Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-02 / 1. szám
1999. január 2., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Aki üvegablakok csodái közt él Nem adták fel Villányban három dalos közösség működik. A legrégebbi, az asszonykórus most ünnepelte negyedszázados fennállását. A tíz fős csoportot Guttján Józsefné vezeti, aki elmondta, bár nincs utánpótlás, mégsem mondtak le terveikről. Mindnyájan idősek, mégis hetente próbálnak, felöltik a népviseleti ruhát és maguk gyűjtötte német dalokat adnak elő. Elment a kísérő harmo- nikás, nem tud sok támogatást nyújtani a mezőgazda- sági szövetkezet, az áfész és a helyi önkormányzat sem. A legtöbb anyagi segítséget a faluból és Lapáncsáról Németországba kitelepített családok nyújtják. Az ő me- cénási szövetségük révén jutnak el külföldre. Cs. J. A nagy találkozás csak néhány éve esett. A pécsi Keszüné Van- tara Szilvia meglátott egy színes ólomüvegekből összeállított csodát valamelyik kiállításon, és földbe gyökerezett a lába. Aztán azt kezdte el lázasan kutatni, hol tanulhatná meg az ólomüveg-készítést. Mára műhelyben ellesett titkok és saját technika vegyítésével álmodja meg üvegablakait, ajtóit, a látványos díszdobozokat, tükörkereteket. Munkájának fontos része, hogy képzőművészekkel dolgozhat együtt. Jelenleg is nagy feladat foglalkoztatja: H. Barakonyi Klára tervei alapján készül a bodai templom ablakainak megvalósítására. Korábban több műalkotás összeállításában volt a művész segítségére.-A legkedvesebb munkámat is együtt csináltuk - mesélte. - A legelső nagyobb megbízatás volt, egy bejárati ajtó. Akié lett, mindig azt mondja, ha ránéz reggel, boldogan indul dolgozni, s ha hazatér, megnyugszik, amikor látja. A bodai templomra nagyon készülök, szinte már látom a lelki szemeimmel, milyen lesz. Szilvia még a technika bűvöletében él. Aprólékosan elmeséli, hogy a különlegesen hengerelt színes üvegekből miként vágja le a darabokat, hogyan csiszol meg minden egyes elemet, aztán bevonja a széleket vörösréz fóliával, hiszen csak így lehet összecinezni a kis részeket. Néha elvágja az ujjait, de észre sem veszi, csak amikor az első vércseppek az üvegre hullanak.- Amikor dolgozom, szinte eksztázisban vagyok - vallja. - Én ezekre az üvegekre csak mosolyogni tudok. Kitartó lelkesedéssel tanul, hol az üvegolvasztással ismerkedik, hol a tűzzománc ragadja meg. A formák egy részét maga találja ki, a stílusokban pedig a kedvére válogat. Többnyire a szecesszió világa köszön vissza a Tiffany-hatású lámpákon, ablakdíszeken.- En nem művésznek tartom magam, hanem inkább ügyes kézművesnek - mondja. ízlését valószínűleg gyermekei is örökölték. Nagyfia ügyes szakács, a kis hatéves pedig a mama nyomdokába lépve készíti színgazdag rajzait. Félje mindig támogatta ambícióit, ezért tud egyszerre alkotó ember lenni, s mellette anya és boldog feleség. H. I, Gy. A színek és formák varázsa veszi körül munka közben Magyarul magyarán Különírás - egybeírás Tanári pályám során tanítványaimat mindig igyekeztem meggyőzni arról, hogy a helyesírás fontos része a nemzeti alapműveltségnek. Ez nem mindig sikerült, mert a boldogulásnak, főként az iskola elhagyása után, nem feltétele a biztos helyesírási készség. Állhatatosan tudakoltam, hogy kinek mi okozza a legnagyobb gondot. A többség a külön-, illetve az egybe- írást jelölte meg. E tekintetben két elv igazíthat útba bennünket. Az első a jelentés. Ha két vagy több szó más-más jelentésű különírva és egybeírva, akkor választanunk kell. Egyszerű és a kisdiák számára is könnyen felfogható példák: kis asz- szony-kisasszony, meleg ágymelegágy, drága kő-drágakő. A másik elv az alárendelő szerkezet jelöletlen vagy jelölt volta. Az alanyi és a minőségjelzős összetétel jelöletlen. Ezek esetében a jelentés dönt. Pl. mennydörög, különírva: a menny dörög (alanyból és állítmányból szerkesztett teljes mondat), vajas kenyér- vajaskenyér, boros pohár-bo- rospohár, üdítő ital-üdítőital stb. A tárgyas, határozós és birtokos jelzős kapcsolat lehet jelölt és jelöletlen. Tárgyas: favágó, észbontó, bosszúálló, gonosztevő, villanyszerelő. Nyilván a fogathúzó (ló) a helyes megoldás,, mert a fogat húzó, fogat hajtó abszurd jelentésű. Ugyanígy a rokkantkerékpár, rokkantsegély, rokkantnyugdíjas különírva egészen mást jelent. Az ún. jelentéstömörítő kapcsolatok külön csoportba tartoznak. Az energiagazdálkodás szóra csak felületesen kérdezhetünk így: Milyen gazdálkodás? Ugyanilyen a gyakran használt vámvizsgálat, csigalépcső, villanyvilágítás. A pénzmosás pl. mind a jelentés, mind a jelöletlenség miatt egybeírandó. Előfordul a túlságos tömörítés is, amely nehezen oldható föl, nehezen értelmezhető. Híres zenészünk így nyilatkozott: „Egy- szercsak feltámadt bennem a kutyavágy." A folytatásból derült ki, hogy a kutya utáni vágyódásáról beszélt. A következő szavak a többszörös összetétel példái: menetjegypénztár (menet+jegy+pénz+tár). A kétta- gúakat (két szóból állókat) mindig egybeírjuk: felelősségbiztosítás, kandeláberkovácsoló stb. A három vagy többtagúakat a szókép köny- nyebb felfogása végett kötőjellel írjuk: béralap-felhasználás. Á jelentéssűrítés értelemzavaró voltát kívánták elkerülni annak a felhívásnak a szövegezői, akik ezt írták minden pécsi autóbusz első ajtajához: „Az autóbuszgépkocsivezető pénzváltásra nem kötelezhető” - Az autóbusz, sőt a busz szavunkban benne van a gépkocsi jelentése. A szöveg helye (a szituáció) egyértelművé teszi, hogy a vezető nem személy-, se nem teherautót vezet. De ha mindenáron pontos (precíz) akar lenni a szöveg írója, akkor kötőjelet kell alkalmazni, ugyanis hat szótagnál hosszabb a szó. Maradt a régi felhívás, de a kérdéses szó már újabban kötőjellel szerepel. Rónai Béla Az irodalom kincskeresője Az alkotó egyénisége és a műalkotás világa épp olyan személyes közelséggel érinti meg Tüskés Tibor írót, irodalomtörténészt, mint a táj és a benne lakók lelke, élete. Ezért van, hogy minden munkája benső ügy is egyben, akár irodalmi művet elemző tanulmányról, akár tájesszéről vagy szociográfiai írásról legyen szó. Hogy a szakma is elismeri tevékenységét, arra nemcsak a több más között kapott József Attila-díj a bizonyíték, hanem a legutóbb átvett Arany János-díj is, melyet a Magyar írószövetség kimagasló írói, szerkesztői, irodalomtörténészi munkásságáért ítélt oda. Ebből az alkalomból beszélgettünk írásról és szolgálatról, de arról a kincsvadászatról is, melyet Tüskés Tibor szerkesztőként folytat a tehetségek és értékek megmutatásáért.- Mindig érdekelt a mű és az azt létrehozó ember személyisége - mesélte - , és bár van olyan nézet, mely csak a művet szemléli, én azt hiszem, a szöveget megteremtő személyiség gyakran adhat kulcsot a pontosabb értelmezéshez. Ugyanígy vagyok a tájesszé esetében, ott is az ember és a környezet viszonya foglalkoztat. A megszeretett hely így válik érzelmekkel teli vidékké, ahol a táj és a nyelv egyszerre ad kapaszkodót a hazaszeretethez. Tüskés Tibor szerint minél tudatosabban lokálpatrióta az ember, minél többet tud saját környezetéről, annál jobb, hiszen később így tágulhat min- denséggé a világ. így lehetett az is, hogy ő maga annak idején ugyanolyan izgalommal szemlélte a Holdra lépő első embert, mint azt az állomást, ahonnan édesapja egy kézmozdulatára elindultak a vonatok. A világ persze, folyton változik, ahogyan a hazai írótársadalom is. Beszélgetőtársam úgy tapasztalja, az „írók közélete” táborokba osztódott, s ez nem mindig esztétikai megfontolásokból történt, inkább érvényesülési vagy anyagi okok miatt. Nagyobb baj azonban ennél az írók és az olvasók viszonyában rejlő feszültség.- Tizenöt-húsz éve egy jelentősebb regény megjelenése eseményszámba ment- mondta. - Ma a közönség legnagyobb részét nem hozza izgalomba ugyanez, legfeljebb egy belterjes, esztétizáló olvasói réteg jön lázba. Irányított olvasók vannak, akiket befolyásol, kiről hallani többet a sajtóban. Szerkesztőként ő annak idején a Jelenkorban és most, már hat éve a Somogy című kulturális és társadalmi szemlében is arra törekedett, hogy mindig az értéket tudják felmutatni. Büszke rá, hogy 1959 és 1964 között a Jelenkor havilappá lett, a Somogy esetében pedig arra, hogy rendszeresen teret kapnak a fiatal tehetségek.- A Jelenkort egy nagy kultúrájú város szellemi hatása és tehetsége támogatta - foglalta össze. - Kaposvár háttere szerényebb, de az emberek közvetlenebbek, s a lap és a város között személyesebb a kapcsolat. Díjak ide vagy oda, Tüskés Tibor nem ül a babérokon. Hirtelenjében vagy öt tervet, készülő munkát, tanulmánykötetet is felsorol, többek közt Ta- tay Sándorról, Martyn Ferenc kétszáz levelének sajtó alá rendezéséről. Nekünk már csak olvasni kell. Hodnik I. Gy. A Jelenkor decemberi száma A Jelenkor decemberi száma Márton László Berlini évszakok című napló- részletével kezdődik. A prózarovatban folytatódik Zeke Gyula és Franki Aliona A másik város című sorozata, továbbá Cserna-Szabó András jóvoltából megtudhatják az érdeklődők, mi is az az „epidemikus klatsch”. A lapban ezúttal hangjáték is olvasható, Nagy András Angyal, előzetesben című műve, és ezúttal Somlyó György, Orbán János Dénes, Gömöri György, Kukorelly Endre, Varga Virág verseit olvashatjuk. A tanulmányrovatban Földényi F. László egy készülő monográfiából közöl részletet Heinrich von Kleist - a szavak hálójában címmel, Lőrinszky Ildikó Flaubert képtáráról írt tanulmányt, míg Győri Orsolya Márton László Csípőfogócska című novelláját elemzi. E számban olvasható Esterházy Péter Bevezetés egy szép estbe című szövege, melyet a Jelenkor jubileumi estjén mondott el. A kritikarovatban Milba- cher Róbert Margócsy István „Nagyon komoly játékok” című kritikagyűjteményéről írt bírálatot. Havasréti József Dávidházi Péter Per passivam resisten- tiam című tanulmánykötetét, Somos Róbert Rugási Gyula esszékötetét méltatja. Kappanyos András Dominique Noguez Lenin-dada című „posztmodem dokumentumfikciójáról” írt kritikát. Leletvédő gazdák Szászváron Patton Gábor, aki most végzett régészként az egyetemen, megvette azt a dűlőrészt, ahol a középkori Koromszó falu és egy kolostor maradványait rejti a föld mélye. Egyszer, amikor ehhez állami engedélyt kap, ásatást kezd saját költségén, a talált tárgyakat pedig feltárás után beszolgáltatja a múzeumoknak. Lokálpatriota-indíttatás- sal vásárolt földbirtokot Hosszúhetényben Sáfár Sándor 63 éves gazdálkodó a Somkerék-dűlőben. Itt viszont római kori villa alapjairól tudnak az idősek. Nem műveli az egyszer már megkutatott két és fél ezer négyzetméteres területet, amely, várhatóan régészeti védettséget kap. Cs. J. lm Lime az IH-bam - Az óév utolsó napjaiban majd’ egy évtizedes hagyományt élesztett újjá a Pécsi Ifjúsági Ház, amikor jazz-előszilvesztert rendezett. Felvételünkön Vasvári Pál, Zsemlye Sándor és Nagy János gondoskodik a jó hangulatról. fotó: tóth László Képzőművészeti csemegék a Pécsi Galériában Elkészült a Pécsi Galéria 1999-re szóló kiállítási programtervezete. A hagyományoknak megfelelően a pécsi és a hazai művészek mellett külföldi kiállítók is bemutatkoznak. Nagy teret kapnak a fiatal alkotók, márciusban a Fiatal Képzőművészek Stúdiója, júniusban pedig a JPTE Képzőművészeti Mesteriskolásai. A Széchenyi téri bemutatóhelyen Pauli Anna textiltervező és Kemény György grafikusművész mellett májusban krakkói alkotók munkái tekinthetők majd meg, míg júniusban Martyn Ferenc emlékére szerveznek tárlatot. Júliusban és augusztusban zajlik a XVI. Országos Kisplasztikái Biennálé, melyet a Kortárs magyar fotográfia követ. Az év végén győri és budapesti művészek mutatkoznak be, decemberben pedig a párizsi Zofia Rostad textiltervezőt várják. A Kisgalériában Gál András festőművész után a kato- wicei Roman Kalarus lesz a vendég, majd a Horváth és Patartics pécsi építészpáros állít ki. Láthatók lesznek többek között a pécsi Nagy Márta és Fürtös György kerámiái. Június végén újra lesz Szo-bor tárlat, de érdekességnek ígérkezik az október közepén nyíló „Művészkönyvek Amerikából” című válogatás is. H. I. Gy. i
