Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-16 / 15. szám

1999. január 16., szombat Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Vita az elégséges belügyi szolgáltatásról Nem sztrájkolhat a rendőr Az Alkotmánybírósághoz fordul a Belügyi Dolgozók Szakszervezete annak megál­lapításáért, hogy a sztrájk- törvény miért vonja meg a sztrájkjogot a rendészeti, az igazságszolgáltatási szervek­nél, a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél dol­gozó közalkalmazottaktól. Erről Bárdos Judit, a BDSZ főtitkára tájékoztatta lapun­kat. A BDSZ a belügyi dolgo­zók bérkövetelésének nyoma­tékéül sztrájkot helyezett ki­látásba. A több mint 20 ezer tagot szám­láló érdekvédelmi képviselet elfogadhatatlannak tartja az 1999-re vonatkozó, 1-2 száza­lékos bruttó keresetemelkedést, ugyanis álláspontjuk szerint ez- a személyi jövedelemadó­szabályokat is figyelembe véve- a reálkereset 14 százalékos csökkenését eredményezheti. Bárdos Judit lapunknak el­mondta: minden törvényes esz­közzel, ha kell sztrájkkal is fel fognak lépni azért, hogy legke­vesebb 14-15 százalékos bruttó keresetemelkedést érjenek el. A szakszervezet tiltakozik amiatt is, hogy a szaktárca a béreme­lést a közalkalmazotti, köz- tisztviselői létszámleépítésből kívánja megvalósítani. Az 1989. évi VII. törvény a sztrájkról kimondja: „Nincs he­lye a sztrájknak az igazságszol­gáltatási szerveknél, a fegyve­res erőknél, a fegyveres testüle­teknél és a rendészeti szervek­nél.” Garamvölgyi Lászlótól, az Országos Rendőr-főkapitány­ság szóvivőjétől megtudtuk: ez a paragrafus egyaránt vonatko­zik a hivatásos állományban lé- vőkre és a közalkalmazottakra is. A törvény viszont lehetősé­get ad a sztrájkra a háttérintéz­ményekben, a minisztériumban dolgozó közalkalmazottaknak, illetve a menekülteket befo­gadó hivatalok dolgozóinak. A Belügyminisztérium ille­tékese lapunknak elmondta: a BDSZ és a szaktárca képviselői január 21-én ülnek tárgyaló- asztalhoz, hogy megvitassák mi minősül még elégséges szolgál­tatásnak a sztrájk ideje alatt, azonban a bértárgyalásokat ad­dig is folytatják. Mivel eddig még nem volt példa belügyi sztrájkra, most kezd csak körvonalazódni a „még elégséges szolgáltatás” meghatározása. Lapunk infor­mációi szerint arról lehet szó, hogy például folyamatos le­gyen a Belügyminisztériumhoz tartozó épületek üzemeltetése, vagy az adatállomány keze­lése. (sts) Roma oktatási konferencia Először ítélték oda a Solt Ottília-díjakat Bogdán János özvegye átveszi a dijat fotó: febavéber tamás A többségi oktatás erősítésén is múlik a cigány gyermekek integrált oktatásának sikere - hangoztatták Pécsett, a Soros Alapítvány roma közoktatási konferenciáján. Az eszmecsere résztvevői néma felállással tisztelegtek az egyet­len hazai roma középiskola egy hete halálos közúti balesetet szenvedett igazgatója, Bogdán János emléke előtt. A pécsi Gandhi Gimnázium elhunyt vezetője kapta az idén alapított Solt Ottília-díj kiemelt fokoza­tát, amelyet özvegye vett át Vá­sárhelyi Miklóstól. E díjjal is­merték el további hét pedagó­gus kimagasló, a cigányság felemelkedését szolgáló mun­káját is. Bár az alapítvány által oda­ítélhető összegek az idén jelen­tősen csökkennek, a roma köz­oktatás támogatására 300 millió forintot, a tavalyi összeg több mint kétszeresét fordítják. Átalakulóban az érdekegyeztetés „Az érdekegyeztetés mechanizmusa elavult, a benne részt vevők vagy közömbösek vagy nagy bennük a szereplési vágy, de alapvetően rosszul kommunikálják magukat” - áll a Gaz­dasági Minisztérium tervezetében, amely a szociális pár­beszéd rendszerének megújítására tesz javaslatot. Megvita­tására az Érdekegyeztető Tanács jövő heti ülésén kerül sor. A rendszerben különválik a munka világához kötődő ér­dekegyeztetés és a gazdasági­szociális konzultáció intéz­ményrendszere, tehát a ha­gyományos szociális partne­rek mellett a szakmai érdek- képviseletek is részt vesznek a társadalmi párbeszédben. A tervezet szerint egy-egy jogszabály készítésekor a tár­cának össze kellene állítania egy listát azokról a társadalmi szervezetekről, amelyeket érint a rendelkezés. Ehhez nyilvánosan meghirdetik a jogszabály témakörét és azt a határidőt, ameddig jelentkez­hetnek a véleménynyilvání­tásban érdekelt szervezetek. Az egyeztetés során az érintet­tek megismerhetnék az előter­jesztéseket, írásban kifejthet­nék álláspontjukat, de ehhez nem párosulna egyetértési jog. A politikai felelősség az elő­terjesztőé marad. A munkaügyi témák egyez­tetésére az Országos Munka­ügyi Tanács volna hivatott, amely a saját szakbizottságai­ra támaszkodik. Résztvevői a mai ÉT-hez hasonlóan a mun­kavállalók, a munkaadók és a kormány. Az érdekegyeztetés ágazati, szakmai és munkahe­lyi szintű, a megállapodásokat kollektív szerződések rögzítik. A gazdasági-szociális kon­zultáció intézményei négy terü­leten - gazdaságpolitikában, európai integrációban, szociális ellátásban és területfejlesztés­ben - működnének. Ez utóbbi­akban a tradicionális partnerek mellett helyet kapnának a szakmai és területi képvisele­tek, kamarák, s szükség szerint a civil szervezetek is. Cs. J. Törvény a gázközművagyonról Közbeszerzési eljárást ír ki a Gazdasági Minisztérium a gáz- közművagyon felmérésére. A kormányzat törvényben kí­vánja rendezni a vagyon mielőbbi átadását. Az Alkotmánybíróság egy ko­rábbi határozatában elrendelte a gázközművagyon felméré­sét, illetve az ennek alapján meghozandó kormány-előter­jesztés mihamarabbi elkészí­tését. Mint arra az Alkot­mánybíróság indoklásában rámutatott, az önkormányzati igények alkotmányos kielégí­tésének elengedhetetlen felté­tele a vagyon felmérése és ér­tékelése. Az Orbán-kabinet az előző kormányok halogató, a meg­oldást elodázó álláspontjával szemben a jogos önkormány­zati igények gyors kielégítését biztosító, törvényi szintű ren­dezést javasolja - mondta teg­napi tájékoztatóján Balsay Ist­ván, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási és területpoliti­kai államtitkára. Balsay sze­rint a törvényt legkésőbb az év közepéig meg kell hozni. A jogszabály egyértelműen ren­dezi majd, hogy az önkor­mányzatok milyen úton jut­hatnak a gázközművagyon rá­juk eső részéhez. A kormány - szándékai szerint - pénzben fizetné ki az egyes települé­seknek járó részt. A felmérés alapjául szol­gáló közbeszerzési eljárás fel­tételrendszerében az elmúlt napokban egyezett meg az Önkormányzati Fórum és a kormányzat. Az országosan egységes felmérés és értékelés érdekében a felek egy külső szervezetet bíznak meg a vég­rehajtással, a Gazdasági Mi­nisztérium által kiírt tender győztesét márciusban hirdetik ki. A vagyonfelmérés és -érté­kelés időszakában egyezte­tésre a megbízást elnyerő szervezet és a helyi önkor­mányzatok között kerül majd sor. (stefanits) Erősek a KLK piaci pozíciói Négy éve, hogy 12 magyar lapkiadó vállalat megalakította a Kiadói Lapterjesztő Kft.-t. Ebből a kis cégből fejlődött ki a ma már közel 30 százalékos piaci részesedéssel rendelkező nagykereskedelmi vállalat. A dinamikus fejlődésről kérdez­tük a KLK egyik ügyvezető igazgatóját, Mizsei Istvánt.- Közel négy éve vagyunk a piacon. Tagvállalataink igen erős hazai lapkiadók: a Nép- szabadság Kiadó és Nyomda­ipari Rt., a HVG Kiadó Rt., az EKH Egyesült Kiadói Holding Kft., az Erasmus Press Kiadó Kft., a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., az Axel Springer Budapest Kiadó Kft., a P & B Média Portfolió­kezelő Rt., a M-Medien Kul­turális Szolgáltató Kft., a Rin- gier-H Könyvkiadó Kft., a Semic Interprint Nyomdai és Kiadó Kft., a Geomédia Lap- és Könyvkiadó Rt. és a Burda Budapest Kft. Ezek adják ki a sajtópiaci termékek - forintértékben számítva - közel 75 százalé­kát. A tagvállalatok az elmúlt év végén tőkeemelést hajtot­tak végre és ezáltal biztosítot­ták a további fejlődés pénz­ügyi feltételeit.- Milyen eredményeket ért el a KLK tavaly?- A cég forgalma 1998-ban meghaladta az ötmilliárd fo­rintot, idei terve hétmilliárd.- Milyen szervezettel érték el ezt a dinamikus fejlődést?- 1998 őszére sikerült létre­hozni egy olyan hálózatot, amely lehetővé tette az ország egész területének közel azo­nos színvonalú lapellátását. Országosan több mint 4300 árushelyet szolgálunk ki. A vidéki nagyvárosokban fo­lyamatosan újabb és újabb üz­leteket nyitunk és pavilonokat építünk. Célunk egy hatékony, értékesítő hálózat felépítése.- Milyen ma a cég piaci ré­szesedése?- Az árus lapeladásban 1998 második felében meg­dupláztuk a részesedésünket, s miként a bevezetőben is szóba került, ma már e forgalomnak közel 30 százalékát a KLK bonyolítja le. Olyan jelentős hálózatokat látunk el lapokkal, mint a SPAR, a Julius Meinl, a COOP-ÁFÉSZ, a CB A, a Plus Diszkont, a JET és a Billa üz­letei, valamint a Mól, az ESSO és a Shell benzinkútjai. Az eredményeket értékel­jük, de tovább akarunk fej­lődni, hogy az újságok vásár­lói mindenütt kifogástalan ki­szolgálásban részesüljenek. Hírcsatorna Egyeztetés. Az ellenzéki frak­ciók vezetőit fogadja hétfőn Ader János, az Országgyűlés elnöke. A találkozón várhatóan az új parlamenti munkarendről tanácskoznak, amely szerint az Országgyűlés februártól há­romhetes ciklusban ülésezne. Biztos források. A pedagó­gusok törvényben előírt és ga­rantált 16 százalékos béremelé­sének finanszírozására a forrá­sok minden önkormányzat számára biztosítottak - nyilat­kozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Elmondta, hogy a technikai dolgozóknak javasolt, de törvényileg nem garantált 13 százalékos béremelés kifizetése nem mindenütt megoldott, ezért erről még egyeztető tárgyalá­sokat folytatnak. ENSZ-díj. Az Állampolgári Jo­gok Országgyűlési Biztosa Hi­vatalának ítélte a Menedék Dí­jat az ENSZ Menekültügyi Fő­biztossága - jelentette be pén­teken a Világszervezet ma­gyarországi irodája. Kisgazda gyanúsított. Vád­emelésijavaslattal megérkeztek a győri ügyészségre a városi rendőrkapitányságtól azok a nyomozati iratok, amelyekben sikkasztással, a számviteli fe­gyelem megsértésével és több- rendbeli magánokirat-hamisí­tással gyanúsítják Lukácsi Ist­vánt, az FKGP Győr-Moson- Sopron megyei elnökét - kö­zölte Takács Péter, a győri ügyészség vezetője. Együttműködés. A debreceni városházán alakítják ki az Egyesült Államok-Kelet-Ma- gyarország Együttműködési Kezdeményezés amerikai ko­ordinátorának irodáját - jelen­tette be Debrecenben Kosa La­jos polgármester és Jane Bo­nilla, az Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetségének gaz­dasági tanácsosa. Figyelmeztető sztrájk. Két­órás figyelmeztető sztrájkot tar­tanak január 22-én üzemkezdet­től a BKV buszvezetői, mivel a bértárgyalások nem vezettek eredményre - jelentették be a cégvezetés és az érdekképvise­letek pénteki megbeszélése után. Gazdag József szakszer­vezeti elnök aláhúzta: ha a fi­gyelmeztető sztrájk után sem lesz megegyezés, akkor 25-én 0 órától a megállapodás létrejöt­téig sztrájkolni fognak. Nincs Influenzajárvány. Je­lenleg nincs influenzajárvány Magyarországon, de kialakulá­sára az idén is számítani lehet - közölte Berencsi György, az Országos Közegészségügyi In­tézet virológiái főosztályának vezetője. Szalay Lajos grafikusművész kiállítása. A Budapest Galériában látható a ma­gyar rajzművészet világhírű mesterének ez ideig még feldolgozatlan hagyatékából válogatott kiállítás. Ezzel emlékeznek az alkotó születésének 90. évfordulójára. fotó: feb/diósi imre Hazatért a körözött Nagy József A csütörtök esti madridi Ma- lév-járattal önként hazatért Magyarországra Nagy József, Úri község volt polgármestere, akit egy 85 millió forintos áfa­csalás gyanúja miatt körözött a rendőrség. Nagy eddig külföl­dön tartózkodott. A repülőtéren a Pest megyei rendőrök várták, s azonnal őri­zetbe vették a hazatérőt - mondta Komoróczy Iván, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. Hozzátette: Nagy kihallgatását már aznap éjjel megkezdték, s javasolták az illetékes bíróságnak előzetes letartóztatását. Mint ismeretes, az ügyben érintett Pelikán László, az adó- rendőrség frissen kinevezett vezetője is. Az esetet egy tévé­műsor hozta nyilvánosságra. A gazdák egyesülete szerződött a nevükben Európa legképzettebb kutyái Földrengés, árvíz vagy egyéb természeti kataszt­rófa esetén történő együtt­működésről kötött megálla­podást a Magyar Kataszt­rófakutyások Égyesülete és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága. A szerződést Orovecz István polgári védelmi vezérőrnagy és Bartók László, az egyesület elnöke írta alá. A megállapo­dás értelmében a polgári vé­delem a katasztrófakutyások rendelkezésére bocsátja ki­képzőbázisait, és a kataszt­rófaelhárítási gyakorlatokon a kutyákat is bevetik. Orovecz István az aláírást követően hangsúlyozta: az ál­lam az európai gyakorlatnak megfelelően egyre kevésbé vállalja fel azokat a feladato­kat, amelyeket önkéntesek is elvégezhetnek. Ezért fontos együttműködnie a polgári vé­delemnek az ilyen szerveze­tekkel, így a katasztrófa­kutyásokkal is - tette hozzá. Á magyar katasztrófa­kutyák Európa legjobban fel­készített állatai, több külföldi mentőakcióban részt vettek már. Az emlékezetes kairói házomlás és az olaszországi sárlavina mentési munkála­taiban is jól szerepeltek. Bartók László elmondta, hogy jelenleg öt szervezetük és ötven kiképzett kutyájuk van, amelyek az ország bár­melyik területén rövid idő alatt bevethetőek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents