Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-16 / 46. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. február 16., kedd Hírcsatorna Községtörténeti gyűjte­ményt alakított ki pécs- udvardi otthonában Oro- vicza Mátyás magángazdál­kodó. Nem bontotta le a múlt század első felében épült füstös konyhát és föl­des szobát, ahol a berende­zési tárgyakat az eredeti he­lyükön hagyta. (cs) A babarcszőlősi cigá­nyok várják a választ az önkormányzathoz eljuttatott beadványukra. Ebben azt kérik, hogy a község veze­tősége ismertesse velük a te­lepülés pénzügyi helyzetét, biztosítson új munkalehető­ségeket, javítsa az egész­ségügyi ellátást, a falugond­nok pedig fórumon vázolja a terveit. Gondjaik orvos­lása ügyében nemrég csak­nem félszázan demonstrál­tak is három cigány szerve­zet kezdeményezésére. (cs) Sásdon a vasút-közút kereszteződés fényso­rompójába hajtott a minap egy jármű, és szétzúzta a be­rendezést. Nem tudni, hogy ki volt a sofőr, de a moz­dony majdnem elütötte. (cs) Bicsérden anya- és cse­csemőgondozási tanács­adó szolgálat működik nem­rég az új egészségügyi köz­pontban. Kialakításában harminc lakó is részt vett közösségi munkában, (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 342 cm, apadó, 1,4, őrtilos -130 cm, apadó, 2,1, Barcs -63 cm, apadó, 2,2, Dráva- szabolcs 49 cm, áradó, 0,9. Lottónyeremények 6. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 1, 10, 28, 31, 50 Ötös nem volt Négyes 413110 Ft Hármas 5 919 Ft Kettes 457 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 3, 15, 19, 24, 43, 44 Pótszám: 1 Joker: 705168 Hatos nem volt 5+1 15 283441 Ft Ötös 132 559 Ft Négyes 2 050 Ft Hármas 433 Ft Joker: nem volt Befejezni még nem sikerült, de májusig közgyűlés elé kerül a riadótervezet Szmoghelyzet: nyárra ígérik a megoldást A szakértői vélemények elkészültek ugyan, de még mindig nem teljes a város szmogriadóterve. A közgyűlés azonban várható­lag még tavasszal dönt és nyáron már riadót is fújnak, ha észle­lik a határértéket meghaladó szennyezettséget. Új berendezés vásárlása után a szmog előrejelzését is meg szeretnék oldani. PÉCS- Hosszas előkészítő munka után még mindig nem készült el a városi szmogriadóterv — nyi­totta meg Toller László pol­gármester (kis képünkön) teg­nap délután az önkormányzat védelmi bizottságának sajtótá­jékoztatóját. Szmogriadót akkor kell(ene) elrendelni, ha a város öt mérő­állomása közül kettő három órán át folyamatosan az előírt határérték átlépését jelzi. A szmog az elmúlt két évben leg­alább 16 alkalommal veszé­lyeztette a pécsiek egészségét, ennyiszer lépte túl a kén-dioxid vagy a nitrogén-dioxid a határ­értéket az ÁNTSZ mérései sze­rint. Pécsre egyébként jellemző az is, hogy sokszor csak rövid ideig, félórákra dominál a szmog, és a város természetes úton előbb kiszellőzik, mint ahogy az információt továbbít­ják. Ezen se­gítene egy meteorológiai mérőműszer megvásárlása, amely segít­ségével előre- jelezhetővé válnának a veszélyes időszakok. Tavaly a város nem nyert a Környezetvédelmi Alap által kiút pályázaton, de idén újra indulnak. A megemelkedett gázkon­centráció mérése jelenleg öt ponton megoldott, ugyanakkor éjszakai ügyelet nincs. A város kezdeményezni fogja a folya­matos megfigyelést.- Május 30-ig a város köz­gyűlése tárgyalni fogja a szmogriadótervét - mondta el Toller László. - Amennyiben elfogadják, ügy a rendeletben rögzített elvek alapján június 30-ig konkrét intézkedéseket teszünk. Ez alapján kell felké­szülniük az érintett cégeknek, vállalatoknak. A nyári szmog ezek szerint már felkészülten találja Pécset, hiszen azonosí­tása után a hőerőmű csökken­teni fogja a termelését (eddig egyébként általában csak ez történt meg), a belvárosban erőteljesebben korlátozzák az autósforgalmat, valamint gyorsabb lesz a lakosság érte­sítése. A védelmi bizottság napi­rendjén szerepelt a katasztró­faelhárítási terv korszerűsítése is. Ez aktuális volt már csak azért is, mivel a terv nem tar­talmazta a cselekvési megol­dásokat gyengébb típusú vészhelyzetek esetében. Ilyen volt például a tavaly decem­beri vízhiány, amely a kertvá­rosi csőtöréskor keletkezett. A vízellátás nagy vitát váltott ki, így alternatív ellátási, megol­dásokat is tervbe vettek, töb­bek között zacskós víz gyártá­sát és raktározását. A hóhelyzetről szólva kie­melték, hogy a megyében de­cemberben tapasztalt akado­zás után a mostani havazásra már felkészülten reagáltak, így itt komolyabb fennakadás nem is volt, a fontosabb utak mind tiszták. Győrffy Zoltán A szmog az elmúlt két évben legalább 16 alkalommal veszé­lyeztette a pécsiek egészségét illusztráció w. t. Kábeltévés kimaradások: nem a hálózat hibája A szerelők fél óránként meghallgatják az üzenetrögzítőt PÉCS Szinte a teljes Rácváros és a Magyarürögi út környéke té­véadás nélkül maradt a na­pokban több órára, korábban a régi Kertvárosban akadtak gondok a kábelrendszerrel. Legutóbb egy kidöntött vil­lanyoszlop volt a „bűnös”. Lapunk több olvasója is pana­szolta a napokban: hosszú órá­kig nem működik a kábeltévé, az üzemeltető Kábelkom Kft. telefonja pedig üzenetrögzítőre van állítva, így egyáltalán nem bíznak benne, hogy a hibabeje­lentés el is jut az illetékeshez. — Valóban voltak kimaradá­sok, de nem a mi hibánkból - állítja Szigeti Rudolf (képün­kön), a Kábelkom vezetője. - A minap a Tiborc utca kör­nyékén kidöntött egy teher­autó egy villanyoszlopot, ezért a javítás alatt áramtalaní- tani kellett a teljes vezetéket, így természetesen ellátás nél­kül maradt a kábeltévé ottani alközpontja is. Ehhez hasonló oka volt a régi kertvá­rosi korábbi leállásnak is, saját belső kábelhálózati problémánk azonban már viszonylag hosszabb ideje nem volt. A Kábelkom Kft.-nél úgy tájékoztattak, az esetleg elő­forduló saját hálózati hibát - hacsak nem történik különle­ges eset - általában 2-3 óra alatt ki tudják javítani. A sze­relők minden nap ügyeletben vannak, és nincs kötött mun­kaidejük, hét végén is dolgoz­nak. Ha a cég hibabejelentő te­lefonja rögzítőre van kap­csolva, a szerelők minden fél órában meghallgatják az üze­neteket, és intézkednek. Értesüléseink szerint a vi­szonylag „rövidebb”, néhány órás üzemzavarok után nem kérhető kártérítés a cégtől, hi­szen a hiba oka általában külső körülményre vezethető vissza. Ny. Sz. Hogyan lopjunk garázst? Elloptak egy betongarázst a közelmúltban a Kertvárosból. A többmázsás szerkezetet természetesen nem talicskán, hanem speciális szállítójárművel vitték el. Látszólag jogszerű adásvé­telről volt szó, amiről csak egyvalaki nem tudott: a tulajdonos. PÉCS A Szaturnusz utcában raktár­nak használtak egy szab­ványméretű, előre gyártott be­tongarázst, ám az alkalmi táro­lóhely egyik napról a másikra eltűnt. A rendőrségi feljelentés után a nyomozók hamar a mo­bil épület nyomára akadtak ­nagy meglepetésre a megyei kórház udvarán.-Mivel a környéken csak kevesen tudnak ilyen épületet szállítani, viszonylag hamar megtaláltuk a fuvarost, aki azt mondta, hogy teljesen jog­szerű megrendelésre dolgozott — tudtuk meg Simon László őr­nagytól, a központi rendőrőrs parancsnokától. Nem sokkal ezután a vevő is előkerült, akit szintén mell­bevágott a hír. A kórház terü­letén építkező vállalkozó egy számára ismeretlen személytől vette meg a garázst, akivel jó­hiszeműen adásvételi szerző­dést is kötött. Az esetbe csak a betonház valódi tulajdonosát nem vonták be. A rendőrség még keresi azt a szemfüles embert, aki szemet vetett az épületre, eladta majd elszállít­tatta azt. Még jó, hogy a daru nem egy nagy értékű autót emelt a magasba. S. G. M6-os út: májusra elkészül a terv Ha minden igaz, május közepére-végére elkészül a megyét átszelő M6-os főút nyomvonalterve. A tervező cég mérnöki- gazgatója ismertette az elképzeléseket tegnap Boly és térsé­gének önkormányzati vezetői előtt. BÓLY Lapunknak Hárs József, Bóly polgármestere elmondta, a tervező UNITEF 83 Rt. egy­szerűsítve három nyomvonalat tart elképzelhetőnek. Mint megtudtuk, az első elképzelés szerint az új vonal a régi 56-os út vonalát követve szelné át a Mecseket - gazdaságilag ez a legkedvezőbb, ám ezt - mivel a megyehatáron haladna - nem tartották praktikusnak. A másik két elképzelés közel azonos: az új nyomvonal Bá- taszéktől a Villány-Beremend térség felé haladva futna ke­resztül a megyén azzal a kü­lönbséggel, hogy az első terv szerint nyugatról, a második szerint keletről kerülné meg Bolyt. Fontosnak tartják to­vábbá az 57-es úthoz, a Pécs- Mohács útvonalhoz csatlako­zást is. A polgármester el­mondta, megegyeztek a véle­mények abban, hogy a térség településeinek minden segít­séget meg kell adniuk út meg­valósulásához. T. G. PORTRÉ Százezer emberi gén titka A genetikában elért sikere mellett is főként gyermekorvosnak tartja magát dr. Méhes Károly, akit még Kerpel-Fronius Ödön hívott a pécsi gyermekklinikára. Az eredményeket a gyakor­latban is felhasználta, s munkásságát nemrég az első ízben kia­dott, amerikai alapítású Szilárd Leó-díjjal ismerték el. őszinte és természetes. Való­színűleg fogalma sincs, hány kisgyermek köszönheti neki az életét. Úgyhogy inkább a száz­ezer génről beszélgetünk, amelynek csak alig felét ismeri még a tudomány. 2005-ig mindegyiket feltérképezik, sőt a professzor szerint már előbb. Gének és környezeti hatások persze együtt alakítják az em­bert. Lehet, hogy a tüdőrákra való hajlam például sohasem tör elő egy grönlandi fókava­dászból, de azt is befolyásol­tezik a szervezetben olyan ön­javító mechanizmus, amely egészségessé tehet egy sérült nukleinsavláncot. A legöröm­telibb tapasztalatot ezzel kap­csolatban az egykor halálos, de ma már 75-80 százalékban gyógyítható betegség, a leu­kémia szolgáltatta. A betegek Méhes Károly Széchenyi-díjas akadémikus, egyetemi tanár 1936-ban Budapesten született. Pécsett a POTÉ-n végzett. 1973 és '87 között Győrben a megyei kórház főorvosa volt, majd a pécsi gyermekklinika igazgatója 1997-ig. Felesége magyar-ének szakos tanár, Károly fia író, újságíró, Gábor orvos, Márton bölcsészhallgató. sugár- és egyéb kezelések okozta kromoszómasérülései évekkel később jórészt eltűn­hatja genetikus összetevő, hogy valaki hogyan él túl egy légikatasztrófát. És vannak titkok is a gé­nek világá­ban. Méhes professzor példaként említi, hogy a zenei tehet­ség erőtelje­sebben öröklődik, de nem sej­teni, miért. Azt is csak vagy 15 éve tudják a kutatók, hogy lé­tek, a hibás sejt „megjavult”! Beszélgetőpartnerem olyany- nyira belelendül, hogy szinte sajnálom, miért nincsenek mel­lette most is medikusai. Beszé­lünk a gének és a nevelés kap­csolatáról, a klónozásról, ami biológiai bravúr volt, de lassan már egy hallgató is képes rá, az Y-kromoszómá- ról, amelynek különlegessége, hogy csak azért van „kitalálva”, hogy kialakítsa a férfit, s arról, fe­nyegeti-e elkor- csosulás az em­beriség génállományát. A pro­fesszor szerint az élővilág fenntartja a maga egyensúlyát, s míg az egyik oldalon hibás gének keletkeznek, a másik ol­dalon ki is pusztulnak. Míg hallgatom, elhiszem, hogy az ebédidőt leszámítva csak a munkájának él, ha hét­végi kirándulásra jut is azért idő a szeretteivel. Talán ez is genetikai örökség: intenzitása, kedvessége, elhivatott kitar­tása. Hodnik Ildikó Gy. Otthon tavaszra PÉCSVÁRAD A mozgássérült állami gondo­zott gyerekeknek lakóotthont alakítanak ki. Grünhut Gábor­tól, az általános iskola és szak­iskola igazgatójától megtudtuk, hogy a tanítványaik a család hangulatát idéző körülmények közepette tanulhatják az önál­lóságot és az önellátást, így például főznek és mosnak. Hu­zamos ideig laknak kinn, a ti­zenkét gondozott és ápolt az igényei szerint rendezi be a szobákat - persze, tanári fel­ügyelettel. A megvalósításhoz anyagi támogatást nyújt a Me­gyei Közgyűlés, a helyi önkor­mányzat, a Soros-alapítványtól kapott kétmillió forintból pedig testerősítő eszközöket vásárol­nak. A két családi házat ta­vaszra rendezik be. Cs. J. k A á

Next

/
Thumbnails
Contents