Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-24 / 23. szám

Brüsszelben a kanizsai szemét A város szélén néhány éve még füstölgő kommu­nális hulladéklerakó minden Kanizsára érkező szemébe ötlött. Naná, hogy zavarta a mellette föld- tulajdonnal bíró bogolaiakat is. A kanizsai szemétügy már Brüsszelben van. Az EU-forrásból táplálkozó Phare-támogatás megszerzé­se érdekében küldték el egy új depó terveit. A régi le­rakó ugyanis megtelt, s egyre fenyegetőbb, hogy nem lesz hol megfelelő módon elhelyezni a város szeme­tét. Az új megvalósításához szükség van az érintett földtulajdonosok hozzájárulására. Ók azonban ellen­zik a létesítést, félve a korábbi idők kellemetlen ta­pasztalataitól: az öngyulladástól, a bűztől. Az új de­póhoz kész a környezeti hatástanulmány, a város megkapta az építési engedélyt is. Ez utóbbit támad­ták meg bíróság előtt a bogolaiak. Persze, szükség van pénzre is, a félmilliárdos be­ruházás több mint 40 százalékát fedező Phare-támo- gatásra (850 ezer ECU), másrészt a központi céltá­mogatásra. Ezek hiányában nincs elég pénze Kani­zsának az új depóra. A céltámogatási pályázat beadásának határideje vészesen közel van. A sikeres projektnek feltétele az építési engedély. Csakhogy éppen ez fekszik a bíró­ság előtt. Van egy másik per is: az önkormányzat in­dította az érintett terület most még magántulajdon­ban álló részének leválasztása érdekében. Döntés február második felében várható. Ám ha nyer is a hi­vatal, még nincs építési engedély. Van más alternatíva is. Ajánlat érkezett: ha kell, tá­volabbra szállítják el a kanizsai szemetet. Ez esetben nőnének a költségek, a lakosság által fizetendő sze­métdíj akár a háromszorosára is emelkedhet. Mészáros A. Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Harmadik oldal Régóta keringenek a hírek, hogy Komlón a Berek utcai parkolóban - a rendőrség szom­szédságában - kora reggel „sötét” csoport gyülekezik és vár. Nem sokáig. Hamarosan egyre-másra érkeznek a furgonok, teherko­csik, és viszik a piacéról a svarc munkaerőt a közeli építkezésekre - de még Pécsre is nemegyszer. Egyesek azt is tudni vélik, hogy nem pusztán „hivatásos” munkanélküliekről van szó, hanem olyan unatkozó nyugdí­jas bányászokról is, akik koráb­ban hozzászoktak a jóléthez; még egyáltalán nem öregek, ezért jól jön nekik is némi plusz apanázs. Götzemé Páva Mária, a munkaügyi központ munkatár­sa. Amúgy az „emberpiaccal” szemben lévő házban lakik. - Tényleg vannak ott emberek reggelente, de hozzánk eleddig semmilyen bejelentés nem érkezett. Arról tudunk, hogy van egy fakitermelő kisiparos, aki itt veszi fel a munkásait, de azok be vannak jelentve. Sokan pedig alkalmi munkakönyvvel dolgoz­nak, bejegyzik a napot és bera­gasztják a közteherjegyet. Ez idáig rendben is lenne, de hogy nem ennyire szép az élet, azt Páva Zoltán pol­gármester leg­újabb akciója jelzi.- Én is tudok a dologról, sőt még egy kör­nyező községbe­li elmet is mond­tak, hová viszik dolgozni az em­bereket - mond­ta. - Más kérdés, hogy ez nem annyira a télre, mint inkább a többi évszakra jellemző. Min­denesetre meg­kerestem az APEH, a mun­kaügyi központ, a munkavédelmi felügyelőség és a társadalombiz­tosítás illetékeseit, hogy dolgoz­zunk ki egy akciótervet. Eltökélt __ hegyi doktor Maszek műtétek a POTE klinikáin? Kaposvár díszpolgárainak so­rát Széchenyi István nyitotta meg, 1999-ben pedig a város­ban „hegyi doktorként” ismert Martyn Róbertét jutalmazta életművéért aranylánccal a közgyűlés. Tegnap, a „rende­zett tanácsú várossá” való ki­nevezés 126. évfordulóján Szi­ta Károly polgármester a 95 éves Martyn doktoron kívül azokat a kaposváriakat tüntet­te ki, akik szakmai és emberi példával mutatták meg, hogy hisznek az összefogás erejé­ben, és segítik a várost a továb­bi fejlődésben. M. K. Zalának a Loire. A Loire-menti Regionális Tanács a gazda­ságfejlesztést, az oktatás­képzést és az idegenforgal­mat segítő programtervet ké­szített a zalai megyeszékhely­nek, melynek alapján az ipa­ri parkok létesítésében, az in­novációban és a környezetvé­delmi vállalkozásokban, vala­mint az idegenforgalmi mar­ketingmunkában kínálnak segítséget. (d) Japán program a Balaton védel­mére. Elkészült a Balaton környezetvédelmi tanulmány- terve, melyet a Japán Nem­zetközi Kooperációs Ügynök­ség dolgozott ki. A japán szakértők fő feladatként je­lölték meg a mederkotrást, a Kis-Balaton biológiai szűrő­szerepének erősítését, az élővíz-befolyások tisztítását és a szennyvíztisztítási prog­ram folytatását. (d) Új cukorsilót avattak fel Kaposvá­ron az osztrák Ágra na cso­porthoz tartozó cukorgyár­ban. A 49 méter magas, 25 ezer tonnás cukorsiló kilenc hónap alatt készült el. A 800 millió forint értékű beruházás jelentősen hozzájárul a cu­korgyár versenyképességé­nek növeléséhez. (d) A rektor nem kíván „mélyen tájékozódni” Az a hír járja, hogy a Pécsi Orvostudományi Egyetem Klinikáin délután fél négykor az operáló orvos leteszi az állami fehér köpenyt, és felveszi a maszekot, majd folytatja tovább a műtétek sorát - saját zsebre. Ebből fizeti azután az assziszten­ciát, a műtősfiútól a takarítónőig. Ezt a vállalkozási formát még nem találták ki, de van elmozdulás, ami a hiányszakmáknak, valamint a még mindig nem túl nagy léptekben kö­zelgő egészségügyi bérreformnak köszönhető. Márton Sándor altatóorvos vilá­gosít fel arról, hogy a legális másod­állású vállalkozás délután fél négy után kezdődik a számára, szerte a megyében, de még Dombóváron is. Fix összegért altatnak, illetve ügyel­nek. Ez kórházától függően egy mű­téti napra (vagyis 8 órát értve alatta) bruttó 8-15 ezer forintot jelent neki. A POTE-n bruttó 52 000-et keres.- Ez autózást jelent, rohanást, azt, hogy nincs szabadnap, pihenés, nincs szakmai továbbképzés. A pécsi sebé­szeti klinikán jelenleg három műtő működik. Az intézmény hírnevének is köszönhető, hogy a leterheltség ha­talmas, ráadásul a nagy műtétek - mellkas, nyelőcső, hasnyálmirigy - akár 8-10 órán át is eltartanak. így szinte természetes, hogy ma már csúsztatott, délutáni műtétek is van­nak. A fenti mendemondáknak tán ez adott táptalajt azzal együtt, hogy akadnak fizető betegek, akik többnyi­re külföldiek, a határon túlról érkez­tek, és nekik valamely alapítvány, vagy gyűjtés eredményeképp tudják finanszírozni a sokszor több milliós beavatkozást.- Egy műtéthez kell egy altatóor­vos, egy altatóasszisztens, két műtős­segéd, két asszisztens és egy takarító­nő. Tehát hét embert kellene a „ma­szek” orvosnak fizetnie, ha ilyen ope­rációk lennének - mondta Márton Sándor. - Arról nem is szólva, hogy a műszersterilizáló négykor zár. Bellyei Árpád, az intézmény rekto­ra és az ugyancsak bonyolult és nagy számú műtétet végző Ortopédiai Kli­nika igazgatója árról tájékoztatott, hogy az altatóorvos a törvény értel­mében valóban nem kötelezhető arra, hogy munkaidőn túl dolgozzon.- Elismerem, sokakban felvetőd­het: miképp van ez, hogy valaki pén­zért hajlandó dolgozni, a beteg érde­kében nem? Sajnos, ezekre a kérdé­sekre egészen addig nem lesz kultu­rált megoldás, amíg az egészségügyi bérreform meg nem történik. Az is biztos, hogy egyetlen orvos sem nyolc órában dolgozik, a klinikumban ez szinte lehetetlen. Ha valaki kettőig a műtőben van, akkor már nincs óra­rend. A helyzet az, amit egy kedves professzorkollégám szokott mondo­gatni: „Itt kupleráj van. Ezt meg lehet szüntetni, de olyat, hogy valaki a kup­lerájban rendet rakjon, még senki se hallott!” A „maszek” műtétek kapcsán a rek­tor felhívta a figyelmet arra, hogy az intézetek önállóan gazdálkodó egysé­gek. Ám mint ilyenek, a belső finan­szírozás sok rejtett kis útját működtet­hetik.- Igyekszem nem túl mélyen tájé­kozódni e téren - fejezte be a beszél­getést a POTE első embere. M. K. Egy műtéthez legkevesebb egy sebész, egy altatóorvos, egy altatóasszisztens, két műtőssegéd, két asszisztens és egy takarítónő kell. pUHMHMMHnHHHHHHMHHHHHMBHM Tízszeres paksi adó Soha nem voltak ilyen egységesek a paksi vállalkozók, miután decemberben a képviselő-testület a tíz­szeresére emelte az építmény- és telekadót. Jj Az utóbbi adónem most min- I den vállalkozóra érvényes. Korábban az építményadó négyzetméterenként 90 fo­rint volt, idéntől 900 forintra emelkedett, a telekadó 200 i forint lett négyzetméteren- . ként. A helyi vállalkozók kije­lentették, hogy ezt a pénzt le­li hetetlen kitermelni, mivel az áraikba képtelenek beépíteni - így csak veszteségként tud­ják elkönyvelni. A vállalko­zók, több mint ötvenen, fel­szólították a városatyákat, hogy módosítsák az adótéte­leket. Az eddigi hírek szerint a I város képviselőinél nem ta- I Iáit süket fülekre a petíció, j| így valószínű, hogy a decern- 1 berben hozott rendeletüket módosítják. Ám többen kije­lentették: változtatni kell azon a módszeren, hogy Pák- a son csak az Atomerőmű Rt. 1 fizet adót. Hazafi *** HÍREK *** i > Jjjjj aj ív ßsanflSfi íMsaöj&a? célom, hogy felszámoljuk a feketemunkát - mert csak akkoi tudom meg, valójában mennyi is i a tényleges munkanélküliek • száma. ; M. K.

Next

/
Thumbnails
Contents