Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-03 / 2. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl ** Negyedik oldal ** WM 1999. január 3. Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából GENOVÉVA, BENJÁMIN nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 7.32, nyugszik 16.08 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig a 505-000-es telefonszámon. Hírszerkesztő: CSERI LÁSZLÓ Szovono A Genovéva germán eredetű név, második elemének je­lentése egyesek szerint: szö­vőnő. A Benjámin héber ere­detű, jelentése: a szerencse fia. Mobil hívószámunk: 06-30/9505-550 Internet Napi szemelvények olvashatók az Új Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu (Folytatás az 1. oldalról) A Kodály körönd közelében lévő elegáns villában a ‘70-es években 84 veterán lakott, többnyire a Szovjetunióból hazatért régi elv­társ (akadt, akiért a szovjetek 20 foglyot adtak vissza Horthy- éknak). Más kérdés, hogy volt, aki a nagy SZU-ból minden papír nélkül egyszerűen hazaszökött, ott hagyva családját is. A volt ápolónő szerint az 1-2 ágyas szobák berendezése pazar volt, a kor minden kényelmével felszerelve, amihez a perzsasző­nyeg csekély ráadás volt. Csoda- e, hogy Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter is ide „utalta” édesapját - ahol az élelmezési raktár nem a Közértek kínálatá­val szerénykedett. Harkai néni szerint a maradékból és a mos­lékból több család és coca kirá- lyian megélt. A trakták között a veteránok dominózással, kártyával verték el az időt. Persze, nem engedték unatkozni őket, hiszen a Magyar- Szovjet Baráti Társaság rendsze­res kiszállt hozzájuk, és színé­szeket is gyakran idevezényeltek - mint a kis Kabost vagy Lorán Lenkét és társaikat. Arra is volt példa jócskán, hogy az öregeket vitték színházba, zenés mozgal­mi estekre, ilyenkor hosszú sor­ban kígyóztak a fekete autók a szocotthon előtt. Persze, az igazi élmény az volt, amikör többük Jancsikája”, azaz Kádár János jött el hozzájuk, és szívott el a társaságukban egy staubot. A harcos életút és kor mi­att egyre fogytak a veterá­nok, így arra jutott a pártve­zetés, hogy a város szélén, a zöldövezetben új épületet emel a számukra. Miután ők távoztak, sima szociális ott­honná alakult át a ház, egyszerű pesti öregekkel. Harkai Antalné néhány éve járt ott, és azt kellett tapasztalnia: romok meredeznek a régi dicsőség helyszínén. M. K. Az igazi élmény az volt, amikor többük „Jancsikája” ment el hozzájuk és szívott el a társaságukban egy-egy staubot. Siklós nem akar lemaradni Vélhetnénk, hogy a piaci eredmények javítása is célja a „borösszefonódásnak”. Erről azonban nincs szó. Ki-ki a magáét akarja jó sikerre vinni, ám az összképet silány bor­ral nem ronthatja. Siklós eddig kétszer is lemaradt. Első ízben a ‘70-es években került szóba, hogy létre kellene hozni a borvárosok ma­gyarországi hálózatát, akkor azonban a város késlekedett a csatlakozással. Másodszor alig pár éve merült fel a bortermelő vidékek összekapcsolásának igénye. Akkor is lecsúsztak. A közelmúltban azonban a „bejáratott borokra” alapozva már például Sopronnal tárgyal­tak, miként lehetne a nemes nedűkben rejlő gazdasági lehetőségeket összegezni. - Most fogjuk a lemaradást behozni! - mondja kategoriku­san Máté János polgármester. Ehhez persze pénz is kell, s éppen kéznél van egy Phare- pályázat: a segítségével szeretnék kialakítani a dél­dunántúli borútat. Ezen az úton persze először csak a tapasztalatok áramlanak majd oda és vissza, csak azt követően a borturisták.- Az a lényeg - mondja Máté János -, hogy folyamatosan ügyeljünk arra, csak minőségi szolgáltatásokkal találkozzanak a vendégek. Január közepén egyébként egy találkozó lesz Siklóson, ahova meghívást kapnak a borukról neves települések képviselőn és különböző szak­mák jeles művelői - építész, tájtervező, művészek. A cél: tisztázni, mit és hogyan kell tenni, hogy a borúthálózat jól működjön majd. Siklósnak egyéni tervei is vannak.- A napokban lett készen a Tenkes kapitánya Borrend alap­szabálya - újságolja a pol­gármester -, az év első felében megalakulhat a lovagok testületé. M. A. Súlyos bajai terhek Baja városának komoly költ­ségvetési gondjai vannak. Ép­pen ezért az önkormányzat úgy gondolja, mondja Széli Péter polgármester, hogy azoknak a feladatoknak a megoldásában társulásra bír­ja a megyét, melyek eddig is részben a megye feladatai kö­zé tartoztak, de azokat a vá­ros látta el egymaga. Ilyen például a városban működő középiskolák, szociális intéz­mények fenntartása. Az a megyének szánt elő­terjesztés, melynek első pontja arról szól, hogy több intézményt működtetésre át­adnának, a tárgyalás alapja­ként szolgál. Kialakulhat olyan helyzet is, mondja a polgármester, hogy szándé­kaikkal ellentétben erre !f kényszerülnek. A város eddig | erején felül teljesített, de a I mostani költségvetési hely- 1 zetben Baja és a hozzá ha- j sonló városok nem képesek megbirkózni a feladatokkal, s ezt a megye sem várhatja el I tőlük. A Magyarországi Né- \ metek Általános Művelődési Központjának működtetését j is először önkormányzati tál sulás formájában tartotta | fenn a megye és a város - ez ^ az út tehát járható. Cs. L. I kozni, no és persze egy életre szerethető és gyűlölhető osz­tálytársakkal. Ánnyi év után ugyan minden megváltozhat emlékezetünkben, de a leg­fontosabb benyomások ak­kor is kitörölhetetlenek.- Hogyan emlékszik visz- sza.az iskolásévekre?- Nem semmi volt, az biz­tos! Kezdtem a budapesti Rottenbiller utcai suliban, az­tán Sztálinvárosban folytat­tam áldozatos tevékenysége­met. Gimnáziumba már megint a fővárosba jártam, a Madáchba. Megmondom őszintén, én szerettem a ta­nárokat. No de miért? Mert én voltam az a szerencsés, aki megfigyelte ezeket az esendő, egytől egyig izgal­mas és érdekes embereket, és hát mi tagadás, parodizáltam őket. Elég híres lettem ezek­kel a produkciókkal. Egyszer még az igazgató úr is meg­szemlélte a repertoáromat, de annyiban nem volt vele megelégedve, hogy az orosz tanárt nem figuráztam ki. Külön kérte, hogy ő is szere­peljen. Egyébként ezek a kis jelenetek persze, hogy poé­nosak voltak, de mindig arra törekedtem - lehet, csak tu­dat alatt, és ma állítom be így -, hogy a dumák, az ismert gesztusok, szokások mögött megtaláljam az embert is, és őt mutassam fel.- Ámbár tanár úr kicsoda? Csak nem az ön tanár-ideál­ja?- Korántsem. Ámbár tanár úr a film egyik szereplője. És mint ilyen, több tanárból lett ;J összegyúrva, egy mixelt figu- I ra. Vámos Miklós, meg hát én J alkottuk meg ilyenre.- Az életben vajon milyen | tanár válna Koltai Róbertból?- Engem még sose hívtak a Színművészetire tanítani, de ez nem jelenti azt, hogy ne próbáltam volna ki ezt a mes- ® térségét is, hiszen Gór Nagy Mária színi tanodájában már tartottam előadásokat. Ter­mészetesen megvan bennem | is a vágy, hogy jó lenne átad­ni a fiataloknak azt, amit | megtanultam, megtapasztal­tam ezen a pályán. A sors j úgy hozta, hogy számomra a j rendezés lett az igazi tanítás. Ilyenkor van módom arra, hogy a mesterségről, az élet ’• dolgairól úgy beszélgessek fi- | atalabbakkal, a pályatársak­kal, mintha tanítanám őket. Úgy érzem, ez nekem is fon- 1 tos élményem lett az évek so- ; rán, és lehet, hogy ezért is vá- I gyom arra időről időre, hogy | rendezőként színre lépjek.- Utolsó kérdésként jöjjön 1 a legpikánsabbja: előfordult- 1 e már önnel, hogy mint a j ßmben, belehabarodott a ta­nítványába?- Bármennyire is szeret- j ném azt mondani, hogy igen, I a válasz: nem. De hát azért vagyok színész, hogy min­den megeshessen velem. Most ez is megtörtént. M.K. Koltai Róbert har­madik önálló film- rendezése a koroso­dó, félszeg, kicsit őrült, kicsit lüké ta­nár úr és a bombá­zó diáklány - Dobó Kata - eleve kacag­tató szerelmét mesé­li el.- Szerintem az iskola min­denkinek alapvető élménye, akárhová is járt. Mindenütt különleges emberek­kel, remek és szá­nalmas taná­rokkal lehe- talál­tett Korán kelő képviselők Drasztikus lépésre szánta el magát Komló új pol­gármestere, rögtön a ciklus legelején. A régi rend szerint csütörtök délutánonként 2 órakor kezdődött a közgyűlés, ám most módosult az időpont: kezdés reggel nyolckor!- Érkezzen ide mindenki fris­sen, ne pedig egy fárasztó nap után - mondta Páva Zoltán (képünkön). - Ezért a munkáért tiszteletdíjat kap­nak, oldják meg ebből, ha emi­att szabadságra kell menniük. Ez az új rend egyébként főképp az orvosokat érinti, őket megkértem, szervezzék át ezeket a napjaikat. Dr. Nyirati kórházigazgató zúgolódik:- A többség ezt megszavaz­ta, nem lehet mit tenni. Igazság szerint nekünk, orvosoknak majdnem mindegy, mikor van a ________ közgyűlés, hi szen éjszaka is dolgozunk, i tehát min- I denképp a betegektől vesszük el az időt - de ezzel mindenki » »rí tisztában van. Páva Zoltán egyébiránt szeretné, ha rövidül­nének a közgyűlések, ezért kérte a bizottságokat, hogy csak alaposan előkészített, gyors szavazással elintézhető ügyeket vigyenek a testület elé. Éjszakába nyúló munka mostantól ritkán adódik majd. M. K. Ferenc nem is HÍREK *** HÍREK Harmincéves a siófoki kórház. Varga Ferenc igazgató ez alkalomból rendezett emlékünnepségen 43 dolgozónak adta át a siófoki születésű művész, Varga Imre szobrász által készített Semmelweis-emlékérmet, amellyel a kórházban harminc éve hivatásukat teljesítő orvosok, szakápolók és kisegítők munkáját köszönték meg. Az igazgató megítélése szerint sem az ellátásra, sem a felszereltségre nem lehet panasz, hiszen a 370 ágyas egészségügyi intézményben jól képzett szakem­berek dolgoznak - reményét fejezte ki, hogy ez jövőre a bérek­ben is megmutatkozik -, s a műszerparkot is folyamatosan cserélték, korszerűsíthették az önkormányzatoktól és az állami költségvetésből e célra jutó pénzből. (d) Leégett egy újságos pavilon Szentlőrincen a múlt héten. Feltehető, hogy gyújtogatás történt, ahogy előtte már kétszer is, ezért az ügyet a rendőrség is vizsgálja. A mostani kár legkevesebb egymillió forint. A város önkormányzata és a Pannonhír Rt. 40 ezer forint jutalmat ad annak, aki értékes adattal segíti a nyomozók munkáját. (cs) Halálos áramütés ért egy fiút a Pécs közelében fekvő Keszüben január 1-jén, ahogy a lakásukban a meghibásodott lámpát próbálta szerelni. (cs) t IMaaMcMJa vuJj

Next

/
Thumbnails
Contents