Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-11 / 10. szám
6 Dunántúli Napló Gazdasági Tükör 1999. január 11., hétfő ARCÉL A Duna hozta vissza Kis tejüzemet működtetett a Straub család Alsószentmár- tonban, de ez is elég volt ahhoz, hogy az ötvenes években kuláklistára kerüljenek, s valamennyi vagyonától megfosszák a famíliát. Mohácson folytatták a szakmát, Straub István, a jelenlegi AKAIIYB sertéstenyésztő vállalkozás ügyvezető igazgatója elsősorban ekkor került kapcsolatba az állattenyésztéssel. A lovakat szerettem leginkább - mondja, nagyapja ugyanis több lovat tartott, az állatokkal való foglalatoskodás itt ivódott az agrármérnöki végzettséggel rendelkező Straub István vérébe. A sertéstenyésztésben rangot szerzett KAHYB Rt. alkalmazottjaként a kilencvenes évek elején néhány kollégájával magántársaságot hozott létre, építve a tenyésztésben felgyülemlett tapasztalataikra. A nulláról indultunk, most több milliárdos bevételről szól a könyvelésünk - mondja büszkén.- Maradhatott volna tanársegédnek a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, akkor a szakmában talán nagyobb rangot vívott volna ki magának. Miért választotta mégis a mohácsi termelőszövetkezetet?- A honvágy miatt, a Duna visszahúzott. Valóban volt ajánlatom az egyetemtől, maradjak a tanszéken, meg aztán jól is fociztam - szóval szerették volna, ha ott maradok. Nem számított nekem a Balaton, a Duna volt a mindenem, hiszen már gyerekként bejártam vadregényes tájait, az érintetlen természet visszahúzott. A mohácsi termelőszövetkezetben voltam gyakornok, aztán néhány óráig a szarvasmarhatelep vezetésével bíztak meg, de akkoriban már fociztam a város csapatában, így erre a megbízatásra nem voltam alkalmas. A szarvasmarha ugyanis már korán reggel megfelelő gondoskodást igényel, de még este is leköti az embert, emellett nem lehetett volna például edzésre járni. így azután átkerültem a sertéstelepre, később Himeshá- zára, ahol azután kiélhettem tenyésztői hajlamaimat.- Erre figyeltek fel a sertés- tenyésztésben vezetőnek számító KAHYB Rt.-ben, s felkérték szaktanácsadónak.- Megtiszteltetés volt ez 1975-ben, amikor a tenyésztés felfutó ágazat volt, hiszen szinte valamennyi mezőgazda- sági termelőszövetkezet foglalkozott sertéstartással, s mi azt akartuk elérni, hogy mindany- nyiuk a legjobb tenyészanyag- gal rendelkezzen. A szaktanácsadásra szükség volt, ment is az üzlet, igényelték a munkánkat, de aztán jött a rendszerváltás, s a részvénytársaság felbomlott, magunkra maradtunk a szaktudásunkkal.- Piacképes volt ez a tudás?- Erre számítva öt társammal együtt alakítottuk meg az AKAHYB Kft.-t, tapasztalatunkat és ismeretünket akartuk eladni. Volt is rá vevő, sikerült 50 üzemmel szerződést kötnünk, ám a szakmai tanácsadásért igen keveset fizettek a megrendelők, úgyhogy más, ennél jobban jövedelmező vállalkozás után kellett néznünk. Először csak azzal bővítettük a tevékenységi körünket, hogy a tenyésztéshez szükséges eszközöket, tápokat kezdtünk el forgalmazni. Ez már jobban ment, de a legnagyobb húzásunk a sertéstelep-vásárlás volt.-Mert a kilencvenes évek elején még jól jövedelmezett a sertéstartás.- Ez így igaz, a disznókat jól el lehetett adni, a tenyésztéssel szép nyereséget értünk el. Evés közben jön meg az étvágy, először a mohácsi kis telepet vettük meg, aztán a lerobbant, csődbe jutott Pécsi Állami Gazdaságtól a szentkútpusztai telepet, majd az egyházasha- rasztit és a sellyeit. A sertés- ágazat manapság már nem jövedelmező - akár jól csinálja a tenyésztő, akár nem. Mondom ezt azért, mert az idei felvásárlási árak már a tápra sem elegendők. Mi minden tavasszal elmegyünk valamelyik nagy tenyésztő országba, hogy az ott szerzett tapasztalatokat itthon is felhasználhassuk. A világgal sok tekintetben mi is lépést tudunk tartani, de a magyar sajátosságokkal számolnunk kellett. Az eredményes tenyésztéshez öt tényezőre van szükség: a menedzsmentre, a tartási körülmények megválasztására, az egészségügyi szabályok betartására, a jó takarmányra, valamint a megfelelő fajta kiválasztására. Ebből Magyarországon valamelyik tényező mindig hiányzik. Én abban reménykedem, hogy mire belépünk az Európai Közösségbe, már mind az öt feltételben „otthon” leszünk. — A Duna hozta vissza, a folyó most is olyan nagy jelentőséggel bír életében?- Most már nem, nincs is sok időm a kikapcsolódásra. Akkoriban családostul el tudtam vonulni valamelyik csendes partszakaszra, horgászva nomád életet éltünk. Ma már minden zugot elleptek a turisták, nincs is nagy kedvem csónakba szállni. Marad a szőlőhegyi birtok, oda egyre gyakrabban járok, mert megfogott a hely varázsa. Békéssy Gábor Üj telepítési programra van szükség Gyümölcstermesztők gondjai BUDAPEST Az elmúlt évtizedben a hazai gyümölcstermő terület 10-15, a termés mennyisége pedig 40 százalékkal csökkent. Még ennél is drasztikusabban romlott a minőség. A visszaesés ellenére az ágazat termelési értéke 60—80 milliárd forint között mozog. A Magyar Kertészeti Tanács a közelmúltban elkészítette az ágazat európai csatlakozási ajánlását, amely a gyümölcs- termelés lehetőségeit és fejlesztéseit vette górcső alá. ■ A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy egy hosszú távú telepítési program keretében az országban évente legalább 3000-3500 hektár új ültetvényre van szükség. Baranyában is szorgalmazzák a telepítéseket, megfelelő támogatások nélkül azonban a gazdák nem „vágnak bele” a költséges beruházásba. Ezt a támogatást az európai csatlakozásig szükséges fenntartani. A dokumentum készítői szerint jelentős állami segítséget igényel a csomagolás és a tárolás fejlesztése is. Ezt a támogatást elsősorban a termelőknek kell juttatni. A szakértők a hazai gyümölcsök közül piacképesnek ítélték a cseresznyét, amelyből a jelenlegi 20-22 ezer tonnás termelést 30-40 ezer tonnára lehetne növelni, s ezáltal többszörösére emelkedhetne a ma még csak néhány ezer tonnás export. Piacképes a magyar meggy is, 50-^60 ezerről 80 ezer tonnára bővülhetne termelése. A málna minőségének javításával párhuzamosan 25-30 tonnára lehet növelni a termelést is. Az európai piacokon versenyképes kajsziból 60-80 ezer tonnás termés stabilizálható. Körtéből jelenleg nem tudják kielégíteni a kertészek a piaci igényeket. A termelést elsősorban Nyugat-Magyar- országon és a Bodrogköz térségében kellene fejleszteni, ösztönözni. Javítani kell a magyar alma versenyképességét is. Jelenleg telített a piac, s az árak nyomottak. Ezért csak a kiváló adottsággal rendelkező területeken és csakis a legkorszerűbb ültetvények támogatását lehet elképzelni. Mintegy 600 ezer tonna almára van kereslet, 50 ezer tonna export mellett. - ug Röviden Nyugdíjfolyósítás. A januári emelt összegű nyugdíjak kézbesítését január 11 -én, azaz ma kezdi meg a posta, és az előre jelzett szokásos kifizetési napon mindenki kézhez veheti az ellátást. A növekedés mértéke nagymértékben függ attól, hogy korábban kinek mennyi volt az ellátása, és egy vagy több jogcímen kap-e nyugdíjat. A Pécsi-víz töltéseit és árterét megtisztítják a kivadult növényzettől. A szennyvízteleptől kiindulva kivágják a felesleges fákat és bokrokat, hogy könnyebb legyen a víz folyása. A munkát a környezet- és természetvédelmi előírások szerint végzik. A szomszédos Berek ősmocsár pangó vizei így nem veszélyeztetik a földeket és a kiskerteket. (cs) Eligazították a falugazdászokat. Az idei mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégiáról kaptak eligazítást az elmúlt hét végén a január 4-én kinevezett dunántúli falugazdászok. A stratégia szerint a a szaktárca az idén a biztonságos termelés feltételeinek megteremtésére és a családi gazdaságok fokozott támogatására helyezi a hangsúlyt. (I) Bővült a termelés. Az ipari termelés 1998 első tizenegy hónapjában 12,8 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, miközben az ipari termelői árak csak nyolc százalékkal emelkedtek - közölte a KSH. Tamara, Martina, Kucsma MARTONVÁSÁR Újabb korai érésű, bőtermő, szálkás típusú martonvásári búzafajták kaptak a közelmúltban állami elismerést. Az új fajták - az MV Tamara, az MV Martina és az MV Kucsma - extenzív és intenzív termesztési körülmények között egyaránt magas hozamokkal fizetnek. Az állami fajtakísérletekben átlagosan 7 százalékkal hoztak nagyobb termést, mint a hasonló érésű kontrollbúzák. Gazdaságos termesztésüket a kiemelkedő sütőipari érték, valamint a jó, illetve közepes fagytűrés, s a különböző betegségekkel szembeni ellenállóképesség szavatolja. Jövő őszre mindhárom új fajtából elegendő I. szaporításfokozatú vetőmag áll a gazdák rendelkezésére. A korszerű termesztési követelményekhez igazodó fajtaváltás érdekében az új búzák köztermesztésbe állításával párhuzamosan négy korábban előállított, s hosszú ideig eredményesen termesztett kenyérgabona - a Martonvásári 15, a Martonvásári 20, a Martonvásári 22 és a Martonvásári 24 fajta - állami elismerésének visszavonását is kérte a Mezőgazdasági Kutatóintézet. Az új fajták elismerésével együtt az idén mintegy negyven martonvásári nemesí- tésű, jó termőképességű búzából választhatnak a termesztők. A búza termésátlaga Baranyában (kg/ha) 5000 4000 300020001000 4890 4100 5000 5000 1995 1996 1997 1998 A távhőszolgáltatás korszerűsítésére is lehet pályázni Az energiatakarékosság továbbra is kiemelt feladat marad Jövőre sláger lehet a távhőhitel Az idén egymilliard forint all rendelkezésre energiatakarékossági beruházásokra. Az önkormányzatok részéről óriási volt az érdeklődés, így a hitelkeret az év végéig várhatóan teljesen kimerül. A gazdasági tárca jövőre újraindítja a programot, s két újabb kedvező konstrukciót is ígér. A hitelprogram az önkormányzatok energiatakarékossági beruházásait kívánta elősegíteni. Az idén rendelkezésre álló egymilliárd forintos ösz- szeggel megvalósuló beruházások révén mintegy hatezer tonna kőolajat lehet megtakarítani. A Gazdasági Minisztérium adatai szerint az elbírálást végző tárcaközi bizottság eddig 48 pályázatot fogadott el, s további 28 tervet még vizsgálnak. Az elfogadott pályázatok összberuházási költsége 734 millió forint. A szaktárcától szerzett értesülésünk szerint a támogatást elnyert községek, települések 1,2 milliárd forint hitelt igényeltek, amelyből a bizottság eddig 549 millió forintot hagyott jóvá. Az önkormányzatok ezzel a támogatással olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyek segítségével évente összesen hatezer tonna kőolajnak megfelelő energia- hordozót lehet megtakarítani. Megtudtuk: a gazdasági tárca jövőre ismét hozzáférhetővé teszi a népszerűvé vált finanszírozási formát, s ezenkívül további két új program bevezetését is tervezi. Az új programok közül az egyik az állami intézmények energiatakarékossági beruházásait, a másik a távhőrendsze- rek rekonstrukcióját támogatná. A távhőrendszerek megújítása különösen népszerű lehet, mivel - a tervek szerint - erre a célra saját erő lekötése nélkül is felvehetnek hitelt az önkormányzatok. A korszerűsítéshez szükséges kölcsönt a távhőszolgáltató kapja, a lakóknak hosszabb távon, a tarifákba beépítve kell visszafizetniük azt. A hitel másik előnye az, hogy a megtakarítás miatt nem lesz árnövelő hatása sem. U. G. Mól: gázeladási rekord A nagylengyeli gázkitörés tapasztalatai alapján szorosabb együttműködésre törekszik a lakossággal a Mól Rt. Korszerű elektronikus figyelőrendszer telepítését is tervezik azokon a településeken, ahol ez szükséges, mondta Magyari Dániel, a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. vezérigazgató-helyettese. A nagylengyeli gázkitörés következtében a társaság várható kára 150 millió forint lesz - jelentette be Magyari Dániel, és hozzátette: ä bányahatóság megállapítása szerint a katasztrófát emberi mulasztás okozta, ennek következtében néhány dolgozó ellen szabálysértési eljárást indítottak. A vezérigazgató-helyettes arra is kitért, hogy húszéves hidegrekord dőlt meg 1998 decemberében, a gáz- fogyasztás még soha nem volt akkora Magyarországon, mint a tavalyi év utolsó hónapjában. A társaság ennek ellenére minden igényt ki tudott elégíteni, és az elkövetkező hónapokban nem okozhat problémát az sem, ha az átlagosnál hidegebbé válik az idő. A Mól tavaly decemberben összesen 2 milliárd köbméter tüzelőanyagot értékesített, míg az eddigi hazai eladási maximum 1,8 milliárd köbméter volt 1997 januárjában. Hazánkban jelenleg az amortizációval számolt olajkitermelési költségek barrelenként 7,5 dollárt tesznek ki, ami az olajipari szakemberek szerint nemzetközi mércével is gazdaságosnak számít.
