Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-30 / 356. szám

10 Dünántúli Napló Környezet- Es Természetvédelem 1998. december 30., szerda Mészáros Attila Szélvíz Német vállalkozók régi parasztudvart alakítottak ki Kovácsszénáján. A haj­dani épületet környezetbarát módon, valamint a néprajzi értékeket megmentve újítot­ták fel. A zöldterületre pe­dig őshonos, kihalóban lévő magyar háziállatokat, töb­bek között rackajuhokat te­lepítettek. (cs) A hegyháti szélvész után telepített juhar-, platán- és kőrisfák szépen fejlődnek Tófűn. A mintegy száz nö­vény közül az elmúlt három esztendőben egy sem káro­sodott - köszönhetően a községszépítők gondosko­dásának. (cs) Környezetkímélők a sásdi polgárok, hisz idén a mintegy negyven köztéri pad közül csak néhányat rongáltak meg. A kár így sem jelentős. A lakossági igények szerint mind több ülőalkalmatosságra lenne szükség az utcákon és a parkokban. (cs) Fogási naplók. Január 5- éig kell leadni a horgászok­nak az 1998. évi fogási nap­lóikat. Elmulasztása szank­cióval jár. A Herman Ottó HE irodája új címre költö­zött: 7633 Pécs, Tüzér u. 3/1. A mágocsi nemesacél­feldolgozó a veszélyes hulladékok tárolására, ke­zelésére, valamint elszállí­tására évente legkevesebb egymillió forintot költ. A dorogi égetőbe kerül pél­dául az olajos papír és rongy, a fáradt olaj és a ke­ménygumi. (cs) Dióspusztán egy közös­ség környezetvédelmi té­mákban nemzetközileg el­ismert számítógépes prog­ramokat dolgozott ki több év alatt. Nem egy helyen végzik az ő tanácsuk alapján a gyom- és cserjeirtást kül­földön is. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült A garéi huzavona szülöttje A Legfelsőbb Bíróság a garéi égetőmű környezetvédelmi enge­délyét novemberben meghozott ítéletével jogerősen jóvá­hagyta. Ez azonban nem azonos az építési engedéllyel: ennek jogi érvényesítése érdekében újabb tárgyalások várhatók. A Garéban kialakult helyzet eredményeként azonban már nem csak a Hungaropec, de egy másik tendernyertes cég is perbe bocsátkozott. resetet is benyújthat. Informá­cióink szerint azonban a cég nem mondott le végleg ége­tőmű megépítéséről. Bár az eredeti elképzelést a tetraklór- benzol-üstmaradékok elégeté­sének szükséglete hívta életre, ám további működését - az GARE-RUDABANYA A Hungaropec Rt. - a garéi lé­tesítményt megépíteni szándé­kozó cég - még október végén tartott közgyűlésén tárgyalta meg a „garéi ügyet”. Az építési engedély kia­dását a Bara­nya Megyei Közigazgatási Hivatal nyá­ron elutasí­totta, s ezt követően a részvénytár­saság pert in­dított a pécsi Közigazgatási Bíróságon. Eddig azon­ban tárgya­lásra nem ke­rült sor. Amennyi­ben itt is el­utasító hatá­rozat születik, a Hungaropec Rt. előtt elvi­leg nyitva áll a lehetőség egy újabb per kezdeményezésére. A rész­vénytársaság volt ugyanis a nyertese az égetőmű létesíté­sére kiírt állami tendernek, s ennek nyomán az előkészüle­tekre több mint félmilliárd fo­rintot fordított. Ez az rt. oldalá­ról nézve olyan kár, amelynek megtérítéséért akár bírósági ke­Garéban csak a tervezés szintjéig jutottak égetőmű egy év alatt végzett volna a garéi veszélyes hulla­dék megsemmisítésével - a ré­gióban keletkező nagy mennyi­ségű ipari hulladék ártalmatla­nítására alapozták. A Hungaropec Rt. a garéi huzavonát követően új hely­színre jelentette be égetőmű építési elképzelését. Rudabá- nya a harmadik gócpontja lett volna az országos hulladék­égető-hálózatnak, Dorog és Garé mellett. Itt nincs ellenke­zés a munkahelyteremtő, kör­nyezetterhelést csökkentő léte­sítmény ellen. A Hungaropec már megkötötte az égetőmű megvalósítási szerződést az érintett községekkel, ennek ér­telmében a települések környe­zetvédelmi és településfejlesz­tési hozzájárulási kapnak. A rudabányai mű természe­tesen nem érinti a garéi veszé­lyes hulladékot. Azt követően, hogy a közel­múltban a KM leállíttatta a garéi ártalmatlanítási program első ütemének végre­hajtását - a mé­reg további át­csomagolását, egy részének Do­rogra történő el­szállítását elége­tésre a hulla­déklerakóban nem történik semmi. A szükség és a követelmények azonban változat­lanul érvényesek. Az Európai Unió ajánlása szerint fotó: Müller a. például az ilyen országos hálóza­tot úgy kell tervezni, hogy a ke­letkező veszélyes hulladékot 100 kilométernél nagyobb tá­volságra ne kelljen szállítani. Újabb pert azonban a megre­kedt helyzet is szült: az első ütem tendernyertese - a Beton Rt. - óriási összegű kártérítésre nyújtotta be igényét. „Vadászat” a fehér hetekben Az év vadászélményei után ezekben a hónapokban a vadak­ról való gondoskodás jelenti a vadászok fő feladatát. Mindezt előzmények után: számos va­dásztársaság és állami rezervá­tum területén vetették be a vad­földeket, s a learatott termés most jut ki az etetőkbe. A téli vadetetés a nem vadá­A vadállomány zavarása ilyenkor sem ajánlatos szók számára is szép élménye­ket rejthet. Az etetők körül gyü­lekező őzek, szarvasok, a szó­róknál a vaddisznók ezekben a hetekben közelebbről is megfi­gyelhetők. Az azonban nem vé­letlen, hogy a vadgazdák a sű­rűn járt helyektől távolabb épí­tik fel az etetőket, mert a vadál­lomány zavarása ilyenkor sem ajánlatos. A megye társaságai és az er­dőgazdasági területek vadgaz­dái ilyenkor tonnaszám hordják az élelmet - szemeset, vágottat, silózottat - a hótakaróval fedett erdőkbe. Most a hideg pont olyan ellensége a vadállo­mánynak, mint a éhség. Jó kondícióban tartásuk nagy se­gítséget jelent a tél legzordabb heteinek átvészeléséhez. Jelen­leg még nem tapasztalható je­lentősebb károsodásuk. A Duna-völgy holtágai BARANYAI KORKÉP Távlatokat sejtető kiad­ványt jelentetett meg a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium, nagyobb folyóink holtágainak állapo­táról. A felmérések egyrészt a le­endő hasznosításra nyújtanak reményt, másrészt környezet­és természetvédelmi szem­pontból is közelítenek az ér­tékes élőhelyekhez. dett, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében vannak. Mindegyikre jel­lemző főbb hasznosítás a hor­gászat. A holtágak néha még a szakemberek számára sem ki­ismerhetők. A Recski-tóról - Tótok-földje és Gyűrűspuszta között, Alsószentmárton terü­letén - például nem tudják, mikor alakult ki. Ugyanez áll a gordisai Hotedrára is, de szinte valamennyi baranyai Dráva-holtágra. A holtágak rehabilitáció­Tavaszelő a nagybaracskai Holt-Dunán Ez a dél-dunántúli régiót - különösen Baranyát - közel­ről érinti. Az alsó-dunai sza­kaszon, illetve a Ferenc-táp- csatoma mellett tizenöt holt­ágat, a Dráva mentéről pedig tizenegy holtágat említ a ki­advány. (A teljes magyaror­szági Duna-völgyben hu­szonkilenc holtág van.) A természeti értékek szem­pontjából a drávai holtágak különösen értékesek. A kiad­ványban említettek közül ke­vés kivétellel valamennyi vé­jára ebben az évben hirdettek meg egy állami programot. A dunai, drávai lefűződéseket bemutató kötet ennek is szol­gálatában áll. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei is részt vettek a munkában, amelynek egyik fő szem­pontja a természeti értékek megőrzése és a holtágak sok­irányú hasznosításának ösz- szehangolása, szem előtt tartva a helyi közösségek igé­nyeit is. Alkonyati hangulat a Hotedra-holtágon, a Dráva mentén Mókus suli - az erdőben PÉCS Remélt olvasótáborához - kisdiákokhoz - gazdag tarta­lommal juthat el az árpádte­tői erdei iskola újságja, a Mókus suli. Első száma a na­pokban jelent meg, egyelőre ezer példányban. A Mecseki Erdészeti Rt. erdei iskolája lassan a harmadik éve működik az árpádtetői erdészet központjában. A sikeres kez­deményezés most újabb szín­folttal gyarapodott: megjelent a Mókus suli. Az időszakos kiadvány mindazokhoz a kisgyerekek­hez szól, akik már járták az erdei iskola szervezésében a Mecsek hegyeit-völgyeit, is­merkedtek gazdag állat- és növényvilágával, s mindazok­nak is, akik ilyen ismeretekre csak ezt követően szeretnének szert tenni. Ennek megfele­lően a Mókus suli első, de­cemberi számának írásai - szerzői döntően általános is­kolai kisdiákok - egyaránt szólnak átélt élményekről, természetismereti táborban töltött napokról, s ad új isme­reteket az élővilágról. A részvénytársaság erdei is­kolájában a „kötelező” tan­anyag maga a természet. Az er­dőgazdaság fontos feladatának tekinti a környezeti nevelést, a természetvédelmet, s az „erdei tananyag” kiegészíti, bővíti az iskolai ismereteket. Már sok ezer kisgyerek tanulta itt meg: csak azt lehet igazán óvni, fél­teni, megőrizni, amelyet jól is­mernek. Fokozottan védett növényeink A kirándulók és vegyszerek áldozata Tudományos neve: Cypripe- dium calceolus. Széles, nagy, elliptikus szárlevelei redőzöt- tek. Magányos virága a szár csúcsán áll. A virágtakaró öt lepellevele bíborbama színű. Nevét az aranysárga, s pa- pucsszerűen felfújt mézajaktól kapta. Erre utal latin (calceo­lus = kis cipő) és több népies magyar neve (papucs kosbor, Mária papucs, rigópohár, po­hárvirág) egyaránt. Május második felében nyí­lik, de melegebb időjárás ese­tén virágzását már április vé­gén megkezdi. Eszak-Amerika és Eurázsia kontinentális éghajlatú terüle­tein honos, de szinte mindenütt ritka. Magyarországon a Du­nántúli- és Északi-középhegy- „ingerli” a la­ségben, valamint Nyugat-Du- ikus kirándu­nántúl több pontjáról közölték, lót, hogy vi­Sajnos lelőhelyeinek nagy ré- rágzó hajtá­széről már kipusztult. Dél-Du- sait letépje, nántúlon (Belső-Somogy, Zse- Az átültetést lie, Mecsek) mindössze négy nem tudja el­régi adat bizonyítja egykori viselni. Min­előfordulását. Ma már csak a den ilyen Zempléni-hegység, a Bükk, a próbálkozás a Pilis, a Bakony és a Soproni- pusztulásá­dombvidék területéről ismer- hoz vezet. A jük biztosan. vegyszere­A meleg, száraz, olykor üde zésre igen ér­termőhelyeket kedveli. Igen zékenyen re­érzékenyen reagál a fényvi- agái. Eszmei szonyokra, csupán a félámyé- értéke: 50 kos helyeken él. Legtöbbször ezer forint. meszes redzina talajokon for- Dr. Kevey B. dúl elő. Rajz: Rendkívüli szépsége szinte dr. Békefi I. Boldogasszony papucsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents