Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-14 / 13. szám

10 Dhnántúli Napló

Hitélet

1999. január 14., csütörtök

Ökumenikus mise a pécsi bazilikában fotó: Tóth László

Ismét megélni az ökumenét

Imahét kezdődik vasárnap délután a pécsi Bazilikában Ökumenikus imasorozat kezdődik január 17-én, vasárnap Pécsett a Székesegyházban, s egy héttel később ugyanitt fejeződik be a program. Jó hagyomány, mely a különböző felekezetek keresztény hívőit ülteti egymás mellé.

• •

Ünnepek után

Elmúltak az ünnepek ... A legmelegebb, legimádságosabb karácsonyi és a legvidámabb újévi ünnepek. Az egyházi naptár is azt jelzi, hogy megkezdődik az „évközi idő". Az „ünnepi keresztények” ezt az évközi időt valamiféle lelki üresjáratnak, szürke hétköznapok hosszú sorának gondolják.

De mintha Jézus életében is valami hasonló történt volna. Születés, pásztorok, bölcsek, menekülés után a Szentírás megjegyzi, hogy Názáretben telepedtek le. Egy villanásnyi időre tizenkét éves korából kapunk valami kis időre értesülést a jeruzsálemi zarándoklatról és a templomi tanításról, de ez is így fejeződik be: „Visszatért velük Názáretbe és engedelmeskedett nekik. ” Názáret csodátlansága, a hétköznapok szürkesége Jézus életében is „üresjárat” lett volna?

Ha elgondoljuk, hogy életének harminchárom évéből majd harmincat Názáretben töltött, más véleményre kell jutnunk. Bár ez az az időszak, melyről legkevesebbet tudunk a Szentírásból, mégis itt született meg az alapja mindannak, ami csodálatba ejt minket később Jézus személye, tettei, szeretete iránt. Csak ha azt elképzeljük, hogy édesanyja itt tanította a szavakra, melyeket később az evangélium hirdetésekor mondott. József itt tanította meg dolgozni, s lehet, hogy nevelőapja munkáját látva fogalmazódott meg benne a felhívás: „Szüntelenül imádkozzatok!” mert itt ima volt a munka, ima, amikor Mária fó'zött-mo- sogatott, vagy amikor este összeült a család és beszélgettek. Az sem véletlen, hogy Jézus mennyire érzékeny volt az emberek bajaira. Ezt is Názáretben „tanulta”. Jézus valóban Istenember volt, de emberségét Názáretben nevelték. Ott tanult sok mindent, amit életének későbbi, általunk jobban ismert részében annyira megcsodálunk.

De ez fordítva is igaz: a názáreti módon élő emberekben lehet meglátni Jézust emberi valóságában. Legyen az lelkiatya, vagy főnök, vagy munkatárs és főleg szüléink és nagy szüléink, akik sok nehézség közepette, rejtetten, de megvalósították ezt a názáreti életet, és éppen ezért hiteles képet adhattak nekünk Jézusról.

Elfecsérelt idő volt ez a három názáreti évtized...? Es a mi Názáretünk...? „Évközi időnk" ...? Üresjárat, vagy éppen az ünnepekben ránk özönlő kegyelem mindennapunkra kisugárzó ereje . . .? Azokra, akiket legjobban szeretünk, vagy azokra, akik leginkább „méltatlanok” szeretetünkre, akikhez éppen Názáretben - már nyilvános működése idején - Izaiást idézve rajzolta meg messiási küldetését: „Az Úr lelke van rajtam, mert fölkent engem, / Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, / s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, la vakoknak a látást, / hogy felszabadítsam az elnyomottakat, / és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.” (Lk. 4,18-19.)

Báthory László apátplébános

Mit jelképez az EU lobogó?

Bóka András református esperes (kis képünkön) az imahéttel kapcsolatban az alábbiakat fogalmazta meg.

Immáron sokadjára hirdeti meg az egyház az egyetemes imahetet a Krisztusű-hívők egységéért. Megtelnek a templomok és sok helyen „szószékcsere” történik: a katolikus templomokban protestáns, a protestáns templomokban pedig katolikus lelkész hirdet igét vagy vezeti az imádságot, másutt többen is, egymás mellett.

Ezen a héten a kívülállók előtt demonstrálja a templom- bajáró közösség, hogy „nagyobb az, aki minket összeköt, mint ami elválaszt.”

Kezdetben, 150 éve egy kis közösség fontosnak tartotta, hogy az egyház egységéért imádkozzék, csendben és őszintén. Később mind többen csatlakoztak hozzájuk és e század derekára, a két világháború után már milliók érezték fontosnak, hogy legyen egy erő, amely összetart: a Szentlélek ereje.

Január első hetét választották, s világszerte elterjedt az Evangéliumi alliance közös imádsága. Mintegy két évtizede a római „imaoktáv a keresztények egységéért” program januári alkalmával egyesítve január harmadik teljes hete, vasárnaptól vasárnapig, azaz nyolc napon át lett valameny- nyiünk közös imádságának ünnepi alkalma. Kezdetben le kellett vetni gátlásainkat, belépve a másik hitközség templomába, meghallgatni a másik egyház szavát és lassan rájönni: nincs „ők” és „mi”, hanem csak MI vagyunk. Jézus Krisztusnak tradícióinkba és történelmünkbe begörcsösödött mai tanítványai, akik közül senki sem vallhatja magát tökéletesnek vagy a teljes igazság birtokosának.

Bóka András az ökumenikus imahét kapcsán leszögezte: Nem az egyház üdvözít, csakis egyedül a Megváltó Jézus Krisztus, s mi legfeljebb csak megpróbáljuk ennek jó hírét közvetíteni.

Mostanában mintha kissé te- átrálissá lett volna ez a nagy összeborulás: egy héten át barátságos arcot mutatunk, aztán pedig saját felekezeti sérelmeinket, félreértéseinket és begyökeresedett félreismeréseinket sorolnánk tovább. Ezért aztán nem véletlen, hogy több kisebb közösség visszatért az „alliance” imahéthez, mint az igazi egység hetéhez. A demokrácia szabadsága felszínre hozott sok, eddig rejtett (mert tiltott!) új hitet, és a vallási türelmetlenség új problémákat lát.

Lenne hát őszinte szándék az imahéten: megélni az ökumenét a maga sokszínűségében. Nem összemosva szürke gyurmává, nem egy szuperegyházért imádkozva, netán valamelyik feleke- zethez való visszatérésért. Hanem felismerve azt a tényt, hogy a katedrálisok színes üvegeiből összetett ablakain ha átragyog a fény: az a szeretet és a hit fénye - a Krisztus arc kirajzolódik általa, amíg a szürke üveg nem mutat semmit.

A keresztények imahetének teljes programja keretében az alábbi időpontokban és helyeken az alábbiak miséznek illetve tartanak istentiszteletet az ökumené jegyében:

Január 17-e, vasárnap, 16 óra, Székesegyház: Mayer Mihály, római katolikus megyés püspök;

Január 18-a hétfő, 18 óra, belvárosi református templom: Báthory László, római katolikus plébános;

Január

19-e, kedd, 18 óra, Ferencesek r.k. templom, Vágó István baptista lelkész;

Január 19-e, kedd, 18 óra, szabolcsfalui római katolikus templom, Peterdi Dániel, református lelkész;

Január 20-a, szerda, 18 óra, Bokor utcai baptista templom, Szalay János római katolikus teológus doktor;

Január 20-a, szerda, 18 óra, kertvárosi római katolikus templom, Szénási János, református lelkész;

Január 21-e, csütörtök, 18 óra, Xavér görög katolikus templom, Balikó Zoltán evangélikus lelkész;

Január 21-e, csütörtök, 18 óra, pünkösdi templom, Wo- leszky Tibor római katolikus plébános;

Január 22-e, péntek, 18 óra, evangélikus templom, Mayer Mihály, római katolikus megyés püspök;

Január 22-e, péntek, 18 óra, gyárvárosi római katolikus templom, Kázmér Pál, pünkösdi lelkész;

Január 23-a, szombat, 18 óra, belvárosi római katolikus templom, Szalay Lajos református lelkész;

Január 23-a, szombat, 18 óra, kertvárosi református templom, Jung Mihály, római katolikus káplán;

Január 24-e, vasárnap, 16 óra, Székesegyház, Mayer Mihály római katolikus megyés püspök. K. F.

Az Európai Közösség brüsz- szeli székháza előtt 1986. május 29-én vonták fel első alkalommal az Európai Unió csillagos zászlaját és hangzott el az unió „himnuszaként” Beethoven IX. szimfóniájának Örömódája.

„Tizenkét arany csillag - sötétkék háttérben”, ez az EU jól ismert zászlaja. Honnan ered a lobogó és mit is jelképez?

Paul Levi, egy zsidó származású belga személy a vészkorszak idején fogadalmat tett, hogy amennyiben túléli a háború borzalmait és a nácik uralmát, akkor áttér a katolikus hitre. Túlélte, és Levi megtartotta ígéretét. A háborút követően az 1949-ben Londonban' létrehozott Európa Tanács kulturális bizottságának vezetője lett. Hat évvel később

felmerült annak igénye, hogy az ET részére egy zászlót tervezzenek, Paul Levi a skandináv nemzeti lobogó mintájára egy, a kereszt jelét hordozó zászló tervezetét nyújtotta be, ám ezt túl közvetlen keresztény jellege miatt elvetették.

Levi ez idő tájt egy csillagkoronával díszített Szűz Mária szobor mellett haladt el. Felpillantott és látta, hogy a csillagok arany színben ragyognak a kék ég hátterében. Levi felkereste az ET akkori főtitkárát és a kék háttérből kiemelkedő 12 aranycsillag jegyeként ajánlotta a Tanács Európa-zászlaja gyanánt. Ajánlatát mindenki elfogadta és így mind a mai napig a Szűzanya 12 aranycsillagból álló koronája nyomán készült jelkép díszíti az Európai Unió zászlait.

Ismerni, érteni

A Jordán folyóban való megkeresztelkedésével és a kísértés legyőzésével véget ért Jézus rejtett életszakasza, és kezdetét veszi nyilvános működése. Felfedi küldetését és hirdetni kezdi Isten országának örömhírét.

Az örömhírt, amely arról tudósít bennünket, hogy Isten közöttünk munkálkodik és hogy az ember közvetlenebb kapcsolatba kerülhet Istennel.

Isten országa, melynek hirdetése Jézus tanításának lényege, nem konkrét birodalom, terület, hanem az Ő hatalmát jelképezi. Ahol megváltják őt, ott uralkodik. Es ahol Ő uralkodik, ahol hatalmat kap, az ember üdvözül.

Isten országa a lélekben van jelen, de hatással van a

testi, a társadalmi és a politikai „egészségre” is. Szabadulást hoz a betegségek, a szegénység és az elnyomás alól.

Jelen van mindenütt, ahol Krisztus tevékenykedik, és egyre terjed. Ezért beszélünk eljöveteléről az Úr imádságában, a Miatyánkban pedig, amelyre Jézus tanított minket, eljöveteléért esedezünk.

Jézus sokféleképpen beszél róla. A mennyek országáról szóló példabeszédeiben feltárja titkait és leírja eljövetelét. Isten országa valójában az ő megváltói akarata.

Isten országa az idők végezetének valósága, amelyben csak az igazak részesülhetnek. Ezt az országot Jézus már megnyitotta előttünk, minden ember előtt, hívők és nem hívők előtt egyaránt. R. Sz.

Egyház és nemzetiségek

„Van-e az egyháznak jövőképe a nemzetiségek számára?” és „Mi mutat tovább a mánál?” - Két kérdés, amire gyakorlati válaszokat kerestek kedden Tolna és Baranya német kisebbségi önkormányzatainak megyei vezetői a Mayer Mihály megyés püspök által összehívott tanácskozáson.

Vannak kezdeményezések - széles skálán -, amelyek a hitélet élénkülését és a sajátos, értékes német kultúrának a megőrzését, újjáéledését ígérik. Itt előkelő helyen a pécsi német mise kéthetenkénti rádióközvetítése áll. Az érdeklődés várakozáson felüli: augusztusig már minden alkalomra van énekkar és zenekar.

Tavaly az ország valamennyi német ének- és zenekarát megkérdezték: közreműködnének-e egyházi szertartásokon. Hetvenegy válasz érkezett - 88 százalékuk azt írja: igen.

Nos, 33 mise-, szentségi és Mária-éneket, karácsonyi és húsvéti éneket átírtak fúvószenére 27-29 szólamban. Január végétől kapható, S ugyancsak kész ennek a 33 éneknek az egységes orgonafeldolgozása, és egy hónapon belül meglesznek 2-3-^t szólamban a kórusok számára.

Az északi régió ének- és zenekarainak (Pilisvörösvár, Pi- lisszentiván, Csolnok és Solymár) előadásában megjelent az első CD 28 énekkel. Ezt Követi a baranya-tolna-bácskai az idén.

Három éve a pécsi Bazilikában rendezték meg először a Magyarországi Német Egyházi Zene Ünnepét - 10 énekkarral, zenekarral - telt ház előtt. Egy év múlva Pilisvörösváron, tavaly Veszprémben, idén Mária- remetén. A máriakéméndi, má- riagyűdi, az altöttingi és maria- zelli búcsújáráson a teljes egyházi és kulturális programot . évekre szólóan vállalják.

Újjáélednek a régi hagyományok: toronyzene karácsony estéjén, úmapi, feltámadási körmenetek fúvószenével, új jelenség a karácsonyi hangverseny, gyűjtik a németlakta községekben a hagyományos énekeket, az orgonás és az énekkönyveket.

Gond a hitoktatás - anyanyelven. Az országos önkormányzat ígérete: saját fenntartású iskoláiban bevezeti a kétnyelvű hitoktatást ugyanúgy mint a földrajzét vagy a történelemét. Igen népszerűnek bizonyultak a hittantáborok Pári- ban, Tarjánban.

S gond a németül prédikálni tudó papok hiánya. Ezt német- országi továbbképzéssel vagy kinti papokkal megoldani most lehetetlen. S feltétlenül szükséges vegyes lakosú községekben a kántorok megfelelő továbbképzése. Ami örvendetes: mind több helyen bekapcsolódnak a liturgiába a fiatalok.

Községeink túlnyomó többsége vegyes lakosságú. Ezért a püspök úr felhívta a figyelmet a kölcsönös megértésre az istentiszteleteknél és kompromisz- szumokat javasol.

<

Emlékeztető

Keresztény-zsidó teológiai nap. A Pécsi Keresztény- Zsidó Társaság január 17- én, vasárnap délután 3 órai kezdettel a Pécsi Zsidó Hitközségben (Fürdő utca 1) keresztény-zsidó teológiai napot tart, amelyet Mayer Mihály katolikus megyés püspök és Schönberger András rabbi nyit meg. A téma: a biblián kívüli ókori zsidó irodalom.

A Ben Sira és a Bölcsesség Könyve témakörében Cziglányi Zsolt, a katolikus szeminárium professzora tart előadást majd Schönberger András rabbi a Han- nuka és a Makkabeusok Könyve témakört ismerteti. Az előadók sorában Szalay Lajos református lelkész az Apokrifok és a Tóbiás Könyvét, illetve Szécsi József, a Keresztény-Zsidó Társaság főtitkára a második zsoltár görög és latin szövegét elemzi.

A Keresztény Értelmiségi

Fórum januári nyílt rendezvényére 15-én, pénteken 5 órakor kerül sor a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma dísztermében. Téma: Orvosetikai kérdések katolikus szemmel. Előadó: Méhes Károly akadémikus, egyetemi tanár. A program változtatására Tomka Miklós vallásszociológus külföldi útja miatt volt szükség.

Mária-ábrázolások. Félszáz Mária-képet és gazdag bibliagyűjteményt felölelő kiállítást nyitott az elmúlt héten Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház márványtermében Mayer Mihály pécsi megyés püspök. A Máriát ábrázoló alkotások a magyarországi kegy hely ékről, zarándokhelyekről egyházi intézményekből kerültek a mária- besnyői kapucinus rendház Mária Múzeumába, onnan hozták el a tolnai megye- székhelyre.

Péntek este 6 órakor pálos kispapok akolitus - gyertyavivő avatása lesz szentmise keretében a Pálos templomban. Utána Mayer Mihály megyés püspök tart előadást Pécs püspökei és a pálosok címmel.

Svéd egyház. December 29- én a svéd fővárosban püspökké szentelték az egyházmegye új főpásztorát, Anders Arborelius karmelita atyát, aki a XVI. századi lutheri reform óta a svéd katolikus egyház első svéd származású püspöke.