Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-12 / 11. szám

r 1999. januar 2., kedd Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Nemzetközi ingatlangazdálkodási másoddiploma Oktatás francia segítséggel Magyarországon hétfőn első alkalommal vehettek át euró­pai és amerikai érvényességű ingatlangazdálkodói másod­diplomát végzős hallgatók a Budapesti Közgazdaság-tu­dományi Egyetemen. Gáspár Péter Pál, a BKE Köz- gazdasági Továbbképző Intézet igazgatója elmondta: a rend­szerváltást követően hatalmas mértékben kibővült ingatlan- piac szakemberigényét szeret­nék kielégíteni a másoddiplo­más képzési programjukkal. A program megvalósításában részt vesz a Budapesti Műszaki Egyetem és a francia ESSEC magánfőiskola is. „A négy fél­éves, 600 órás képzés díja folyó áron számítva 600 ezer forintba kerül, ám jó befektetés, mert az itt megszerezhető diploma vi­lágszerte keresett a kormány­zati, önkormányzati és a ma­gánszférában egyaránt” - muta­tott rá Gáspár Péter Pál. Míg a korábbi hasonló irá­nyú továbbképzések az ingatla­nértékelés és -fejlesztés terüle­teire összpontosítottak, addig a szóban forgó kurzuson az ingat­langazdálkodás kérdései, vala­mint a közgazdasági, üzleti és urbanisztikai ismeretek kerül­tek középpontba. A francia partnernek már több éve működik egy hasonló, úgynevezett „master” prog­ramja, de emellett nem elha­nyagolható szempont, hogy az ESSEC rangos intézmény, dip­lomáit pedig mind Európában, mind az amerikai földrészen el­fogadják. (antal) Uj pedagógiai díjat ítélnek oda a legjobb nevelőknek Kiegészítő támogatás kisiskoláknak Új kitüntetéssel ismerik el a legkiválóbb nevelők munká­ját az idei esztendőtől - je­lentette be tegnap Pokorni Zoltán oktatási miniszter. Az Eötvös Józsefről elneve­zett, egymillió forinttal járó díjat a pedagógusnapon ve­heti majd át az első három kitüntetett. A minisztériumban tartott teg­napi tájékoztatóján a miniszter eredményesnek ítélte az új ok­tatási kormányzat első félévét, a költségvetés tárgyalása so­rán ugyanis sikerült a tárca ér­dekeit érvényesíteni. Nemcsak az iskolák megíté­lésében, hanem költségvetési támogatásukban is fordulat állt elő, és így ma elmondható, Pokorni Zoltán hogy az idén mintegy 500 mil­liárd forintot költ oktatási cé­lokra az ország - mondta Pokorni Zoltán. A miniszté­rium közoktatásra fordítható kiadásai több mint 29 száza­lékkal haladják meg a tavalyit, az önkormányzatok hasonló célú támogatása pedig 15 szá­zalékkal emelkedik. A tárca vezetője szerint ör­vendetes újdonság, hogy az 1100 lakosúnál kisebb telepü­lések alsófokú iskoláit kiegé­szítő támogatásban részesítik, és az, hogy másfél milliárdról csaknem két és fél milliárd fo­rintra sikerült növelni a tan­könyv-támogatási keretet. Kü­lön szólt a miniszter a peda­gógusok béremeléséről. Mint mondta: megvan a fedezete a januártól 16, szeptembertől pedig további 3 százalékkal emelkedő alapbérnek, (d. g.) Szakképző iskolák: jogsértő megállapodások? A Magyarországi Szülők Or­szágos Egyesülete (MSZOE) felkérte az önkormányzati fenntartókat és a területi gazdasági kamarákat, vizs­gálják felül azokat a több­nyire jogszabálysértő együttműködési megállapo­dásokat, amelyeket a szak­képző iskoláknak a gyakor­lati képzőhelyeket biztosító vállalkozókkal kell megköt­niük. Az egyesület szerint a megál­lapodások többségében nincs meghatározva a tanulók kárté­rítési felelőssége, ezért egyre gyakoribb az önbíráskodás, a gondatlan vagy vétkes tanulók bántalmazása, előfordult már a szülők vagyontárgyainak ön­hatalmú lefoglalása is.- Elítéljük azt a gyakorlatot is, amely a tanulókra és szüle­ikre hárítja a gyakorlati kép­zőhely megszerzését, amely keresettebb szakmákban csak jelentős pénzösszegek kifize­tésével érhető el - áll az MSZOE közleményében. A már megkötött együttműkö­dési megállapodások hiányo­sak, szakszerűtlenek és leg­többször jogszabálysértőek. Sem a tanulóknak, sem a kis­korú tanulók szüleinek nincs lehetőségük a megállapodások befolyásolására - tartalmazza a közlemény. Az MSZOE javasolja a gya­korlati képzés megoldását sza­bályozó együttműködési meg­állapodások azonnali, orszá­gos felülvizsgálatát. MTI Környezetbarát jégoldó szer Új szert próbálnak ki az utak hó- és jégmentesítésére - kö­zölte Nagy János, a Siokom Rt. kommunális vezetője. A nitrogén alapú folyékony út­szóróanyag magyar szabada­lom, amelyre külföldön már van vevő, itthon azonban most próbálják ki először. A Balaton fővárosának tiszta­ságáért felelős cég vezetője el­mondta: a környezetbarát hó- és jégmentesítő anyagot, ha be­válik, jövő télen már használják só helyett. A sóval eddig is ta­karékoskodtak, s igyekeztek úgy megtisztítani az utakat és a járdákat, hogy minél kevesebb - évente legfeljebb 100 tonná­nyi káros mellékhatású vegy­szert használjanak fel. A Transhead B 1-nek neve­zett jégmentesítő szóróanyag a gyártó enyingi Fertilia Kft. ügyvezetője, Simon Péter sze­rint nemcsak környezetbarát, hanem mintegy 30-40 százalé­kos költségmegtakarítást is eredményez a felhasználóknak. A télen fel nem használt meny- nyiség nem vész kárba, ugyanis tavasszal a mezőgazdaság mű­trágyaként hasznosíthatja a fe­lesleget. A jelenlegi kísérlethez mint­egy 20 tonnányi anyagot hasz­nálnak fel, hogy ellenőrizzék a korábbi szakvéleményt, amely szerint a folyékony szer akkor is old, amikor a só hatása a hi­deg miatt már nem érvényesül, s 24-48 óráig tartósan biztosítja az út jégmentességét. Törvényhozók a törvény előtt Az Országgyűlés Mentelmi és Összeférhetetlenségi Bizottsága tavaly május óta legtöbbször Meszes politikusokkal kapcsola­tos bírósági vagy ügyészségi kikérésekkel foglalkozott. Az 1998 májusában megvá­lasztott képviselők közül ed­dig 11 (hét fideszes, három kisgazda és egy szocialista) honatyával szemben kérte bí­róság vagy ügyészség a men­telmi jog felfüggesztését. Ez a jog a képviselőt megbízatása idején illeti meg, ez idő alatt ellene'nem indulhat büntetőel­járás, vagy a már folyamatban lévő eljárást szüneteltetni kell mindaddig, amíg a mentelmi jog felfüggesztéséről az Or­szággyűlés illetékes bizottsá­gának ajánlása után a törvény- hozás nem dönt. Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának politikai államtit­kára egyszerre két büntető­ügyben is érdekelt. Az Or­szággyűlés mindkét esetben úgy döntött, hogy felfüggeszti a fideszes képviselő mentelmi jogát, s így hozzájárul ahhoz, hogy a honatya tisztázhassa magát a vádak alól. Az egyik ügyben a Legfőbb Ügyészség hűtlen kezelés és vesztegetés gyanúja miatt kéri a T. Háztól az egykori szolnoki polgár- mester bíróság elé állításának jogát, a másik esetben pedig közúti baleset gondatlan oko­zása miatt került a rendőrség látókörébe az államtitkár. Szintén fideszes képviselő Szinyei András, és Bebes Ist­ván, akiknek mentelmi jogát a Ház szintén felfüggesztette. Szinyei Andrást törzstőke csorbításával, míg Bebes Ist­vánt magánokirat-hamisítással vádolják. A fideszes Pokorni Zoltánt, Körömi Attilát és Szájer Józse­fet, a kisgazda Barkóczy Gel- lértet, Torgyán Józsefet és Horváth Bélát, valamint Géczi József Alajos szocialista kép­viselőt becsületsértésért, il­letve rágalmazásért perelték be. Az ő mentelmi jogukat nem függesztették fel. H. M. Az OTP a kompromisszumot keresi Az OTP Bank változatlanul kész a lakáshitel-tartozások át­ütemezésére, ehhez azonban egyént szerződésbe foglalt reális átütemezési tervben kell megállapodniuk a feleknek. A kormány tavaly augusztus­ban módosította a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítéséről és lakhatási körülményeinek javításáról szóló korábbi kor­mányrendeletet. Ennek értel­mében az önkormányzatoknak 1998. szeptember 30-áig kel­lett rendeletet alkotniuk a szó- % ciálisan hátrányos helyzetűek adósságtörlesztéséről, és az adósokkal december 31-éig kellett egyéni szerződéseket kötniük., A banknak egyelőre nincs pontos információja ar­ról, hogy hány esetben sikerült megegyezni a lakáshitelek fi­zetésének átütemezéséről. Az OTP Bank jelenleg 560 ezer lakáshitel-szerződést tart nyilván. Ebből 290 ezren 1989 előtt kötöttek megállapodást a hitelintézettel, közülük 80-90 ezren hat hónapnál régebben nem fizetik a törlesztőrészle­teket. Az 1989 és 1993 között megkötött szerződések száma 370 ezer. E körben a hat hó­napnál régebbi elmaradás 40 ezer szerződést érint - közöl­ték a pénzintézetnél. A bank továbbra is azt taná­csolja az adósoknak, hogy a végrehajtási eljárás elkerülése érdekében keressék fel a bank­fiókot, és kérjenek egyéni szerződésmódosítást. Indokolt esetben - az 1989 előtt felvett hiteleknél - az OTP akár tíz évvel is meghosszabbítja a szerződés futamidejét, így sokkal alacsonyabb havi tör­lesztőrészlet érhető el, ami már könnyebben vállalható. Az 1989 utáni lakáshitelek esetében pedig a bank vállalja a késedelmi kamatok felfüg­gesztését azoknál, akik az ön­kormányzati támogatás segít­ségével rendszeresen eleget tesznek törlesztési kötelezett­ségeiknek. Természetesen ezeknél a hiteleknél is lehető­ség van az egyéni szerződés- módosításokra, ha az adós közvetlenül a bankfiókot ke­resi fel. Az OTP piaci részesedése egyébként a lakáshitelezés te­rületén 90 százalékos. (sts) hírcsatorna Kongresszus előtt. Január 23-án a fővárosban ülésezik a Fidesz-Magyar Polgári Párt Or­szágos Választmánya. A testü­let készíti elő a Fidesz XI., tisztújító kongresszusát, amely várhatóan áprilisban, szintén Budapesten lesz. A választ­mány ülését követően kezdik meg az alapszervezetek a kong­resszusi küldöttek megválasz­tását. Alkotmánybírósági ügy. Az ellenzéki Szabad Demokraták Szövetsége az Alkotmánybíró­sághoz fordult az MTI, a Ma­gyar Rádió és a Hungária Te­levízió Közalapítvány kurató­riumainak múlt év végi kiegé­szítése miatt - jelentette be hétfőn Magyar Bálint pártel­nök. A szabaddemokraták azt kifogásolják, hogy a kormány- többség az ellenzéki oldalra sorolta az MDNP-t és a KDNP-t, s kompenzálásként újabb koalíciós tagokat dele­gált a testületekbe. Újra jön az ár? Az utóbbi na­pok enyhe időjárása következ­tében megindult hóolvadás és a lehullott csapadék miatt ismét áradnak az északkeleti folyók - közölte Fazekas László, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. A leg­jobban a Kraszna szintje emel­kedett meg, s a mederből kilé­pett víz már elérte az árvíz- védelmi töltéseket. CDU-FKGP tárgyalás. Elhá­rultak az akadályok a nyugat­európai keresztény konzervatív pártok és a FKGP együttműkö­dése elől - jelentette ki Guido Herz, a német Keresztényde­mokrata Unió (CDU) külkap- csolatok irodájának vezetője hétfőn Budapesten, az FKGP vezető politikusaival folytatott megbeszélése után. Nem költözik a MÉH. A Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerve­zetének (KKDSZ) informáci­ója szerint mégsem költözik a Miniszterelnöki Hivatal a Néprajzi Múzeum Kossuth téri épületébe - közölte hétfőn Vadász János, az érdekképvi­selet elnöke. A szakszervezeti vezető elmondta, hogy erről Hámori József, a nemzeti kul­turális örökség minisztere az­nap délután telefonon tájékoz­tatta őt. A KKDSZ elnöke hozzátette: tudomása szerint Orbán Viktor miniszterelnök kedden szándékozik bejelen­teni a hírt. Alvilági kivégzés. Hétfőn kora reggel több lövéssel meg­gyilkolták G. Péter 47 éves he­lyi vállalkozót Győr belvárosá­ban. A férfit saját Mercedes gépkocsijában lőtték le. A parlamenten kívül rekedteket a megszűnés réme fenyegeti Pártok a hullámvasúiban Elképzelhető, hogy hosszú évekig változatlan marad a jelenlegi parlamenti „felállás”, ám számos jel mutat arra, hogy egy eset­leges elnökváltás után az MDF beolvadhat a Fideszbe - véleke­dik Csizmadia Ervin politológus, akivel a T. Házba bejutott és onnan kimaradt pártoknak a politikai „hullámvasúiban” el­foglalt helyéről beszélgettünk. Csizmadia szerint a politikai mezőny szereplői közül vitatha­tatlanul a Fidesz tudja a legpro­fibb módon „eladni magát”. Nemcsak azért, mert például a Miniszterelnöki Hivatal mun­katársai időről időre nyugat­európai tréningeken vesznek részt, hanem azért is, mert a ve­zető kormánypárttá avanzsált fiataldemokraták már a kam­pány idején olyan, az emberek többségét érdeklő és érintő té­mákat feszegettek, mint a kor­rupció, a közbiztonság vagy a családok anyagi helyzete. Új szerepükben - ígéretük­höz híven - keményen startol­tak, ám az első, nagy horderejű intézkedések megtétele után ta­vasszal eljön az „utazó sebes­ségre való kapcsolás” és az el­lenzékkel való megbékélés ideje. Az FKGP-t kellemetlenül érte az a közvélemény-kutatá­sokban felbukkanó tény, misze­rint szavazóik egy része átszi­várgón a Fideszhez, ezért önál­lóságuk, konszenzuskészségük bizonyítására gyorsan többpárti kerekasztal-beszélgetést kez­deményeztek. A téma a követ­kező parlamentek létszámának meghatározása, ami valljuk be, nem tartozik a legégetőbben el­döntendő feladatok közé. A politológus szerint a frak­ciók közötti tárgyalások, ha nem készül jegyzőkönyv, cse­lekvési program, vagyis nem lesz folytatás, nem jelentenek majd többet egy szimbolikus gesztusnál, hogy tudniillik sike­rült őket egy asztalhoz terelni. A kisgazdák gondolnak az egyszemélyi vezetés ellen ágá­lok megnyugtatására is: Tor­gyán mellett felmutatják az „utánpótlást”: Bánk Attilát. Kérdés azonban, hogy mit kez­denek a külföldnek és a hazai közvélemény zömének szóló engedékeny gesztusokat eluta­sító radikális kisgazdákkal. Az MDF jövője Csizmadia értelmezésében a januári tiszt­újításon dől el. Ha sikerül a pár­tot leválasztani a Lezsák-féle lakiteleki-népnemzeti vonalról, s átirányítani a Dávid Ibolya képviselte konzervatív vá­gányra, megkezdődhet a fóru- mosok Fideszbe integrálása. Az új kormány egyetlen MDF-es minisztere ugyanis minden téren lojális a Fideszhez. Az MSZP a mai napig nem heverte ki a választási veszte­ség miatti sokkot, az olyan gyenge érveknek pedig, mint­hogy „az új kormány diktatú­rára hajlamos”, a jelek szerint nincs igazán vevőközönsége a közvélemény soraiban. Ennek ellenére a szocialisták mégis magukra találhatnak abban az esetben, ha sikerül a kormányt az embereket élénken foglal­koztató ügyekkel „überolni”. Bár nehéz ellenzéki pozícióból saját mondandójukat a parla­mentbe csempészni. Az SZDSZ még mindig libe­rális értékeinek megtalálásával, s főként felmutatásával kínló­dik, bár emberi jogi érzékeny­sége átlagon felüli. Ha jobban hajlanának a különböző érdek- csoportokkal való alkukra, ta­lán kitörhetnének mai szorult helyzetükből. Ellenkező eset­ben legfeljebb 8-10 százalékos középpárttá küzdhetik fel ma­gukat. A politológus úgy látja: „megszelídült” az Országgyű­lésbe frissen bekerült MIÉP. A törvényhozásban való részvétel visszafogta radikalizmusukat, mint ahogy ilyen helyzetben más országokban is hasonló változáson mennek át a „kemé­nyebb” vonalat képviselő jobb­oldali pártok. Életterük addig tart, amíg a leszakadó rétegek mögöttük állnak. Majdnem reménytelen az Országgyűlésből kimaradt vagy kiesett politikai erők - közöttük a Kereszténydemokrata Nép­párt, a Magyar Demokrata Néppárt és a Munkáspárt - megerősödése - vélekedik Csizmadia Ervin. A legalább 1 százalékos eredményhez kötött állami támogatás ugyanis olyan kevés, hogy abból a népszerű­ség fokozását szolgáló médiaje­lenlétre, rendezvényekre, kiad­ványokra nemigen futja. Az MDF szakadásakor született Néppárt akár meg is szűnhet. Takács Mariann i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents