Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-27 / 26. szám

Nem csurrant az idén Vince, félő, nem lesz tele a pince ... Sebaj! A Tenkes-hegyen, Szta- nics Istvánék szőlejében gondoskodtak a „csapadékról”. Barátok, szomszédok segédletével, ha vödrökből is, de csurrantottak a tetőzetre, s így nem lehet akadálya a jó termésnek. Egyébiránt a Tenkes déli lankáin nem okoztak komolyabb károkat a téli fagyok. fotó: tóth l. Ízlésesen összeválogatva üde folt a lakásban, irodában Ültetett növények a virágtálban Lakásban, irodában egy-egy cserép virágnál sokkal mutató- sabb a virágtálba ültetett, ízlésesen összeválogatott növény- együttes. A zöldek is jobban érzik magukat, ha csoportosan he­lyezzük el őket. Az összeállításnál a forma és a szín alapján vá­logassunk, de ne hagyjuk figyelmen kívül a növények igényeit. Oldalszerkesztö: Gazdahírek Növényvédelmi fórum. A keszthelyi Pannon Agrártu­dományi Egyetem Mező­gazdaságtudományi Kara szervezi azt az országos nö­vényvédelmi fórumot, amelynek keretében szak­emberek mutatják be az ak­tuális tennivalókat, a bio­termelés módjait. (k) Őstermelői igazolvány. A kormány december 30-án kelt rendelete szerint az elő­írt adatszolgáltatás után a te­rületileg illetékes földműve­lésügyi hivatal adja ki ügy­félszolgálatán az őstermelői igazolványt, legfeljebb 15 napon belül. (k) Erdészeti Tanács. A kis­termelő erdőtulajdonosok érdekeit is képviseli a ja­nuár első napjaiban meg­alakult Országos Erdészeti Tanács. A szervezet főként az erdőművelést érintő jogi, támogatási háttérrel, fejlesztési kérdésekkel fog­lalkozik. (k) Ellenáll a fuzáriumnak. Egy holland nemesítő és termesztő cég két olyan szegfűfajtát is bevezetett, amelyek ellenállnak a fuzá­riumnak. A jó tulajdonságok között említik még a fény­szegény környezet melletti nagyhozamot. (k) Kertészek továbbkép­zése. Árutermelő kertészek számára szervez folyama­tos továbbképzési lehető­séget a Kertészeti és Élel­miszeripari Egyetem zöld­ségtermesztési tanszéke. A jelentkezők számára fo­lyamatosan írásos tájékoz­tatást adnak, amit helyszíni szaktanácsadások és tele­fonügyelet egészítenek ki. (k)- ...".............. Fr iss vetőmagok Lemosószerek: Ágról 1/1 545 Ft Nevikán 1/1 569 Ft Talajfertótlenítők kaphatók a legolcsóbban, a kertvárosi GAZDABOLTBAN Diana tér 22. [ h-p: 8-17 óráig, sz.: 8-12 óráig Az ültetőtál lehet kerámia, eternit vagy műanyag is. Alá tálcát tegyünk, hogy a padlón ne hagyjon foltot. Alacsony növényekkel beültetve virág- állványon, szekrényen is elhe­lyezhetjük. Az összeállításnál nézzük meg, hova kerül, ablak elé, sarokba, vagy fal elé, mert a háttér meghatározó lehet a növények formai és szín kivá­lasztásánál. A növénytál huza­tos helyre ne kerüljön, és a köz­lekedést se akadályozza. A tálba legalább három for­májú növényt ültessünk: maga­sat, bokrosat és csüngőt vagy kúszót. Használjuk ki a növé­nyek színgazdagságát is, sötét­zöld, tarkalevelű, virágzó közül válogathatunk. Fontos, hogy lehetőleg azonos víz- és fény- igényűek kerüljenek egy tálba. A növények egymást is ár­nyékolják! Tartós összeállítás csak jól összeválogatott növé­nyektől várható. Alkalmi ösz- szeállítást is készíthetünk, amelynél az igények kevésbé jelentősek. Pálmát ne ültessünk tálba, hagyjuk inkább cserépben, mert gyökere az egész tál alját át­járja. Magas növénynek fikusz, sárkányfa (dracéna) szanza- véra, buzogányvirág (diffenba- chia), pálma, vagy moházott karóra futtatott kúszónövény is ültethető. Bokros a rákvirág (agleonema), a páfrány, a vi­torlavirág, a flamingóvirág, a kroton, a fatsia, a nagyobb broméliák. Kúszó-csüngő nö­vény az aszparágusz, a pletyka, kúszó a filodendron, a borostyán, a zöldike, a szobai futóka, a szobaszőlő (cisz- szusz), a kúszó fikusz. Hosszabb-rövidebb időre vi­rággal díszítő növényt is tehe­tünk a tálba - cseréppel együtt besüllyesztve -, ilyen a ciklá­men, a primula, a mikulásvirág, az afrikai ibolya, vagy a hajta­tott jácint, a sáfrány. Élvirágzás után ezeket kicseréljük. Ültetésnél a tál aljára 2-3 centimétemyi kavicsot, kőzúza­lékot vagy rostos tőzeget te­gyünk vízelvezetőnek, erre ke­vés földet, majd a cserépből ki­ütött földlabdás növényeket he­lyezzük rá. A növények közét virágfölddel töltsük ki, réte­genként ujjal megnyomkodva. A tál pereme alatt két ujjnyi te­ret hagyjunk az öntözővíznek. Kaktuszokból, pozsgás nö­vényekből is készíthetünk tál­beültetést. Itt a talaj felszínére kőzúzalékot, gyöngykavicsot terítsünk szét, esetleg egy-két szép kődarabot is elhelyezhe­tünk. Búzás László Dünántúli Napló 7 Agrotehnikai lehetőségek a zöldségtermesztésben Előző számunkban - a vegyszermentesség és a bio­termesztés érdekeit szem előtt tartva - a gyümölcsö­sök védelméről szóltunk. Ezúttal a zöldségtermesz­tésben alkalmazandó agro­technikai lehetőségeket is­mertetjük. Zöldségtermesztésnél az ag­rotechnikai védekezés sze­repe sokkal meghatározóbb, mint a gyümölcsösökben. Az egy-kétéves termesztési cik­lusok sokkal nagyobb lehető­ségeket biztosítanak a ker- tészkedőknek, mivel a táp­anyagpótlás folyamatossá te­hető, talajuntság vetésforgó, vetésváltás következtében nem alakul ki. Ezzel szemben a zöldségnövények fogékony­sága, érzékenysége, igényeik lényegesen nagyobbak. Még a termesztési ciklus előtt el kell dönteni, hogy ex- tenzív (külterjes), vagy inten­zív termesztést folytatunk. A termesztéshez igazodóan vá­lasztjuk ki a fajtákat. Intenzív, vagy zárt termesztőberende­zés alatti zöldségfélék exten- zív viszonyok közé kerülve nem képesek piacképes ter­mény előállítására. Egyre gyakrabban talál­kozhatunk a primőr előállítá­sára való törekvéssel a kisker­tekben. Ez leggyakrabban a vetési idő előrehozatalával (korai vetés, hideg, fűtés nél­küli fólia alatti termesztés) próbálják megoldani. A mag­vak csírázásához fajonként és fajtánként is eltérő talajhő­mérséklethez kötődnek. Ala­csony hőmérsékleten a mag­vak kelése vontatott, hosszú időn keresztül lehetőséget biztosítunk a különböző talaj­lakó kártevőknek és talaj lakó gombáknak a kártételére és a fertőzésre. A palántázott növényeknél ugyancsak meghatározó a ta­lajhőmérséklet (a felső tíz centiméter talajrétegben mért hőmér­séklet) igé­nye a palán­tázás idősza­kában plusz tizennégy- tizennyolc Celsius fok. Ennél alacsonyabb hőmérsék­leten a növények a gyökereik nagy részét elveszítik (gyö­kérváltás). Ez előfordulhat abban az esetben is, ha kiülte­tés után a talajhőmérséklet je­lentősen hosszabb időre lehűl. Ezt a hőmérsékletingado­zást mérsékelhetjük kiemelt bakhátak fólia takarásával, vagy fátyolfóliás takarással. A fólialagutas termesztésnél, vagy fűtetlen fóliákban a hő­mérséklettartás sokkal nehe­zebb, mivel a fóliák hőmér­sékletet tartó hatása akkor ér­vényesül, ha a fólia belső fe­lülete párás. Száraz fólia ese­tén a külső hőmérsékletnél alacsonyabb hőmérséklettel kell számolnunk. A fóliák szellőztetésének és öntözésé­nek összhangban kell lenni. Túlöntözésnél számíthatunk a gomba- és baktériumos be­tegségek járványszerű fellép­tével. Czigány Csaba Citromfélék cserépben A citrom és a limonella szub- tropikus gyümölcsfajták. Fagymentes vidékeken a sza­badban teremnek. A közönsé­ges citrom kedveli a nehe­zebb, kissé savanyú talajokat. Nálunk csak üvegházban, il­letve széltől, kemény fagyok­tól védett előszobákban, be­üvegezett tornácokon terem. Ügyelni kell arra, hogy a cse­répből ne nője ki magát a gyökérzete. Ajánlatos jó víz- elvezetést biztosító, tőzeggel kevert homokba ültetni. A limonella a citromnál sa­vanyúbb, haragoszöld színű gyümölcs. Bár rokona a cit­romnak, sokkal kisebb a ter­mése. Mindkét citromfáiét ül­tessük 45 centiméter átmérőjű cserépedénybe. A hőmérsék­let télen nem süllyedhet +7 fok alá. A növekedés időszakában a fiatal növényeket alaposan öntözzük, de vigyázzunk arra, hogy a gyökérzet körül ne pangjon a víz. Télen termé­szetesen leállunk az öntözés­sel. Éppen csak annyi vizet adagolunk, hogy a gyökér­labda ki ne száradjon. Ta­vasszal és nyáron hetente lo­csoljuk meg úgy, hogy a leve­leket is érje a víz. Május derekán a citromfá­val beültetett cserepet ki lehet rakni a kertbe, szélvédett helyre. Két öntözés között mindig hagyjuk kissé kiszá­radni a növényeket. A virág- zási idő kivételével nyáron minden reggel permetezzük esővízzel a lombot. Csak a túl sűrűn vagy ferdén növő, eset­leg beteg hajtásokat metsszük meg. Ne felejtsük el szedés után levágni a letermett vesz- szőket. Király László Telepítsünk ribiszkecserjét Aki ősszel elmulasztotta, tavasszal még telepíthet gyümölcs­fát. Ehhez kívánunk ötleteket adni rovatunkban. Kedvelt ősi magyar gyümölcsünk a ribiszke. Cserjéjét könnyű nevelni, a mérsékelt éghajlat ideális a számára. Kordonos művelésben a legki­sebb kertben is remek helye lehet, a fürtök két- és három­éves vesszőkön teremnek. A fekete ribiszkét „ülve” telepít­sük, hogy a vesszők a talaj fel­színén ágazzanak el. A piros és a fehér fajtákat úgy ültes­sük, hogy a vesszők egy kis föld feletti törzsből hajtsanak ki. Telepítés előtt minden gyökérsarjat távolítsunk el, és a bokrot olyan mélyre ültes­sük, mint ahogyan a faiskolá­ban volt. A fekete ribiszkét öt centiméterrel mélyebbre ültes­sük, mint amilyen mélyen a fa­iskolában volt, és minden vesszőt vágjunk vissza a talaj magasságában. A piros és fehér ribiszke ön- termékeny, mégis legalább kétfajta bokrot telepítsünk, mert az idegen beporzás ser­kenti a terméshozamokat, és növeli a bogyók méretét. Egy- egy különálló vagy két egy­más melletti bokorként is ül­tethetjük, de falak, kerítések mentén, esetleg huzal mellett egy-két vagy háromágas kor­donná is formálhatjuk. Ked­veli a napos fekvést. Korai virágzása miatt na­gyon hideg vidékeken fagyvé­delemre szorul. A kemény fa­gyok kivételével az év bár­mely szakaszában telepíthe­tünk ribiszkét. Legjobb azon­ban a késő őszi ültetés. A gyökérfejlődés serkenté­sére szórjunk ki négyzetméte­renként kétmaroknyi csont­lisztet. U-kordon esetén a tő­távolság harminc centiméteres legyen. A bokrok köré vastag rétegben érett istállótrágyát vagy komposztot terítsünk szét, hogy kellő mennyiségű tápanyag jusson el a gyökere­kig, és a gyomosodást vissza­fojtsuk. Mivel a ribiszke káliumigé­nyes, megfelelő trágyával fej­trágyázzuk. Ha a levélszélek bámulni kezdenek, az a ká­lium hiányára utal. Betegségei kén- és réztartalmú bordói lé­vel kivédhetők. Király L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Kevés az énekesmadár a városokban és a lakóhá­zak környékén - ez feltűnik ol­vasóinknak is. Valóban, alig száll cinege az etetőkre, és na­gyon ritka a kertben futkározó feketerigó is. Az ember közelé­ben élő madarakat úgyszólván csak a varjak, a galambok és a verebek képviselik. Ezért is na­gyon fontos, hogy annak a né­hány madárnak, amely a kör­nyezetünkben él, segítsük átvé­szelni a tél viszontagságait. A cinegék legjobban a „ma­dárkalácsot” kedvelik, amely faggyúba kevert napraforgó- magból készül, de szívesen fa­latoznak a szalonnabőrből és az olajos magokból is. A feketeri­gók a főtt krumplit és az almát becsülik a legtöbbre. Ügyeljünk arra, hogy fagyos időben a ma­daraknak folyamatosan legyen ivóvizük, mert a befagyott edé­nyekből, tócsákból nem tudnak vízhez jutni. A szobanövények is meg­sínylették a hosszú, téli éjsza­kákat. A lakások gyakori díszé­nek, a száraz és meleg szobale­vegőt jól tűrő könnyező pálmá­nak (filodendronnak) szüksége van időnként langyos vizes permetezésre. Ha erre nincs le­hetőség, akkor legalább a ha­talmas levelek felületét kell le­mosni. A hosszú légzőgyökere­ket nem szabad levágni! A fü­gebokrok még téli takarójuk alatt pihennek. Érdemes azon­ban átvizsgálni őket, hogy nem fészkeltek-e a bokorba egerek, mert ezek szívesen táplálkoz­nak a fügebokor laza szövetű vesszőivel. Ha azt látjuk, hogy a takaróanyag szétszóródott, akkor szórjúk szét a bokor tö­vében és körülötte az Egér-Ar- valin nevű csalétket. A fügebokor tavaszi ülteté­sénél keressünk a déli vendég számára védett, napos helyet a kertben, mert a füge igényes növény: ott fejlődik és terem, ahol bőségesen áll rendelkezé­sére a talajban víz és tápanyag. Gyümölcse kiváló csemege, de dzsem és lekvár, sőt bor is ké­szíthető belőle. A hazai füge aszalásra nem alkalmas. Miklósvári Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents