Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-09 / 8. szám
1999. január 9., szombat Hazai Tükör DUnántúli Napló 3 Zöldre váltottak a szemaforok Felfüggesztette öt napja tartó sztrájkját tegnap délben a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, miután a Fővárosi Munkaügyi Bíróság jogellenesnek minősítette a munkabeszüntetést. A MÁV Rt. vezetése ígéretet tett arra, hogy a szombat hajnalban induló vonatok közlekedésében már nem lesz fennakadás. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság tegnap reggel közleményben tudatta a vasúttársaság és a VDSZSZ vezetésével, hogy a „VDSZSZ felhívására 1999. Január 4-től megkezdett sztrájk jogellenes”, a MÁV nem követett el jogsértő cselekményt a sztrájk során. Az első fokú határozat indoklása szerint a múlt év december 31-én a MÁV a másik két reprezentatív érdek- védelmi szervezettel meghosz- szabbította a kollektív szerződést, amely így 1999. december 3 l-ig érvényes lett. Ha pedig van érvényes kollektív szerződés, akkor ez idő alatt a sztrájk jogellenes - így rendelkezik a sztrájkról szóló törvény. A határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye. Noha a bíróság végzése nem jelenti azt, hogy a sztrájkot be kell fejezni, a VDSZSZ úgy határozott, felfüggeszti a munka- beszüntetést. Gaskó István, az érdekvédelmi szervezet elnöke a döntést azzal indokolta, hogy a MÁV nem mutatott hajlandóságot a sztrájk szabályozott lefolyását biztosító megállapodás megkötésére, amivel bizonytalanná tette a munkaügyi viszonyokat, és kiszámíthatatlanná a vállalat szolgáltatásait. Gaskó szerint a vasúttársaság a megfélemlítés eszközeivel, pszichikai nyomással igyekezett megakadályozni, hogy a sztrájkolok elfoglalhassák posztjukat. Emiatt a munkabe- szüntetők, a munkahelyi vezetők és a sztrájk által érintett vasutasok közötti feszültség annyira kiéleződött, hogy nem egyszer tettlegességig fajultak az indulatok. Az elnök lapunknak elmondta, a sztrájk felfüggesztésének ellenére is folytatni kívánják a bértárgyalásokat. A MÁV Rt. vezetése azonban lezártnak tekinti a béralkut, jelentette be Bajnai Gábor vezérigazgató-helyettes, a vasúttársaság tárgyalódelegációjának vezetője. Kiemelte: egyetlen feladatuknak azt tekintik, hogy minél előbb helyreállítsák a közlekedés rendjét, behozzák az árufuvarozásbeli lemaradásokat. Kukely Márton megbízott vezérigazgató elmondta, ha másodfokon is számukra kedvező határozat születik, peres eljárás keretében érvényesítik kárigényüket a VDSZSZ-szel szemben. A károk nagysága becslések szerint meghaladja a félmilliárd forintot. (sts) Tíz százalék alatt az infláció? Élénkülő beruházási kedv, növekvő fogyasztás Egy, a napokban közzétett nemzetközi összehasonlítás szerint hazánkat a gazdaság fejlődési ütemében tavaly a világ országai közül egyedül Kína előzte meg - hangzott el a gazdasági és a pénzügyi tárca, valamint a jegybank közös sajtótájékoztatóján, tegnap a Pénzügyminisztériumban. Az elismerő minősítést igazolják a múlt esztendő teljesítéseinek még nem végleges, de mérvadó adatai, amelyekből Chikán Attila gazdasági, Járai Zsigmond pénzügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke idézett példákat. A beruházások volumene például csaknem' 14 százalékkal, az export 21 százalékkal emelkedett. Az előzetes számítások szerint 5,1-5,3 százalékkal nőtt a nemzeti össztermék, szemben az 1997. évi 4,6 százalékkal. Decemberben 11 százalék körüli szintre esett vissza az infláció az év eleji 18,4 százalékról. Az átlagkeresetek a vállalkozói szférában több mint 19, a költségvetési területen csaknem 20,5 százalékkal voltak a korábbinál magasabbak. A nettó államadósság 9 milliárd dollár körül van, ami az egy évvel ezelőttinél valamivel kevesebb. Az államháztartás teljes hiánya a bruttó hazai termék 4,7 százalékát teszi ki 1998-ban, ami ugyancsak kedvezőbb a tervezettnél. Mindezek alapján okkal lehet bizalommal tekinteni az idei esztendő elé - mondták a pénzügyi és a gazdasági tárca vezetői. Az idei infláció például az előre jelzett 10-11 százalék helyett nagy valószínűséggel 10 százalék alatt marad. Ez a tény önmagában is megemeli a reálbéreket legalább egy százalékkal, mert a költségvetési szervek 13,3 százalékos béremelésének elfogadásakor például a magasabb arányú pénzromlással számoltak. így a reálbér-emelkedés akár 4 százalékos is lehet. Chikán Attila úgy vélte: az idén elérhető az 5 százalékos gazdasági növekedés annak minden kedvező következményével, de ezt több tényező is bizonytalanná teheti. Ilyen lehet például a fogyasztás túlzott növekedése is. (d. g.) Nincs megegyezés a hazai gyógyszergyártókkal Az áremelés elkerülhetetlen Pénteken megtartották az új gyógyszerár-támogatási rendszer kialakítását szolgáló első megbeszélést az Országos Egészség- biztosítási Pénztárban. A hazai gyártók február 1-jétől bejelentett áremelése ügyében viszont semmilyen megegyezés nem született a tb-támogatások módosításáról - tájékoztatta lapunkat dr. Orbán István, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Bogsch Erik alelnök hozzáfűzte, hogy a szövetség továbbra is a tárgyalásos megegyezés híve, mert nem szeretnék, ha a gyógyszerárak emelkedése teljes mértékben a betegeket terhelné. Véleményük szerint a hazai gyártókat sújtó költségnövekedés már elérte azt a szintet, amelynek érvényesítése a termelői árakban tovább nem halogatható. Ezért a szövetségnél úgy gondolják, hogy a társadalombiztosítás egyértelműen a jóval magasabb árfekvésű importkészítmények miatt lépte túl a gyógyszer- kassza kereteit. Bogsch Erik szerint az új gyógyszerár-támogatási rendszer bevezetését 1999. július 1-jéről 2000. január 1-jére kellene halasztani. Az idei 123 milliárd forintos tb-kasszát pedig az elmúlt évihez hasonlóan, kisebb módosításokkal úgy kellene elosztani, hogy ne a gyártók rovására történjen csak az időnyerés. N. Zs. Újévi üdvözlet. Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten akkreditált külföldi képviseletek vezetőit. A fogadáson megjelent Karl-Josef Räuber, a Vatikán apostoü nunciusa és Peter F. Tufo, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. fotó: feb/körmendi A szociális és családügyi tárca már felkészült az új ciklusra Módosul a Munka törvénykönyve A Szociális és Családügyi Minisztérium a februárban kezdődő parlamenti ciklus alatt több törvényjavaslatot, illetve módosítási javaslatot kíván beterjeszteni. A tervek között szerepel például a Munka törvénykönyvének módosítása, a szociális törvényről, a bérgarancia alapról, a munkaügyi ellenőrzésről, a foglalkoztatási törvényről és a fogyatékosok támogatásáról szóló törvényjavaslat előterjesztése is. A Munka törvénykönyvének módosítását célzó törvényjavaslattal egyebek mellett azt kívánják egyértelművé tenni, hogy a felmondási védettség ideje alatt a munkavállalót ne lehessen elbocsátani, egyúttal meg kívánják akadályozni, hogy a táppénzes állományba vonulással a dolgozó elkerülhesse az indokolt munkáltatói felmondást - tudtuk meg Harrach Péter szociális és családügyi minisztertől. A szociális törvény módosításával a minisztérium azt szeretné elérni, hogy az időskorú- akról és a fogyatékosokról gondoskodó intézmények fennmaradhassanak, és az ellátott fogyatékosoknak rehabilitációs programot kínáljanak. Tervezik a bérgarancia alapról szóló törvény átfogó, az uniós szabályozással összhangot teremtő átalakítását is, a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt pedig úgy módosítják, hogy az ellenőrök hatékonyabban küzdhessenek a feketefoglalkoztatás ellen. A munkanélküliek számára a „segély helyett esély” jelmondat szellemében kezdte meg a tárca a foglalkoztatási törvény módosításának előkészítését. Szintén az Ország- gyűlés elé viszik a gyermek- gondozási díj ismételt bevezetésére vonatkozó javaslatot, amely az 1999. augusztus 31-e után született gyermekek esetében tenné lehetővé a díj folyósítását. (h. gy.) Hírek röviden Költözik a múzeum és a hivatal Egy döntés nyomán a Néprajzi Múzeumot Kossuth téri épületéből még az év végéig kiköltöztetik, hogy oda a Miniszterelnöki Hivatal tehesse át székhelyét - nyilatkozta pénteken Visy Zsolt kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkár. Fejős Zoltán, a múzeum főigazgatója lapunknak elmondta: mivel csak a napokban kapott szóbeli tájékoztatást a főhatósági illetékesektől, az intézmény egyáltalán nem készült fel a márciusban kezdődő költözésre. Az államfő normakontrollt kér Göncz Árpád nem írta alá a szervezett bűnözés elleni törvénycsomagként emlegetett, az Országgyűlés által már elfogadott jogszabályokat, hanem - a kormány kérésére - előzetes norma- kontrolira megküldte az Alkotmánybíróságnak. A taláros testülettől megtudtuk, hogy évente mindössze 1-2 alkalommal fordul előzetes normakontrollt kérve az Alkotmánybírósághoz a köztársasági elnök hivatala. Ezekben az esetekben a testület soron kívül tárgyal a beterjesztett indítványról, s általában egy-két hónap elteltével hirdetnek határozatot. Kisebbségi pályázat Az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága február közepéig várja pályázatára a kulturális tevékenységet, illetve érdekképviseletet ellátó nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek jelentkezését - jelentette be a kisebbségi hivatal. A pályázaton nem vehetnek részt kisebbségi önkormányzatok, alapítványok és a párttörvény hatálya alá tartozó szervezetek. Idén is lesz gyermekfesztivál Városismereti portya, vetélkedő, akadályverseny, bolondos kalandjáték is lesz a VIII. Nemzetközi Gyermekfesztiválon - közölte a Zabhegyező Gyermekanimátorok Egyesülete, a találkozó szervezője. A rendezvényt ezúttal Sopronban tartják március 27. és április 1. között. Indulhatnak a Sulibuszok A Belügyminisztérium a Porsche Hungáriával közösen tegnap úgynevezett „Sulibusz”- programot indított. Dr. Kontrát Károlynak, a BM politikai államtitkárának jelenlétében került sor az első hivatalos rendezvényre, amelynek keretében átadták a XIII. kerületi Gyermekekért Közalapítvány számára azt a Volkswagen midibuszt, amit a vállalat kedvezményes áron, kedvező hitelfeltételek mellett kínál minden további érdeklődőnek. Az akció kezdeményezői azt remélik, hogy az önkormányzatok és a minisztérium anyagi támogatásával amerikai mintára oldódhatnak meg a vidéki iskolás gyerekek mindennapos közlekedési gondjai is. Máris birtokukba vették az első kocsit a gyerekek FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Hiányos a házirend A diákok túlterheltek, a jogaikat nem, vagy csak elenyésző mértékben ismerik, önkormányzataik többnyire formálisan működnek - közölte tegnap Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman a tavaly, kilenc középfokú oktatási intézményben lezajlott vizsgálatról számolt be. Rámutatott, hogy a diákok jogairól és kötelezettségeiről a közoktatásról szóló törvény rendelkezik. A jogok érvényesítésének eljárási szabályait az iskolai házirendnek kellene tartalmaznia, ezek azonban mindenütt hiányosak voltak. A házirenddel kapcsolatban kifogásolható az is, hogy néhány intézményben erkölcsi és az iskolán kívüli magatartással összefüggő szabálypontokat is magában foglal, és ezzel túllépi hatáskörét. Gönczöl Katalin szólt a fizikai bántalmazásról is. Elmondta, hogy a probléma kialakulásában mindkét fél hibás: a diák és a tanár kölcsönösen alkalmazza egymással szemben a testi erőszakot. Az ombudsman beszámolója szerint az idén vizsgálatot indítanak 17 fizikailag bántalmazott, emberi jogaiban megsértett diák ügyében. Megemlítette, hogy az oktatási intézményeknek tett 20 ajánláson túl az oktatási miniszterhez is eljuttatott hét ajánlást, amelyek között szerepel, hogy a pedagógusok rendszeres pszichológiai vizsgálaton essenek át.
