Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-06 / 5. szám

1999. január 6., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Virágos Bicsérd. Sikerrel szerepelt a Virágos Ma­gyarország kömyezetszé- pítő versenyen Bicsérd. A baranyai település teljesít­ményét a hagyományos ve­télkedőn a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium értékelte kiemelke­dőnek. (k) Regisztráció. Minden ag­rártámogatás alapfeltétele a termelői nyilvántartás, amely a megyei földműve­lési hivataloknál kiadott re­gisztrációs adatlap kitöltését jelenti - közli a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium. (k) Új fajták. Elsősorban a va- rasodástól mentes új, az ed­digieknél jobban betegség­ellenálló alma- és körtefaj­ták jelentek meg az európai piacon. A többcélú haszno­sításra is alkalmas fajták már megtalálhatók néhány hazai faiskolában is. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Kertészkedés egész év­ben. Ezzel a címmel jelent meg az immár 25 kiadást megért német kézikönyv magyar változata, amely részletes gyakorlati taná­csokkal, táblázatokkal, lis­tákkal segíti a különböző kerti tevékenységek elvég­zését. (k) Hasznos cím. A biokultú­rát, a biotermesztést is tá­mogató EGÉSZséges Táp­lálkozásért Egyesület köz­pontja Budapesten, a Karo­lina u. 27. alatt található. Te­lefonon az 1/466-611/140- es számon, illetve az 1/466- 7714-es faxon hívható, (k) Kiállítás és fórom. Fóliaház ’99 címmel egész napos szakkiállítást és szakmai fórumot rendeznek február 12-én 9 órától Kecskeméten, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Főiskolai Karán. A prog­ramban új technológiák be­mutatása is szerepel. (k) A bor tisztító kezelése: a fejtés Köztudott, az újborokat a leülepedett és a hordók alján össze­gyűlt üledéktől, azaz a seprőtől fejtéssel választjuk el. A bor­ban továbbra is maradnak lebegő állapotban szerves anyagok, mint az elhalt élesztősejtek, fehérjeanyagok és más kolloidális zavarosságok. Ezeket derítéssel, majd szűréssel távolítjuk el. A fejtés módját az határozza meg, hogy szükséges-e a bor leve­gőztetése, avagy sem. Nyílt fejtéskor a bort a csapon át a kármentőbe engedjük, és innen vezetjük a fogadó hor­dóba. Félig zárt fejtésnél kár­mentőt nem használunk, mert a csapról szívott bort az aknanyí­láson át vezetjük a megtöltendő hordóba. Zárt fejtéskor a két hordó csapját tömlővel kötjük össze, szivattyú közbeiktatásá­val. A fejtések közül az első fej­tés a legfontosabb, mivel kihat az újbor további fejlődésére. Rendszerint nyíltan végezzük, kivéve a bamatörésre hajlamos borokat. A fejtés után a bor ál­talában kevésbé tiszta, mint előtte volt, ugyanis az oxidáció hatására kicsapódnak a benne lévő termolabilis fehérjék, nyálkaanyagok. A zavarosodás az egészséges bornál rövid ideig tart. Korai fejtést igényelnek a fi­nom szőlőillattal, zamattal ren­delkező reduktív borok, de ide soroljuk a könnyű, savszegény borokat, ahol a biológiai alma- savbontás nem kívánatos. Az erjedés után azonnal fejtjük a penészes, rothadt szőlőből származó bort. Későn kell fejteni a nagy-al­kohol- és extrattartalmú boro­kat, mivel az utóeijedési sza­kasz és a tisztulás is lassúbb. A biológiai almasavbontás előse­gítése miatt később fejtjük a vörösborokat és egyes fehérbo­rokat, mint például a Hársle­velű. Bizonyos esetekben elő­nyös lehet a borok egy-három hónapos seprőn tartása. Ilyen­kor az almasavbontás és elpusz­tult élesztők bomlása (autoli- zise) révén keletkező értékes il­lat- és zamatanyagok jelennek meg. A seprőn tartás csak egészséges szőlő, fahordós érle­lés, optimális pincehőmérséklet és nagy savtartalom mellett képzelhető el. Általában az első fejtés ideje, kiérj edés után egy-hat hét múlva végzendő. Az első után három-négy hónappal követke­zik a második fejtés, amely a hosszabb érlelést igénylő bo­roknál indokolt. Kellemes elfoglaltság a csendes téli hónapok valame­lyik napján a barátokkal és a pinceszomszédokkal bort fej­teni és kiértékelni a szőlészet­borászat helyzetét, még inkább jövőjét. Szederkényi Ferenc BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Január hónap a kétarcú Ja­nus istenről kapta a nevét, aki egyik arcával a múltba, a másikkal a jövőbe néz. A ker­tész is visszatekint az elmúlt esztendő örömeire s nehézsé­geire, ugyanakkor már a jövőt is fürkészi. Annyi sajnos bizo­nyos, hogy a kertészkedés is­mét költségesebb hobbi lesz, hiszen drágulnak a műtrágyák, a növényvédő szerek. Ami sok kertészkedőt most gonddal tölt el, az a dráguló közlekedés. Ezzel szemben áll az, hogy a piaci árak is emelkednek, ezért a saját, friss terménynek nem csupán érzelmi értéke van, ha­nem valóságos is, hiszen azt fogyasztjuk, amit legjobban szeretünk. Ráadásul biztosak lehetünk abban, hogy saját ter­ményünk nem tartalmaz egész­ségünkre ártalmas vegyszert. A kártevők lárváinak, báb­jainak jelentős része a talajban telel. Ézek igyekeznek a föld­ben olyan mély rétegbe hú­zódni, ahol a fagy már nem fe­nyegeti őket. Ez azonban ko­rántsem sikerül minden egyed- nek, és a fagy áldozatává esnek. Ezért a kemény hideg után fel­tehetően kevesebb talajlakó kártevővel kell majd megküz- denünk. Ennek ellenére cél­szerű lesz a korai zöldségfélék magjának elvetése előtt a vető­barázdába talajfertőtlenítő Ba- sudin G-t, Díazinon G-t vagy Galition G-t szórni. Az elvirágzott amarillisze­ket, jácintokat, tulipánokat to­vább kell gondozni, öntözni, hogy a leveleik asszimiláljanak, tápanyagokkal lássák el a kime­rült gumókat. A fagyok elmúl­tával a hagymákat és a gumókat ki lehet ültetni a kertbe, ahol kedvező körülmények között készülhetnek a virágzásra. A télire betárolt burgonyát ne feledjük átválogatni, mert a rothadó termények a közelük­ben levőket is megfertőzik. A burgonyagumókról a csírákat le kell tördelni, mert igen sok vi­zet vonnak el a gumóból. Mérgező dísznövények környezetünkben Az ember igyekezete, hogy környezetét szebbé, barát­ságosabbá tegye, néha ve­szélyekkel is járhat. Amit első pillantásra szépnek íté­lünk és szeretnénk a köze­lünkben tudni, előfordulhat, hogy alattomos ellensé­günkké válik. A növények más módon vé­dekeznek, mint az ember, vagy az állatok. Helyhez kö­töttségük a fejlődés folyamán különleges védelmi rendszert alakított ki bennük. Vannak szúrós, tüskés-tövises növé­nyek, amelyek így védekez­nek az állatok, illetve az em­ber károsítása ellen. Más nö­vények ha megsérülnek, mér­gező nedvet - egyesek tej­nedvet - bocsátanak ki, ami káros, egyes esetekben halá­los is lehet. Az állatvilágban kialakult az az ösztön, hogy ezeket a növényeket elkerüljék, ne le­geljék le, mert szervezetükre káros. Az embereknél - külö­nösen a természeti népeknél - a megtapasztalás, hogy me­lyik növény káros, melyik hasznos, apáról fiúra szálló tudomány, ami elsajátítható, megtanulható. A növények gyógyító hatásának ismerete régen és újabban is igen fon­tos tudomány. A kultúrember, eltávolodva a természettől, már alig-alig ismeri a növények káros hatá­sát, vagy ha igen, akkor sem veszi komolyan. Ezt példáz­zák a rendszeresen visszatérő gombamérgezések is. Kis­gyermekeinkről tudjuk, hogy fejlődésük folyamán szeret­nének minél többet megtudni környezetükről. Mindent megtapogatnak, megkóstol­nak . . . Tehát rájuk sokkal nagyobb veszély leselkedik. Az ember a lakása, kertje, parkjai díszítésére elsősorban esztétikai értékek alapján vá­lassza ki a növényeket. Tu­domásul kell vennünk, hogy ezek között több növény ko­moly ve­szélyt is je­lenthet. A szúrós növé­nyek nem csak a lufi, vagy a labda kibökése mi­att veszélye­sek, hanem ha bőrünket sértik, méreg­anyagukkal fájó sebet, gyul­ladást, kiütést is okozhatnak. Szemünkre még veszélyeseb­bek. Szúrós növény a legtöbb kaktusz, a rózsa, borbolya, ga­lagonya, tűztövis, a lepényfa is. Vannak növények, ame­lyeknek érintése is már bőr­pírt, kiütést, allergiás tünete­ket válthat ki. Ilyen az illatos primula, de egyeseknél a muskátli, krizantén is. Több növénynek a nedve a bőrre kerülve okoz kiütést. Tejned­ves a sziklás kutyatej, a miku­lásvirág, a kroton, a fikuszok. Szembe kerülve kötőhártya­gyulladást válthatnak ki. Legveszélyesebb a mér­gező növények megrágása, lenyelése. A buzogányvirág nedve a torokban ödémát, ful- ladásos halált is okozhat. Megrágva, lenyelve mérgező a tiszafa gallya, a nehézszagú boróka és a tuja hajtása, a bo­rostyán levele és termése, a fehér fagyöngy termése, a ri­cinus magja, a hóbogyó ter­mése, a loncok ribiszkéhez hasonló termése. A gyöngyvi­rág minden része mérgező, a vázába tett virág vize is! Mérgező a nárcisz hagymája, a ciklámen gumója, a flamin­góvirág, a filodendron lég­gyökerei, a leander levele, a klívia, a kroton, a fikuszok, a mikulásvirág. Igen rossz szokás a felnőt­tek körében is a különböző levelek leszakítása, rágása. Ha ezt a gyerekek látják, utá­nozzák. Rossz szokásuk a fel­nőttek felelőssége! Vigyáz­zunk gyermekeinkre! Búzás László A szobadísz is lehet káros az egészségre fotó: laufer l. Népi időjóslás 1999-re Előrejelzésemnek tudományos alapja nincs, mivel népi megfi­gyelésen alapul. Luca-napjától karácsonyig 12 nap van. De­cember 13-án Luca-napja janu­árt, majd azt követően minden nap egy hónapot takar. Ami­lyen időjárás az adott napon uralkodik, várhatóan az jel­lemzi az 1999 reá eső hónapját. December 13-án havazás volt, hideg idővel. Várhatóan január „igazi” téli hónap lesz, jelentékeny havazással, hófú­vásokkal, hideg idővel. Febru­árban folytatódik a télies idő. Nagyobb mennyiségű csapa­dékra lehet számítani. Már­cius: csapadékos időjárás. Az átlagos hőmérséklet az évszak­nak megfelelő. Április: szokat­lanul enyhe idő, kevés csapa­dékkal. Május: szeles, enyhe időjárás. A csapadék mennyi­sége jelentős. Június: szokatla­nul enyhe. A csapadék mennyi­sége jelentéktelen. Július: szá­raz, igazi nyári idő, kevés csa­padékkal. Augusztus: nyária- san meleg, száraz időjárás. A csapadék mennyisége jelenték­telen. Szeptember: folytatódik az ilyenkor szokatlanul enyhe idő. Csapadék nyomokban. Ok­tóber: enyhe, az évszaktól elté­rően meleg, száraz időjárás. November: korai télkezdet, számottevő csapadék nélkül. Igen alacsony hőmérséklet, té­lies időjárással. December: igen hideg, csapadékmentes időjárás. A szél gyakorisága, erőssége számottevő. Összességében az évszakok­nak megfelelő hőmérsékletű időjárás várható, ám az évközi csapadékhiány már-már króni­kussá válik. Bánhidi János Melléfogások a növényvédelemben Az elmúlt évben majd’ minden kiskertben, árutermelő gaz­daságban akadtak olyan termesztési, növényvédelmi rossz gyakorlatok, amelyeken a sikeres termesztés érdekében vál­toztatni kell. Ezek közül csak néhány olyan általános kérdés­sel foglalkozom, ami kis odafigyeléssel, nagyobb anyagi rá­fordítás nélkül korrigálható. A kemikáliák árainak drágulása elsődlegesen a műtrágyák egy­oldalú felhasználását okozta. Ezen az értendő, hogy a ko­rábbi foszfor és kálium műtrá­gya felhasználása lényegesen csökkent, a nitrogén műtrágyák alkalmazása stagnál. Ennek kö­vetkezménye lehet, hogy a tala­jok tápanyag-egyensúlya felbo­rul. Az egyoldalú nitrogénada­golás miatt a növények károsító fogékonysága növekszik, el­lenállásuk viszont csökken. Kedvezőtlen hatás a szerves­trágyák felhasználásának csök­kenése is, mivel ez már maga után vonja a talajállapot romlá­sát is. Nagyon sok előadáso­mon felmerült a komposztált növényi maradványok és egyéb, ún. „trágyapótló anya­gok” (például Cofixna, Cofu- min, Terra Vita M/MA) szer­vestrágyaként történő felhasz­nálása. Ezekről tudnunk kell, hogy a talajéletre kedvező hatá­súak, azonban az érett istálló­trágyát nem helyettesítik. A komposztált anyagokkal kijut­tatott makro- és mikroele­mek mennyi­sége nagy mértékben függ a kom­posztált nö­vényektől. A földszerűvé érett kom­poszt talajlazító hatása, víztartó képessége elmarad az almos is­tállótrágyáétól. A trágyapótló anyagoknál a kijuttatott meny- nyiségtől függ, hogy milyen ha­tást fejtenek ki a termőtalaj ál­lapotára, milyen mértékben ér­vényesülnek talajjavító tulaj­donságaik. Ezen anyagokat megelőzően feltétlenül javasol­ható foszfor és kálium műtrá­gya kijuttatása. A „trágyapót­lók” talajba keverése után csak nitrogén műtrágya kiszórására van lehetőségünk hatáscsökke­nés nélkül. Az elmúlt évtizedek trágyá- zási szokásai jelentősen befo­lyásolták a talaj kémhatását is. Á méretlenül kiszórt műtrágyák hatására megindult elsavanyo- dási folyamat egyes területeken kálciumfelvételi problémákat okozott. Ennek tünetei az ösz- szes termesztett növényünkön jelentkezik, a legszembetűnőb­bek az alma tárolása alatt fel­lépő termésfoltosságok, az őrölt fűszerpaprikánál a tároláskori színvesztés, keseredés, az uborkánál a különböző termés­deformációk, csúcsrothadások. ( Folytatjuk) Czigány Csaba Miklósvári , Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents