Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-02 / 32. szám
1999. február 2., kedd Kisebbségek Baranyában Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Cseri László Macbeth horvátul Shakespeare tragédiáját mutatja be február 20-án a Pécsi Horvát Színház Bagossy László rendezésében, Vidá- kovics Szlaven és Vlasta Ramljak főszereplésével. Oktatási terem romáknak SIKLÓS Tegnap adták át rendeltetésének Siklóson azt az új oktatótermet, melyben a Siklós és Vidéke Cigányokért Érdekvédelmi Szervezet tanfolyamait rendezik majd a jövőben. Az ünnepélyes avatón a helyi és megyei munkaügyi központ és a különböző roma szervezetek képviselőin kívül részt vett Pörös Béla, a megyei közgyűlés alelnöke, aki érdeklődésünkre elmondta, támogatnak minden új kezdeményezést, s a siklósi szervezetnek jelenleg épp elbírálás előtt van egy beadott kérelme. Az átadást követően elsőként a fakitermelők számára indított tanfolyamnak ad otthont a helyi TESZ-székház- ban található helyiség - mondta el Kosztics József, a szervezet ügyvezető elnöke. Terveikben a tanfolyam mellett, a munkaügyi központtal közösen, úgynevezett hetedik-nyolcadik osztályos, felzárkóztató foglalkozások szerepelnek. Ezeket a cigány kisebbségi önkormányzatokban tevékenykedő, végzettséggel nem rendelkezők számára indítják majd. K. J. Magyarul beszélni „Amott, a folyo túlsó partján mindenféle varázslatos készülék van, mi pedig továbbra is úgy élünk, mint a tulkok” - szól Kovács József Hontalan mohácsi költő válogatott verseskötetének a mottója. Nem véletlenül. A Magyarul beszélni című könyv, mely ezúttal a Mohácsi Művészeti Társaság kiadásában látott napvilágot, címe és tartalma nem paradoxon, hiszen mint Lenkey István utószava is kiemeli, Kovács József Hontalan önmagát adja át versei által annak a közegnek, melyből származik, mely útjára indította, és amely - utóbb - be is fogadta. A versek, az Ismeretlen cigányének es a Pörgő ezüsttallér legjobbjai, egyszerre pillanatképek és látomások. Mindamellett temérdek indulat, amik jogosságát lehetetlen kétségbe vonni: küzdés a hazugság, az erőszak, az intolerancia ellen az egyik oldalon; a konokság, az erőfeszítés, már-már a küldetés a másikon. Bizonyos, hogy Kovács József Hontalan nem az alanyi költők sorába tartozik, mert a verssorokból bizony, hogy kiérződik: amit mond és ahogy mondja szándékai szerint egy a figyelemfelkeltéssel, sőt, a lelkiismeret-ébresz- téssel. Ezeket a verseket egészítik ki a személyesebb, líraibb hangvételű darabok, az emlékezések. Méhes K. „Kulcs a muzsikához”, németül Németül is megjelenik a Frankfurti Könyvvásárra is jelölt „Kulcs a muzsikához” című, hanganyaggal kiegészített magyar tankönyvcsalád, amely a kilencvenes évek elején nagy sikert aratott, népszerű iskolai segédanyag volt. A „Kulcs a muzsikához” a Pécsett élő zenepedagógus, Pécsi Géza munkája. Az általa 1992-ben létrehozott „Kulcs a muzsikához” Alapítvány a mostani tanévre már saját kiadásban, a szerzői jogdíjról lemondva, támogatók segítségével adta ki az igényes kivitelű kötetet. Az ugyanis a tan- könyvkiadás állami támogatásának csökkentése miatt már szinte elérhetetlenné vált a családok, illetve az iskolák számára. A 10-16 éveseknek szánt, s hat éven át használható alapkönyv, kiegészítve énektárral, munkafüzettel és hangzóanyaggal, nemcsak a zenei, hanem a művészeti nevelés más területein, sőt a kultúrtörténet oktatásában is hasznosítható. Most készül a számítógépes alkalmazását lehetővé tevő CD- ROM kiadásának előkészítése. A cigányság a politika színpadán Az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) megválasztása január 23-án zajlott Budapesten, melynek végeredményeként mind az 53 képviselő a Lungo Drom jelöltjei közül került ki. Ennek persze nem az volt az oka, hogy a Lungo Drom választási körlevelében arra kérte elektorait, hogy mindenki figyelje a szomszédját, megfelelően szavaz-e jelöltjeire. Vajon ők tudják-e, melyik szervezet képviseli érdekeiket? A siker az egyik nagy vesztes, Horváth Aladár, a Roma Társadalmi Összefogás tömörülés vezetője szerint azért következhetett be, mert „mind a mai napig nem sikerült lebontani az állampárti struktúrát, és az egész önkormányzati rendszer és ebbóí eredő' problémák annak a következménye, hogy 1990-ben az MDF átvette a kommunista cigányvezetóket és a kommunista cigányvezetői gyakorlatot, melyet a szociálli- berális kormány is követett. ” A függetlenek arról panaszkodtak, hogy 11 órára hívták össze az országos elektori gyűlést, melyre időben jobbára csak azok a független elektorok értek oda, akik fel sem szálltak a Lungo Drom által szervezett buszokra. Fél egykor azok a Lungo Drom-os elektorok hiányoztak, akik a különbuszokkal jöttek, s másfél órás késéssel érkezett az OCKÖ vezetősége abba a csarnokba, melyben akkor már kétezerötszáz ember várta a jelölés megkezdését. Este hat órakor még mindig csak a jelölés folyt, szó sem volt választásról, és sok embernek indult haza a vonata. De a törvény csak a hetvenöt százalékos részvételt írja elő, hogy aztán a végén kétezerötszázan szavaznak vagy csak ketten- hárman, érdektelen. Az OCKÖ megválasztásának bojkottjára szólította fel az elektorokat a választás előtti hetekben a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége, mondja dr. Kosztics István ügyvezető elnök, mert a Lungo Drom-os szövetség nem fogadta el javaslatukat, mely szerint a legtöbb (kétszáz) elektori helyet szerzett baranyai szövetség legalább két jelöltet állíthasson a 3500 elektor által megválasztandó országos önkormányzatba. Tekintettel arra, hogy a választási jogszabályok nem teszik lehetővé a demokratikus választást, az arányos képviseletet, nem akartak statisztálni a Lungo Drom-os országos ön- kormányzat újraválasztásához. Véleménye szerint Farkas Flórián szervezetét a sikerpropaganda tisztességtelen előnyhöz juttatta, s csak a választási jogszabályok módosításával lehetne elérni, hogy az ország cigánysága képzett, tisztakezű képviselő-testületet kapjon a megyei elektorok szavazatai alapján. Egy 1996-os ÁSZ- vizsgálat szerint az OCKÖ 90 milliós költségvetésének több, mint a fele személyi kiadásokra, bérekre, költségtérítésre ment el. Az OCKÖ a baranyai cigány önkormányzatok szerint képzetlen, munkanélküli képviselőkből áll, s olyan elnök vezeti, aki eljárási kegyelemben részesült. Baranyában két gyűlést rendeztek, melyen a megyei jelölteket kellett volna kiválasztani, egyet Mohácson, ahol körülbelül 15 önkormányzat képviselői vettek részt, egyet Pécsett, 44 önkormányzat képviselőivel. De Farkas Flórián csak a mohácsin vett részt, ahol mind a négy megyei jelöltet megválasztották, akik valamennyien a Lungo Drom Választási Szövetség tagjai voltak. Szándékuk a bojkottal az volt, hogy sikertelen választás esetén megpróbálnak megegyezni Farkas Flóriánnal egy demokratikusabb országos testület létrehozásában. A választások a magyar törvényeknek megfelelően zajlottak, állítja Gál József, a négy baranyai jelölt egyike, akit az OCKÖ tíz alelnökének egyikévé választottak. Gál József annak idején, mint az OCKÖ Baranya megyei irodájának vezetője, a megye valamennyi elektorának kiküldte a meghívót Mohácsra. „Mikor megtudta ezt Kosztics István úr, akkor gyűlést szervezett ellenünk saját stábjával. Neki vállalni kellett volna a megmérettetést. A legcsúnyább dolog volt, hogy hozzá nem értő testvéreinket megfosztotta attól a jogától, amit egyébként az alkotmány és a kisebbségi törvény számukra biztosít. A választás megtörtént január 23-án, 53 Lungo Drom- os képviselő került be a testületbe, Baranya kapott egy alelnöki helyet, természetesen azért, mert értékelték eddigi munkánkat. ” A Lungo Drom nem indított buszokat, mondja Gál József, csak az országos önkormányzat a Lungo Drom szervezésében, felajánlva mind a 3500 elektornak a szállítás lehetőségét. A megyei iroda mindenkit értesített erről, sokan nem éltek vele. „Azok az urak, akik a Lungo Dromot vádolják, hadsereg nélküli tábornokok, de nem elég, hogy hadseregük nincs, fegyverük sincs. Horváth Aladár úr például az SZDSZ pribékje, aki mindig kiszolgálta politikai akaratát. Neki lett volna lehetősége négy évig a parlamentben érdemben a cigányság érdekében tenni, de semmit nem tett azonkívül, hogy a tiszteletdíját felvette. Aki veszít, az mindig sértődött, ez természetes reakció. ” Arra a kérdésre, hogy igaz-e Zsigó Jenő, a Roma Parlament Választási Szövetség vezetőjének állítása, miszerint a Lungo Drom nem a több mint ötszázezernyi cigányságot képviseli, hanem alig több, mint negyvenezrét, azt válaszolta, hogy egyrészt a Lungo Dromnak több, mint kilencszáz tagszervezete van, másrészt Zsigó Jenő azért gondolkodik ilyen kishitűen, mert még azok is elhagyták, akikkel egy zenekarban kannázott. Nemcsak a kisebbségi ön- kormányzatok választása tekintetében, hanem egyébként is a kisebbségi törvény módosításra szorul, mondja dr. Csefkó Ferenc alkotmányjogász. Ami a választásokat illeti, abba az alapproblémába ütközünk, hogy a törvény együtt kezeli a több százezres lélekszámú nagy és az alig néhány ezer fős, egészen kicsi népességet tömörítő önkormányzatokat. Amíg egyik esetben 30-40 ember választhatja meg országos önkormányzatát, addig a másik esetben háromezer körüli lélek- szám kell. Egyetértve Kaltenbach Jenővel, a kislistás választás nem szerencsés, ki kellene találni egy egészen másképpen működő választási szisztémát. Csefkó Ferenc szerint van azonban ennek az ügynek egy politikailag talán kényesebb és keményebb oldala. A törvény azt határozza meg, hogy az elektorok választják meg az országos önkormányzatokat. A törvény ugyan kijelentő módban fogalmaz, de politikai tartalmát illetően az elektori mandátum magában foglalja, hogy az elektornak kötelessége elmenni és választani. Ugyanis az elektori mandátum lényege az, hogy a választás után megszűnik a funkciója, abból áll tehát elektorsága, hogy választ, ha ennek nem tesz eleget, akkor igazából az elektoriság, mint intézmény nem tudja beteljesíteni funkcióját. Úgy látja, hogy ha a Lungo Drom a cigány társadalom egészének bizalmára, ösz- szefogására építve akar politizálni, szövetségeket kell kötnie, be kell vonni a döntéshozatali mechanizmusba olyan cigány szervezeteket, amelyek kimaradtak az önkormányzatból. Nem kellene ugyanakkor csodálkozni azon, hogy a cigányszervezetek között ilyenfajta, egyébként a saját habitusuknak, politikai kultúrájuknak megfelelő kemény konfrontációk jelentek meg. A cigányság néhány esztendeje tudott csak a politika színpadára kilépni. És ha belegondolunk abba összehasonlításképpen, hogy 1990 előtt 150 párt alakult Magyar- országon, észrevehetjük, hogy a többpártrendszer kialakulása épp ilyen küszködéssel járt. A pécsi óvodások is ismerkednek a német nyelv alapjaival A természetes kétnyelvűség Pályázat kisebbségi szervezetek részére Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága február közepéig várja pályázatára a kulturális tevékenységet, illetve érdekképviseletet ellátó nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek jelentkezését. A bizottság az elmúlt év decemberében tette közzé felhívását azon szervezetek számára, amelyeket 1997. végéig bejegyeztek. A pályázaton nem vehetnek részt a kisebbségi ön- kormányzatok, az alapítványok, valamint a párttörvény hatálya alá tartozó szervezetek. A testület a pályázat kiírásával az 1999. évi költségvetési törvényben, a szervezetek működési támogatására elkülönített 87,8 millió forint odaítélését készíti elő. Egyhetes tapasztalatcsere révén vált lehetővé, hogy az ország különböző részein dolgozó pedagógusok megismerhessék az ún. soproni óvodai modellt, melyet elsőként az 1994-95-ös tanévtől kezdve az ágfalvi német nemzetiségi óvoda vezetett be egy gyermekcsoportban. E kísérleti modell magvát, mondja Müller Mónika (képünkön), aki nyelvtanárként foglalkozik óvodai idegen nyelvi neveléssel a pécsi Budai Nagy Antal utcai óvodában, az „egy személy-egy nyelv” elv képezi. A csoport egyik óvónője magyar, a másik német anyanyelvű, és mindketten saját anyanyelvükön beszélnek a gyerekekhez. A modell célja, hogy az eddigi gyakorlatnál hatékonyabban segítse hozzá a magyar és a magyarországi német gyerekeket a természetes kétnyelvűséghez. Az óvodáskorú gyerekek még rendelkeznek azokkal a nyelvelsajátítási stratégiákkal, amelyekkel anyanyelvűket megtanulták, s ezt kihasználva bámulatos eredményeket érhetünk el. Ennek biztosítéka egy érzelmi biztonságot nyújtó környezetben a gyerekek nagyfokú kíváncsisága ós utánzóképessége mellett a kommunikációs kényszerhelyzet, melyben a gyermek meg akarja magát értetni az idegen nyelven beszélővel. A szóbeli idegennyelv-közve- títésben, de főleg annak kezdeti szakaszában fontos szerepet játszanak az óvodai élet gyerekek által már ismert rituáléi, melyek nagymértékben segítik az idegen nyelvi szituációk megértését. Ebben az életkorban a hangképző szervek könnyebben alkalmazkodnak az anyanyelvtől eltérő intonációhoz és artikulációhoz. Ne legyenek azonban illúzióink, mondja Müller Mónika, a gyerekek német nyelvtudása még az ilyen intenzív közvetítéssel sem éri el magyar anyanyelvi tudásszintjüket. A bánfalvi óvodások azonban még így is, három óvodai év után, fennakadás nélkül eligazodnak a német nyelvű kommunikációs helyzetekben, és nyelvi formába tudják önteni beszédszándékaikat. Ideális körülmények között egy-egy ilyen csoportnak egy- egy iskolai osztályt kellene a későbbiekben alkotnia, de a gyakorlatban a gyerekek különböző iskolákba kerülnek, amelyek nincsenek felkészülve ilyen szintű nyelvtudás továbbfej lesztésére.
