Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-08 / 38. szám

6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. február 8., hétfő Röviden Kinevezés. Mestervizsga­bizottsági elnököket neve­zett ki Tolnay Lajos, a Ma­gyar Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke. Összesen 140 elnöki kinevezést hagy­tak jóvá tíz szakmában. A kinevezetteket országos lis­tán tartják nyilván, amelyről a megalakuló mestervizsga­bizottságok elnökét és alel- nökét lehet kinevezni. (k) Agrártavasz ’99. A ren­dezvénysorozat keretében szombaton megnyílt az V. szepetneki mezőgazdasági kiállítás és vásár, amelyen 40 hazai és horvát gazdasági társaság, magánvállalkozás kínálja termékeit, technoló­giáit. Vasárnap muravidéki borversenyt rendeztek, (k) Drágulás. A KSH tájékoz­tatása szerint a mezőgazda- sági termékek termelői ár­színvonala 7,5%-kal nőtt ta­valy decemberben. Ezen be­lül a növényi termékeké 13,1, az élő állatoké és állati termékeké pedig 2,2%-kal emelkedett. (k) Csak ólmozatlan. Három­féle ólmozatlan üzemanyag marad forgalomban április 1-je után, mert megtiltják az ólmozott benzin eladását Magyarországon. Az ólmo­zott üzemanyagot igénylő járművekhez adalékanyagot forgalmaznak. (k) Tovább érvényes. Szep­tember végéig lehet telefo­nálni a forgalomban lévő régi típusú telefonkártyák­kal. A Matáv Rt. az ügyfe­lek igényére további öt hó­nappal hosszabbította meg érvényességüket. (k) A munkanélküliségi ráta alakulása a dunántúli régiókban 1995-1999 januárban ■ □ Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Több állás, több álláskereső Amint az várható volt, megyénkben az év elején megkezdődött a regisztrált munkanélküliek számának növekedése. Ez évek óta megfigyelhető tendencia, januárban már 20 082 fő szere­pelt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ nyilvántartásá­ban, ami közel ezerfős (4,8%-os) emelkedést jelent a decemberi létszámhoz hasonlítva. BARANYAI KÖRKÉP Országos viszonylatban 7,6 %- kai emelkedett a munka nélkül lévők száma. Az állástalanok létszámának múlt évi folyama­tos fogyása következtében je­lenleg lényegesen kedvezőbb a helyzet, háromezer fővel keve­sebben vannak munka nélkül mint egy évvel korábban. A megyei munkanélküliségi ráta január hóban a decemberi 11%-ról 12,2%-ra emelkedett. Ez az érték a korábbi év azonos időszakához hasonlítva kedve­zőbb (1%-kal), de jelentősen túlhaladja az országra jellemző átlagos 10,3%-os mutatót. A növekedés egy része abból adódik, hogy minden januárban megváltozik a ráta számítási módja, amely szerint a mutató nevezője most az 1998. január 1-jei állapot szerinti gazdasági­lag aktív népességet tartal­mazza. Mivel Baranya megyé­ben csökkent a gazdaságilag aktív népesség, az új nevezőre való áttérés 0,6%-pontos növe­kedést okozott. További 0,6%- ponttal emelte a munkanélkü­liek létszámának szaporodása. A megyék között Baranya a tizenegyedik, ami hosszú évek óta először mutat kedvező el­mozdulást, két hellyel előrébb került a megyénk. Régiónként vizsgálva Dél-Dunántúl rátája (12,9%) a legmagasabb, jóval túlhaladja a Közép-Dunántúlon (9,4%) és a Nyugat-Dunántúlon (6,5%) tapasztalható munka- nélküliséget. Kaszás E. Keresett szakmák térségenként Januárban összesen 1813 üres állást ajánlottak a munkaügyi ki- rendeltségek. A keresletben kisebb élénkülés tapasztalható, megszaporodtak (22%-kal) az új állásbejelentések, elsősorban a feldolgozóiparban, valamint a mezőgazdaság, építőipar, keres­kedelem, vendéglátás területén. A támogatással betölthető állá­sok száma némileg visszaesett. Pécs körzetében elektroműszerészt és varrónőket. Komlón takarítókat és háztartási alkalmazottakat, Mohácson segédmun­kásokat és ruházati gyártósori dolgozókat, Siklóson fakiterme­lőket, Szigetváron gyártósori szerelőket és közterület-fenntar­tókat, Szentlőrincen fafeldolgozókat, Sellyén segédmunkásokat keresnek nagyobb számban. cée vezetés Határidők cégvezetőknek Február 9.-Befektetési szolgáltatók nyi­tott pozíciójelentése Február 10.- A magán-nyugdíjpénztárak új tagjainak személyes adatairól szóló tájékoztató megküldése a pénztárak központi nyilvántar­tásába, valamint a Cl és a C2 jelű adatlap megküldése az Ön­kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak Felügyeletéhez.- Magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallása és befizetése- Adójegyigénylés- Befektetési vállalkozók jegy­zési garanciákról szóló jelentése- Társas vállalkozások járulék- fizetése- Elszámolóházak adatszolgál­tatása- Valutaforgalmi jelentés Február 12.-A foglalkoztatókat érintő tb- kötelezettségek bevallása, meg­fizetése-Táppénz-hozzájárulás beval­lása, megfizetése- Baleseti járulék- Magánnyugdíjpénztámak szóló bevallás- Nagykockázati jelentés- Pénzváltási tevékenységről szóló jelentés- Tb-összesítő bevallás- Egészségügyi hozzájáfulás- Egyéni vállalkozók tb-terhei- nek bevallása és megfizetése- Osztalékadó- A levont személyi jövedelem- adó befizetése- A számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás. Munkabiztonság Február 25-étől hatályos a 25/1998. (XII. 27.) EüM rende­let, amely az elsősorban hátsé­rülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egész­ségi és biztonsági követelmé­nyeit szabályozza. A rendelet kiterjed minden munkáltatóra, aki szervezett munkavégzés ke­retében munkavállalót foglal­koztat, ideértve a közhasznú munkát is. A jogszabály alkal­mazása szempontjából kézi te­hermozgatásnak minősül az olyan, 10 kp-nál nagyobb súlyú terhek egy vagy több munkavál­laló általi szállítása, tartása (be­leértve azok felemelését, levéte­lét, letevését, tolását, húzását, továbbítását vagy mozgatását), amely - jellemző tulajdonságai vagy a kedvezőtlen ergonómiai feltételek miatt - a munkaválla­lók hátsérüléseit okozhatja. Hátsérülésnek tekintendő ebből a szempontból elsősorban a ge­rinc és a mellette lévő lágyré­szek sérülése (húzódása, szaka­dása, bevérzése), valamint tar­tósan fennmaradó kóros állapo­tot okozó betegségének kialaku­lása. A munkáltatónak - mű­szaki, illetve szervezési intéz­kedésekkel - lehetőleg ki kell küszöbölnie a kézi tehermoz­gatást. Amennyiben ez nem oldható meg, a lehető legkisebbre kell csökkentenie az ilyen tevékeny­séggel járó kockázatot. A mun­kaköri alkalmasság orvosi vé­leményezése során a foglalko­zás-egészségügyi szolgálatnak, illetve a munka elrendelésekor a munkáltatónak - a rendelet 1. számú mellékletében foglalt általános rizikófaktorokon túl - figyelembe kell vennie a 2. számú melléklet szerinti egyéni kockázati tényezőket is. A munkáltatót általános tájékozta­tási kötelezettség terheli a mun­kavállalóval szemben, s amennyiben ez lehetséges, a legpontosabb információt kell adnia a munkavégzés megkez­dése előtt a teher súlyáról (tö­megéről), továbbá egyenlőtlen tehereloszlás esetén a súlypont­ról vagy a teher legnehezebb oldaláról. A rendeletben előír­tak megtartását az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents