Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-17 / 16. szám
1999. január 17. Magyarország - Dél-Dunántúl Harmadik oldal Válnnovolf” „VdlUpcicK Bonyhád ellen 1973-ban csatolták a négy évvel később városi rangot kapott Bonyhád- hoz az önállóságára mindig is adó 1000-1200 lakosú Majost. Bár már túl vannak az ezüstlakodalmon, a kezdettel meglévő csendes marakodás ma is él. § Korábban a felsőbbség a törekvéseket még csírájában elfojtotta. A rendszervál- ' tás pillanatában a szétválásra való igény * azonnal felerősödött. Oroszki István bonyhádi polgármester az akkori időkre úgy emlékezik, szépen leültek a tárgyalóasztalhoz, s úgy álltak fel: együtt köny- •: nyebben boldogulnak. A fentiek ellenére a majosiak évente I próbálkoznak. Legutóbb a közmeghallgatáson kerültek elő olyan gondolatok, hogy hátrányos helyzetben van a várostól három kilométerre lévő település- rész. Az újabb kezdeményezés megbolygatta a majosiakat, de ismét hamvába I halt a dolog. Ezt azzal magyarázzák a I 1 helyiek, hogy 1990 óta bebizonyosodott: a nagy önállóságnak végül a vesztesei a kisebb települések lettek. Majos takaros ■ település, szorgalmas emberek lakják, s szeretnék, ha a lakóhelyük mindenben egyenrangú lenne Bonyháddal. S mint mondják: azonnal önállósodni fognak, \ ha azt látják, hogy a településrész hátrálj nyos helyzetbe kerül. Hazafi J. Magyar sízőnek magyar zsemlét! A kies Karintia vagy Stájerország egyes llyenolyandorf névre hallgató síparadicsomaiban az ember ha eldob egy hógolyót, biztos, hogy magyart talál. Olyannyira, hogy németül nem is ajánlatos megszólalni.- Grüss Gott! - nyit be a jól nevelt magyar síturista llyenolyandorf valamelyik panziójába 1999 telén, mire a hamisítatlan nájlon otthonkás személyzet morcosán vonja össze a szemöldökét:- Csak nem németek? Mert akkor itt nincs szoba. Kizárólag magyaroknak! Szép ez a monarchiabeli pajtásko- dó szellem, ha ugyan erről lenne szó! Kezdve azon, hogy az „osztrák-magyarból” hiányzik az osztrák. Legalábbis a hegyen és a havon kívül semmi sem látható belőle. Még bolt és benzinkút sincs egy órányi járóföldre, ami pedig a „létező kapitalizmus” vidékein, ugye, jócskán akad. Tény, hogy az árfekvés ugyancsak csalogató, hiszen négy napra félpanziós ellátással mindössze 9000 forintot kell leszurkolni fejenként a siklás szerelmeseinek. Ilyen árért viszont néhány dolgon nem illik csodálkozni aztán. A napirend és az ellátás, mondhatni, spártai.- Reggeli 8-tól negyed 9-ig! - szól a szigorú felszólítás. Az indoklás szerint a személyzetnek „rengeteg a dolga”, ami már csak azért sem érthető teljesen, mivel a vendégeknek a házirend további pontja szerint mindennap kitakarítva kell elhagyni a szobákat. A reggelinél a svédasztalt maximum az IKEA-bútor jelenti: magyar zsemle, magyar parizer, nagymama lekvárja, magyar tea. A vacsora ugyan meleg étel - a régebben idejá- rók napra pontosan előre megmondják mi -, csak mintha azt felejtették volna el, hogy egész napos síelés után olyan éhesen zuhan az asztal mellé még a magyar turista is, hogy keresztbe nyelné le magát Ötzit is. A konyhaszemélyzet itt viszont bizonyságot tesz róla, hogy van szíve, és megteszik felajánlásukat:- Hozzak még „pótlást”? Van krumpli és szaft. Rettenetes mennyiségű krumpli és szaft fogy estéről estére. Egy-két praktikus dolog még. A szoba éke, a rádió lopásbiztosan helyére van rögzítve, Ilyenolyandorf- ban ezek szerint már megjárták velünk. Ezt mondják is, ezúttal figyelmeztetőleg, miszerint a ház előtt, az autóban, az autó tetején isten ments bármit is kint hagyni! Az utolsó nap aztán még túl kell esni a mindenre kiterjedő szobainspekción.- Te Teri, nézd milyen foltos ez a matrac! - így az egyik szobaasszony a másikhoz.- Hagyd el, ilyen volt az már előtte is, nem ők csinálták! - jön a felszabadító válasz. Ezek után visszautalható a kaució. Irány haza, vár Magyarország! Méhes K. Csökkenő adósságok Baján Információink szerint több száz önkormányzati bérlakásban élő család ellen indítanak ebben az évben kilakoltatási eljárást Bács-Kiskún megyében a városi önkormányzatok, tekintettel arra, hogy sok százmilliós kifizetetlen lakbér- valamint közüzemi tartozás halmozódott fel. Az első intézkedések Kiskunfélegyházán _ történtek, ahol közel ötven bérlő ellen indult peres eljárás. Baján a nyolcvanas években még 1500 lakás volt az önkormányzat tulajdonában és a Kommunális Szol- ■§ gáltató Kft. kezelésében, mondja Briglovics Tibor, a kft. igazgatója, mára csupán 195. Ezek egy része olyan lakás, amely a város érdekeit szolgálja; ha példának okáért egy főorvost vagy fuvolaművészt kívánnak a városban letelepíteni, ne a lakás hiánya legyen az akadály. Az önkormányzati lakások nagyobbik része szociális bérlakás, amelyekben a lakók részben fizetnek, részben nem, mindenesetre a lakbéren kívül elsősorban a távfűtés, a kábeltévé és a hulladékszállítási díjak terén vannak elmaradások, utóbbi esetében csökkenő mértékben. Kilakoltatásra ebben a városban nem kerül sor A távhőellátás mérését tekintve Baja városa megelőzte a távhőtörvényben megfogalmazott elvárásokat, hiszen harminc lakást kapcsoltak már korábban egy-egy hőmennyiség- mérőre, ez pedig eleget tesz a törvényi előírásoknak. A következő lépés a költségosztóknak a lakások radiátoraira történő beépítésének általánossá válása kell hogy legyen, ami alapján jól meghatározható, mennyi energiát vételezett egy-egy lakás. Ennek érdekében természetesen a radiátor- szelepeket is át kell alakítani, hogy az átáramló víz menynyi- sége szabályozhatóvá váljék. A _ tapasztalatok szerint 15-20 százalékkal csökkenthető így egy ház hőfelhasználása. Briglovics Tibor érdeklődésünkre elmondta, hogy Baján összességében több, mint hárommillió a lakbértartozás, ezen belül a legmagasabb tartozás kétszázhatvanezer forint. A kábeltévé, a távhő és a hulladékszállítás díjainak be nem fizetéséből származó kintlévőség közel huszonhárommillió, de ez a korábbi évekhez viszonyítva csökkenő tendenciát mutat. Cs. L. Adóelőleg és szocialista átalakulás A Helyesírási tanácsadó szótár első kiadása 1961-ben látott napvilágot. Ennek továbbfejlesztett változata volt a Helyesírási kéziszótár, amelynek szerkesztési munkálatait 1988 májusában zárták le. A három akkori szerkesztő, Deme László, Fábián Pál és dr. Tóth Etelka az utolsó simításokat végzi az átdolgozott kiadáson, amely tavasszal jelenik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. Nyomtatott formában jelenik meg a mű először, mondja Szekeres Ágnes, a kiadó munkatársa, de tervezik az elektronikus szótár kiadását is. A szótár létrehozásának nehézségei közé tartozik az, hogy bizonyos kifejezések helyesírásáról még viták folynak, néhány esetben pedig nehezen születik meg a döntés. 1988 óta történtek életünkben olyan technikai, társadalmi, gazdasági változások, amelyek új szavakat, megnevezéseket hoztak magukkal, illetve kerültek be esetleg a peremszókincsből az aktívba, tájékoztatta lapunkat dr. Tóth Etelka. Például az APEH-ről 1990 előtt nemigen tudtunk, s az adózás sem volt éppen központi kérdés, de az új szótár tartalmazza az adóazonosító jel, adóelőleg, adóelőleg levonás, adókulcs, adókulcs csökkenés, adómegtakarítás, adónyilvántartás, adótanácsadó, adótitok, adó-visszatérítés stb. szavakat. Nem volt korábban áfa sem, most bekerül többek, között az áfa-visszatérí- tés, a kétkulcsos áfa, az áfás számla, tehát olyan kifejezések, amelyeket a változások idéztek elő. A szótár célul tűzheti ki, hogy megpróbálja leírni a szókészletben létező összes szót, de ez nem megoldható, ezért az ilyen típusú szótárnak az a feladata, hogy normát adjon, erősen építve az analógiára. A Helyesírási kéziszótár bokrosító jellege erre kitűnő példa, mert egy-egy szóbokor azt mutatja meg, hogy az adott címszót összetételben hogyan lehet leírni. A korábbi, tehát már a ‘88-as szótárt is számí- tógéppel szerkesztették, s a szerkesztők és -a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának tagjai is azt tapasztalták, hogy a kötetben szinte nem volt sajtóhiba; természetesen, ha mégis találtak, azt kijavították. Mint ahogyan azt is egyértelműsítették, hogy miképpen kell írni a szelídgesztenye szót, melyet a szótárban egyik helyen egybe, másik előfordulási helyén külön írtak. Az újonnan a nyelvünkbe kerülő szavak helyesírásáról alapos előkészítés után a 35 tagú Magyar Nyelvi Bizottság dönt: több döntés már megszületett, néhányra még várni kell. Ilyen szavak például a bébiszitter i-vel és nem y-nal, az aerobik k-val, a fájl j-vel, a csip cs-vel, a díler í-vel, az euró, hosszú ó-val, a bézs zs-vel. Az internet írása még bizottsági döntésre vár, tudniillik az a kérdés, hogy mikor kell nagy és mikor kis kezdőbetűvel írni. Várhatóan, ha virtuális intézményként használjuk, akkor Internet, ha pedig távközlési rendszerhez kapcsolódunk, akkor internet a helyes írásmód. Vannak, akik a kivit még mindig w-vel írják, az új szótárból megtudhatják, hogy ez helytelen, a videóklip feltehetően k-val írandó, a szkin- hed pedig kiejtés szerint, ha a tudós bizottság rábólint. Cs. L. ... tétei kimarad, s |eT feiezés kerül be. Nélku % t a szovjetkongresszus, a sídaul a szó j átalaku ■olgár, a kat, de az lista briga ti jelzetet ;yták, amely to t szocia3Y ^Sztahanovista, a ViUg- íság<- 3 f aíagyar Népköztársa Ikozo, s a, a politika tulajdonképpen^ muntóját, haa SZÓta/2?L a nyelvhasználat Egykezűség a szekszárdi médiában? A választások előtt Szekszárdon egyezséget kötött Kindl Gábor, a térség első kereskedelmi televíziójának tulajdonosa és az önkormányzat, hogy a POP Tv-t 10 millió forintért a város megvásárolja. A szerződés aláírásának napján aztán a producer nem jelent meg, az egyezség kútba esett. Az idei év első napjaiban a szekszárdi nézők azonban felkapták a fejüket: ugyanaz a műsor volt látható a POP TV-n és a VTV-n. Megtudtuk, a VTV Kht. és a POP TV együttműködési megállapodást kötött, így ezután a városi televízió stúdiójában készülnek a műsorok, amelyeket a kereskedelmi tévé adóján sugároznak. Kindl Gábor elmondása szerint az új közgyűlésben is felvetődött, hogy az önkormányzat felvásárolná a kereskedelmi tévét. A városban többen arról beszélnek, hogy tudatos médiaösszevonás történik. A VTV Kht. adja ki a Szekszárdi Vasárnap című ingyenes hetilapot és mindkét televízió felett felügyeletet szerezne. A közhasznú társaság tulajdonosa a városi önkormányzat, így a megyei napilap és a magánrádiók kivételével a média mindennemű nemkívánatos helyi politikai vita útját képes lenne elzárni. Hazafi J. « i * Legalább a hó igazi osztrák
