Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-15 / 45. szám

6 Díinántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. február 15., hétfő Röviden Szaknapok. A JPTE Pol­lack Mihály Műszaki Főis­kolai Kara február 18-19-én rendezi meg a hagyományos Épületgépészeti és Gépé­szeti Szaknapokat. A szak­terület rangos hazai fóru­mán az előadások mellett 107 kiállító mutatja be ter­mékeit. A kiállítás látoga­tása a szakemberek és az ágazatok újdonságai iránt érdeklő közönség számára is ingyenes. (k) A gazdák kezdeménye­zésére Bicsérden téli kis­termelői tanácsadó kurzus kezdődött. A résztvevők is­merkednek a kertészkedés, a szőlőtermesztés, valamint a zöldterület-ápolás teendői­vel is. (cs) Reálkeresetek. A ver­senyszférában 1998-ban 3,7%-kal növekedett a teljes munkaidőben alkalmazás­ban állók reálkeresete - de­rül ki a Központi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből. (k) Vámügyek. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Járőrszolgálata 189 bűncse­lekményt derített fel 602,4 millió forint értékben az el­múlt évben. A kommandó felderítéseinek száma 86- tal, azok értéke 174 millió forinttal emelkedett 1997- hez képest. (k) A Szágyi vízfolyás ré­zsűit és gátjait Baranya- jenő és Baranyaszentgyörgy határában csaknem három kilométeres hosszúságban ezekben a napokban is tisz­títja a sásdi vízi társulás. Főként az elszaporodott éger- és fűzcserjéket vágják ki, hogy ne alakuljon ki a kiöntés veszélye. (cs) Lassuló növekedés. Az idén folytatódhat a gazdaság fellendülése, igaz, a tavalyi 4,8-5,3%-kal szemben csak 3,5-4,5%-kal nő a bruttó ha­zai termék (GDP) - derül ki a KSH Gazdaságelemző és In­formatikai Intézet (Ecostat) friss elemzéséből. (k) Agrár árszínvonal. A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala 7,5%- kal nőtt tavaly december­ben, ezen belül a növényi termékeké 13,1, az élő álla­toké és állati termékeké pe­dig 2,2%-kal emelkedett, (k) A VILÁG PIACAIN Esnek a gabonaárak Ingadoznak a búzaárak a vi­lágpiacot leginkább befolyá­soló chicagói tőzsdén. Az Agrograin Rt. elemzése sze­rint annak ellenére, hogy az előző hét végére meghirdetett tenderen Egyiptom vett 120 ezer tonna francia és 180 ezer tonna ausztrál árut, a tőzsdén beindult spekulációs eladási hullám lenyomta az árszintet. Bár az oroszországi segély- program még nem indult be, orosz részről további igényt je­lentettek be 280 ezer tonna in­tervenciós búza szállítására. Pi­aci megfigyelők szerint feszült­séget keltett Lengyelország pa­nasza, hogy az EU és az USA kihagyta a lengyel farmereket az oroszországi segélyprogram beszállítói köréből. A búza jelenleg - FOB fran­cia kikötőben - tonnánként 90-93 dolláron cserél gazdát. A kukoricapiacon megállt az áresés, a tengerit - FOB Mexi­kói-öbölben - tonnánként 96- 97 dolláron adták-vették a ke­reskedők. Wágner Katalin Régi elvek, új típusú szövetkezetek A téeszek monopóliumának megtörésére, az egyensúlyt kiala­kító gazdaszövetkezetek létrehozását szorgalmazza az agrár­tárca. A társulások a 30-as években működő Hangya szövetke­zetek elvére épülnének. rintot, valamint a tárgyévi jegy­zett töke 200 százalékát. A tá­mogatást a várható árbevétel alapján is igényelni lehet, de az esetleges többletet az év végi A téesztől már nevében is meg­különböztetett szövetségek (Termelői Értékesítő Szerveze­tek - TESZ) megalakítását a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium (FVM) legfőképpen azért szorgal­mazza, hogy a minisztérium ál­tal favorizált családi gazdasá­goknak is megteremtődjék az olcsóbb termelés lehetősége. A mezőgazdasági termékek raktá­rozására, értékesítésére, feldol­gozására, a termeléshez szük­séges anyagok beszerzésére, valamint a növénytermesztés­hez és állattenyésztéshez szük­séges szolgáltatások megterem­tésére létesülnének ezek a szö­vetkezetek. Nemcsak ezeket támogatja anyagilag is az FVM, hanem az erdőszövetkezetek és erdőbirtokosi társulások, vala­mint a gépkörök létrehozását is. Gépkörök megalakítását is támogatják A támoga­tás mértéke a szervezetala­pítás számlá­val igazolt költségének 80 százaléka, de legfeljebb 250 ezer fo­rint. A meg­alakult TESZ- nek a forgó­eszköz feltöl­téshez és a működési költségek részbeni meg­térítéséhez igénybe ve­hető támoga­tás összege nem haladhatja meg az évi for­galmukból származó árbevéte­lük 20 százalékát, 15 millió fo­mérlegadatok alapján vissza kell fizetni. Az erdőbirtokossági társulat Agrár- és vidékfejlesztés-támogatás alakulása 1998-1999. év 1999. évi költségvetési támogatás előirányzata 1999/1998 Megnevezés % Beruházási célprogram 3900 110,5 Mezőgazdasági beruházás 31 540 96,2 Erdészeti feladatok 600 119,0 Egyéb támogatás 300 134,5 Piacra jutási támogatás 38 800 103,5 Agrártermelési támogatás Erőkárok felszámolásának 48 045 152,6 támogatása 300 120,0 Privatizációs bevételből támogatás 1500 28,9 Egyéb támogatás 1519 63,3 Agrártámogatás költségvetésből Vidékfejlesztési támogatás 126 504 111,1 költségvetésből 3600 111,3 Költségvetési támogatás összesen 130 104 111,1 Zárolás 1,9 százalék Felhasználható költségvetési 2472 — támogatás 127 632 109,0 Bevétel termelői befizetésekből Felhasználható költségvetési 7220 79,2 támogatás + bevétel összesen 134 852 106,9 hektáronként 150 ezer forint szubvenciót vehet igénybe, de legfeljebb 5 millió forintot, ez viszont nem haladhatja meg a működési költségek 51 száza­lékát. A gépkörök működteté­séhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésé­hez tagonként százezer forint, de legfeljebb hárommillió fo­rint állami segítség vehető igénybe. A támogatási kérelemhez mellékelni kell az alapító okira­tot vagy az alapszabályt, a cég- bejegyzési határozatot, számlá­kat az alapítási költségekről, valamint azt az igazolást, ame­lyet a hitelintézet állít ki a saját vagyonnak a kérelmező folyó­számlájára történő befizetésé­ről, illetve a saját vagyont tanú­sító nyitómérleget. B. G. Verseny és együttműködés Tovább bővíti kapcsolatait a Kézműves Kamara A Baranya Megyei Vállalkozói Központ támogatásával a Ba­ranya Megyei Kézműves Kamara több tagja is részt vett a ha­gyományos chemnitzi nemzetközi fodrász- és kozmetikus ver­senyen. A szép eredmények mellett a baranyaiak együttműkö­dést bővítő megállapodást is kötöttek. PÉCS-CHEMNITZ A Baranya Megyei Kézműves Kamarát és tagjait immár több éves tartalmas kapcsolat fűzi a Chemnitzi Kézműves Kamará­hoz, amelynek keretében rend­szeresen részt vesznek egymás szakmai rendezvényein. Az együttműködés újabb állomá­saként baranyai fodrászok és kozmetikusok is elindultak a német város legutóbbi, februári nemzetközi szakmai vetélkedő­jén. Nem is eredménytelenül. A fodrászok között a legszebb trófeát Wéber Viktor gyűjtötte be harmadik helyével. A koz­metikusok versenyében Szabó Tünde második, Nemes Mari­ann pedig harmadik helyezést ért el.-A hagyományos szakmai találkozó remek lehetőséget biztosított, hogy több tucat ba­ranyai kisvállalkozás üzleti ajánlatát közvetítsük ki német partnereinknek. Egy olyan chemnitzi építőipari vegyesvál­lalat-alapítás terveivel jöttünk haza, amely a panelházak teljes külső-belső felújítására kifej­lesztett technológiát alkal­mazná - mondja Ulrich Ti- bomé, a Kézműves Kamara tes­tületi referense. A látogatás keretében Birinyi Zoltán, a Baranya Megyei Kézműves Kamara elnöke tár­gyalást folytatott Wolfgang Rühliggel, a Chemnitzi Kéz­műves Kamara elnökével a kapcsolatok további bővítésé­ről. A szász kamara megerősí­tette részvételi szándékát az idei Pécs Expón. A chemnitziek július 2-ára tervezik azt az üz­letember-találkozót, amelyen tovább szeretnék bővíteni az együttműködést. Kaszás E. Munkavállalói résztulajdon A törvény nem kedvez az MRP-cégeknek Nemzetközi tapasztalatok szerint a dolgozói tulajdon­ban lévő vállalkozások eredményesebbek és haté­konyabbak a hasonló pro­filú és nagyságú, ám más tu­lajdonosi konstrukcióban működő cégeknél. Magyarországon a privatizá­ció során 280 vállalkozás ke­rült munkavállalói résztulaj­donba, közülük jelenleg 200 működőképes. A magyar MRP-cégek 70 ezer alkalma­zottat foglalkoztatnak, és a dolgozók 60-70 százaléka rendelkezik valamekkora tu­lajdoni hányaddal. A megvá­sárolt jegyzett tőke nagysága meghaladja az 50 milliárd forintot. A dolgozói tulajdonlás jogi hátterének megterem­tése kellene ahhoz, hogy Magyarországon szélesebb körben elterjedjen ez a tulaj­donosi forma - nyilatkozta lapunknak Hovorka János, a Rész-Vétel Alapítvány ille­tékese. Az alapítvány a pri­vatizációs szervezet által még 1992-ben indított Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) támogatá­sára jött létre. A jelenlegi szabályozás nem kedvez az MRP-tagok- nak, ugyanis az osztalék nem osztható fel közöttük, hanem teljes egészében az E-hitel törlesztésére kell fordítaniuk. Még akkor is, ha az osztalék összege megha­ladja az előírt törlesztőrész­let nagyságát. Emiatt gyak­ran nem áll rendelkezésre olyan pénzforrás, amit a cé­gek fejlesztésére lehetne fordítani - tudtuk meg. En­nek ellenére a magyar MRP- cégekre is igaz, hogy ver­senytársaikhoz képest maga­sabb a jövedelmezőségük, ezeknél a vállalatoknál rit­kábban fordul elő felszá­molás. Az alapítvány munkatársa szerint politikai szándék is szükséges ahhoz, hogy Ma­gyarországon az eddig csak privatizációs technikaként kezelt dolgozói tulajdonlás népszerűbb legyen. Ezt kö­vetően módosítani kellene az MRP-törvényt vagy új jog­szabályt alkotni, hiszen a je­lenlegi passzust a privatizá­cióhoz készítette a jog­alkotó, s így jelenleg nincs mód arra, hogy magánosítás nélkül, egyszerű adásvétel vagy akár részvénykibocsá­tással történő alaptőke-eme­lés révén újabb MRP-cég alakulhasson. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban a hetvenes évek­ben terjedt el a dolgozói tu­lajdonlás, és jelenleg 12 ezernél több cégben van munkavállalói tulajdon. Amerikai MRP-s szakembe­rek szerint cégeik sikerének egyik titka éppen az, hogy üzleti tényezővé vált a dol­gozói tulajdonlás. Az ameri­kai törvények szerint azon­ban az MRP-n keresztül kedvezőbb a cégfinanszíro­zás, továbbá különböző adó- kedvezményeket is igénybe vehetnek a dolgozói tulaj­donban lévő vállalatok. Az érintettek szerint ismét abba a hibába estünk, hogy ha a világ fejlettebbik félte­kéről átveszünk valamit, ami jó, azt csak részben alkal­mazzuk. (sts) A vezetékvédő dróthálók PÉCS A fémtolvajok ellen egyedi módon védekeznek a DE- DÁSZ Pécs-Keleti Üzemve­zetőségének meszesi mun­katársai, akik vezetékvédő dróthálót erősítettek ki az oszlopokra. Az eredmény máris jó, hisz abbamaradtak a rongálások. Csak a Gödör utcában és kör­nyékén 1998-ban ötször káro­sították meg a vezetékrend­szert. Az elkövetők persze azóta sem nyugodtak meg, és dühükben többször próbálták letörni a speciális acél tüské­ket, a köztük kifeszített vas­pántokat pedig levagdosni, hogy feljebb jussanak. Ám ez idáig egyszer sem sikerült ne­kik. Jelenleg csaknem tíz he­lyen alkalmazzák a védelmi hálót. Sebők Gyula, az üzem- vezetőség helyettes vezetője elégedett, megszűntek a drót­lopások. A fogyasztók is megnyugodhattak, mert nincs többé áramkimaradás. Cs. J. Nem a kor számít FOTÓ: MÜLLER ANDREA Jöhet az öreg autó is, ha műszakilag megfelel a követelményeknek? Változások lesznek a gépjármű-behozatalban Idén tovább liberalizálódott a Magyarországra behoz­ható autók szabályozása, né­hány hete már 12 évnél idő­sebb jármű is forgalomba he­lyezhető hazánkban. Az ez­redfordulóhoz közeledve várhatóan folytatódik a ten­dencia, az életkor helyett a biztonsági és környezetvé­delmi szempontokra terelő­dik a hangsúly. A közlekedési, a környezetvé­delmi és pénzügyi tárca e té­mára vonatkozó közös rendel­kezései szerint 12 évesnél öre­gebb autó akkor helyezhető forgalomba Magyarországon, ha magyar állampolgár tulaj­donosa azt megelőzően leg­alább két évig legálisan kül­földön élt. Hasonló szabály vonatkozik például a települési önkormányzatokra, ha ellátási felelősségük körébe tartozó te­vékenységükhöz autót kapnak adományként. Mindkét eset­ben azonban szigorúan ellen­őrzik a járművekre vonatkozó műszaki és környezetvédelmi előírások betartását. Ami a terület általános sza­bályzását illeti, ott egy időben figyelhető meg bizonyos fokú liberalizáció, ugyanakkor szi­gorítás is. Miközben a tervek szerint jövőre nem a járművek életkorához kötik majd a be­hozatalt - itt tehát enyhülhet a szigor -, az autók műszaki, il­letve környezetvédelmi nor­máinak szabályzói az ezred­forduló évétől Magyarorszá­gon is hasonlóan szigorúan fo­galmaznak majd, mint az Eu­rópai Unió tagországaiban. A magyar forgalomba helyezés tehát az EU-szabályokhoz kö­zeledve nem az életkor függ­vénye lesz, hanem teljes egé­szében a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi feltételek teljesítésén múlik majd. K. E. t

Next

/
Thumbnails
Contents