Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-25 / 24. szám
10 Dünántúli Napló Magazin 1999. január 25., hétfő Agatha Christie mérgei hibátlanok Színes világ „Cápabiztos” szörf. Az eddiginél nagyobb biztonságot ígér szörfözőknek és búvároknak egy Ausztráliában kifejlesztett készülék: a cápariasztó. A mindössze 600 gramm súlyú szerkezet elég kicsiny ahhoz, hogy szörfdeszkára szerelhető legyen. Elemek működtetik, és olyan elektromos impulzusokat bocsát ki, amelyeket a cápa kellemetlennek talál. Kipróbálása során a készülék bevált a különösen veszélyes nagy testű fehér cápák ellen is. Egyelőre szörfdeszkák és búváröltönyök biztonsági kiegészítőjének javasolják. Házőrző kerti törpék. Infravörös kamerával felszerelt, beszélni tudó kerti törpék őrizhetik eztán a kertes házakat Nagy-Britanniá- ban. A hagyományos vörös sipkás, fehér szakállas, vidáman pipázó „Sherlock Gnómok” jól álcázva vigyázzák majd az angol otthonokat. Infravörös érzékelőjük mindekit meglát, aki rossz szándékkal közeledik az ajtóhoz, s nyomban felhangzik a kiáltás: „Jó estét! Én vagyok a biztonsági Gnóm”. Ha pedig erre a betörő a kellemetlen őrzőt dühösen felkapja, hogy áthajítsa a kerítésen, hangos sikoltozás hallatszik és a törpe: kiabálni kezd: „Segítség! Elrabolnak!” - közben pedig fenyegetően villámlik a szeme. A szokatlan riasztóberendezés gondolata egy 12 éves kenti kislány. agyában született meg, és az ötletet a canterburyi-i egyetem tudósai ültették át a valóságba. Gyermekkora óta a gyilkos mérgek bűvöletében él Alfonso Velasco Mártiin. A professzor most könyvet írt a fiktív gyilkosságokról; a minap megjelent műben a többi között az Agatha Christie regényeiben előforduló, méreggel elkövetett bűn- cselekményeket is elemzi. Egyik legfőbb megállapítása nagyon is meghökkentő: „Nem sikerült szakmai hibára bukkannom a világhírű brit írónő műveiben. Persze, ez aligha meglepő, tekintettel arra, hogy kórházi nővérként dolgozott mindkét világháború alatt”. A spanyol vegyész és gyógyszerész egészen tűzbe jön, amikor az írói képzelet alkotta hősökről ír: „Poirot, Holmes vagy Maigret sem követtek el hibát, amikor mérge- zéses ügyekben nyomoztak.” Megszellőztette a londoni Buc- kingham-palota a régi titkot: Nagy-Britannia és Észak-íror- szág Egyesült Királyság uralkodója mégis csak a világ leggazdagabb asszonya. A Wind- sorok fél évezred alatt 7000-nél több festményt gyűjtöttek. Szakértők becslése szerint értékük meghaladja a 400 milliárd forintot. A műkincsek hivatalosan a nemzet tulajdonát alkotják. Ebből következően II. Erzsébet királynő trónra lépésének 50. évfordulóján, a 2002-ben esedékes arany jubileum alkalmával az alattvalók először tekinthetik majd meg a festményeket, a klasszikus rajzokat és a rézkarcokat. A királynő John Simpson Sőt, igen közel álltak a valósághoz. Bizonyítja ezt a következő eset: „A londoni Guy Hospital egyik nővére, miközben a legsúlyosabb betegeket ápolta a legnagyobb odaadással, Agatha Christie-nek A Pale Horse titka című regényét olvasta. Az írói fantáziából kipattant mérgezéses eset szimp- tómái teljesen megegyeztek a nővér egyik betegének a tüneteivel. A lelkiismeretes ápolónő nyomban beszámolt az osztályos orvosnak a gyanújáról és tapasztalatairól, aminek következtében megváltoztatták a már haldokló beteg kezelését és gyógyszerezését. A halálra kárhoztatott, azaz megmérgezett férfi napok alatt fölépült ...” A legtöbb bűnügyi történet szerzőjének sok fejtörést okoz, újklasszicista építészt bízta meg a Buckingham-palota átépítésével. Simpson még e hónap végén bemutatja a terveit. Máris kiszivárgott, hogy az átalakítás minden eddiginél nagyobb szabású. Nem véletlen, mivel csupán a Windsor-ház műgyűjteménye felülmúlja a világhíres brit nemzeti galériáét is a londoni Trafalgar téren. , Uralkodásának 10. évfordulóján, 1962-ben II. Erzsébet már kiállíttatott néhány művet a királyi gyűjteményből a Buckingham-palota egyik oldalkápolnájában. A windsori kastélyban, a sandringhami vidéki birtokon, a Kensington-palotá- ban és az ősi Tudor kastélyban, a Hampton Courtban is megtekinthetők bizonyos képek a hét hogy miképpen adagolja a sztori szerint halálra ítélt áldozatának a mérget. Az ötletek egyszerűen elképesztők és megdöbbentők: a mérgezett borotválkozóhab éppen úgy szerepel a művekben, mint a szájöblítőszer - magyarázza Alfonso Velasco Mártiin. „A módszerek többsége viszonylag könnyen leleplezhető, mivel az igazságügyi orvosszakértők a nyomokat percek alatt fölfedezik, kimutatják az áldozat gyomrában, a bélrendszerében. Sokkal nehezebb viszont megtalálni a bejutás helyeit, például a borotválkozás közben keletkezett felületes sérüléseket”. A spanyol professzor könyvét - „Mérgek a bűnügyi irodalomban” nemrégiben adta ki a Valladolidi Egyetem. FEB egy-egy napján. Bár a Royal Collection-t 1993-ban adófizetési megfontolásból közhasznú alapítványnak minősítették, teljes szépségében még soha nem láthatta közönséges földi halandó a Windsor-ház elképesztően gazdag műkincsgyűjteményét. London most azonban nagy eséllyel pályázhat a „világ művészeti fővárosa” címre is azzal, hogy új bemutatótermeket alakítanak ki a nagyközönség számára a páratlan műgyűjtemény megismertetésére a Buckingham-palotában. A terv szerint számítógépes szalont is létesítenek, ahol komputerek képernyőjén a teljes gyűjtemény megtekinthető majd. Ugyanezt az interneten is elérhetővé teszik. Kiállítják a Windsorok kincsét Itt éppen a bika győz Bikaviadal-rekord Spanyolországban A Spanyolországban rendezett bikaviadalok száma rekordot ért el 1998-ban: 963 alkalommal éltethette az arénák közönsége a győztes viadort, azaz „torerót” — jelentette a „6 Toros 6” című szak- folyóirat. Tavaly jó százzal kevesebb alkalommal: 859-szer volt bikaviadal Spanyolhonban. Az idén első ízben tart a bikaviadalok évadja késő ősszel is, amit Madrid külvárosának fedett arénái tesznek lehetővé. A spanyol polgárháború végén, 1939-ben évente 200- 300 bikaviadalt rendeztek az országban. Ez a szám a 60-as és a 70-es évek végére hatszázra emelkedett - emlékeztetett az AFP. Gerard Depardieu nem szeretne 20 éves lenni Az 50 éves Gerard Depardieu úgy érzi, hogy „a legjobb férfikorban van”. „Nem szeretnék még egyszer húszéves lenni. Az túlságosan megerőltető lenne a számomra” - nyilatkozta a francia színész a „tz” müncheni napilapnak. Elmondta, hogy nem zavarja őt az iránta megnyilvánuló érdeklődés. „Az embereknek példaképekre van szükségük és inkább engem válasszanak, mint gróf Monte Christót, Rambót vagy a Terminatort” - magyarázta, hozzátéve, hogy a legjobban otthon érzi magát, ahol olyan lehet, amilyen csak akar.
