Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-26 / 25. szám
4 Dunántúli Napló Európai Unió - Melléklet 1999. január 26., kedd ■ : 1 SB»* , * UTUNK EURÓPÁBA wmmm IS81SB ☆ x ☆ Hírcsatorna A csehek csatlakoznának. Négyből három cseh azt szeretné, ha országa a lehető leggyorsabban csatlakozna az Európai Unióhoz. Negyedrészük ugyanakkor határozottan ellenzi az EU- tagságot. A támogatottság egyébként ugyanazon a szinten áll, mint a két éve végzett felmérésnél, de növekedett a tavalyihoz képest. Keleti határerősítés. Németország folytatja a lengyel határállomások korszerűsítésének finanszírozását. A német határőrök lengyel kollégáik kiképzésénél fognak segíteni. Lengyelország most hajtja végre azt az uniós programot, amely a keleti határainak megerősítését célozza. Ehhez Németország az elmúlt hat évben 57 millió euró támogatást nyújtott. Leva: lenullázva. Idén július elsejétől három nullát törölnek a bolgár nemzeti valuta, a leva végéről. Ettől az időponttól kezdve - legalábbis a bolgár tervek szerint - a leva értéke egyenlő lesz a német márkáéval, ami egyszerűsíteni fogja a pénzügyi tranzakciókat, egyben csökkenti a bankok költségeit is. Feloldott fegyverblokád. Az EU minisztereinek tanácsa feloldotta azokat a korlátozó intézkedéseket, melyeket több éve a Szlovéniába irányuló fegyver- exportra vetett ki. Jelentés az e-pénzről. Az Európai Központi Bank jelentést tett közzé az elektronikus pénzről. A tanulmány elemzi az előre fizetett kártyák, illetve az elektronikus pénz most megjelenő új formáinak következményeit. A tanulmány teljes szövege megtekinthető a www.ecb.int interneteimen. Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyó'rffy Zoltán Belső és külső határok: szigorúan ellenőrzött iratok Folyamatosan készülnek az illetékes szervek az Európai Unió határvédelmi rendszerének és az uniós vízumpolitikának az átvételére. A szakemberek véleménye szerint, bár a hazai állomány jól felkészült a feladatra, technikai értelemben még mindenképp fejlesztésre szorul. Lapunknak Krisán Attila ezredes, a Határőrség Országos Parancsnokságának szóvivője elmondta, a magyar határőrség beosztottjai több EU-országban folyamatosan tanulmányozzák a Schengen-típusú határőrizetet. - Elsődleges feladat a vonatkozó EU jogi szabályozás beépítése a magyar gyakorlatba, ezért a változásnak először a fejekben kell megtörténnie - vélekedik a szóvivő. - A hazai határőrállomány kiképzettségi szintje az EU-megfi- gyelők szerint magas szintű, ám a technikai feltételeknek egyelőre nem felelünk meg. Az európai határvédelem jelenlegi rendszerével kapcsolatban Krisán Attila kifejtette, hogy tévhit az, miszerint az unióban nincs belső határőrizet. A határrégióban zajlik az ellenőrzés: a korszerű eszközökkel - rendszámolvasó, iratfelismerő rendszerek, információs hálózattal való számítógépes kapcsolat - felszerelt járőrök látják el a biztonsági funkciókat. Az EU külső, infrakamerák- kal és hőérzékelőkkel felszerelt határőrizeti rendszere figyeli a zöldhatárt, a határátkelőket pedig egy nemzetközi információs rendszerrel, automata ok- mányolvasó-felismerő berendezéssel látják el. Cél a fennakadásmentes határforgalom - teszi hozzá Krisán Attila. Mint megtudtuk, a magyar határvédelmet is ehhez mérten kell fejleszteni. Ennek első állomása a nemrégiben átadott nagylaki határátkelő, mely megfelel az EU-szakértők által támasztott elvárásoknak - így a megfelelően szigorú iratellenőrzésnek és a különféle vizsgálati feltételeknek. Általános vélemény, hogy a belső határok viszonylagos nyitottsága miatt a külső határok ellenőrzési pontjain lehet a leghatékonyabban kiszűrni a bűnözőket, lopott autókat és a csempészforgalmat. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a csatlakozás során meg kell felelni az EU egységes vízumpolitikájának. Mint ismeretes, az unió jelenleg 98 vízumköteles országot sorol fel. így előfordulhat az is, hogy a csatlakozás után olyan országok polgárainak is be kell majd szerezniük vízumjaikat, akik eddig szabadon látogathattak Magyarországra. A határnyitásnak egyébként tapasztaniatók külső jelei: személyi igazolványukkal utazhatnak hazánkba a német, osztrák, francia, spanyol, svájci, luxemburgi és szlovén utazók. Hogy a magyar igazolvánnyal jelenleg csak Szlovéniába lehet eljutni, a szakértők szerint az a magyarázata, hogy a magyar útlevél jelenleg nem felel meg az európai biztonsági előírásoknak. A tervezett okmányreformmal e helyzet minden bizonnyal változni fog. T. G. Főszerepben az ötvenéves NSZK Bár az egyesülés kissé káoszt okozhatott a fejekben, az ország hivatalos neve továbbra is Német Szövetségi Köztársaság. Idén ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját. Az 1990-es egyesülés óta sem voltak unalmas perceik a németeknek, de a nagy durranás csak idén következik. Az euró bevezetése után Berlin válik az igazi főszereplővé. A leendő fővárosban gőzerővel építkeznek: kormányzati és külképviseleti negyed készül, az egykori fal nyomvonalára már csak az ismer rá, aki tudja, hol volt, a Potsdamer Platz (Berlin egyik leghíresebb tere) három év alatt a senki földjéből Európa egyik legszebb üzleti negyedévé vált, a parlament (Bundestag) idén költözik vissza a Reichstagba. Annyi pénzt költenek, amennyiből itthon vagy száz Nemzeti Színházat lehetne építeni, mélygarázsostul, szaunástul. Kell is, hisz Berlin Európa legerősebb, legdinamikusabban fejlődő országának fővárosa lesz. A január nemcsak az eurót hozta az unió életébe, de a német elnöki tisztet is. A kül- és az Európa-politika fontosságát hangsúlyozó Gerhard Schröder kancellárnak tehát bőséggel akad dolga. Május 23-án lesz 50 éves a német Alkotmánytörvény, így az NSZK. 1999 Európa, Németország és Berlin közös éve lesz. L. D. Génprogramok a pusztán Az elektromos távvezetékek alatti fa- és cserjeirtás takarékos és környezetkímélő számítógépes programjait alakítja ki - főként amerikai kérésre -dr. Frank József (képünkön), lapunk egykori külső munkatársa. A nemzetközi szaktekintély bedolgozói munkájára hosszú távon számítanak a külföldi partnerek. DIÓSPUSZTA A most már nyugdíjas növény- védelmi szakember évtizedeken át vezette a kistermelőknek szóló tanácsadó rovatunkat. Kérdésünkre elmondta, hogy újabban az óceánon túlra három cégnek szállít számítógépes szakanyagokat, melyek vegyi- anyaggyártási és -felhasználási utasításokat tartalmaznak. Kidolgozta azt, hogy a távvezeték szomszédságában lévő növényeket, amelyek a dróthoz verődve áramkiesést okoznak, miként lehet gyorsan és veszélytelenül eltávolítani, illetve gyéríteni. Felvázolta azt is, hogy a szerekkel milyen mértékben szabad a növényi géneket manipulálni, hogy a sejtek elsorvadjanak, és így kiszáradjon a gyökérzet, vagy ne sikerüljön a megporzás. Kevés hatóanyagra van szükség, hogy a védekezés sikeresen megvalósuljon. A genetikai adottságokat befolyásoló szert körültekintően adagolják, hogy ne ártsanak a kultúrnövényeknek, és a beavatkozást végrehajtó ember egészsége se károsodjon. Feladatairól így beszélt: - Láncszem vagyok a nagy kutatói gépezetben. Interneten, levélben küldjük a kérdéseket, az adatokat, és vázoljuk a gondokat. Az elmúlt öt év alatt egyszer sem ért lesújtó kritika. Horvátországi központokkal is alakított ki kapcsolatot. A génműködést, így a növény növekedését módosító szereit németországi áramtermelő társaságok vásárolják - az USA-ból. Nem titkolja, hogy az Európai Unió más államaival is keresi az együttműködést. Csuti J. Jelentékeny kereskedelmi előrelépés Hazánk az első tíz között BRÜSSZEL-BUDAPEST Magyarország tavaly bekerült az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnerei közé, a tizedik helyen zárva az évet. Az EU statisztikai hivatalának kimutatásai szerint 1998 első tíz hónapjában az uniós országok 12,3 milliárd euró értékben (1 euró 250 forint) exportáltak Magyarországra. Ez 28 százalékkal több az 1997-es év hasonló időszakának gazdasági mutatóinál. Ezzel együtt a magyar export is növekedett mintegy 25 százalékkal: a tizenöt uniós országba 10,4 milliárd euró volt a kivitel értéke. Az Európai Unió legnagyobb gazdasági partnerei továbbra is az USÁ, Svájc, Japán és Kína, ugyanakkor Magyarország tavalyi teljesítményével kiütötte a tizedik helyről Tajvant. Hazánkon kívül a kelet-európai országok közül csupán Lengyelország található a legnagyobb kereskedelmi partnerek között. A hetedik helyen álló ország deficitje ugyanakkor meghaladja a 9 milliárd eurót az unióval szemben. Egyre jobban fizetnek az olajos magvak Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy az olajos magvak termesztése az agrárgazdaságon belül a legjövedelmezőbb ágazat. Az EU is támogatásban részesíti a növényi olaj alapanyagát termesztőket. A növénytermesztés rendszerében az úgynevezett GOF- termékek (gabona-, olaj- és fehérjenövények) közös támogatási rendszerbe tartoznak. Ez az alábbi növényfajokat foglalja magában: gabonafélék, olajmagvak, repce, napraforgó, szója és fehérje- növények, takarmányborsó, lóbab, édesvirágú csillagfürt és az olajlen. Az EU ezen növények termesztésére - a termelési kedv fenntartása érdekében - külön támogatás nyújt. A kompenzációs segítség az úgynevezett bázisterületre gazdasági évenként jár, amely a GOF- növényeknél egy adott év július 1-jétől a következő év június 30-ig jár. Az olajos magvak esetében hektáronként 433 eurót kapnak a gazdálkodók. A támogatás feltétele, hogy a bázisterület egy meghatározott százalékát - maximum 17,5 százalékot - pihentetni kell. E kötelezettség alól ott is kivételezettek az úgynevezett kistermelők, a körülbelül 20 hektárnál kevesebb szántóval rendelkezők. Békéssy G. Gazdaságfejlesztési helyi partnerség Stoke-on-Trent közel van PÉCS Gazdaságfejlesztési projektet indítottak tegnap délután a Dominikánus Házban. A programot Pécs és az angol Stoke-on-Trent városa dolgozta ki, az Európai Unió támogatásával. A két település önkormányzata 1998 áprilisában nyújtott be egy 52 oldalas pályázatot az EU térségközi együttműködési programjához. Az Ecos Ouvertüre 117 pályázata közül a legtöbb pontszámot kapták, ezzel együtt pedig 50 ezer eurót (mintegy tizenkét és fél millió forintot) az öszszességében 63 000 eurós terv kivitelezéséhez.- Együttműködés nélkül nincs valós alapja a magyar csatlakozásnak - hangsúlyozta tegnap a Pécsre látogató Michael Tappin, az. Európa Parlament angol képviselője. Az egyéves munka során a Manchester melletti egykori bányászvárossal együttműködve készülhet el Pécs gazdaságfejlesztési stratégiája. Külön hangsúlyt fektetnek majd a kis- és középvállalkozások fejlesztésére és működtetésére, a helyi partnerség kialakítására, valamint az angliai tapasztalatok alkalmazási lehetőségeire. Gy. Z. 4
