Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-07 / 6. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 7., csütörtök Hírcsatorna A nagyharsányi Szár- somlyó-hegyen már nyílik a magyar kikerics. Igaz, hogy még csak néhány virágzó szál látszik. A ritka mediterrán növény tavaly februárban, míg két esztendeje már január közepén bontotta szirmait. (cs) Lippó új vegyeskara nemrég szerepelt először más településen. A mintegy húszfős énekes közösség a bezedeki templomban mutatkozott be Szugfill József karnagy vezetésével. (cs) Somberekén és Alsómo- csoládon megmentik a gyurgyalagkolóniákat a téglagyári homokbányákban. A bányaudvar kialakítása során, kikerülik a védett madarak fészkét. (cs) A modern táncok világ- bajnokságát Pécsett akarja meg rendezni ebben az esztendőben a Ki mit tud?- győztes Quadró Tánccsoport, amely idén ünnepli 15 éves fennállását. A seregszemlén a swing, a mixing blues, a break és az electrick boogie táncműfajok legjobbjai szerepelnek. (cs) A kistapolcai felhagyott szeméttelep erdősítéséről döntött január elején a helyi önkormányzat, miután a keletkező háztartási hulladékot Barcsra szállítja egy kaposvári cég. A csemeték ültetését kora tavasztól tervezik. (cs) Vigyázzunk a tavak jegén megyénkben, ugyanis némelyiken, így például a Dombay-tón megkezdődött a part mentén a rianás. Pécsváradon Vasvári Gyula lakos önként járja a vizek környékét, és figyelmezteti a korcsolyázókat a * leselkedő veszélyre. A 10-15 centis jégpáncél az elmúlt két napban legkevesebb öt centit fogyott. (cs) Fémtolvajok jelentek meg a megszűnt Báta- szék-Pécs vasútvonalon. A két éve történt bezárás óta először január 5-én loptak el csaknem három kilométer hosszú légvezetéket. Ezt megelőzendő, megyénkben hetente járőröznek a vasútőrök az elhagyott vasútpályán. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 302 cm, apadó, 1,9, Őrtilos -95 cm, áradó, 1,0, Barcs -27 cm, apadó, 2,7, Dsza- bolcs 92 cm, áradó, 1,7 fok. Kevesebben, de nem Egymilliárd forinttal fogyasztott többet Baranya egészségügye tavaly, mint egy évvel korábban: 17 milliárdot. Ebből jutott a kórházaknak (8,5 milliárd a fekvőbeteg-ellátásra), a szakrendelőknek, a háziorvosoknak, gyógyszer és gyógyászati segédeszközök támogatására, és még sok más egyébre. BARANYAI KÖRKÉP A költségnövekedést döntő részben az infláció okozta, s ezért a számokra tekintve még messzemenő következtetéseket nem illik levonni. Hiszen amíg a romló halálozási mutatók azt mondják, hogy egyre betegebbek vagyunk, a betegforgalom csökkenése és a táppénzes napok szembeötlő zuhanása azt sugallja: egyre jobb erőben van Baranya lakossága. Hogy hói az igazság? Valószínűleg erőben vagy erőtlenségben nem sokat változtunk a rendszerváltás óta, mindössze „betegségi szokásaink” módosultak. Nos, nézzük meg az elmúlt évek tendenciáit dr. Németh Gyula segítségével (kis képünkön), aki a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) főorvos-igazgatóhelyettese. Leszögezve elöljáróban, hogy napjainkban egyre kevesebben tehetik meg, hogy betegek legyenek. Orvosberkekben közismert volt, hogy tavasszal és ősszel (a kerti munkák dandárja idején) megnövekedtek a táppénzes napok. Metszeni avagy szüretelni kellett. A mai munkaerőpiac nem tűri meg ezeket az idénybetegségeket. Másrészt az enyhébb betegségek - nátha, derékfájás, fogfájás stb. - napjainkban nem döntik ágyba a munkavállalót, mert nemigen betegeskedhet. Kell a munkahely és a pénz. Amíg 1990-ben Baranyában naponta átlagosan 11 060 ember volt táppénzen, addig az elmúlt évben csak alig több mint harmaduk, (4500 fő!) és négymillióról 1,6 millióra csökkent a táppénzes napok száma. Igaz az is, hogy csökkent a táppénzre jogosultak száma is, de nem ilyen drasztikus mértékben. (1990-ben 156 634 volt, tavaly 125 769!) Másrészt az is , javuló” egészségünk mutatója, hogy a MEP 1998-ra 1,36 milliárd forint táppénzkiadást tervezett, s e keretet nem lépte túl a növekvő infláció és a növekvő bérek el1999: szigorodó felülvizsgálatok A MEP a táppénzeseket felülvizsgáló főorvosokból tizenhármat alkalmaz Baranyában: feladatuk az ellenőrzés. Az idén a tavalyinál szigorúbban, hiszen újdonságként megvonhatják a táppénzt akkor is, ha úgy vélik, a beteg magatartásával hátráltatja gyógyulásának folyamatát. Italozik, nem az orvosi utasításoknak megfelelően éli napjait, suttyomban dolgozik stb. Persze azt sem árt tudni: ha hasonlókat észlel vagy vélelmez, a munkáltató is kérheti a dolgozó rendkívüli táppénzes felülvizsgálatát. Birtokháborítás miatt perelnének - Tucatnyian költöztek hozzájuk Csak legvégső esetben árvereznek A szolgáltatók csak a legvégső esetben árvereztetnek, azonban van, amikor nincs más megoldás. Erre kényszerült nemrég a Pétáv, mivel egy közös lakásban élő elvált házaspár tartozása meghaladta a négyszázezer forintot. Az októberi árverésen a tulajdonrész felét szerezte meg egy ilyen ügyletekre szakosodott betéti társaság. A hidegzuhany azonban csak eztán következett, december 30-án tucatnyi ember költözött hozzájuk. PÉCS K.-ék története meglehetősen egyedi ugyan, de sokak számára figyelmeztető lehet. A férj 1991-ben veszítette el munkahelyét, s bár a feleségnek volt állása, az elmúlt években anyagi gondokkal küszködtek. Havi jövedelmük a férfi ritka egyéni munkái miatt rendszertelenné vált, s bár egy orfűi telek tulajdonosai és 80 négyzetméteres lakásukat is cserélhették volna kisebbre, akarva- akaratlanul a Pétáv-számlák fizetésének mellőzésében látták a megoldást. Adósságuk 1997-re már meghaladta a négyszázezer forintot, a postaládából rendszeresen szedegethették ki a fizetési felszólításokat. Az ügyet a cég jogi útra terelte, és legutoljára arról értesítetté K.-ékat, hogy lakásuk felének tulajdonjogát elárverezik. Ennek oka, hogy a házaspár ’97-ben elvált, s mivel erről a Pétávot nem tájékoztatták, továbbra is a fogyasztóként adminisztrált exférj kapta a számlákat. Az ő lakrészét vette meg 650 ezer forintért egy tartozások ily módon való felvásárlására szakosodott betéti társaság. Az igazi hidegzuhany december 30-án érte a továbbra is együtt élő K.-ékat. Lakásukba ugyanis közel egy tucat ember költözött, arra hivatkozva, hogy a tulajdonjog őket is megilleti. A bt pedig üzent, ha hárommillió foriptért megvásárolják a tulajdonrészt, az emberek azonnal kiköltöznek a lakásból. K.- ék nem akarják annyiban hagyni a dolgot, birtokháborítás miatt perelnének, de hogy igazuk van-e, erősen kétséges. Balázsné Lovász Katalin, a Pétáv értékesítési osztályvezetője szerint a házaspár azért került ilyen lehetetlen helyzetbe, mert sem nem tájékozódott, sem nem próbált meg egyezségre jutni a céggel. Más lehetősége ezért nem maradt a szolgáltatónak. Lendvai D. Szinte mindig van még egy esély A Pétáv különös helyzetben van, mert szolgáltatását nem tudja szüneteltetni, hiszen a fűtőtestek leszerelése után is meleg maradhat a lakásban, a művelet pedig nem kevés költséggel jár. Csak tavaly 15 esetben került sor tartozás miatt árverésre. A szomorú véget azonban minden cégnél megelőzi a hivatalos eljárás: felszólítólevelek, adategyeztetés, részletfizetési lehetőség. Ha ezeknek semmi eredménye nincs, akkor kerül jogi útra az ügy, de még ebben a szakaszban is lehet megoldást találni. A jogerős bírósági döntés ugyan sokakat az azonnali, egyösszegű fizetésre ösztönöz, de mivel a végrehajtást mindenki kerülni igyekszik, általában ilyenkor is meg lehet állapodni a cégekkel az esetleges részletfizetésről. A vízmű csak nehezen tudja szolgáltatását felfüggeszteni, a Dédász, a DDGáz vagy a Matáv pedig kizárja a nem fizetőket. PORTRÉ A felügyelő is kiváltja az engedélyt Tavaly június óta ismét van halászati felügyelője Baranyának. Az évekkel ezelőtt megszüntetett, de a Földművelésügyi Minisztérium által 1997-ben ismét életre hívott beosztásra Lovasi László agrármérnököt nevezték ki.- A rendszerváltozással új helyzet állt elő a vízgazdálkodásban. Legfőképpen a tulajdonviszonyok átrendeződésében érhető ez tetten.- Abban is, de a törvény nemcsak erről szól. Az, hogy a víz kinek a tulajdonába került, nagyjából rendeződött. A törvény kimondja, hogy akié a víz, azé a halászati jog.-Járja a vizeket, szereti a természetet, tudomásom szerint még halőr is volt.- Hogyne, gyermekkorom óta horgászom, rengeteg időt töltöttem el a vizek mentén. Szeretek a folyóparton sétálgatni, kimondottan élvezem a természet hangját, a békabrekegést, a madárfüttyöt, a vadkacsák háp-hápolá- sát. Valóban voltam néhány hónapig halőr is, a horgászokkal akkor kerültem először „felügyelői” viszonyba. Az akkor szerzett tapasztalatok sokat segítenek a jelenlegi munkakörömben.-A halászati felügyelőnek a legtöbb dolga a horgászokkal van. A törvény szerint aki nem váltja ki az állami jegyet, sehol sem próbálkozhat a halfogással.- Ha a törvény betűjét szigorúan vennénk, akkor engedély nélkül még a tó tulajdonosa sem foghatná ki saját halait. No, persze ennyire rigorózusak azért nem vagyunk, de a magántavakon horgászó polgároktól is meg kell követelnünk a jogszabályi előírásokat.- Önnek van állami jegye, vagy anélkül is horgászhat?-Szó sincs róla, a törvény rám is vonatkozik. 1991-ig volt horgászengedélyem, amikor halőr voltam, állampolgári jogon áztathattam a zsinórt. Az idén kiváltom ismét az engedélyt.- Szigorú embernek tartja magát, sokat bírságol?- Nem sokat. A vízparton Tősgyökeres pécsi, de a középiskolát már Mohácson végzi el az 1966-ban szüleiéit halászati felügyelő. Kaposváron, a Pannon Agrártudományi Egyetem állattenyésztési szakán diplomázott. Szakmájában nem tudott elhelyezkedni, sok helyen vállalt munkát, míg tavaly a megyei földművelésügyi hivatal felügyelőjének nevezték ki. kevesebbet A kórházaknak 8,5 milliárd jutott FOTO: TÓTH L. lenére sem. Sőt, megtakarított. A megyénk egyébként a legjobban ellátottak sorába tartozik: összesen 2551 orvos vigyáz egészségünkre. Legtöbben a POTE intézeteiben (832 fő), a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézetben (499 fő) és a Megyei Kórházban (281 fő). S mivel az elmúlt tíz évben több mint húszezerrel csökkent Baranya lakossága (424 000-ről már lassan 400 000 alá kerülünk), egyre javul az orvos-beteg arány is. Természetszerűleg ebből is fakad a tény, hogy évről évre kevesebben (de a háziorvosok szerint nem kevesebbet) megyünk a rendelőkbe. Kozma Ferenc Fizetett, aztán odébbállt SÁSD A városban és környékén tavaly csaknem tíz varrodában, fűrészüzemben és autófényezőben sértették meg a környezetvédelmi előírásokat. Akadt olyan vállalkozó, aki kifizette a kirótt bírságot, aztán feladta műhelyét. Dr. Tihanyi László, az ÁNTSZ komlói tiszti főorvosa kérdésünkre elmondta, van úgy; hogy csak a lakossági panaszok és az újsághirdetések révén szereznek tudomást az új létesítményekről. Kiderült, hogy a legtöbb új munkahely zajos, rosszul megvilágított, bűzt bocsát ki, - nemegyszer a felszólítás után is az marad. Ilyenkor kilátásba helyezik a legmagasabb összegű, tehát a 30 ezer forintos büntetés kiszabását, aminek szerencsére meglesz a foganatja. Akadt olyan üzemalapító, akivel egy évig küszködtek, mire jobb belátásra bírták. Az egyik járműfényező végül fizetett, majd bezárta létesítményét. Odébbállt, hogy ne kelljen eleget tennie a hivatali kérelemnek. Csuti J. « Gyepmester kerestetik SZIGETVÁR Az 1997-es eb tartási rendelet szembeállította a kutyatartókat és a nem tartókat. Az előbbiek sérelmezik az elkóborló ebeik befogását és az ellátásukért fizetendő napi ezer forintos díjat, a kutyájuk miatt kapott figyelmeztetést, jó né- hányan a feljelentést és a rendőrségi beavatkozást. A gyepmestemek elege lett a gazdik durvaságából. A kutyát nem tartók nem értik, miért kell rettegniük, undorodniuk az ebek vicsorgása és piszkítása miatt. Ráadásul a gyepmesteri tevékenység eddig majd’ 1,2 millió forintba került. Ebben benne van a Városgondnokság telephelyén kialakított 6-8 férőhelyes őrzőhely fenntartása, a kutyák napi ellátása, a gyepmester fizetése, az elkóborolt ebek befogása is. A város most gyepmestert keres. B. M. L. üldögélő pecások túlnyomó többsége becsületes ember, kevés közöttük a „zavarosban” horgászó. Ha ilyenek közül elkapunk valakit, természetesen a büntetés nem maradhat el. Sokkal több gondot okoznak az olyan rapsicok, akik a bírságot sem fizetik ki, mert még kenyérre sincs pénzük. Mit tehetünk velük? B. G. Lakossági fórum a gázbevezetésről SELLYE Az utolsó fázisához érkezett a városban a gázbevezetés tervezése, a nyomvonalakat kijelölték, részletes feltérképezve, melyik utcában mikor kötik be a csöveket. Nórántné dr. Hajós Klára polgármester arról tájékoztatta lapunkat, január közepén összehívnak egy fórumot a művelődési házban, melyre a lakosságon kívül a kivitelezőket és a beruházót is meghívják, a felmerülő kérdések, problémák tisztázása céljából. Emellett várják a pénzintézetek képviselőit is, akik megbeszélhetik az érintettekkel az esetleges hitellehetőségeket. Ny. Sz.
