurzusok bebetono- zódni látszottak majd cserélődtek, de ez a táncforma a vízkereszt utáni hétvégék, az évkezdés velejárója maradt. Erre mondjuk: hagyomány. Hagyomány - és talán megszokás - , mint oly sok minden életünkben. A bálok természetrajzához persze sok minden hozzátartozik, többek között az is, hogy főleg szakmánként szerveződnek, esetleg a különféle kultúrkörök mentén plakatírozzák ki vagy küldik el a meghívókat a rendezők. Elvbéli alapon még nem nagyon hálózunk e régióban sem. Ebből adódóan pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül felveszik az urak a szmokingot, a hölgyek pedig a nagyestélyit, hogy megjelenésükkel emeljék az est fényét. Csupán az egyes asztaltársaságokra tekintve derül ki a baráti és az az elvbéli kapocs, amely az asztal körül ülőket jellemzi. Akik természetesen illemből átbólintanak, átköszönnek a szomszéd asztalokhoz is, de a levegő még fagyos. (Az elmúlt esztendő választási eredményei, majd az azt követő koalíciós megállapodások jegelik. Nem akaródzik olvadni még; pedig lassan elviselhetetlen már az az elhatárolódás, amely ma a kormányzó koalíciót és az ellenzéket jellemzi.) Igen ám, de a vacsora elfogyasztását követő össztánc idején (alatt), ahogy meglazul a nyakkendő, bomlik a rend, futja már mosolyra, néhány keresetlen szóra is a másik szekértáborban rekedt ismerőssel. Egy időre úgy tűnik, hogy még azokban is oldódik az egymás iránti bizalmatlanság, akik korábban évekig nem beszéltek egymással, vagy csak a hivatali kényszer szorításában, nyögvenyelősen kommunikáltak. De aztán, ahogyan hajnalo- dik, taxi taxit követ, s oda a nyitótánc emlékezete, már nem olyan egyértelmű a tény. Jelesül, hogy a bálterem - mint ahogyan eddig is az volt - a jövőben is közös. Akár a nagyok FOTÓ: MÜLLER ANDREA Könyvrendelés, 1999 „Tessék helyet foglalni, máris kinyomtatjuk” Steven Schragis, az amerikai Carol Publishing Group mamutkiadó szóvivője ünnepélyesen bejelentette, hogy „forradalmasítják a könyvpiacot.” Mint mondta, a könyvek náluk, pontosabban üzlethálózatukban, eddig is megrendelhetők voltak, de most új világ kezdődik. Rendelés esetén azt mondják, foglaljon helyet a kedves vevő - és hamarosan megkapja a frissen kinyomtatott árut. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy felmérték a várható keresletet és aszerint döntötték el a példányszámot, majd ha kellett, utánnyomást is végeztek. Ha ez is elfogyott, a mű gyakorlatilag eltűnt a polcokról. Most ennek vége. A szöveg betápláltatott a számítógépbe - és gombnyomásra megindul a villámgyors nyomás. Az így készült példány nem utolsósorban azért olcsóbb, mert a cég ezen a módon teljesen, vagy majdnem teljesen megtakarítja a raktározási és forgalmazási díjat. A Carolnál száz könyv várja így a vevőt, de ha a dolog beválik, ami nagyon is valószínű, akkor a gombnyomásra kész kötetek száma jóval több is lehet. A Bames and Noble, Amerika legnagyobb könyvlánca már bejelentette, hogy csatlakozik a Carol-módszerhez és a hamburgi Libri-ház is közölte: megkezdte az átállást. Ferenczy Europress
