Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-11 / 41. szám

10 DHinántúli Napló Hitélet 1999. február 11., csütörtök Emlékeztető Bitélet és tömegtájékozta­tás címmel február 14-én, va­sárnap 16 órai kezdettel a Pécsi Zsidó Hitközség kerekasztal- beszélgetést szervez a Fürdó' utca 1. alatti helyiségében. Meghívott vendégek: Belé- nessy Csaba (MTV), dr. Kozma Ferenc (Új Dunántúli Napló), dr. László Lajos (Pécsi Rádió) és Mitzki Ervin (Új Du­nántúli Napló). Ajándékozzunk időt Isten­nek, családunknak és magunk­nak címmel családszeminárium kezdődik február 13-án délelőtt 9 órától a pécsi Szent Mór Isko­laközpontban. Előadók: dr. Sal- lai Tamás és Karikó Éva. Kiállítás. Kovács Ferenc fes­tőművész képeinek tárlata nyí­lik 13-án, szombaton 16 órakor Pécsett, a Bazilika melletti Ko­csis László teremben. Közre­működnek a Babtista egyház énekesei. 120 pap köszöntötte koncelebrációs szentmise keretében Mayer Mihályt püspökké szen­telésének 10. évfordulója alkalmából február 4-én csütörtökön a pécsi Bazilikában fotó: w. t. A pécsi reformátusok története Bana Gábor presbiter „szakdolgozatát” megírta Nyugalmazott vasúti mérnök-főtanácsos a Pécsett élő Bana Gábor. Nem erre a vidékre való - Szolnok környékén kezdte pályafutását de mivel már 1966 óta a városban él, s itt szület­tek unokái, végleges otthonra lelt. A Pécs-belvárosi Reformá­tus Egyházközség presbitere, tagja a presbiteri szövetségnek, s egyben annak megyei elnöke. A hásságyi kórus énekel va­sárnap a Belvárosi templomban fél 10-kor kezdődő német nyelvű szentmisén, amit a Ma­gyar Rádió pécsi szerkesztő­sége fél 11-től közvetít. Esküt tesz vasárnap a szeder­kényi egyházközségi elöljáró­ság. A szentmisét Mayer Mi­hály megyés püspök mutatja be. A mai szabadkőművesség és az egyház címmel kezdődik február 19-én a pécsi Keresz­tény Értelmiségi Fórum újabb rendezvénye 17 órától a Cisz­terci Rend Nagy Lajos Gimná­ziumának dísztermében. Elő­adó: Kiss Ulrich S.J. így hát nem véletlen, hogy Bana Gábor írta meg a pécsi re­formátusok történetét, mely igazából 1892-ben kezdődött. A mű születését Bana Gábor (képünkön) életének menete kényszerítette ki. Úgy alakult, hogy - már mint nyugdíjas - presbiteri főiskolára iratkozott be, s tulajdonképpen a szakdol­gozat témájának választása ér­lelte meg benne a gondolatot, hogy tovább kéne szőni az egy­házközség történetét, melyet Nyáry Pál kezdett el írni (1942- ig). Egyben leporolva a régi históriát is, visszamenve egé­szen a gyökerekig. A könyvet, mely a pécsi re- formátusság XVI. századi és a legújabb kori 105 éves történe­tét dolgozza fel, a Pécs-belvá- rosi Református Egyházközség adta ki. Mindazok figyelmébe ajánlhatjuk, akik érdeklődnek a helytörténet iránt, akik szeret­nek a múltban és jelenben ka­landozni. Olvasmányos, lebilin­cselő munka - köszönet a szer­zőnek -, aki bevezetőjében ek­képpen fogalmaz: „A befutott út viszontagságainak, mulasztásai­nak, áldásainak számbevétele, beismerése bizonyára hasznára válik az eklézsiának. Megerősíti a továbbfutásra és annak megva­lósítására, ami így összegezhető: Isten országa e földön!” A vaskos és fotókkal gazdagon il­lusztrált munkából e szűk területen és keretek kö­zött legfel­jebb szemez­getni lehet. Mindenesetre talán nem érdek­telen elmondani, hogy Pécsett a reformátusság meggyökerezé- sét az evangélikusok segítették. Néhány család lévén a múlt századvégen - pásztor nélkül maradva - Jeskó Lajos, ágos- toni hitvallású evangélikus lel­kész gyűjtötte össze a szór­vány-reformátusokat az 1870- es években, s amolyan „unió­ban” folyt a hitélet. Egészen 1891 decemberéig, amikor is a pécsi reformátusok önálló köz­gyűlésen döntötték el, hogy ön­állósodnak és a következő év január elsejétől missziói egyházközséggé alakulnak. Ettől az évtől - 1892 - szá­mítjuk a pécsi reformátusok „születését”, bár az igazi meg- gyökeredzés Nyáry Pál ér­deme, aki hosszú éveken át „írta” e szép történetet. Nyáry 1903-ban lett a gyülekezet lel­késze, s korábbi (egy eszten­dős) itt tartózkodását is bele­értve kereken ötven esztendeig látta el a lelkipásztori teendő­ket. A Szabadság úti templom terveit 1902-ben Pilch Andor pécsi műépítész díjmentesen készítette el, de az alapkőleté­telre csak 1906. november 4-én került sor. Nyáry Pál imája után helyezték az alapkő mélyedé­sébe az egyház akkori tagjainak névsorát az egyháztanács tag­jainak aláírásával, s a követ­kező esztendő júniusában állt a templom. Az asztalosmunkákat Keil Ferenc asztalosmester ké­szítette - őt dicséri a tölgyfából faragott díszes szószék és úrasztala - , az orgonát termé­szetesen helyben, az Angster cég állította elő, s kedvezmé­nyes áron adta, a harangokat pedig - hármat - Novotny Antal temesvári harangöntő készítette el. A templomot Baksay Sándor Duna-melléki református püs­pök szentelte fel. Talán elég ennyit felvillan­tani a múltból és a könyvből ér­dekesség gyanánt. Természete­sen e történet hosszasan folyta­tódik - benne a kertvárosi gyü­lekezet születése és a kertvárosi templom építése is -, s mint azt a szerző mondta, nem zárult le az utolsó mondattal sem. Hiszen Bana Gábor egyik célja az volt, hogy munkájával a jövőt alapozza. Vallja: a gyö­kerekből lehet táplálkozni. Másrészt számára a történeti át­tekintés bizonyságtétel is volt, a pécsi reformátusok gyülekeze­téhez való tartozás bizonyságté­tele. Kozma F. Szentek. 1999-ben a követ­kező boldogok szentté avatá­sára kerül sor: Marcelin Cham- pagnat francia pap, marista szerzetes, a Mária testvérek alapítója; Giovanni Calabria olasz pap, az Isteni Gondviselés szegény szolgái és szolgálólá­nyai kongregáció alapítója; Agosztina Lívia Pietrantoni, az Irgalmas szeretet nővérei kong­regáció tagja. Bizonyára nem véletlen: mind a három a sze­gények apostola. Eucharisztikus világkong­resszus. A következő, 47. eu­charisztikus világkongresszust Róma látja vendégül, 2000 jú­nius 18-25. között. Az első eu­charisztikus kongresszusát 1881-ben Franciaországban, Lille-ben tartották. Az ukrán kormány évek óta tartó vonakodását feladva hiva­talosan meghívta Ukrajnába II. János Pál pápát. A katolikus egyházfő látogatása november­ben vagy decemberben, az el­nökválasztás után esedékes. Gyógyulásra várva A tudományban és bölcsességben előrehaladott ember pontosan tudja és be is vallja, mennyire kevés függ tőle, milyen kis részét tudja átlátni a nagy egésznek. Egy friss diplomás hajlamos azt hinni, pontosak az információi és kezébe kapta a lehetőségeket. Ezzel a magabiztossággal és némi cinizmus­sal indult el száz évvel ezelőtt egy hitetlen or­vos Lourdes-ba, betegek kísérőjeként, azzal a nem titkolt elképzeléssel, hogy ő most fényt derít az ottani gyógyulási hisztériára. S való­ban fény derült - önmagára. Egy halálán lévő, orvosilag menthetetlen asszony a szeme lát­tára épült fel, s kelt fel a hordágyáról. De ennél több is történt ott, akkor. A daga­natos megbetegedéssel egyszerre szűnt meg az orvos kételkedése. A haldokló testben, ő lélekben épült fel: Isten ajándékozó jósága egy pillanat alatt elvette kamaszos lá­zongását és felnőtté érlelte. Megírta orvosi jelentését, - ez állá­sába került -, majd elmélyülve legfrissebb „találmányába”, élte keresztény életét. A szabad Amerika nem érezte sértve magát Isten felfedezése miatt, ezért ott telepedett le. Nagy utat járt be mind a tudományos kutatás, mind a gyógyítás terén. Dr. Alexis Carrel Nobel-díjat kapott életművéért. Isten belénk oltotta a végtelen utáni vágyódást. Problémázga- tásunk, kutatásunk nem csupán öncélú kíváncsiskodás, inkább az isteni kihívás elfogadása: korlátáink szélesítésének kísérlete. S ezt az igyekezetei, amivel értelmünk meghódol a Felettünk Álló bizonyosságot nyújtó jelentkezése előtt, ezt nevezzük hit­nek. S ebből fakadnak azok a cselekedetek, melyek válaszolnak Isten életünkbe lépésére. Ezek kikerülhetetlenek. Ideig-óráig úgy tehetünk, mintha nem vettünk volna észre semmit, de eljön az a perc, amikor nekünk is tanúságot kell tennünk a megismert igazságról. Mi történt Lourdes-ban? Megmutatkozott Isten figyelmes emberszeretete. Elküldte Máriát - megteheti, nem? -, hogy ál­tala tanítson, megtérésre buzdítson és gyógyító szeretetében ré­szesítsen. Ezt tette Jézus itt a Földön jártában, ezt teszi ma is. Módja számtalan. Ez az egyik. Lourdes a megdöbbenés színhelye: kellek az Istennek! Fon­tos vagyok Neki. Utánam nyúl, hogy kiemeljen tévedéseimből, megerősítsen és Önmagához vezessen. Lourdes a felismerés, az ébredés színhelye: feladataim van­nak. Nem hagyhatom szó és tettek nélkül azt a szeretetet, ami­vel Isten elhalmoz engem. A kiáramló Jóság magával akar ra­gadni és magába fogadva akar görgetni tovább, hogy általam is átjárja a világot egy hófehér, ellenállhatatlan, isteni lavina, ami nem pusztít, hanem éltet. Éppen ez szül meg az életre. Szül, anya által. Ma van a lourdes-i jelenés évfordulója. Az anya eljött gyer­mekeihez, ápolni vigasztalni, bátorítani és gyógyítani. Kit test­ben, kit lélekben. Eljött, hogy rámutasson az Útra, Jézusra, és hogy hozzá vezessen minket. Ezért ma nemcsak a betegek vi­lágnapját tartjuk, hanem a gyógyulás ünnepét is üljük: valami elindult, szüntelenül folyamatban van és egyszer beteljesedik - Isten szeretete kiragad minket az álokoskodás légvárából és bi­zonyosságot ad nekünk, a megtapasztalást. S ez betölti szívünk minden vágyát, mert arról szól, hogy ennyire szeret az Isten. Végtelenül. Fontos vagyok Neki, figyel rám, mindent tud ró­lam. A nyomorúságaimat is. Ölelése gyógyít, életre kelt és tet­tekre serkent. A hála, a derű és az ajándékozás szíveket újító tet­teire -, hogy sebeiből felgyógyuljon a világ! Garadnay Balázs Gyulafehérvárott a pápa? Romániai útjának létrejötte esetén II. János Pál szívesen ellátogatna Erdélybe is - kö­zölte Tar Pál, Magyarország új szentszéki nagykövete, mi­után hétfőn bemutatkozó lá­togatást tett a katolikus egy­házfőnél. Tar Pál szerint az erdélyi látogatás attól függ, hogy a körülmények milyen időtar­tamú lelkipásztori utat tesz­nek lehetővé Romániában. Ha a látogatásra május elején ke­rülhetne sor és legalább 2-3 napos lenne, a pápa szívesen elmenne Gyulafehérvárra is - mondta. A Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa hozzájárult ahhoz, hogy Teoctist pátri­árka meghívólevelet küldjön a katolikus egyházfőnek. A pápa csak akkor látogat el valamely országba, ha abba az ottani többségi egyház vagy felekezet is beleegye­zik. Szentévi zarándoklat A Notre-Dame tornyai. A most kezdődő restaurálási munkák miatt április végéig nem látogathatják a turisták a Notre-Dame székesegyház tor­nyait. Szociális alapképzésre hívja a katolikus Karitász a Baranya és Tolna megyei munkatársait, a szociális szervezetek dolgo­zóit és minden érdeklődőt. Elő­adások hangzanak el a házi be­tegápolásról, a szenvedélybete­gek, fogyatékosok gondozásá­ról és karitatív csoportok szer­vezéséről és működéséről. Hat egymásutáni szombaton 9-től 15 óráig lesznek előadások és gyakorlatok. A végén igazolást adunk a tanfolyam elvégzésé­ről. Az első előadás február 20- án, szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik Pécsett a Janus Pan­nonius u. 4. szám alatt. Jelent­kezni ugyanott lehet vagy a 72/327-352-es telefonon. A részvétel ingyenes. Görög katolikus liturgia Nagyböjtben a görög kato­likus templomban szerdán­ként Előszenteltek Liturgiáját végeznek. A szertartások - nagyhét kivételével - 17 óra­kor kezdődnek, 5-10 perces elmélkedés is hallható. Február 17-én Bodogán László parókus, febr. 24-én Wigand István újpetrei plé­bános, márc. 3-án Kövesi Ferenc harkányi plébános, márc. 10-én Ravasz Csaba bogádi plébános, márc. 17- én Szabó Oszkár tábori lel­kész, márc. 24-én László András máriakéméndi plé­bános lesz az igehirdető. Febr. 18-án 17.00 órakor a Világi Szeretetmisszioná- riusoknak Szent Liturgia és Szentségimádás lesz a Xa­vér templomban. Rómában sajtókonferencián számoltak be a jubileumi szent­év szervezési lebonyolításáról. Crescenzio Sepe érsek, a szent­évi bizottság főtitkára bejelen­tette, hogy rövidesen megjele­nik a „Zarándokok Rómában” és a „Zarándokok imái” című két kötet, amelyet egy harma­dik követ. Ez utóbbi gyakorlati tanácsokat ad arra vonatko­zóan, hogyan szervezhetik meg optimális módon a szentévi za­rándokok egynapos, illetve egyhetes római tartózkodásu­kat. Ez a Típus-nap, Típus-hét című kötet tartalmazza ,a szent­évi naptárban szereplő szertar­tások szövegét, mint például a Szent kapu megnyitásának és bezárásának szertartása, illetve liturgikus ünnepek szövege. Ami a római zarándokok vendégül látását illeti, ez kizá­rólag a Központi Szervező Bi­zottság hatáskörébe tartozik, amely a Szentszéknek e célra delegált hivatala. A bizottság központi szolgálatot (SAC) ho­zott létre a zarándokok fogadá­sára. Feladatai közé tartozik a jubileumi szertartások lebonyo­lítása, a zarándokcsoportok ve­zetőinek eligazítása. A sajtókonferencián elhang­zott: a zarándokok a SIA nevű számítógépes szolgáltatás ré­vén jegyeztethetik elő érkezé­süket a torlódások elkerülésére. Azoknak a csoportoknak a tag­jai, akik a SIA ad hoc informa­tikai rendszeren jelzik érkezé­süket, Zarándokkártyát kapnak, amellyel igénybe vehetik a megrendelt szolgáltatásokat és biztosak lehetnek abban, hogy rendezett körülmények között vehetnek részt a jubileumi eseményeken. Az egyéni za­rándokok is kiválthatják azono­sító kártyájukat: ennek meg­rendelésére zöld telefonvonalat léptetnek majd életbe. A zarán­dokok „hátizsákocskát” is kap­nak, amely a múltban is nagyon hasznosnak bizonyult. Ebben kempingszék, szentévi infor­mációs anyag található. A SAC az interneten keresz­tül állandó kapcsolatban áll az egyes nemzeti szentévi bizott­ságokkal, ezek összeköttetés­ben vannak a helyi apostoli nunciatúrával, a püspöki konfe­renciával és az egyházmegyék­kel. Már 171 nemzeti bizottság létesített kapcsolatot az interne­ten keresztül a zarándokok be­fogadására létesített központtal. Becslések szerint 54 ezer jól képzett önkéntesre lesz szükség a jubileumi évben. Egy százalék Az egyházaknak felajánl­ható a személyi jövedelem- adó 1 százaléka; a rendel­kező nyilatkozaton fel kell tüntetni az úgynevezett technikai számot. Segítsé­gül olvasóinknak az alábbi­akban közöljük a megyénk­ben a legtöbb hívővel ren­delkező egyházak számait számsorrendben. 0011 Magyar Katolikus Egyház; 0035 Magyaror­szági Evangélikus Egyház; 0066 Magyarországi Re­formátus Egyház; 0073 Ma­gyarországi Metodista Egy­ház; 0138 Evangéliumi Pünkösdi Közösség; 0248 Adventista Egyház; 0286 Magyarországi Baptista Egyház és 0358 Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szövetsége. >• X i > i

Next

/
Thumbnails
Contents