Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)
1999-02-12 / 42. szám
6 Dunántúli Napló Főzőcske - Receptek - Háztartás 1999. február 12., péntek Ha farsang, akkor fánk A hagyományos, szalagos fánk tésztájához az alapanyagokat nagyjából azonos mennyiségben határozzák meg a különböző szakács- könyvek, sőt a munka menetében sincs eltérés, viszont azt nem említik, hogy némi ötlettel egyedi lehet a mi farsangi fánkunk. Aki először fog hozzá hogy fánkot dagasszon, javasolom kezdje 30 deka liszttel, amihez aztán arányosan 2 deci tej, 2 deka élesztő, 3 tojás, egy púpozott evőkanál porcukor, 5 deka vaj kell, illetve a sütéshez olaj vagy zsír. A receptkönyvek úgy ajánlják, hogy a langyos, cukros tejben felfuttatott élesztővel, kevés liszttel kovászt készítsünk, majd a megadott meny- nyiségű alapanyagokat összekeverve a tésztát alaposan ki kell dolgozni - és ez nagyon lényeges. A jelzett kelési időt szintén be kell tartani, majd az olaj vagy zsír javasolt hőmérsékletére feltétlen figyelni, mert ezek az apróságnak tűnő részletek határozzák meg végső soron, hogy igazán laza, finom legyen a süteményünk. A fánkokat aztán valódi farsangi édességgé varázsolhatjuk, ha a tetejét nem egyszerűen porcukorral hintjük meg, hanem a képen látható különböző cukormázzal vonjuk be. Aki nem érzi magát még kellően jártasnak, és nem vállalja a farsangi fánk készítését, a sokkal egyszerűbb csö- röge- vagy forgácsfánkkal lepje meg a családot. Egy kisebb adaghoz 35 deka liszt, 10 deka margarin, 5 tojás sárgája, 10 deka cukor, 1,5 deci tejföl és fél deci rum kell. Minden süteményes gyűjtemény ismerteti a készítés menetét, amit egyszerű betartani, és biztos, hogy finom falatok „születnek” a munka eredményeként. Nem szurkos a szurokfű Hogy ennek a fűszernövénynek milyen tulajdonsága alapján született a neve, az a ködös múltba vész, hiszen még színében sincs köze a nyúlós, fekete vegyi anyaghoz. Ma már elég kevesen ismerik, ennek következtében nem is nagyon használják az ételek ízesítésére. Pedig régen nagyon divatos volt ez a fűszer, ma már inkább csak az olaszos ízeket kedvelő háztartásokban alkalmazzák. A nálunk elég gyakori pirosas színű, virágzó hajtásai szolgáltatják a fűszert, amely vágva vagy morzsolva kerül forgalomba. Hatásában és aromájában hasonlít a majoránnára és a kakukkfűre, éppen ezért ezek pótlására is használják. A fűszer illő olajat, cser- és keserű anyagot tartalmaz. Egyes zöldséglevesek, főzelékek, bab-, paradicsom-, húsételek, töltelékek és halételek ízesítésére használják. Szinte mindenfajta ételnél lehet alkalmazni, természetesen a mennyiséggel vigyázni kell, nehogy az ízhatása domináló legyen. A vegetáriánusok a zöldsaláták elkészítésénél alkalmazzák szívesen. Teája étvágygerjesztő és köhögéscsillapító hatású. A meghűlés elleni izzasztó tea készítéséhez 1-1 csomag szurokfű, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág és majoránnát keverünk össze. Fél liter vízhez ebből a keverékből 2 evőkanálnyit adunk, s 1-2 perces forralással főzetet készítünk, amelyből napjában többször melegen iszogatunk. Elfelejtett, olcsó alapanyagok A változatos étrendet a tél vége felé a legnehezebb összeállítani, és nem azért, mert nincs bőséges választék a boltokban különböző alapanyagokból - de ezek drágák. A nagyszüleinktől, szüléinktől bizonyára hallottunk az árpagyöngyéről, a kölesről vagy a kukoricalisztről. Ezek közül az árpagyöngyét egyes vidékeken disznóvágásnál még ma is rendszeresen használják: a hurkába nem rizst, hanem ezt főzik meg és keverik el a fejhússal, vérrel. Az idősebb generáció elbeszélésében ugyan inkább az ínséges időket idézik, amikor az aránylag olcsó alapanyagokból készült ételekről tesznek említést, de higgyük el, hogy a modem konyha „repertoárja” is kiegészülhet az alapjában véve egészséges gabonafélékkel. A tápláló árpagyöngyének vagy más néven a gerslinek nálunk sok helyen már a nevét is elfelejtették, az angolok pedig sokszor a megszokott rizsköret helyett ezt tálalják. Kitűnő kiegészítője lehet például a gombapaprikásnak, ha annak egy részével elkeverjük a kifőtt árpagyöngyét, amit egy lapos tálra halmozunk, majd a tetejére öntjük a paprikást. Levesekbe is használhatjuk: ha nem akarjuk berántani a zöldségvagy gombalevest, gerslivel dúsíthatjuk. Tegyünk föl főni hat-hét evőkanállal belőle, és amikor a leve már besűrűsödött, adjuk hozzá a hagymán dinsztelt gombát vagy zöldséget és úgy főzzük készre. Egyébként a gerslit a babhoz hasonlóan a felhasználás előtti napon ajánlatos beáztatni, így gyorsabban puhul meg, a főzővízébe pedig tegyünk egy húsleveskockát. Amúgy a gersli elengedhetetlen kelléke a sóletnek, de csak akkor adjuk az ételbe a babhoz és a füstölt húshoz, ha már ez utóbbiak majdnem megpuhultak. A kukoricaliszt és a kukoricadara sokak számára még ma is a háborús évek rossz emlékét idézi, holott a világ egyes részein a leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek sorába tartozik. A mexikói tortilla is kukoricalisztből készített palacsintaszerű étel, amit több variációban összeállított töltelékkel kínálnak és nagyon jó ízű. Említhetném a puliszkát is, mint az északolasz konyha egyik leggyakrabban főzött köretét, amit kockákra vágva zaftos húsok mellé kínálnak. A puliszkához egy liter lobogó sós vízbe 35 deka kukoricadarát kell egyébként megfőzni a tejbegrízhez hasonlóan. Amikor megfőtt, akár kanállal nagyobb noked- likre szaggatva, vagy kockákra darabolva tálalhatjuk köretnek, de fogyasztható darált mákkal meghintve, juhtúróval, tejjel, lekvárral, friss tepertővel is. Gazdagíthatjuk hagymával, akkor a megfőtt kukoricadarához melegen apróra vágott, dinsztelt hagymát keverünk, sóval, borssal ízesítjük, majd bezsírozott vágódeszkára bontva háromszögeket vágunk belőle és teflonban átsütjük. Környezetbarát tisztítószerek Sok háztartásban ad folyamatosan munkát a kemény víz: a konyha és a fürdőszoba csaptelepeit nem győzzük tisztítani a lerakodó vízkőtől. Minél bonyolultabb egy csaptelep, annál előbb teszi működésképtelenné a lerakodott vízkő. A megtisztításához speciális vegyszereket meglehetősen drágán vásárolhatunk, de némi leleménnyel aránylag olcsón is megúszhatjuk ezt a munkát. Az ecet például remek vízkőoldó, és egy-egy alkalommal nem is kell sokat elhasználnunk belőle, ha egy műanyag zacskóba töltjük, majd a zacskót befőttes gumival a csap végére erősítve egy ideig áztatjuk. így a csap végén, illetve a kifolyócsőben lerakodott vízkövet is feloldja az ecet. Természetesen a feloldódott vízkövet és az ecetet is alaposan le kell öblíteni a csaptelepről, majd száraz ruhával át- törölgetjük, hogy visszakapja a fényét. A vízkő természetesen lerakódik a csaptelep tövében, a zuhanyrózsában, sőt a zuhanyozástól a csempén is foltokat hagy. A csaptelep tövébe pár csepp ecetet önthetünk, majd egy használaton kívüli fogkefével körbe dörzsölve gyorsan megtisztítható a mosdó vagy a mosogató pereme. A csempét szintén meleg ecetes vízzel mossuk le. A konyhában ajánlatos is a környezetbarát tisztítószerek használata. Az ecet mellett például a citromlé, a só és szódabikarbóna ilyen. A makacsabb foltokat a csempéről citromlével vagy nedves ruhára szórt szódabikarbónával moshatjuk le, a mosogatót pedig ha időnként sóval súroljuk ki, nem csupán tiszta lesz, hanem egyúttal fertőtlenítjük is. A hagymafark mellé babinai nedű A községben alig fél évszázada tucatnyi hangulatos vendéglő működött, és akkor 14-fajta tájjellegű bor között válogathattak a vendégek. A Babina-hegy itókái másutt is állták a versenyt. MAGYAREGREGY Nem véletlen tehát, hogy a Ke- leti-Mecsek néhány községe egyesületi indítványra a hajdani bortermesztési hírnevet igyekszik feléleszteni. Borösvényprogram kidolgozását tervezik, hogy a nevezetes pincéket ismét sokan keressék fel. A feladat nem ígérkezik könnyűnek, ugyanis a 33 holdas helyi szőlőkultúra jócskán tönkrement még a rendszerváltás előtt. Surányi Béla egregyi helytörténet-kutatótól, az ügy egyik lelkes támogatójától megtudtuk, hogy például a Máré-csárdánál vagy az Ar- nold-vendéglőben sátoros ünnepeken, mint majális, juniális, Kisasszony és István napja - élő zene szólt, és a völgységi ételspecialitások mellé elsősorban rizlingszilvánit valamint leánykát kínáltak. Egyik különlegességnek a hagymafarok számított, aminek a készítési eredete a XVIII. századba nyúlik vissza. Az egykori receptúra szerint a jól megtisztított zsenge hagymaszárat serpenyőbe tették, zsírral öntötték le, és amikor elment a gőze, ecetet hintettek rá. A felvert tojást pedig csak ezután tették rá. Sokan szerették hozzá a káposztás és krumplis, illetve a vadhússal szaporított kolbászt. Mindegyiket frissen sülve tálalták, tehát nem füstölték. Aki még kívánta, szabad tűz parazsán sült vargányát is rendelhetett. A gombát, ha kellett, - félbevágott paprikával helyettesítették. Csuti J. Morzsák A diót, amit ősztől héjában hagyva tároltunk, mielőtt feltörnénk, egy éjszakára áztassuk sós vízbe, így köny- nyebben törhető, és a bél is egyben marad. Ha a dióbél kissé megava- sodott, öntsünk rá forró vizet, pár perc múlva csöpög- tessük le, majd egy lapos edényben vagy tepsiben szétterítve toljuk közepes meleg sütőbe, és szárítsuk húsz percig. Amikor teljesen kihűlt, légmentesen zárható üvegben tárolhatjuk száraz, hűvös helyen. Összeaprítani nem csak darálóval lehet a diót vagy az egyéb olajos magvakat, hanem úgy is, ha egy műanyag zacskóba tesszük őket és a nyújtófát addig hengergetjük rajta, amíg kellően apró nem lesz. A fokhagyma, különösen a nagyobb gerezdes, őszi ülte- tésű ilyenkorra általában már elkezd romlani, illetve ha nincs megfelelő tároló helyünk, még az apróbb gerezdes is elapad. Ezért célszerű a készletet megmenteni úgy, hogy a fokhagymagerezdeket meghámozzuk, befőttes üvegbe rakjuk, és leöntjük olíva- vagy más növényi olajjal. Az olajból aztán kivett fokhagymát bármilyen ételbe elhasználhatjuk, a tartósító olajjal pedig később a salátaönteteket ízesíthetjük. A petrezselymet ahelyett, hogy vágódeszkán darabolnánk föl, gyorsabban és egyenletesebben apríthatjuk ollóval közvetlenül az edénybe. Lényeges viszont, hogy csak mielőtt az étel teljesen elkészülne, az utolsó percekben adjuk hozzá a petrezselymet, mert huzamosabb ideig tartó főzésnél kesernyés lesz az íze. A leveseknél például elég, ha tálalás előtt hintjük a tetejére. Ha új edényt veszünk használatba, először ajánlatos benne kevés ecetet forralni egy rövid ideig. Ezzel megakadályozhatjuk, hogy a későbbiek során letapadjon benne az étel. Legjobb hibrid, legjobb eredmény OCCITAN FAO 380 hibrid kukorica vetőmag Gondolt már rá? Hívja Kőszegi Györgyöt! Tel.: 06-60-339-050 Citromkrémes máktorta A torta tésztája a bögrés mákos néven ismert kevert tészta, ami krém nélkül is finom, citromkrémmel pedig különleges. A tésztához veszünk egy bögre (2 deci) réteslisztet, ugyanennyi cukrot, tejet, darált mákot, 1 egész tojást, 1 citrom reszelt héját és 1 csomag sütőport, csipetnyi sót. A tejet elkeverjük a darált mákkal, és egy órán át állni hagyjuk. A tojást a sütőporral habosra keverjük, hozzáadjuk a tejes mákot, a cukrot és a lisztet, amibe csipetnyi sót és reszelt citromhéjat tettünk. Robotgéppel vagy fakanállal alaposan kikeverjük a masszái. Nagy méretű tortaformában vagy kisebb, az alján kivajazott, lisztezett tepsiben, előmelegített sütőben, közepes tűznél megsütjük. A tortasütő vagy tepsi oldalát ne vajazzuk be mert a tésztát lehúzza, a közepe magas, a széle lapos lesz. A kihűlt tésztát három részre vágjuk és félre tesszük. A krémhez 2 deci tejet felforralunk és hagyjuk kihűlni. A forralást ne mulasszuk el, különben a citromlé a tejet összerántja. Egy púpozott evőkanál vaníliás pudingport elkeverünk 3 tojássárgájával, 1 citrom tevével, 15 deka cukorral, végül a forralt, kihűtött tejjel. Folytonos keverés mellett, lassú tűzön felfőzzük, majd kihűtjük. 15 deka vajat kikeverünk egy vaníliás cukorral és egy citrom reszelt héjával, majd a hideg főtt krémet kanalanként hozzáadva habosra keverjük. A mákos kevert tésztát megtöltjük a krémmel, bevonjuk, és tetszés szerint díszítjük. Fogyasztás előtt hideg helyen dermesztjük. Hsunkra is kell a tojás! Fodrász szakemberek talán ritkán javasolják, de ha kérdezzük, elismerik, hogy a zsíros hajnak jót tesz, ha havonta egyszer egy felvert tojásfehérjével bedörzsöljük, mielőtt megmosnánk. Viszont akinek túlságosan száraz a haja, próbálja meg sampon helyett vízzel kevert tojássárgájával mosni, majd alapos öblítés után langyosra állított hajszárítóval szárítani. A tojás mellett a konyhában használatos olaj szintén „kozmetikai cikké” lép elő, ha a tojássárgáját étolajjal keverve pakolást készítünk belőle a töredező, száraz hajra. Berta Mária
