Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-26 / 25. szám

8 Dünántúli Napló Otthon - Lakberendezés - Divat 1999. január 26., kedd Báli forgatagban Itt a farsang és a bálok ideje. Az urak jól megvan­nak a szmokinggal, ritkáb­ban a frakkal, de a hölgyek számára ott az örök kérdés: mit vegyek fel? A klasszikus báli ruha hosszú és dekoltált, s többnyire hang­súlyozza a derekat is. Idén di­vat a testfonnák megmutatása, de nem hibázik az sem, aki a dúsan redőzött, bokáig érő szoknyához megszabott felső­részt húz. Az elegáns nagyes­télyihez képest a báli ruha le­het formabontóbb, így például a csíkos szaténalj és a mintás brokátkabátka jól megférhet egymással. A selyem mellett minden jöhet, ami fényes, fé­mesen csillog vagy fémszállal dúsított. A hölgyeket legjob­ban a mély és tiszta színek emelik ki, a királykék, a vérvö­rös, a smaragdzöld, a bárso­nyos sötétbarna, a padlizsán­lila. A szövetet csipke helyett muszlinnal kombináljuk. A felvarrt flitterre, strasszra, gyöngyre nincsenek szabá­lyok, de inkább egyetlen kü­lönleges, régi ékszert válasz- szunk. Az első bálozók ruhája a hagyomány szerint fehér, leg­feljebb pasztellszínű. A fiatal lányok nem viselnek ékszert a nyakban, csak egy kis, ízléses fülbevalót, esetleg virágot a ruha vállán, dekoltázsán. A kiegészítők között ott a kesztyű és a táska is, de a ci­pőkre nem kell költeni, mert a báli lábbeli továbbra is köze­pesen magas vagy magas sarkú, pántos, hegyes orrú és finom vonalú. A „holdjárók” nem törtek be a táncparket­tekre. A hölgyek jól tudják, hogy egy nő lába igazából tű­sarkúban a legformásabb. Öt világrész lakástextiljei A korábbi évszázadokban jól körülhatárolható jegyek kü­lönböztették meg a bútorstílusokat, beleértve a kárpitanya­gokat is. Az ezredvég lakástextil-tervezői viszont nagyvona­lúan válogatnak a különböző kultúrák motívumai között. A varázsszó a lakberendezés­ben is a multikultúra lesz a kö­vetkező években. A XXI. szá­zad otthonaiban a legkülönbö­zőbb területek mintái, formái, színei és anyagai kaphatnak majd helyet, de visszatérnek az olyan stílusok is, mint az op art, vagy a kubisták ihlette formák. Persze minden más egy ki­csit, és mindenben ott a high- tech, a csúcstechnológia, de nem a hideg és szigorúan funkcionalista módon, hanem természetes anyagokkal kom­binálva, s az olyan ősi kultúrák hatásait is egyesítve, mint a ja­pán, a kínai, az afrikai. A né­hány éve még boldogan al­kalmazott mediterrán elemek átadják a helyüket a távolabbi civilizációknak, s beszivárog Európába a kissé giccses latin­amerikai világ is, a selymekkel és csipkékkel édeskéssé mó­dosítva. Itt a divatszín a fehér, a kávébarna, a narancs. A tá­vol-keleti hatások elsősorban az egyszerű bútorformákban és a természetes alapanyagok­ban jelentkeznek. Ä huzatok lenszövetből vannak, vörös­ben, szürkében, tejeskávébar­nában, krémszínben gondol­kodnak a tervezők. Afrika ezúttal nem a már szinte európaivá lett észak-af­rikai motívumokkal tör be a lakástrendbe, hanem a legva- dítóbb Fekete-Afrika színei­vel, az ébennel, a mélykékkel, a lilával, az okkerrel, a kó­kusz-színnel és a tűzvörössel. A szövetek nyomott mintá­sak, s a pamut a legkedvel­tebb. A jó öreg angolszász vidé­ket a klasszikus angol bútorok idézik fel, a nagymintás gyap­júanyagokkal és a kötött ha­tású szövetekkel. A piros-zöld kombináció rózsaszín-levél- zöld párosítássá szelídült, s egyébként is jellemző, hogy a hagyományos szigetországi formákhoz cukros műanyag­színek társulnak. Amerika vi­szont fitt, mint mindig. A pa­mut hódít, mindenféle sárgá­ban, kiegészítésképpen pedig a türkiz és az orgonalila. Az Újvilág a csíkost imádja, és kissé lop a skandinávoktól is, s ezért a farmerstílusban meg­szokott, fehérre festett faré­szek nyers színben maradnak. Jó hír azoknak, akik még nem dobták ki divatjamúlt fehér-bézs-barna összeállítá­saikat, hogy ez a kombináció visszatér, legfeljebb ki kell egészíteni néhány fényes, fémszínű párnával és füg­gönnyel. A szövetekről álta­lában elmondhatjuk, hogy sok az áttetsző anyag, a ma­gában mintázott, vagy a mindkét felén használható textil. A nyomott minták kö­zött ott a geometrikus, de a virágos is. Ez utóbbi eseté­ben a miile fleurs, vagyis az ezernyi kis virág, vagy pedig a hatalmas dzsungelminta a kötelező. Titánfény és fekete igazgyöngy latos, mint Lonci kedvence, a páncélszekrényben őrzött, XVII. századi magyar mester készítette nyaklánc, vagy a XIX. század elejéről származó ezüstöv. S hogy mi lesz a Víz­öntő-kor ékszerdivatja?- A titánékszer jön, ami drá­gább bárminél, mert csak kü­lönleges körülmények között Az ékszerkészítés sok lány álma. A csillogó drágakövek szép­sége és az aranyfény azonban megtévesztő, ez a pálya a szak­mabeliek szerint legalább olyan koszos, mint az autószerelés. Nyékes Ilona aranyműves nem bánja, hogy savak, reszelők, fogók között kell töltenie nap­jait. Bár még csak 26 éves, 12 éve dolgozik az ötvösszakmá­ban. Az Állami Pénzverdében tanult, majd egy neves buda­pesti műhelyben sajátította el a mesterfogásokat. Az antik ék­szer és a szecesszió van a szíve közepében, de saját maga is tervez és készít ékszereket, res­taurálással is foglalkozik, nem­rég pedig megnyitotta Pécs első ötvös látványműhelyét.- Azt akartam, hogy szemé­lyesebb legyen a kapcsolat a betérőkkel - mondja Ilona (vagy ahogyan mindenki hívja, Lonci) a beszélgetősarokkal egybenyitott műhely ötletéről. - Emellett az a haszna is meg­van, hogy a vendég helyben megvárhatja például egy antik ékszer tisztítását, és így biztos lehet abban, hogy nem cserélik ki a követ benne. Ilyesmi állítólag megtörtén­het a vevővel, de az az ötvös, aki hosszú távra gondolkodik, garanciát ad a tisztességes munkára. Nyékes Ilona szerint a súlyok is magukért beszélnek, egy hatgrammos karkötő pél­dául gyanús, és az sem biza­lomgerjesztő, ha az ékszer há­tulja gyatrán van kidolgozva. Sajnos a fémjeleket is lehet hamisítani. A látványműhelyben a ké­sőbbi szikrázóan csillogó ék­szer még csak sötétbarna fém­darabnak tűnik, amikor dolgoz­nak rajta. A végeredmény azonban legalább olyan csodá­A cyberjátékosok stílusába bújt fiatalok fekete, uniformis- jellegű ruháihoz jól mennek majd a nagyméretű, ezüstbe fog­lalt, csiszolt féldrágakő-lapok, és a férfiékszerek is nagyobb te­ret kapnak az urak öltözködésé­ben. Ilona egyébként legszíve­sebben csak férfiaknak tervezne. Ő maga ritkán hord ékszert, csak akkor, ha ,jól áll” a kiválásztott tárgynak. Tanácsot viszont szí­vesen ad, s míg beszélgetünk, fel is hívja egy vevője, hogy telefo­lehet megmunkálni, forrasztani például argongázas kamrában kell - állítja Ilona. - Elérkezett a fekete igazgyöngy ideje, és egyre értékesebb lesz az ezüst, mert állítólag egy amerikai üz­letember felvásárolta a világ egész ezüstkészletét. Vissza­térnek a szintetikus kövek, és divat lesz az ezüst-arany, fehér­arany-arany kombináció. non kérjen útmutatást, melyik nyakláncot melyik fülbevalóval viselje az esti bálban. Szombat délután van, de Ilona még dol­gozik. Ünnepek előtt a napi 16-20 órás munkanap sem volt szokatlan. Persze talán nem is bírná munka nélkül, hiszen a fantázia, a kreativitás és a tehet­ség úgysem vesz ki szabadna­pokat. Fotó: Müller A. Tél végén is bogyószínekben Az idei téli divat választ ad arra a képtelenségnek tűnő kér­désre, hogy miként fér meg Ázsia és Tibet az európai erdők téli világával. A megoldás a határtalan fantáziával összeállított szövet- és színkavalkád. Bár az idei hideg évszak divat­színe vitathatatlanul a szürke, a divattanácsadók azért a termé­szet kínálta árnyalatokat is ajánlják. így nyugodtan vá­laszthat bárki a bogyószínek­ből, vagyis a hamvasan kék áfonyából, a sötétbordós-lilás szederből, bodzából, a vöröslő tűztövisből. A fekete mint mindig, most is örök, de szabad hófehérrel, vérpirossal, királykékkel is pá­rosítani. A szürkéből sokaknak a kékesszürke tónusok állnak jobban, melyek a kék szemű, fekete, sötétbarna vagy ősz ha- júaknak egyenesen kötelezőek. A divatvonalak most nem a dús idomú magyar asszonyok­nak kedveznek, ugyanis a ceru­zaforma lett a kedvenc, a kar­csú, keskeny, nyújtott hatás. Hosszabbodott a szoknya is, s bár a kamaszlányok még nyu­godtan felvehetik a minit, a fel­nőtt nők már féllábszárig vagy egyenesen bokáig érő aljat húznak. Ez lehet sliccel, hajtás­sal bővülő, esetleg lapszoknya is. Az új trend a kosztümszok­nyákat is a fentebbi szabásvo­nallal készíti. A ruha szintén egyenes, hosszú, de a kötött, hurkolt szövetekből, zseníliából vagy bükiéből varrt darabokat érde­mes alábélelni, különben for- mátlanul megnyúlhatnak. A hölgyek továbbra is ruha­tárukban őrzik a férfiaktól el­irigyelt ruhadarabot, a nadrá­got. A nadrágkosztüm a kifutók sztárja, a szóló nadrág pedig szűkebb, testhez simulóbb, és néha megjelenik az egészen túlzó, 6-7 centis felhajtó is. Az alapanyag rugalmas, például elasztikus düftin. Érdekesség, hogy a hatvanas évekből átké- redzkedett az ezredfordulóra az overall, amely a test vonalát követi, az elejét pedig hatalmas cipzár ékesíti. Mindezek mellett mindent áthat az ázsiai hatás, az anya­gok és a színek szabad társítá­sával, a Kelet mesés, varázsla­tos világát idéző kelmékkel, melyekből mellény, kabát, sál, szoknya készülhet. Nem hiba, ha az európai modelleket csak egy-egy egzotikus, keleties da­rab dobja fel. A lényeg a képze­lőerő, az ízlés és a kreativitás. Öldalszerkesztő: Apróságok Otthon ’99 címmel lakbe­rendezési, építőipari és la­káskultúra szakkiállítás lesz Pécsett februárban. A 25-e és 27-e között zajló bemutat tón nemcsak építési anya­gok, világítástechnikai és lakásberendezéshez való felszerelések kapnak helyet, hanem a kertépítéshez szük­séges berendezések is. Színésznők a kifutón. Nagy érdeklődés előzi meg azt a divatbemutatót, me­lyen (már negyedik éve) Vidák Györgyi jelmez- és divattervező neves színmű­vésznők közreműködésével mutatja be ruháit. Január 3 lj én Eszenyi Enikő, Kováts Adél, Hegyi Barbara, Für Anikó, Gryllus Dorka, Piros Ildikó, Kiss Mari, Bencze Ilona, Esztergályos Cecília, Kovács Zsuzsa, Nyertes Zsuzsa és Udvaros Dorottya lép a kifutóra. Manökengála. Látványos gálaműsort tart az Origó Modellstúdió a pécsi Ifjú­sági Házban. A manöken­tanfolyam tehetséges fiatal végzősei február 6-án 17 órakor lépnek fel. A terhelhető gipszkar­ton. Bár a gipszkarton vá­laszfal nem ér fel az erős téglafallal, azért az is téve­dés, hogy egyáltalán nem terhelhető. A legújabb fej­lesztések akár 40-50 kilo­grammot is elbírnak, persze csak megfelelő szerelékek­kel. Általában azonban egy rögzítési ponton 15 kilo­grammos terhet tudunk el­helyezni, megfelelő méretű csavarokkal. Padlókiegyenlítő. Gyak­ran előfordul építkezéskor, felújításkor, hogy a padló­szint alacsonyabb, vagy ér- desebb a kívánatosnál. Pad­lókiegyenlítőből többfajta is létezik, attól függően, mi­lyen vastagságú rétegre van szükség. Gyártanak olyan, önmagától vízszintbe álló masszát is, amely az átlagos 12 óra helyett már 5 óra után is járható, és így a további szerelési, építési munkák hamarabb folytathatók. A; kiegyenlítőre PVC- és pad- lószőnyeg-burkolat is ke­rülhet. Ez a garzonlakásba épített dobogórendszer nemcsak táro­lásra alkalmas. Az alacsonyabbik szinten társalgórész, fel­jebb pedig, a kerek ablak mögött hálóhely van. Dobogóra telepedve Ha magas a lakás, de nem szeretjük a galériát, viszont égető szükségünk lenne némi tárolóhelyre, a legjobb meg­oldás a dobogó. Sokszor nem elég a belmagas­ság ahhoz, hogy galériázzuk a szobát, a dobogóval azonban nemcsak rejtett tárolóhelyet hozhatunk létre, hanem külön funkciójú tereket is. Az emel­vény alá aztán polcok, ágyak, kihúzható, görgős fiókok, do­bozok is elhelyezhetők. Az álpadló magassága a 30 centitől a 90-ig változhat, de ne haladja meg a 120 centimétert. Anyaga általában fa, esetleg műanyag, ritkábban fémszer­kezet. Nem kell a négyzetes vagy szögletes formákhoz ra­gaszkodni, a térből ívelt vonal­lal is leválasztható a dobogó. Elhelyezése is lehet forma­bontó, hol lépcsőkkel megköze­líthető építményhez hasonlít, hol U-alakban körbeveszi a szobát, csak a közepén hagyva teret, de egy hosszabb szoba végére is kerülhet, hogy az ágyat ráhelyezzük. Látványos lesz, ha ebbe az intim térbe 5-6 lépcső vezet fel, s a hálókuckót a szoba többi részétől üvegfal­lal választjuk el. A dobogóval tulajdonképpen a szinteltolás módszerét gyako­roljuk, de rossz arányú lakások­ban arra is alkalmas, hogy har­monikusabb összhatásúvá tegye a látványt. Borítására a legjobb a hajópadló, de a parafa- és a sző­nyegpadló sem ritka. Fiatalok lakásában egyszerű faládákból is összerakható a furnérlapokkal fedett, és rongy­szőnyeggel borított emelvény. Krémek - túlkínálatban Bár a kínálat hatalmas a legkülönbözőbb arckré­mekből, a hölgyek gyakran rosszul választanak. Az eredmény: allergiás reak­ciók, bőrpanaszok. A leggyakoribb probléma, kü­lönösen télen, a bőr kiszára­dása. Az ideális bőrápoló krém az, amely a legjobban hasonlít a bőrt borító termé­szetes emulzióhoz. Ez pedig többnyire faggyúból, az elhalt szarusejtek zsírnemű anyagá­ból, verejtékből, lecitinből és koleszterinből áll. Ha a bőr enyhén savas (vagyis a pH-ja 5), addig az arc sima, és meg­védi magát a kórokozókkal szemben. Ha a nedvesség-' megkötő anyagok kimosód­nak belőle, érzékeny, száraz bőr alakul ki. Az arckrémek közül tehát az a jó, mely helyreállítja a savas védőréteget, és pótolja az eltávozott nedvességet és zsiradékot. Ha valaki tanács­talan, bőrgyógyásztól kérjen bőranalízist, s utána válassza ki a megfelelő krémet. Jó tudni azt is: nem mindig a legdrágább a legjobb! Hodnik i Ildikó Gy. 1

Next

/
Thumbnails
Contents