Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-19 / 18. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 19., kedd Hírcsatorna Robbanás is történhe­tett volna a pécsi Szigeti úton lévő autócentrum csar­nokában, ahol január 18-án az áram nélkül maradt he­gesztőtrafó tüzet okozott. A tűzoltók időben avatkoztak be, és a speciális gázokat tartalmazó palackok nem fogtak tüzet. (cs) Hal- és permetezőtolvaj Bogdásán. A hét végén közel százhatvanezer forint értékben halásztak le afrikai harcsát ismeretlen tettesek a bogdása-körcsönyepusztai halastóból. A tolvajok egy háti- és egy motoros perme­tezőt is magukkal vittek, melyek összesen három- százezret értek. (sn) Közmeghallgatás Kom­lón. Ma délután 17 órakor a városháza második emeleti nagytermében közmeghall­gatást tart az önkormányzat. A téma az előzetesen közöl- tekkel ellentétben kizárólag az önkormányzat 1999. évi költségvetése lesz. (dg) Pontosítás. Múlt szombati számunkban megjelent Egészségtelen egészségügy című cikkünkben téves in-. formáció jelent meg: az írásban említett kérdőív egy központi felmérés része volt, azt nem dr. Bényi Má­ria állította össze. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 372 cm, apadó, 3,8, őr­tilos -100 cm, apadó, 3,0, Barcs -21 cm, áradó 3,3, Drávaszabolcs 93 cm, apadó, 1,9. Lottónyeremények 2. hét Ötös lottó Nyerőszámok: 2, 33, 38, 39, 59 Ötös nem volt Négyes 1 030142 Ft Hármas 8173 Ft Kettes 472 Ft Hatos lottó Nyerőszámok: 2, 8, 10, 12, 31, 41 Pótszám: 24 Joker: 790369 Hatos nem volt 5+1 2 319 076 Ft Ötös 89195 Ft Négyes 1912 Ft Hármas 417 Ft Joker: 14706501 Ft Veszélybe került a POTE és a JPTE integrációja Válás a kényszerházasság előtt? Kezdetben vala a lelkesedés: egyesülnek a különböző felsőokta­tási intézmények kis hazánkban, hurrá, a JPTE-ből és a POTE-ből például létrejön a Pécsi Universitas, világbanki mil­lióktól lesz súlyos a kassza. Egy ideje azonban mást se hallani egyetemi vezetőktől mint azt, hogy „Inkább mégsem, ha lehet, nem, köszönjük, majd máskor, máshogy, másokkal.” PÉCS Tizenkét állami egyetem és ti­zenkét állami főiskola jönne létre az integrációs folyamat során. A felsőoktatási törvényt ehhez meg kell változtatni, a kodifikálás tavasszal várható. Az elmúlt hetekben azonban több felsőoktatási intézmény­ben mintha az ellenállás szel­leme kereke­dett volna fe­lül: sorra je­lentik be kü­lönböző főis­kolai és egye­temi vezetők, hogy ők csak ezzel és ezzel, ilyen és ilyen feltételek mellett hajlandók há­zasságot kötni. Kényszerházas­ságot persze, amely a Világ­bank által nyújtott hitelre lenne alapozva. A többség természe­tesen önállóságát, így-úgy mű­ködő struktúráját félti, vagy ép­pen attól tart, hogy a központi kasszából származó bevételeit az integráció után esetleg más­képp, számára kedvezőtlenül osztják majd el. A kormány akaratával szem­beni renitens viselkedés bi­zonyos jelei Pécsett is ta­pasztalhatók. A négy orvosi egyetem köztük a pécsi - képviselői nemrég állás- foglalásban jelentették ki, hogy a kari betagozódással nem szimpatizálnának. Ezenkívül a teljes egyesüléssel szemben a lazább szövetség létrehozását tartanák kívánatosnak. Információink szerint sok pécsi egyetemi polgár úgy véli: az intézmények egyszerűen nem kompatibilisek, hiszen a JPTE-vel ellentétben a POTE decentralizált, ám rendkívül hierarchikus struktúrával ren­delkezik. Dr. Bellyei Árpád (első kis képünkön), a POTE rektora la­punknak úgy nyilatkozott, hogy a már létrejött Pécsi Egyetemi Szövetség bizonyítja: egyik fél sem idegenkedik az integráció­tól. Az új kormány új elvei azonban szerinte azzal a ve­széllyel fenyegetnek, hogy az orvosi egyetemek működő rendszereit az integráció le­rombolja. A rektor felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a POTE-nak hármas regionális feladata van: az oktatás, a kutatás, és a gyó­gyítás. A kari struktúra ezt az egységet dúlná szét. Az orvosi egyetem első embere nem lát garanciát arra, hogy a jelenleg gyógyításra fordított összegek az egyesülés után nem csök­kennek majd. Dr. Bellyei Árpád úgy fo­galmazott: irigyli a JPTE veze­tőit, hiszen egyetlen „főnökük” van. A POTE viszont az Okta­tási Minisztériumon kívül az Egészségügyi Minisztériumtól és az Országos Egészségbizto­sítási Pénztártól is függ anyagi­lag. Dr. Tóth Józseftől (második kis képünkön), a JPTE rektorá­tól megtudtuk, a két egyetem ez év végéig kapott haladékot az integrációs terv benyújtására. A rektor lapunknak kifejtette: a JPTE már önmagában integrált egyetemnek tekinthető, tehát ha úgy alakul, akkor a POTE és a szekszárdi főiskola nélkül is összeállítják a tervet. A POTE óvatosságát dr. Tóth József ért­hetőnek tartja, ám úgy véli, eb­ből az „akarom is az egyesü­lést, meg nem is” helyzetből most már mielőbb ki kell lépniük a feleknek. Február 2-án ülnek tárgyalóasztalhoz az orvosi egye­temek képviselői az érintett tár­cák vezetőivel. Kérdés, hogy az országvezetés mennyit enged majd. Az Oktatási Minisztéri­umból származó értesüléseink Egymáshoz közel? szerint az integrációt a kor­mány mindenképpen végre akarja hajtani, és az lehetetlen, hogy egy-két intézménnyel ki­vételt tegyen. Az egyetemi ön- rendelkezésre hivatkozók pedig ne felejtsék, hogy a jogokat a parlament adta, és bármikor vissza is veheti... N. F. Kommentár az 1. oldalon) ILLUSZTRÁCIÓ: MÜLLER ANDREA Az idősek nem nélkülözhetnek Az elmúlt egy évtizedben sose fordult elő, hogy költségvetési gonddal küszködjön az önkormányzat. A problémát megol­dandó, takarékossági okból egy hónapra lezárták az óvodát, hogy elég pénz maradjon az idősek étkeztetésére. BELVÁRDGYULA A döntés előtt az önkormányzat kikérte a szülők véleményét. Négy család azonban nem tudta vállalni az áldozatot, kicsinye­ikkel továbbra is foglalkoznak, míg több mint húsz apróság he­tekre otthon maradt. Szabadsá­golták a létesítmény személyze­tét. Most már biztos, hogy a község állja például az áram­számlát, és továbbra is főzhet­nek a gyermekintézmény konyháján a csaknem húsz be­teg és magányos embernek. Németh Jenő polgármester (ké­pünkön) el­mondta, hogy újabb pénz­ügyi kény­szermegoldás nem fordul elő. Az ön- kormányzat összeszedi magát anyagi­lag, és pár hónap múlva ele­gendő tőkével rendelkeznek. Állítja, hogy az óvoda egy héten belül kinyit. Csuti J. A vidéki németség szava A német nemzetiségi elektorok vasárnap a fővárosban létre­hozták a németség legfőbb fórumát, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatát. Az 53 fős országos testületbe, amely később elnökséget és bizottságokat választ, - Baranyá­ból tizenegy küldöttet delegáltak. BARANYAI KÖRKÉP Megerősítették régi tisztségé­ben Fritzné Mammel Krisztinát (Hásságy), Kolbach Ferencet (Mohács), és Szugfil Józsefet (Lippó), míg Baumann Mihályt (Pécsvárad), Csikósné Bischof Katalint (Somberek), dr. Frank Gábort (Pécs), Gráf Vilmost (Boly), Mezei Anikót (Himes- háza), Poller Györgyöt (Pécs­várad), Reisz Terézt (Mecsek- nádasd) és Treitz Évát (Babarc) most választották meg először erre a posztra. Kerner Lőrinc elnök, Báling József és Bayer Ferenc alel- nökök már nem indultak a választáson. Szugfil József a Baranyai Német Ön­kormányza­tok Szövetsé­gének veze­tője (képünkön) elmondta, me­gyénk delegáltjai Fjeinek Ottót, az Etnikai és Kisebbségi Hiva­tal volt alelnökét szeretnék az elnöki székbe juttatni. Cs. J. Vadorzók és fanyűvők MOHÁCS A természetvédők az embe­rek szociális problémáit nem képesek megoldani - de hathatós eszközük arra sincs, hogy a fatolvajok és a vadorzók ellen fellépjenek. A horgászokat kitiltják az er­dőből meg a vizekről, hogy ne zavarják a védett madarakat! Az nem baj, hogy a madárnak nincs hova fészkelni, mert ki­irtják a fát, a vadakat meg hu­rokkal fogják - háborgott egyik ismerősöm, s hogy állí­tását igazolja, körbejártunk a Cigány-zátonyon. A város déli végénél a véd- töltést kőgáttal összekötő zá­tonyon már nem ezen a télen kezdték meg az alkalmi favá­gók a munkát, s miután a te­vékenységüket nem tudják teljes titoktartás mellett vé­gezni, így az ütemet veszik gyorsabbra. Nem bíbelődnek azzal, hogy a fát szakszerűen termeljék ki, a legkényelme­sebb testhelyzetet választva egy-másfél méteres törzset hagynak, úgy tarolják le az erdőt. Ha a szorgalmuk nem lankad, rövidesen egyetlen ép fa sem marad a zátonyon. Egyébként idén újabb „mes­terség” gyakorlói is terepet foglaltak itt maguknak: a vad­fogó hurkok sora vár a zsák­mányra. Annyi van belőlük a kis szigeten, hogy idegennek veszélyes is arra bóklászni. Aztán a Duna szélén egy jó­kora szakaszon a vadkacsák is jobban tennék, ha a csalogatá­sukra kiszórt kukorica csábí­tásának ellenállnának, mert a beetető csík végén ott a nekik szánt hurok is.- A Duna-Dráva Nemzeti Park nyolcezer hektáros terü­letén három természetvédelmi őrt tudunk foglalkoztatni mondja Závodszky Zsolt, a park élővilágvédelmi osztály- vezetője. - A fakivágások mi­att több alkalommal tettünk feljelentést, ám tettenérés hiányában mindössze ismeret­len elkövetőt kerestethetünk, minden eredmény nélkül. A vadorzás szintén jellemző, bár a vadásztársaságok megíté­lése szerint lényegesen töb­ben vannak, akik illegálisan fegyverrel vadásznak. B. M. PORTRÉ Akit maga Alfredo hív Madridba A jó tenorénekes kincse az operának a szakemberek szerint. Dr. Muskát József, Somogyapáti körzeti orvos annál nagyobb lelkesedéssel beszél András fiáról, aki a világhírű Alfredo Kra- usz meghívására március 1-jén felvételezik Madridban, hogy a művész magániskolájában tanulhasson. Az édesapáról sem árt tudni, hogy egy Palermóból Bara­nyába elszármazott család sar­jaként maga is kitűnő tenorista, Slezák Auguszta tanítványa, akit egy hajdani nagy énekes, Tito Scipa hívott volna Ró­mába, de ezt az ismert vasfüg­göny akkor még lehetetlenné tette. A bécsi Grinzingben is daloló orvos neve ma is ismert a pécsi pódiumokon. De - fi­gyelmeztet tapintattal az édes­apa -jó lenne, ha a cikk a fiáról szólna. Aki szinte röstellte, hogy 4,87-es átlaggal végzett a Zeneakadémián, s aki őt már kisgyerekkorában egy nehéz nápolyi dal nyáron a spanyolországi San- tanderben Alfredo Krausz énekkurzusán vett részt, ahol több mint 100 indulóból hátu­kat választották ki, s válhattak a kurzus aktív énekeseivé. Alf­redo ekkor hívta meg a spanyol királynő által is támogatott magániskolájába, ahol - tekin­eléneklésével örvendezte­tett meg. Van némi köze ahhoz is, hogy And­rás zongorá­zik, jól hege­dül - a Zeneakadémián tanárát, Kovács Dénesi egy Paganini- szólóval lepte meg. Tavaly Muskát András 1971. március 16-án született Pécsett. Gyermekkora Somogyapátihoz kötődik, ahol édesapja körzeti orvos. Édesanyja 1991-ben elhunyt. Testvére fogszakorvos. András a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, tavaly diplomázott a Zeneakadémia magánének szakán. Lírai tenor, nevét kezdik megtanulni külföldön is tettel az 3 millió pesetás tan­díjra - a március 1-jei felvételi után ösztöndíjasként tanulhat. Muskát András szerényen csak annyit tesz a tényékhez, hogy ő mindössze 27 éves, a pályája elején áll.- Mindenekelőtt tanulni sze­retnék - és több évtizedig éne­kelni. Tudom, hogy az ezzel járó életformára lelkileg és fi­zikailag is fel kell készülni. Tulajdonképpen a sport a hobbim, legszívesebben síelek, futok, tornázom, és szabadidőmben a meditációt is igyekszem gya­korolni. Segít koncentrálni, ami nagyon fon­tos ebben a hivatásban. A csa­ládalapítás ugyanúgy a terveim közt szerepel mint másoknak, de ez valószínűleg későbbre tolódik. Azt is elárulja - bár nem szívesen beszél erről hogy pályakezdő mivolta ellenére sajnos máris vannak, akik fél­tékenyek tehetségére. Elég so­kat utazik, itthon március 8-án a Pécsi Nemzeti Színházban láthatjuk ismét. Bóka Róbert Ráadásul Vasárnap, napnyugta után az Old-Egyházasharaszti elága­zásban egy személyautót in­tett le a határőr. A sofőr ta­lán stoposnak nézte az inte­gető embert, és nem volt kedve a társasághoz, mert lassítás nélkül továbbhajtott. A határőr utána. A hajsza Sikló snagyfalu előtt ért véget, és hamar ki­derült, hogy a volánba ka­paszkodó férfi miért nem akart az egyenruhás szemébe nézni. Nem volt nála szemé­lyi igazolvány, és valahogy a forgalmi és a jogosítvány sem került elő. Aztán a műszaki is lejárt már, nem is beszélve a zöld kártyáról. Ehhez jön még az elmaradt kötelező biztosítás is. Egyvalami bizonyíthatóan volt: a vérben néhány ezre­lék. (sn)

Next

/
Thumbnails
Contents