Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-04 / 3. szám
1999. január 4., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 A helyi buszok döntő többségén nem is lehet fűteni Fázós közlekedési problémák: százmilliókba kerülne a felújítás Sem vasúton, sem buszon nem leányálom télvíz idején közlekedni, jó néhány járaton ugyanis egész egyszerűen hideg van. A városi buszok döntő többségén nem is érdemes plusz fokokra számítani, mivel a fűtést a gyártó „kifelejtette”. A távolságinál és a vonatoknál csak műszaki gondok lehetnek; a teljes járműpark felújítása több százmilliót emésztene föl. BARANYAI KÖRKÉP Megdöbbentő, de tény, a pécsi helyi buszok 75 százalékán egyszerűen nem lehet fűteni. A régi típusú járművekben nincs kályha, a gyártó ugyanis nem épített bele. Ennek vélhetően az az oka, hogy az Ikarus annak idején úgy gondolta, a sűrű utasforgalom miatt úgy is fölösleges lenne fűteni. Nézetüket azonban revideálhatták, az újabb szériákban ugyanis már van kályha, sőt jóval korszerűbb csőrendszer is. Míg ugyanis korábban a vezetéket a busz alján helyezték el, addig a maiakban ez a belső térben van, kis réz fűtőtestekkel együtt. Kóczián Lőrinc (kis képünkön) a Pécsi Tömegközlekedési Rt. vezérigazgatója szerint is siralmas a helyzet, de hozzáteszi, a nagy utasforgalom és a sűrű megállások miatt a fűthető járatokon sem lesz soha szobahőmérséklet. A régi buszok felújítása vagy cseréje pedig - mint az közismert - több tízmillió forintot emésztene föl. Szabály vagy rendelet egyébként nem írja elő, hogy a helyi buszokat fűteni kell, de a bosszankodó és didergő utasokat ez aligha nyugtatja meg. A távolsági buszparkban nem akad fűthetetlen jármű, gondok azonban itt is vannak. Amint azt a Pannon Volán Rt. illetékese, Fischer János elmondta, a több mint 300 autóbuszból 30-40-en biztos hogy javításra szorulna a még az NDK-ban gyártott kályha. Ezeket a lehetőségek szerint korszerűbb, osztrák berendezésekre cserélik, de egy-egy ilyen művelet akár 300 ezer forintot is elvisz a kasszából. Arról nem is beszélve, hogy a „fapados” járatok többségén eleve gyenge a szigetelés, és az átlagosan 20-25 éves járművek illesztései is hagynak némi kívánnivalót maguk után. A cégnek évente mintegy 30 busz részleges felA kisebb műszaki hibákat a sofőrök is igyekeznek orvosolni újítására vagy javítására jut pénze, de az igazi megoldás itt is a park elavult gépeinek cseréje volna. A MÁV sincs jobb helyzetben, hiszen egyedül az Inter- Cityk modem fűtése működik tökéletesen. A kocsik többségét (ahol lehet) egyedileg, árammal fűtik, olyan tehát csak valamennyi kocsi egyszerre történő meghibásodása esetén fordulhat elő, hogy a vonaton mindenki hóembernek érzi magát. A fűtésért mindig az az állomás felel, amelyikről a szerelvény kifut, így induláskor elvben mindegyiknek jónak kell lennie. Egy menetközbeni biztosítékhiba viszont a célállomásig hűtőkamrává változtathatja a kocsit. Javításra, felújításra vagy cserére pedig a MÁV jelenlegi helyzetét ismerve alig- alig jut pénz. Lendvai Dávid - Fotó: T. L. Hírek Röviden A mohácsi gondozási központ új szociális résszel bővült az elmúlt év végére. A kivitelezést Péter György valamint közössége végezte. A huszonnégy hajléktalan lakó ellátása tovább javult. (cs) Elöregedéstől károsodott a kisbesztercei bekötőút hídja, ezért a patakon átívelő létesítményt félszélességben lezárták, a járművek pedig csak húszkilométeres sebességgel haladhatnak át. Vigyázni kell, hisz nemrég egy busz a korlátot áttörve, utasokkal együtt majdnem a mélybe zuhant. (cs) A magyarhertelendi Kossuth utcában vigyázva járjanak az autósok és a gyalogosok is, mivel az elmúlt hetekben két helyen is víz fakadt fel, és megállás nélkül folyik át az úttesten, reggelente pedig a sózás ellenére is megfagy. Nincs kizárva, hogy buzgárok törtek fel a belvizek nyomában, de az is lehet, hogy a vízhálózatban történt csőtörés. (cs) Beszakadó úttestek SZIGETVÁR Sorra szakad be az úttest a gázvezeték nyomvonalán. Megesett, hogy hóekét kellett menteni. A Városgondnokság tavaly elvégezte mindazt, amit tervbe vettek. Áthúzódó munkát mindössze az Alapi Gáspár utca vár előtti szakaszának befejezése jelent, a gázvezeték építés miatti elmaradt az útburkolat elkészítése, mondja Láng János (képünkön), a Városgondnokság vezetője. Komoly gondot okoz ugyanakkor az az előre nem tervezett probléma, hogy sorra szakad be a városban az épített gázvezeték nyomvonalán az útburkolat. Ennek oka az, hogy nem tömörítettek kellőképpen, így az is előfordult, hogy hóekét kellett menteni, mert lesüllyedt alatta az út. Tavasszal a DDGáz és a Csorba Kft. szakembereivel bejárják a várost, s felmérik, hogy milyen mértékű munka szükséges majd a helyreállításhoz. Nem lesz kevés feltörni a burkolatokat és újra elkészíteni, most már szakszerűen. Cs. L. Vége az ünnepnek - Megszokott kép ilyentájt, városon, ahol a karácsonyfák többsége így végzi. fotó: tóth l. A mozgásképtelenek A mozgásképtelenek a mozgáskorlátozottak különös csoportját képezik. Ók a nyitott gerinccel születettek, a különböző balesetekben gerincsérülést és teljes bénulást szenvedők, a hatvanas évek járványos gyermekbénulásának vagy a szklerózis multiplexnek az áldozatai. Egy részük szociális otthonokban él, mások pedig különböző lakásokban családjukkal vagy a legnagyobb magányban, segítség nélkül. PÉCS Dr. Újhegyi Ilona, a Mozgásképtelenekért segítő alapítvány létrehozója elmondása szerint senki sem készített pontos felmérést arról, hány mozgásképtelen ember él a városban. Áz erre irányuló törekvésében az önkormányzat nem volt partner, mert hát magánalapítványnak nem lehet adatokat kiszolgáltatni - de a felmérést az ön- kormányzat sem végezte el. Az önkormányzat a gondozóközpontok gondozónőivel próbál segítséget nyújtani, de ez arra jó, hogy napi egy óra alatt beadják a gyógyszereket, bevásároljanak, megitassák őket. A nap azonban nem egy órából áll, az egyedül élő mozgásképteleneket pedig fürdetni kell, ágytálat, kacsát vinni- hozni, ajtót nyitni, ágyneműt cserélni, enni, inni adni. Hiszen mindezeket azok a betegek, akik csupán az ujjaikat képesek mozgatni, nem tudják végrehajtani. A családtagok jó része nem tudja a beteget sem felemelni, sem megfürdetni, sem tolókocsistól kivinni a levegőre, nemritkán egy tízemeletes panel nyolcadik szintjéről. A megoldás, mondja már hosszú évek óta Újhegyi Ilona, főállású férfi betegápolók alkalmazása, akik területi elosztásban, napi nyolc órában gondoznák a mozgásképteleneket. Akkor nem fordulhatna elő, hogy a beteg több hónapig nincs megfürdetve, vagy, ami nem is olyan ritka: évekig nem jár kinn a szabadban. Újhegyi Ilona azon kevesek közé tartozik, akinek van saját betegápolója, Bogdán Attila. Az a fiatal, szakképzett ápoló, aki minden ellenszolgáltatás nélkül, bérelt utánfutóval hordta szét az alapítvány által szervezett karácsonyi ajándék- csomagokat és karácsonyfákat a mozgásképteleneknek. Rengeteg ígéretet kapott már, panaszolja Ilona, de a helyzet inkább rosszabbodott, mintsem javult volna, pedig járt már nála nem is egyszer polgármester, szociális bizottság vezetője, képviselő is. Férfi ápolója pedig csak annak a betegnek van, aki saját maga tudja finanszírozni; a nehéz, szakképzett munkát pedig tisztességesen meg is kell fizetni. Ezt az alapítvány nem tudja megoldani saját erejéből, ehhez kellene az önkormányzat segítsége. Elmondása szerint a jelenlegi polgármester, dr. Toller László is járt már nála, s ígért segítséget. Toller László kérdésünkre elmondta, hogy néhány problémát megoldottak a mozgás- képtelenekkel kapcsolatban, s a továbbiakban is nyitottak,- készek segíteni. Ilona ennek ellenére úgy gondolja, hogy amíg él és beszélni képes, addig harcol azért, hogy ténylegesen történjék valami előrelépés az ügyükben. Cseri László (Ai Kommentár az 1. oldalon) Télen is támad a szalmonella Az egészségügyi szaksajtóban folyamatosan cikkeznek arról, hogy hazánkban elgondolkodtatóan magas a szalmonellás bélfertőzések száma - és ilyenkor csak az ismert, bejelentett esetekről beszélnek. BARANYAI KÖRKÉP Nem árt rögtön az elején leszögezni, hogy a - szaknyelven - salmonellosis betegség egyáltalán nem évszakfüggő, bár a közvélemény leginkább a nyári fagylalt- és fürdőszezonhoz köti (plusz csatolt társai, mint a tavalyi elhíresült eperlevesakció, vagy a néhány év előtti orvosegyetemi állófogadás, ahol a kaszinótojás ütötte ki a nemzetközi tudósgárdát). Fontos tudni azt is, hogy a legártalmatlanabb ivóvíz ugyanúgy szalmonella-közvetítő lehet, mint a legkülönbözőbb használati tárgyak. Persze, az ÁNTSZ járványügyi szakemberei megerősítenek abban, hogy e téren minden kétséget kizáróan az élelmiszerek állanak az élen. Ugyanis a szalmonella baktériumok az élelemben tudnak a legjobban szaporodni, azaz elérni azt a megfelelő, több ezres csíraszámot, amivel képesek megfertőzni az emberi szervezetet. A magyar alaptípus a Salmonella enteriditis, amely betegség kezelését nehezíti, hogy a rengeteg fajta miatt nem tudnak hatékony oltóanyagot kikísérletezni. Ráadásul a terjedése nehezen megelőzhető, mert a fertőző beteg nem feltétlenül produkál klinikai tüneteket. Dr. Témák Gábor, a Baranya Megyei Kórház Fertőző Osztályának főorvosa is arra hívta fel a figyelmet, hogy száz tojásból legalább 2-3-ban ott van belül a szalmonella, ezért nem elegendő sosem a külső mosás, hanem csakis a hőkezelés - alapos főzés, sütés - a hatékony baktériumölő. Mi több, tévedés az is, hogy a mélyhűtő megoldja a problémát, a mégoly tartós és jeges lefagyasztás sem pusztítja el a szalmonellát! Sajnos, a fenti tévhitek fényében nem csoda, hogy évente több tízezer megbetegedést regisztrálnak, annak ellenére, hogy a tendencia nem növekszik, mint az évtized elején. E tekintetben Baranya átlagosnak mondható, néhány ezren kerülnek a fertőző osztályokra.- A súlyosan fertőzötteket izolálni kell, és bizony itt nem lehet „ágykihasználtsággal” operálni, mert ha egy négyágyas szobában van egy szalmonellafertőzött, akkor az a szoba tele van, nem lehet mást odafektetni! Ami jó hír (a nyárra), hogy a modem gépeknek köszönhetően épp a fagylaltok esetében csökkent a szalmonellamérgezések száma. Méhes K. A mosás fontos, de nem elegendő t k
