Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-26 / 25. szám
6 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 26., kedd Adókedvezménnyel, olcsóbban megvásárolható telekkel szállnak harcba a befektetőkért Az olcsó, képzetlen munkaerőt keresik Két ipari park, egy vállalkozási övezet, valamint a települések iparövezetei - mind azon vannak, hogy a baranyai térségbe több befektető érkezzen. Véleményük szerint nem egymás ellen lépnek fel, hiszen részben azonos a céljuk: csökkenteni a megyében élő munkanélküliek számát. A beruházásoknak nyújtott kedvezményeket mindenütt a befektetés nagyságrendjétől teszik függővé - persze, a kiindulópontok adottak. BARANYAI KÖRKÉP A megyeszékhelyen 1996-ban létrehozott Pécsi Ipari Park közel száz hektárnyi területet kínál a városba érkező befektetőknek. Eddig a terület felét tudták értékesíteni, részben modern technológiát meghonosító termelő cégeknek, ■részben nemzetközi kereskedelmi láncoknak.- A nagyobb beruházásoknak minimum 2000 négyzetméter területet kell megvásárolniuk, amelyen 40 százalékos lehet a beépítettség. Ipari vállalkozásoktól körülbelül 3500, míg kereskedelmi cégektől 5000 forintos árat kérünk egy négyzetméterért - sorolja az adatokat Sárkány Béla kereskedelmi igazgató (első kis képünkön). - Kedvezményként az iparűzési adót az első két évben elengedjük, és a harmadik évben is csak 50%-ot kell befizetniük. Az engedmények persze, a befektetett pénz nagyságától függően változhatnak. A Pécsi Ipari Park a kisvállalkozókat is igyekszik behozni a területre. Nekik épülne fel a közeljövőben az a szolgáltatóház, amelyben akár 100-200 négyzetméteres területek is biztosíthatók lesznek. A megye másik kiemelt ipari térsége a szorosan egymásra épülő Bólyi és Versend-Szajki Ipari Park, amely része a Mohács és térsége vállalkozási övezetnek. Itt az együttesen 50 hektáros területen végrehajtandó fejlesztések befejezése 2003-2005 körül várható.- Az új vállalkozókat három évre mentesítjük az iparűzési adó fizetése alól. Egyelőre fél- tucatnyian telepedtek meg a két ipari parkban, de van esély újabb befektetők érkezésére - mondta el Körtési Károly, Versend polgármestere. - A telkeket kedvezményes áron kínáljuk. Elsősorban ipari beruházókat várunk, akiknek megfelel a többségében szakképzetleneket kínáló munkaerőpiac. A regionális vállalkozási övezet központjában, Mohácson az első hónapban adnak százszázalékos iparűzési adó- kedvezmény, a további engedmények mértéke a foglalkoztatottak számától függ. Hasonlóképpen adnak ipartelepítési célú telek vásárlása esetén is különböző, sávos kedvezményeket. A megye többi városában szinte csak Komlón áll az óhajok közt középpontban a nagyobb volumenű ipari beruházások érkezése, míg másutt - elsősorban a munkanélküliek képesítése miatt - elsősorban mezőgazdasági, illetve feldolgozóipari cégek betelepülését találnák üdvösnek. Siklóson kétféle kedvezményt adnak: a beruházás nagyságától függően kétévi adómentességet, illetve az iparterületen méltányos áron értékesítik a telkeket. Elsősorban a tradicionális iparágakba befektetni szándékozókat várják ilyen a kézműipar és a fafeldolgozó-ipar -, de mezőgazdasági jellegű befektetőket is szívesen látnak. Máté János polgármester elmondása szerint sok befektető jelentkezett ugyan az önkormányzatnál, de őket a délszláv háború nagyrészt elriasztotta. Szentlőrincen elsősorban agrárfeldolgozókat várnak, akiknek adókedvezményeket és bérelhető vagy beépíthető területet adnának: A térségben körülbelül 1000 munkanélkülinek szeretnének ilyen módon újabb lehetőséget nyújtani. Pécsvára- don is a mezőgazdaság az elsődleges, illetve a feldolgozó- ipar. Itt azt is kikötik, tudtuk meg Zsáli János (második kis képünkön) polgármestertől, hogy csak környezetkímélő beruházások jöhetnek be a város iparterületére - azoknak viszont 3 évig adnak helyi adó- kedvezményt. Győrffy Zoltán Ipar kontra kereskedelem A Pécsi Ipari Park területén a ténylegesen ipari tevékenységet folytató vállalkozások mellett több szolgáltató cég is megjelent. Várhatóan egy-két éven belül vásárlókat vár egy hypermarket, egy barkácsáruház és egy szórakoztató-bevásárló központ is. Az értékesítési igazgató szerint ez nem feltétlenül baj, hiszen nekik magasabb áron tudják értékesíteni a telkeket. Ugyanakkor ezek a kereskedelmi gócpontok több száz új munkahelyet is jelentenek. Megépítésükkel „lakottabbá”, ezzel együtt vonzóbbá válhat az ipari park a többi befektető számára. A városi kereskedők többsége ugyanakkor tiltakozik a sok bevásárló- központ ellen, féltve jelenlegi forgalmukat és pozíciójukat. * Életveszélyes mozi SELLYE Következő ülésen minden bizonnyal megvitatja majd a képviselő-testület a mozi felújításának kérdését. Az épület sorsáról minél hamarabb dönteni kellene, a filmszínház ugyanis egyes vélemények szerint életveszélyes. N. F. Felvidékiek együtt PÉCSVÁRAD Egy éve alakítottak egyesületet a városban a felvidékről származók, s manapság már a kapcsolatok további bővítése zajlik. Ennek jegyében szerdán a Somberekén élő felvidékiek körével tartanak közös összejövetelt. Ny. Sz. Télre bezárni a termálstrandöt? A város mindmáig kiaknázatlan aranybányája a gyógyvizes termálfürdő. A tavalyi évet majd’ 4,4 millió forintos veszteséggel zárták, pedig az elő- és utószezonban már hétfőn és kedden is zárva tartanak. Az önkormányzat dönti el: a téli szezonban tovább nő a szünnapok száma vagy ki sem nyitnak. SZIGETVÁR Ha a tulajdonos önkormányzat nem segíti ki a vagyonkezelő cége által üzemeltetett termálfürdőt, akkor keresztet vethet arra az elképzelésére, hogy a gyógyvízre alapozott idegen- forgalom és gyógyturizmus emeli ki a várost nyomasztó gazdasági és pénzügyi helyzetéből. Tavaly hatvanezer fürdővendéggel számoltak, ám a májusi jelentős viharkár okozta egy hónapos helyreállítási munkák miatt is alig 47 ezer fürdővendégük volt, ebből 13,5 ezer az elő- és utószezonban. Hiába a strandot ellátó két kút- ból nyert -62 fokos minősített gyógyvíz és a 36 fokos minősített ásványvíz megannyi gyógyhatása, ha a mostoha körülmények miatt sem válhat tömegeket vonzóvá a strand. A betérő vendég hiába is esküszik a varázsos vízre, ha a mellékhelyiségek, a zuhanyozók, a téli pihenő kapacitása, túlzsúfoltsága miatt joggal elégedetlen. A fürdő felújítási és bővítési terve régen kész, ám megvalósítására nincs pénz. A tavalyi üzemelési költségek több mint 17,1 millió forintra rúgtak, a belépti díjakból a tervezett 9,8 millió sem folyt be. A tényleges bevétel a városi tulajdonú Kumilla Szálló vendégeinek ingyenes strandlátogatási lehetőségének a szobaárban megfizetett bevételével együtt sem érte el a 12,8 millió forintot. Az idei terv 55 ezer fürdővendéggel és 11 millió forintos jegyárbevétellel számol. A különféle üzemeltetési költségek akkor is adottak, sőt egyre drágábbak, ha alig van fürdővendég - vallja Simara József, a strand vezetője. Szerinte a két kút karbantartása, az energia, a szervizköltség, a kutak védőterületének karbantartása egyre drágább, nem is szólva egyéb, az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen kiadásokról. A belépődíjakat nem emelhetik a csillagos égig, épp az eléggé mostoha körülményeik miatt sem. Az egyébként is igen szűkös költségvetési lehetőségek alapján dönthető csak el: az önkormányzat képes-e, akar-e az eddigieknél is lényegesen többet áldozni lehetséges legfőbb reklámhordozója és bevételforrása üzemeltetésére és fejlesztésére, vagy ... Vagy a hétfőt és a ked- det újabb szünnapok követik, esetleg a téli időszakban ki sem nyit a termálfürdő. B. M. L. Vizsgáznak Villányban - A hagyományokhoz híven idén is a szoborparkban készítik vizsgamunkáikat a JPTE mesteriskolásai. Képünkön Miklya Gábor alkotásával. Kórház-konszolidáció PÉCS Több mint 140 millió forintos határidőn túli adóssága van a Baranya Megyei Kórháznak. Múlt év decembere óta intézményei kötelezettségeiért az önkormányzatnak kell helytállnia. A Baranya Megyei Közgyűlés tegnapi ülésén a személyi ügyek „kosarába” tartozóan dr. Kékes Ferenc elnök bejelentette a 10 tagú tisztségviselői iroda felállítását - vezetője Végh József —, illetve az elnöki, elnökhelyettesi referensek megbízását. Az elnöki referens Szóké Attila, Pörös Béla mellett Horváth Renáta, Bokor Béla mellett Bauer Nóra dolgozik. Döntött arról a testület, hogy a garéi égetőmű kapcsán hosszú ideje folyó jogvitába - amely közigazgatási ügyként most már a megyei bíróság elé kerül - az alperes Köz- igazgatási Hivatal mellett beavatkozik a perbe. (E témára január 28-i számunkban bővebben visszatérünk.) Bár a közgyűlésben sem hozzászólásra, sem vitára nem késztette a képviselőket a megyei kórház adósságállományának mértékéről és csökkentése érdekében tervezett intézkedésekről szóló elő- teijesztés, mégis ez volt az egyik legfontosabb napirendi pont. Már hosszabb ideje ismert, hogy az intézmény pénzügyi helyzete labilis. Ezt nemcsak a 144 milliós adóssága jelzi, hanem az előrevetíthető újabb nehézségek is. Gondoljunk például a gyógyszerek árának emelkedésére. A kórház havi gyógyszerkerete 25 millió forint, ezt most főigazgatói intézkedéssel kétmillióval csökkentették. Ez is lehet a megtakarítás egyik lehetősége, ám az intézmény fő gondját az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elégtelen támogatása, másrészt a kórház területi széttagoltsága okozza. A múlt év őszén még felmerült egy konszolidációs bizottság megalakításának szükségessége, ám ezt, illetve önkormányzati biztos kirendelését nem látta szükségesnek a testület. A konszolidációs tervezet azonban elkészült, amelyben többek között szerkezetátalakításról, ingatlanértékesítésről, osztályok szakmai tevékenységének felülvizsgálatáról, a nővérszállások díjainak megemeléséről is szó van. Ezek között néhány döntés nagyon sürgős lenne. Egyebek mellett azért is, mert a kórház jelenlegi pénzügyi labilitása múlt év december 1- jétől a korábbinál jóval nagyobb befolyással van a megyei önkormányzat általános gazdasági helyzetére. M. A. úri ,4b a A .'13 ißt Í3(. ■';n fél PORTRÉ „Azelőtt se ment másképp” Elérzékenyülve emeli füléhez a kagylót. Ez már a sokadik telefon, amely a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola igazgatói irodájában csörren, a sokadik gratuláció, amely a Németh László-díjnak szól, melyet Szittár Lászlóné január 22- én a magyar kultúra napja alkalmával vehetett át, és amellyel kiemelkedő pedagógusi és vezetői munkásságát ismerték el. Az elismerés meglepett - mondja Szittár Lászlóné. Sietősen érkezik, induló beszélgetésünk sem lehet nyugodt, any- nyian keresik telefonon. - Csak azt tudom mondani, hogy ez a közös munkánknak szól. A csapatmunka most ismét szlogen lett, pedig azelőtt se ment másképp.-Itt érettségiztem, érzelmileg is egynek érzem magam az iskolával. . . Közgazdász vagyok ugyan, munka közben, levelező tagozaton szereztem oklevelet. 1976-ban éppen az ügyvitelszervezői szakot végeztem, amikor a kilencedik hónapban voltam a Zsuzsi lányommal, de tulajdonképpen mindig pedagógusnak készültem. Már a középiskolában is próbáltam tanítani azokat, akik kevesebb kedvet éreztek a közgazdasághoz. És nagyszerű tanáraim is voltak: dr. Vargha Lászlóné, a neves jogprofesszor felesége vagy dr. Papp László.- A rendszerváltáskor lett igazgató. Hányszor változott a törvény pályafutása alatt? Szittár Lászlóné 1950-ben született Pécsett. 1968-ban érettségizik a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolában. A Baranya Megyei Gabonaipari Rt. elődjénél dolgozva szerez közgazdász diplomát. 1977 óta tanít volt iskolájában, 1990-tól igazgatója. Elvált asszony. Felnó'tt fia és lánya, négyhónapos unokája van.-Bennünket kevésbé érintettek a változások. Az elsők közt tértünk át az ötéves képzési formára, és hogy az alap- tantárgyakat integráltan - több más ismerettel együtt - kell tanítani. Talán hamarabb tanultuk meg azt is, hogy nem kell mindent felülről várni. Azonban az oktatásban a négyévenkénti változtatások sem jók, mert ez hosszú távú beruházás. Mint közgazdász mondom: az iskola soha nem piacosítható, és nevelés nélkül nem sokat ér. A gyerekekkel a szülőknek nincs idejük beszélgetni, és az ugyancsak leterhelt, kiskeresetű pedagógus sem tudja pótolni ezt a hiányt. Ifi: ’ ■ Ez nagyon nagy baj. Sajnos az alacsony bérek miatt nehezen tudjuk megtartani a közgazdásztanárainkat - igaz, keveset keres a rendőr vagy az orvos is. Bár aki a pedagógusi hivatást választja, becsületből is marad, és egyre több kollégánk vállalkozik arra, hogy szak- közgazdász diplomát is szerezzen. Bóka Róbert Van újságospavilon SZENTLŐRINC A város egyetlen újságospavilonját tavaly novemberben kirámolták és meggyújtották, majd december 28-án porig égették. Múlt kedd óta a Munkácsy és az Erzsébet királyné utca sarkán ismét árul újságot Borbás Attiláné, az ideiglenesen felállított pavilonban. Örül, hogy végre kezdenek visszaszokni a vevők. Reméli, nemsokára újból eléri a korábbi havi négy- százezer forintos forgalmat. Reménykedik, hogy rövidesen megint szép, új pavilont kap, és azt már békénhagyják a betörő és fosztogató gyújtogatok. A rendőrség továbbra is nagy erőkkel nyomoz, hogy elfogja a tettest. B. M. L. :ÍU ■Ißi Vß
