Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-09 / 8. szám
10 Diinántúli Napló Kultúra - Művelődés 1999. január 9., szombat A fesztiváloknak, így a Mediterrán ősz rendezvényeinek a jövőben is nagy szerepet szánnak Az ezerszínű, kincses Baranya Baranyát biztosan jókedvében teremtette a természet, hiszen vannak itt történelmi emlékek minden korból, csodaszép tájak hegyekkel-völgyekkel, bortermő tőkékkel, és iparkodó emberek, akik mindezt a kincset másoknak is meg akarják mutatni. Hírcsatorna Deszkatavasz a Vígszínházban. Január 18-án este fél nyolctól Budapesten, a Vígszínház háziszínpadán Bertók László költő verseit adja elő Lázár Balázs, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze „Deszkatavasz” címmel. Igazi törpikék. Ma 15 órai és holnap délelőtt 10 órai kezdettel a Hupikék törpikék nagy sikerű együttese ötödik lemezbemutatóját tartja Pécsett, az Ifjúsági Házban igazi törpikkel, valamint Hókuszpókkal. Régi-új Dunatáj. A harminc éve Csányi László által alapított Dunatáj három éve Új Dunatáj néven N. Horváth Béla irodalomtörténész szerkesztésével jelenik meg. A decemberi számban Bella István költővel Bakonyi István beszélget, Szilágyi Miklós a Puszták népe társadalomnéprajzáról, Bebesi György a rendőrszocializmusról ír tanulmányt. Tárlat a Gyöngyszemben. A Gyöngyszem Galériában Pongrácz Éva festményeiből nyűt kiállítás tegnap Tüskés Tibor író bevezetőjével. A tárlat február 4-ig látogatható. Koncert a Csontváry- ban. Éledőben a régi, szép hagyomány. Holnap 11 órakor ismét lesz hangverseny Pécsett, a Csontváry Múzeumban. A zeneszeretőket a Mecsek Kórus köszönti újévi koncertjével. Rendhagyó táncéra. Pécsett, a Művészeti Szakközépiskolában január 13-án 15 és 17 órakor rendhagyó táncórákat tart a táncművészeti tagozat. Az eseményen klasszikus és modem balettről hangzanak el bemutatóval egybekötött előadások. Exkluzív Teaház. Pécsett, a Dominikánus Ház exkluzív teaházának vendége január 13-án 18 órakor dr. Ga- ramvölgyi László alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság sajtó- és társadalmi kapcsolatok irodájának vezetője lesz. A „civil társadalom”, az „öntevékeny szervezet” megfoghatatlan fogalom. Itt is, mint mindenhol, érdemes inkább a lényeget keresni, azt, miről is szól egy társulás, ha egy aprócska település falunapját szervezi, vagy épp egy egész megyét megmozgató eseménysorozat gazdája. A háttérbe húzódó, lelkesítő népművelőt is hol közművelőnek, hol ani- mátomak, majd legújabban közművelődési menedzsernek ismertük meg, de a cél nem változott, az értékeket az alkotók és a befogadók között valahogy mégiscsak közvetíteni kell. Ez a feladata a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központnak is, ahol az idei év terveiről Páll Lajos megbízott igazgatóval (kis képünkön) beszélgettünk.- Továbbra is módszertani központként működünk, végezzük a szakiskolai és a felnőttképzés, illetve a turizmus területén vállalt feladatainkat. A felkészülés tavalyi éve után most beindul a Baranya 2000 nevű kulturális és idegenforgalmi rendezvénysorozat. Az ezredfordulóra készülve a cél a térség vonzerőinek bemutatása, olyan eseményekkel is, mint az élő népművészet megismerése érdekében szervezett műhelylátogatások, a régi baranyai mesterségek megismertetése és tanítása vagy az I. nemzetközi és a XX. országos szőttes és cserépvásár. Bemutatkoznak a baranyai fafaragó mesterek, a nemzetiségek és a települések is, lesznek ökotúrák a természetvédelmi területekre, a történelmi emlékhelyekhez kapcsolódva pedig honismereti vetélkedősorozat indul. Megszervezik idén a Kárpát-medencei gyermek és ifjúsági fesztivált is. Páll Lajos a szíve szerint a „kincses Baranyát” mutatná be mindenkinek, hiszen ez gazdag vidék, sok más között a középkori emlékeink, a festett kazettás református templomaink, váraink, borkultúránk miatt is. A Központ folytatja képzési programjait, éppen a napokban vizsgázik az a 32 pedagógus, óvónő és népművelő, aki három éven át népi játék és kismesterség oktatónak tanult. A programban átképzésszerűen munkanélküliek is részt vettek. A képzéssel felsőfokú végzettség nyerhető.- A legújabb tanfolyamunk a falusi vendéglátással kapcsolatos - tette hozzá Páll Lajos. - Alsómocsoládon, Liptódon, Személyben és Pécsett lesz oktatás, több száz órában, fél éven át. A vendéglátás tudományával ismerkedők idegenforgalmi menedzserként végeznek. A megbízott igazgató a Központban végzett munka folytonosságát szeretné biztosítani. Az intézmény vezetői posztjára pályázatot írnak ki, de az átmenet néhány hónapjában is zökkenőmentes munkára van szükség. Páll Lajosnak (aki egyébként nem vesz részt a pályázatban) a közművelődés kihívásai nem jelentenek újdonságot, hiszen jó négy évtizede népművelő. Munkáját elsősorban Komlón végezte. A hatvanas években gazdatanfolyamot, ifjúsági klubot, színjátszó csoportot szerveztek, később dolgozók iskoláját a kultúrházban, mely országosan is példaértékűnek számított.-Az ’50-es években a népművelőtől egyfajta agymosást is elvártak, de ha az ember igazi értékeket akart közvetíteni, gyakran borotvaélen táncolt. A hatvanas években induló honismereti mozgalom például megmozgatta az embereket, és a kötelező internacionalizmussal szemben a hangsúly a hazai értékre került. A „hőskor” e problémái helyett ma inkább az a népművelő panasza, hogy az egészen apró településekben valóban nagyon nehéz rendezvényeket szervezni. Az itt lakókat a kistérségi körzetközpontok felé kell irányítani, azokkal pedig szerencsére kiválók a Központ kapcsolatai. Az együttes munka nemcsak itt fontos, hanem a civil szervezetekkel és a pécsi kulturális intézményekkel is. Páll Lajos szerint a közös munka és az együttgondolkodás csak előre viheti a népművelés ügyét. Hodnik I. Gy. Az Irodalom Visszavág Fiatalok folyóirata határon innen és túl Majdhogynem szamizdat, és mindenképp újdonság a most, év végén megjelent folyóirat, amely „Az Irodalom Visszavág” címet viselve már majd’ minden városunk standján kapható. Mivel Pécsre még legfeljebb csak híre jutott el, érdemes tudni a lapról, hogy a Kárpátmedence fiatal írói írják, szerkesztik, ahol ebbe a medencébe Erdély, Vajdaság vagy Bánát mellett még Magyarország is beletartozik. S noha a Csallóköz vagy a Baranya-há- romszög literátorai még hiányoznak a negyedévenként megjelenő folyóiratból - a lap a magyar nyelvű irodalom határok nélküli teljességében gondolkodik. Annak a gazdag közép-európai teljességnek az igézete ez, melyet sok más közt a vajdasági Űj Symposion körül kialakult műhely, majd utóbb saijadzásai jelentettek- jelentenek, és amelyet ma Ukrajnában a Véletlen Balett, Kolozsváron az Előretolt Helyőrség képvisel. Főszerkesztője Tomkiss Tamás. Szerzői Beszédes István Zentárói, Lengyel Tamás a Kárpátaljáról, Orbán János Dénes Brassóból - és sorolhatnánk hosszan. Valameny- nyien huszonévesek: a szerkesztők közt az Alföldről Budapestre elszármazott Zelei Miklós a maga ötven esztendejével korelnöknek számít. A műfajilag sokszínű, kritikáiban is sokfelé figyelő folyóirat reméljük, hogy rövidesen Pécsett is bemutatkozik. B. R. Hagyomány és művészet Pécs a kutak városa is. A kútfigurák, a szobrok, a vízköpők nem ritkán neves képzőművészek alkotásai. Most újabb művel gazdagodhat a város. A város északkeleti részén, az egykori bosnyákok művelte kertek, szőlők alján található a Szamárkút, melynek ismert legendája nincs, csak vizével ajándékozza meg az erre járó gyalogost. Néhány pécsi polgár kezdeményezésére szobrot kaphat a kút, s talán történetet is... Gellér B. István képzőművész, dr. Haraszti Adám, dr. Kollár Lajos és Kosári Aurél műkereskedő úgy gondolták, hogy jó lenne ezt a kutat megszépíteni, mert hisznek abban, hogy egy kisebb lakóközösség egyfajta összetartó elemet kap egy kedves, vidám szoborral, s abban is, hogy egy városi teret egy műalkotás szebbé, teljesebbé tehet. A kútfigurát előrelátóan, a vandálokra és a színesfémgyűjtőkre gondolva kőszoborként képzelik el. Az alkotó a Mun- kácsy-díjas Lóránt Zsuzsa lesz, akinek Pécsett felállított munkája, egy festett fa Szent György-szobor az Esze Tamás utcai falfülkében látható. A művész többek között a Pécsi Kisplasztikái Biennálé díjazottja is volt. Az ötletgazdák várják a városszerető és művészetpártoló polgárok felajánlásait, s a Művészetek Háza által számon tartott elkülönített számlára máris érkeztek befizetések. A tervek szerint a szobrot idén ősszel avatnák fel. Hodnik I. Gy. Betyárok, rendőrök A betyárvilág, legalábbis a hagyományos értelemben letűnt ugyan, de az izgalmas bűnügyi történetek nem mennek ki a divatból. Új könyvében Jeli József „Korpusz, a kíváncsi” címmel válogatott novelláit, elbeszéléseit adja közre. A kötet a szerző három évtizedes bűnügyi nyomozói pályafutásáról is képet ad, déd- nagyapja meséiből Sobri Jóska, egy öreg parasztember emlékeiből pedig Savanyó Jóska híres-hírhedt alakja is kibontakozik. S hogy ki az a titokzatos Korpusz? Maga Jeli József, aki Kaposváron kezdte, majd Pécsett folytatta a rendőri munkát. A kollégák is, a latrok is csak Korpusz, a kíváncsi néven emlegették egymást között. A 120 oldalas könyvben 17 hosszabb-rövidebb elbeszélés kapott helyet, köztük néhány, a második világháború éveiben történt eset, de a hatvanas évek egy-két érdekes vagy éppen felkavaró bűnügye is. A kötet végén a szerző 1940 és 1998 között megjelent írásainak, illetve kéziratban lévő szövegeinek jegyzéke is megtalálható. H. I. Gy. Futnak a képek FILMJEGYZET Az utolsó dobás Nem szeretem Brian DePalma filmjeit, többségükben mégis kedvemet lelem, s tudom becsülni őket, ha nem is állnak közel hozzám. Hideg és számító rendező, aki módszeres racionalizmussal tervezi meg, s egy jó építési vállalkozó konok precizitásával vagy egy tőzsdei ügynök lélektelen szakszerűségével forgatja filmjeit. Legfőbb vágya a néző megnyerése - bármi áron. Ezért kameráját úgy használja, mint a kígyó a szemét: meg akarja vele bűvölni a közönséget. Ezt el is ismeri: „Számos filmem foglalkozik a manipulációval - mondta egyszer -, mert hiszen én magam is egy ilyen manipulált üzletben működöm. És magam is manipulálok. A rendező feladata az, hogy másokat manipuláljon.” Ez a rideg profizmus bennem gyakran ellenszenvet ébreszt. De azért DePalma módszertani iskolázottsága, technikai tudása előtt megemelem a kalapom, még ha három lépés távolságból is. Itt van például Az utolsó dobás című új munkája, amelynek eredeti (s igencsak beszédes!) címe: Snake Eyes, vagyis Kígyószem. A film úgy kezdődik, hogy a felvevőgép tizenkét percen keresztül, vágás nélkül, egyetlen hosszú beállításban követi a főhőst, Rick Santorót a történet helyszínéül szolgáló Atlantic City Arénában. A „vájtszemű” néző máris összedörzsöli a két tenyerét. Ez igen! De mennyire, hogy igen, mert e bevezető kép egyszerre feszes expozíció és plasztikus jellem- és kömyezetrajz. Ezek után el tudom majd hinni, hogy ez a kisszerű, „megkenhető” zsaru, Nicolas Cage Rick Santo- rója, a cselekmény tetőpontján mégiscsak szembefordul a manipulátorokkal. Nagy kár, hogy a csúcsrajáratás után nem ezen az erkölcsi-pszichikai síkon fut tovább a film, hanem inkább az akciók egyszerűbb nyelvén beszéli el a hős drámáját. Bravúrosan hatásos, hogy a cselekmény középpontjában álló merényletet DePalma többször is levetíti, mindig más szereplő szemszögéből, mintha egy képzeletbeli geometriai tengely mentén forgatná el az ábrát, hogy aztán a vetületek összessége kiadja a hiteles alakzatot. Abba pedig egyszerűen beleborzong az ember, mikor a rendező mint a sánta ördög egykor, sorra leemelgeti a helyiségek tetejét, s felülről vet a szereplőkre leleplező pillantásokat. Ez a mindenbe behatoló tekintet a film főmotívuma, szubjektív nézőpontok és objektív kameralátószögek polifon dramaturgiájának szervező elve. E megfigyelő hálózat mélyén pedig egy ismeretlen kígyószem mered ránk. Ennek észlelése a film kulcsát adhatná a néző kezébe, ám DePalma ezt a kulcsot igen ravaszul - és nem kevés kajánsággal - a záró címlista végére dugta, amikorra a mozi már rendszerint kiürül, legfeljebb néhány jólnevelt néző meg a kritikus marad a helyén. Nektek elmondom, a többiek csak Rick Santoro és a titokzatos szőke hölgy hadd fussanak, súgja a rendező, okos. Szeret túljárni mások Azt mondják, a kígyó nagyon eszén. Nagy Imre i \ $ 4 Gárdonyi Tamás
