Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-06 / 5. szám
1999. január 6., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Virágos Bicsérd. Sikerrel szerepelt a Virágos Magyarország kömyezetszé- pítő versenyen Bicsérd. A baranyai település teljesítményét a hagyományos vetélkedőn a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium értékelte kiemelkedőnek. (k) Regisztráció. Minden agrártámogatás alapfeltétele a termelői nyilvántartás, amely a megyei földművelési hivataloknál kiadott regisztrációs adatlap kitöltését jelenti - közli a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium. (k) Új fajták. Elsősorban a va- rasodástól mentes új, az eddigieknél jobban betegségellenálló alma- és körtefajták jelentek meg az európai piacon. A többcélú hasznosításra is alkalmas fajták már megtalálhatók néhány hazai faiskolában is. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Kertészkedés egész évben. Ezzel a címmel jelent meg az immár 25 kiadást megért német kézikönyv magyar változata, amely részletes gyakorlati tanácsokkal, táblázatokkal, listákkal segíti a különböző kerti tevékenységek elvégzését. (k) Hasznos cím. A biokultúrát, a biotermesztést is támogató EGÉSZséges Táplálkozásért Egyesület központja Budapesten, a Karolina u. 27. alatt található. Telefonon az 1/466-611/140- es számon, illetve az 1/466- 7714-es faxon hívható, (k) Kiállítás és fórom. Fóliaház ’99 címmel egész napos szakkiállítást és szakmai fórumot rendeznek február 12-én 9 órától Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Főiskolai Karán. A programban új technológiák bemutatása is szerepel. (k) A bor tisztító kezelése: a fejtés Köztudott, az újborokat a leülepedett és a hordók alján összegyűlt üledéktől, azaz a seprőtől fejtéssel választjuk el. A borban továbbra is maradnak lebegő állapotban szerves anyagok, mint az elhalt élesztősejtek, fehérjeanyagok és más kolloidális zavarosságok. Ezeket derítéssel, majd szűréssel távolítjuk el. A fejtés módját az határozza meg, hogy szükséges-e a bor levegőztetése, avagy sem. Nyílt fejtéskor a bort a csapon át a kármentőbe engedjük, és innen vezetjük a fogadó hordóba. Félig zárt fejtésnél kármentőt nem használunk, mert a csapról szívott bort az aknanyíláson át vezetjük a megtöltendő hordóba. Zárt fejtéskor a két hordó csapját tömlővel kötjük össze, szivattyú közbeiktatásával. A fejtések közül az első fejtés a legfontosabb, mivel kihat az újbor további fejlődésére. Rendszerint nyíltan végezzük, kivéve a bamatörésre hajlamos borokat. A fejtés után a bor általában kevésbé tiszta, mint előtte volt, ugyanis az oxidáció hatására kicsapódnak a benne lévő termolabilis fehérjék, nyálkaanyagok. A zavarosodás az egészséges bornál rövid ideig tart. Korai fejtést igényelnek a finom szőlőillattal, zamattal rendelkező reduktív borok, de ide soroljuk a könnyű, savszegény borokat, ahol a biológiai alma- savbontás nem kívánatos. Az erjedés után azonnal fejtjük a penészes, rothadt szőlőből származó bort. Későn kell fejteni a nagy-alkohol- és extrattartalmú borokat, mivel az utóeijedési szakasz és a tisztulás is lassúbb. A biológiai almasavbontás elősegítése miatt később fejtjük a vörösborokat és egyes fehérborokat, mint például a Hárslevelű. Bizonyos esetekben előnyös lehet a borok egy-három hónapos seprőn tartása. Ilyenkor az almasavbontás és elpusztult élesztők bomlása (autoli- zise) révén keletkező értékes illat- és zamatanyagok jelennek meg. A seprőn tartás csak egészséges szőlő, fahordós érlelés, optimális pincehőmérséklet és nagy savtartalom mellett képzelhető el. Általában az első fejtés ideje, kiérj edés után egy-hat hét múlva végzendő. Az első után három-négy hónappal következik a második fejtés, amely a hosszabb érlelést igénylő boroknál indokolt. Kellemes elfoglaltság a csendes téli hónapok valamelyik napján a barátokkal és a pinceszomszédokkal bort fejteni és kiértékelni a szőlészetborászat helyzetét, még inkább jövőjét. Szederkényi Ferenc BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Január hónap a kétarcú Janus istenről kapta a nevét, aki egyik arcával a múltba, a másikkal a jövőbe néz. A kertész is visszatekint az elmúlt esztendő örömeire s nehézségeire, ugyanakkor már a jövőt is fürkészi. Annyi sajnos bizonyos, hogy a kertészkedés ismét költségesebb hobbi lesz, hiszen drágulnak a műtrágyák, a növényvédő szerek. Ami sok kertészkedőt most gonddal tölt el, az a dráguló közlekedés. Ezzel szemben áll az, hogy a piaci árak is emelkednek, ezért a saját, friss terménynek nem csupán érzelmi értéke van, hanem valóságos is, hiszen azt fogyasztjuk, amit legjobban szeretünk. Ráadásul biztosak lehetünk abban, hogy saját terményünk nem tartalmaz egészségünkre ártalmas vegyszert. A kártevők lárváinak, bábjainak jelentős része a talajban telel. Ézek igyekeznek a földben olyan mély rétegbe húzódni, ahol a fagy már nem fenyegeti őket. Ez azonban korántsem sikerül minden egyed- nek, és a fagy áldozatává esnek. Ezért a kemény hideg után feltehetően kevesebb talajlakó kártevővel kell majd megküz- denünk. Ennek ellenére célszerű lesz a korai zöldségfélék magjának elvetése előtt a vetőbarázdába talajfertőtlenítő Ba- sudin G-t, Díazinon G-t vagy Galition G-t szórni. Az elvirágzott amarilliszeket, jácintokat, tulipánokat tovább kell gondozni, öntözni, hogy a leveleik asszimiláljanak, tápanyagokkal lássák el a kimerült gumókat. A fagyok elmúltával a hagymákat és a gumókat ki lehet ültetni a kertbe, ahol kedvező körülmények között készülhetnek a virágzásra. A télire betárolt burgonyát ne feledjük átválogatni, mert a rothadó termények a közelükben levőket is megfertőzik. A burgonyagumókról a csírákat le kell tördelni, mert igen sok vizet vonnak el a gumóból. Mérgező dísznövények környezetünkben Az ember igyekezete, hogy környezetét szebbé, barátságosabbá tegye, néha veszélyekkel is járhat. Amit első pillantásra szépnek ítélünk és szeretnénk a közelünkben tudni, előfordulhat, hogy alattomos ellenségünkké válik. A növények más módon védekeznek, mint az ember, vagy az állatok. Helyhez kötöttségük a fejlődés folyamán különleges védelmi rendszert alakított ki bennük. Vannak szúrós, tüskés-tövises növények, amelyek így védekeznek az állatok, illetve az ember károsítása ellen. Más növények ha megsérülnek, mérgező nedvet - egyesek tejnedvet - bocsátanak ki, ami káros, egyes esetekben halálos is lehet. Az állatvilágban kialakult az az ösztön, hogy ezeket a növényeket elkerüljék, ne legeljék le, mert szervezetükre káros. Az embereknél - különösen a természeti népeknél - a megtapasztalás, hogy melyik növény káros, melyik hasznos, apáról fiúra szálló tudomány, ami elsajátítható, megtanulható. A növények gyógyító hatásának ismerete régen és újabban is igen fontos tudomány. A kultúrember, eltávolodva a természettől, már alig-alig ismeri a növények káros hatását, vagy ha igen, akkor sem veszi komolyan. Ezt példázzák a rendszeresen visszatérő gombamérgezések is. Kisgyermekeinkről tudjuk, hogy fejlődésük folyamán szeretnének minél többet megtudni környezetükről. Mindent megtapogatnak, megkóstolnak . . . Tehát rájuk sokkal nagyobb veszély leselkedik. Az ember a lakása, kertje, parkjai díszítésére elsősorban esztétikai értékek alapján válassza ki a növényeket. Tudomásul kell vennünk, hogy ezek között több növény komoly veszélyt is jelenthet. A szúrós növények nem csak a lufi, vagy a labda kibökése miatt veszélyesek, hanem ha bőrünket sértik, méreganyagukkal fájó sebet, gyulladást, kiütést is okozhatnak. Szemünkre még veszélyesebbek. Szúrós növény a legtöbb kaktusz, a rózsa, borbolya, galagonya, tűztövis, a lepényfa is. Vannak növények, amelyeknek érintése is már bőrpírt, kiütést, allergiás tüneteket válthat ki. Ilyen az illatos primula, de egyeseknél a muskátli, krizantén is. Több növénynek a nedve a bőrre kerülve okoz kiütést. Tejnedves a sziklás kutyatej, a mikulásvirág, a kroton, a fikuszok. Szembe kerülve kötőhártyagyulladást válthatnak ki. Legveszélyesebb a mérgező növények megrágása, lenyelése. A buzogányvirág nedve a torokban ödémát, ful- ladásos halált is okozhat. Megrágva, lenyelve mérgező a tiszafa gallya, a nehézszagú boróka és a tuja hajtása, a borostyán levele és termése, a fehér fagyöngy termése, a ricinus magja, a hóbogyó termése, a loncok ribiszkéhez hasonló termése. A gyöngyvirág minden része mérgező, a vázába tett virág vize is! Mérgező a nárcisz hagymája, a ciklámen gumója, a flamingóvirág, a filodendron léggyökerei, a leander levele, a klívia, a kroton, a fikuszok, a mikulásvirág. Igen rossz szokás a felnőttek körében is a különböző levelek leszakítása, rágása. Ha ezt a gyerekek látják, utánozzák. Rossz szokásuk a felnőttek felelőssége! Vigyázzunk gyermekeinkre! Búzás László A szobadísz is lehet káros az egészségre fotó: laufer l. Népi időjóslás 1999-re Előrejelzésemnek tudományos alapja nincs, mivel népi megfigyelésen alapul. Luca-napjától karácsonyig 12 nap van. December 13-án Luca-napja januárt, majd azt követően minden nap egy hónapot takar. Amilyen időjárás az adott napon uralkodik, várhatóan az jellemzi az 1999 reá eső hónapját. December 13-án havazás volt, hideg idővel. Várhatóan január „igazi” téli hónap lesz, jelentékeny havazással, hófúvásokkal, hideg idővel. Februárban folytatódik a télies idő. Nagyobb mennyiségű csapadékra lehet számítani. Március: csapadékos időjárás. Az átlagos hőmérséklet az évszaknak megfelelő. Április: szokatlanul enyhe idő, kevés csapadékkal. Május: szeles, enyhe időjárás. A csapadék mennyisége jelentős. Június: szokatlanul enyhe. A csapadék mennyisége jelentéktelen. Július: száraz, igazi nyári idő, kevés csapadékkal. Augusztus: nyária- san meleg, száraz időjárás. A csapadék mennyisége jelentéktelen. Szeptember: folytatódik az ilyenkor szokatlanul enyhe idő. Csapadék nyomokban. Október: enyhe, az évszaktól eltérően meleg, száraz időjárás. November: korai télkezdet, számottevő csapadék nélkül. Igen alacsony hőmérséklet, télies időjárással. December: igen hideg, csapadékmentes időjárás. A szél gyakorisága, erőssége számottevő. Összességében az évszakoknak megfelelő hőmérsékletű időjárás várható, ám az évközi csapadékhiány már-már krónikussá válik. Bánhidi János Melléfogások a növényvédelemben Az elmúlt évben majd’ minden kiskertben, árutermelő gazdaságban akadtak olyan termesztési, növényvédelmi rossz gyakorlatok, amelyeken a sikeres termesztés érdekében változtatni kell. Ezek közül csak néhány olyan általános kérdéssel foglalkozom, ami kis odafigyeléssel, nagyobb anyagi ráfordítás nélkül korrigálható. A kemikáliák árainak drágulása elsődlegesen a műtrágyák egyoldalú felhasználását okozta. Ezen az értendő, hogy a korábbi foszfor és kálium műtrágya felhasználása lényegesen csökkent, a nitrogén műtrágyák alkalmazása stagnál. Ennek következménye lehet, hogy a talajok tápanyag-egyensúlya felborul. Az egyoldalú nitrogénadagolás miatt a növények károsító fogékonysága növekszik, ellenállásuk viszont csökken. Kedvezőtlen hatás a szervestrágyák felhasználásának csökkenése is, mivel ez már maga után vonja a talajállapot romlását is. Nagyon sok előadásomon felmerült a komposztált növényi maradványok és egyéb, ún. „trágyapótló anyagok” (például Cofixna, Cofu- min, Terra Vita M/MA) szervestrágyaként történő felhasználása. Ezekről tudnunk kell, hogy a talajéletre kedvező hatásúak, azonban az érett istállótrágyát nem helyettesítik. A komposztált anyagokkal kijuttatott makro- és mikroelemek mennyisége nagy mértékben függ a komposztált növényektől. A földszerűvé érett komposzt talajlazító hatása, víztartó képessége elmarad az almos istállótrágyáétól. A trágyapótló anyagoknál a kijuttatott meny- nyiségtől függ, hogy milyen hatást fejtenek ki a termőtalaj állapotára, milyen mértékben érvényesülnek talajjavító tulajdonságaik. Ezen anyagokat megelőzően feltétlenül javasolható foszfor és kálium műtrágya kijuttatása. A „trágyapótlók” talajba keverése után csak nitrogén műtrágya kiszórására van lehetőségünk hatáscsökkenés nélkül. Az elmúlt évtizedek trágyá- zási szokásai jelentősen befolyásolták a talaj kémhatását is. Á méretlenül kiszórt műtrágyák hatására megindult elsavanyo- dási folyamat egyes területeken kálciumfelvételi problémákat okozott. Ennek tünetei az ösz- szes termesztett növényünkön jelentkezik, a legszembetűnőbbek az alma tárolása alatt fellépő termésfoltosságok, az őrölt fűszerpaprikánál a tároláskori színvesztés, keseredés, az uborkánál a különböző termésdeformációk, csúcsrothadások. ( Folytatjuk) Czigány Csaba Miklósvári , Zoltán
