Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-16 / 15. szám

1999. január 16., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 A macska fíile minden hifinél jobb Beszélgetés Pytel József professzorral a komputerizált hallásvizsgálatról Dr. Pytel József éppen öt éve vezeti a POTE Fül-, Orr-, Gégeklinikáját. Olyan embernek isme­rem, aki a „szakmájában” érzi magát jól, reggeltől estig. Ezért aztán egy cseppet sem lepett meg vallomásával, hogy az intézetvezetői feladatok többségét (a szervezési teendőket) szívből utálja, s ezen az elmúlt öt év sem tudott változtatni. A professzor dalmandi születésű, s bár ifjúkorában a műszaki világ vonzotta, a nyaranta náluk üdülő pesti unokatestvérek hatására választotta az or­vosi pályát. Felesége, fia, menye, szintén orvosok; már a második unoka születését várják. A Pytel név nem sűrűn előforduló; lengyel eredetre utal. Dunai Imre jegyzete Tiszta védelem Arról kezdtünk beszélgetni egy meglehetősen hosszú nap után- végül is mindennap sok mű­téttel teli a klinikán hogy e század utolsó negyedében mennyire megváltozott a világ. Milyen rohamos a technikai és társadalmi fejlődés. A profesz- szor régi hobbijával, a rádió- technikával példálózott; kora­beli szakmai újságok tömkele­gét őrzi, s a lapokban leírt „új­donságok” szinte mindegyikét túlhaladta már az élet. Kidob­hatná valamennyit.- Azt sem tudom, hogy kap- ható-e még valahol dióda? - kérdi, de nem várja rá a választ.- De hát el kell fogadni a válto­zásokat még akkor is, ha soka­kat nagyon keservesen érint. Soproni keresztgyerekem apja például kiváló rádió- és tévé­műszerész volt, s ma a legna­gyobb szomorúsága, hogy szak­tudására semmi szükség többé. Ma már nem tévét szerel, csu­pán komplett paneleket cserél.- Egyszer a szakma fejlődé­séről beszélgetve említette, hogy például ha Beethoven ma élne, egy tanársegéd játszva is megműthetné és visszaadhatná a hallását.- Valószínűleg. Feltételez­hető - bár nem bizonyított -, hogy Beethovennek otosclero- sisa volt. Erről akkor beszé­lünk, amikor a belső fülben a kengyel becsontosodik az ová­lis ablakba. Ilyen esetekben a merev csontot kicseréljük és egy negyedórás műtéttel visz- szaadjuk a beteg hallását. Per­sze, ha „csak” hallóideg káro­sodása lett volna Beethoven­nek, azon is segíthetnénk.- A műtéti technika óriási fejlődéséből köszönhetően ?- Részint abból, de a halló­készülék-technika fejlődése is fantasztikus. Ma már a hallójá­ratokban elhelyezhető, műtéti- leg beépíthető pici kompute­rekkel visszaadhatjuk bárkinek a hallását.- Laikusként kérdem: akkor ma már igazából süket ember nincs is?- Kimondhatjuk, hogy szinte elenyésző azon süketeknek a száma, akiken ne lehetne vala­milyen formában segíteni. Ma már egy igen nagy részüknél elektromos ingerléssel dolgozó pirinyó hallókészüléket helyez­nek be a fülbe. Pécsen azért harcolunk a társadalombiztosí­tással, hogy mi is végezhessük ezeket a műtéteket, melyekre technikailag és szakmailag fel­készültünk már. Magyarorszá­gon jelenleg - ha jól tudom - tizenhat ilyen műtétet engedé­lyeznek évente, ami megoszlik a pesti és a szegedi klinika kö­zött.- Miről van szó tulajdonkép­pen?-Az abszolút süket ember megtanult a szájról olvasni, de ez nem elég. Hogy segítsük, a fül csigájába beleimplantálunk - beültetünk, beszúrunk - egy elektródát és avval ingereljük a hallóideget. Az inger hatására érzi, hallja, hogy beszélnek hozzá, érzi a környezete zajait, alkalmasint, hogy mögötte du­dál az autó.- S ha lassan romlik a hal­lás, a fülben teljesen eldugható mini komputert vehetjük elő.- Amelyek azokra a hallóké­szülékekre hasonlítanak, amit reggel beteszünk, este kive­szünk a fülből. De méreteiben miniatűr. Programozható és a hallásromlás megmérése után digitális technikával beállít­ható, hogy pont úgy halljon a beteg, mint eredetileg. Ez a pa­rányi készülék főleg azoknak való, akiknek még nem erős a halláscsökkenésük, de aktív szellemi életet élnek, színészek, tanárok, orvosok, ügyvédek, akik számára a precíz, jó hallás nélkülözhetetlen. A nagyot­halló az anyanyelvét jól olvassa szájról, de idegen nyelvek ese­tében már megnehezül a dolga.- Váltsunk néhány szót a legújabb technikáról, amikor az orvos beoperálja a komputert a középfülbe.- Néhányan ilyet is csináltak már a nagyvilágban, s a gyártó cégek ajánlottak készülékeket nekem is. De szerintem várjunk még. Technikailag ugyan nincs különösebb nehézsége annak hogy beműtsük e komputereket az emberek fülébe, csak még arra nincs pontos válasz, hogyha pár év múlva kimerül­nek, elromlanák, vagy ha bár­mikor felmondják a szolgálatot, milyen műtéttel és hogyan lehet majd kivenni, .kicserélni. Egy­előre nem éri meg ekkora koc­kázatot felvállalni, hiszen a fül­járatba földugható apróbbak is megteszik a dolgukat. Pytel professzorról feltétle­nül fel kell eleveníteni egy ér­dekes történetet. A Rádiótech­nika lapnak valamikor a nyolc­vanas évek elején lehetett a fél­évszázados jubileuma. Erre em­lékezve, időről időre külön ro­vatban elevenítették fel azt, hogy miről is cikkeztek ötven évvel korábban. Az egyik lap megvalósíthatatlan vemei öt­letként citált egy korabeli írást, miszerint igen hiszékenyek vol­tak elődeink, mert készpénzként vették azt, hogy Wever és Bray elektromos áramot nyertek le egy macska füléről, majd rá­csatlakozva, a szegény pára hallószervén át le tudták ját­szani Csajkovszkij d-moll zon­goraversenyét. Természetesen a lap szer­kesztője jót derült e korabeli „blődségen”. Pytel József (aki talán akko­riban már docens volt) pedig azon rökönyödött meg, hogy képzett elektromérnökök 1980 táján erre a laphírre rácsodál­koznak. Szerzett tehát gyorsan egy macskát, s a fülébe ültetett elektródán át - ekképpen mik­rofonként használva a cica fülét - rávezette az említett zongora- versenyt. S hogy a mű hallható legyen, a kísérleti állat fejbőrén át kivezető elektródával erősí­tőhöz (hangszóróhoz) kapcsolta Csajkovszkijt. Summa summa­rum, óriási sikere volt a pro­dukciónak, amelyet először egy szakmai kongresszuson de­monstrált nagyobb hallgatóság előtt. Muszáj megkérdezni:- Csak a bizonyítás vágya vezérelte?- Ma már az állatvédők bi­zonyára meg­köveznének, de sok egye­bet is sikerült evvel a kísér­lettel bemu­tatni. Orvos­kollégáimnak azt, hogy a fül tényleg úgy működik, ahogy azt ta­nultuk. Más­részt azt is, hogy az a sokszor em­legetett hifi minőség mi­lyen messzire van attól, amit az állati fül - vagy egy emberi fül - igazán produkál. Hiszen a macska füléből áradó dallamok döbbenetesen jók. Végül kísérlettel igazoltam - fokozatosan rontva a macska hallását -, hogy miképpen rom­lik, s esik szét felismerhetetlen zörejjé a süketülő macskafül­ben Csajkovszkij.- Szegény pára - gondolok most a macskára.- Hát igen; erre mondják, hogy a tudomány oltára. Per­sze, azért a kísérleti macska is is kapott egy hallókészüléket, amitől újra följavult és érthe­tővé vált a füléből jövő dallam. De már nem volt olyan élvez­hető mint az eredeti. A hallóké­szülék: gép.-Feledve a kísérleti állatot, megkockáztathatom, hogy a fül - s köztük az emberi fül - a leg­jobb hifi minőséget adja?- Ahogy mondja. A mediku­soknak gyakorta említem pél­daként, hogy mennyire büszkék vagyunk egy harminckét bytes komputerre, arra, amikor har­minckét „sínen” futnak egy­szerre az információk. Nos, az emberi fülből az agyba 25 000- 30 000 „sín” vezet. Ettől van az, hogy közel hétszázezer frekvenciát tud megkülönböz­tetni egymástól, a legmélyebb­től a legmagasabbig. Ebből a hétszázezerből minden egyes frekvenciatartományt külön rostok, sejtek visznek be az agyba. Emiatt tudunk - tudok - aztán meglehetősen jó minő­ségű mikrofont csinálni néhány elektróda segítségével az em­beri fülből. Itthoni berkekben tulajdon­képpen természetes, hogy a POTE Fül-, Orr-, Gégekliniká­jának professzora írta meg az Audiológia című alaptanköny­vet - az első kötet után talán rövidesen elkészül a második kötet is -, s a fülről szóló tudni­valókat ebből okítják ma már az orvosegyetemeken. Továbbá Pytel József számára talán ter­mészetes az is, hogy ő alkotta meg azt a komputervezényelt objektív hallásvizsgáló készü­léket, amely segítségével az új­szülöttek hallását, vagy hallás- károsulását lehet vizsgálni.- Egy fantasztikus felfedezés adta a műszer alapját, ez az otoakkusztikus emisszió. Öntől tudom, hogy ez azt jelenti: nemcsak a fülbe mennek a han­gok és onnan tovább az agyba, hanem „kifele” is termel han­got maga a fül.-Példa rá, ha elsütünk egy pisztolyt, akkor jóval később e pisztolydörrenést is sugározza kifelé a fül. A szőrsejtek vissz­hangoznak. De olyan pici ez a kifelé és hosszan áramló hang­energia, hogy alig mérhető.- S miből tudjuk meg, hogy jó az újszülött hallása?- Én a hallójáratban elhelye­zem a mikrofont, s a vissz­hangból azonnal kielemezhető, hogy az újszülött hall avagy sem. Egyébként napjainkban a fejlett országokban meglehető­sen nagy kampány indult e módszer bevezetése és működ­tetése érdekében.- Bizonnyal büszke rá, hogy idehaza e módszernek ön az út­törője s a felkészítő kurzusok szervezője. De nem csak a mód­szer bevezetésén fáradozik; az első objektív hallásvizsgáló ké­szüléket saját maga szerkesz­tette. Hogyan?- Nem ördöngösség. Apró mikrofon akad. Segítségével a fülből kijövő hangot erősítőbe vezetem, majd pedig analóg di- gitál átalakító kártyával egy komputerbe. Az információk számokká lesznek, s ha megír az ember egy elemző progra­mot, már kész is a dolog.- A programot is ön írta?-Igen. A számítógépek vi­lága régóta vonz, s bizony jó néhány évtizede annak, amikor az első intézeti számítógépet - amin kollégáim játékprogra­mokkal ölték az időt - megtaní­tottam malmozni. Később a műtéteket, a gyógyulás esélyeit értékelő és elemző programok következtek.- Visszatérve az objektív ha'- lásvizsgálatra, Magyai. szá- gon alig van egy-két hely, ahol ne az ön rendszere alapján dol­goznának, de mindenhol a Pytel-szovtvért használják.- Örömömre szolgál. De ami még többet jelent: világvi­szonylatban is figyelemre­méltó, hogy az újszülöttek hal­lásszűrését Magyarország leg­több helyén komputerizált diagnosztizálással végezzük.- Módszerére külföldön is felfigyeltek.- Remélhetőleg előbb-utóbb sikerül a nagyvilágban is elter­jeszteni. A németek meg akar­ták venni, ezért aztán kiadtam az egészet egy komputertech­nikai cégnek, hogy ne csak ma­gyarul szóljon a program.-A macskafül zenekísérlete a Wever-Bray módszer nevet kapta. Az öné?-Az én szisztémám Pytel- BERA néven ismerhető.- Beszélgetésünk elején a felgyorsult mindennapokról esett szó, a változásokról. Ta­lán nem illetlenség, ha megkér­dezem: képes-e az ember ma­radéktalanul befogadni és al­kalmazni az újdonságokat, vagy egy idő után hagyjon föl min­den reménnyel?- Szerintem nem életkor, in­kább ambíció kérdése ez. Nem kell megrettenni a jövőtől. En­gedje meg, hogy Bauer Miklós­sal, professzor-elődömmel pél­dálózzak, aki ma is aktív és akivel ma is együtt dolgozom. Emlékszem arra, amikor az első számítógépet az intézet meg­kapta, rálegyintett mondván, „az én legjobb komputerem a gépírónőm, akinek diktálha­tok”. Nos, később Miklós bará­tom egész délután ott ült a szá­mítógépe előtt és a közös műté- teink eredményeit táplálta be a masinába. Kozma F. - Fotó: Müller A. Hivatalos megerősítést kapott mély tiszteletem a szűzfehér papír iránt. A Környezetvé­delmi Minisztérium államtit­kának a tárca terveiről adott tájékoztatójából ehhez olvas­tam ki támogatást. A hajdani bugyellárisra utaló kifejezés alkalmazása a szakminisztériumok jelölé­sére külön történet. Egy biz­tos: a tárcának szoros kötő­dése lehet a pénzhez. A klasz- szikus parlamentarizmus ide­jében az állam kormányzó ha­talma kitalálta, hogy kiktől milyen címen miféle pénzeket lehet behajtani. Utána a kive­tett összeget beszedte, majd szétosztotta különböző mi­nisztériumok „tárcáiba”. Ezekhez lehetett folyamodni támogatásért. A modem magyar időkben azonban a szakterületek is összekapják magukat annak kitalálásában, hogy honnan lehet plusz pénzekhez jutni. Gyakran az adó helyett már szemérmesen dijat monda­nak, amit a gyanútlanabb ál­lampolgárok szinte kitünte­tésszámba vesznek. Amíg meg nem jelenik családi költ­ségvetésük kiadási oldalán. Legújabb példa erre a ter­mékdíj 2000-től tervezett ki­bővítése. A cél nemes, a fel­adat roppant időszerű: kör­nyezetünk védelme. Azonban az elképzelések szerint az in­formációhordozó papírokra, például az újságokra is vetné­nek ki termékdíjat. A bővíté­séből 3-4 milliárd forintos ossz többletbevételre számít a környezetvédelmi célelő­irányzat. Esetleg több is ösz- szejöhet, ha a tárca szakembe­reit nem tiltja el valaki attól, hogy tovább tanulmányozzák Ráth-Végh István A pénz ko­médiája című művét. Abban szerepel ugyanis néhány ki­rívó példa arra, hogy a közép­korban a német fejedelemsé­gekben mi mindenre vetettek ki adót. Persze, nem környe­zetvédelmi célból, hanem csak öncélúan a pénzért. Talán úgy elviselhetőbb lenne. A tervből ugyanis szá­munkra az a szomorú követ­keztetés adódik, hogy minden papír, amire információt nyomtatnak, környezetszeny- nyező. Még az is, amire a környezetvédelmi propagan­dát írjuk mély meggyőződés­sel. Akik írással szennyezik be a papírt: fizessenek! És azok is, akik ilyesmik vásár­lásra vetemednek, mert hiszen a díj begyűrűzik majd az árba. Ám ezt persze már nem le­het a leleményes miniszté­rium számlájára írni. Vagy csak termékdíjjal sújtva. Költöző madár FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ Táblák az út mentén Drogfutárok kerüljenek! Egyedülálló kezdeménye­zéssel állt elő Dél-Dakota amerikai állam a kábító­szerrel való visszaélések el­leni küzdelemben: hatalmas táblákat helyezett ki útjai mentén, azt tanácsolván a drogkereskedőknek és -vá­sárlóknak, hogy kerüljék el Dél-Dakotát, a legendás em­lékű indiánvezér Crazy Horse (Őrült Ló) hazáját. Az államba vezető utak mentén fölállított táblák egy rendőrt és kábítószer fölku­tatására idomított kutyát áb­rázolnak ezzel a felirattal: „Figyelmeztetés! Ha drogot hozol be Dél-Dakotába, ak­kor készülj föl egy nagyon­nagyon hosszú itt-tartózko- dásra is!” A kábítószer-fogyasztás tönkreteszi a családokat, kedvez a bűnözésnek, ráadá­sul gyorsabban pusztítja a szervezetet, mint a legve­szedelmesebb betegségek - jelentette ki Bili Jankow kormányzó. - Éppen ezért világosan a drogkereskedők és kábítószer-futárok tudo­mására hozzuk, hogy Dél- Dakotában kíméletlenül le­tartóztatják és bíróság elé ál­lítják őket. A kormányzó elégedetten nyugtázta, hogy magánvállalkozók is támo­gatják a nem mindennapi kampányt. Ferenczy Europress 4 i J I >

Next

/
Thumbnails
Contents