Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-30 / 356. szám

1998. december 30., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek A Magyar Parasztszövet­ség kecskeméti országos tisztújító közgyűlésén Bara­nyából ismét beválasztották a vezetőségbe a kozármisle- nyi Szőke Gyulát. Az alel- nök fontosnak tartja, hogy a szövetség megyei szinten is együttműködjön a kis- és nagyüzemekkel, a gazdakö­rökkel, valamint a kertbará­tokkal. (cs) Új fajtajegyzék. Az Or­szágos Mezőgazdasági Mi­nősítő Intézet kiadta az 1998-99. évi idényre vonat­kozó Szőlő- és gyümölcsfaj­ták jegyzéke című kiad­ványt. Benne felsorolják a különböző minősített fajtá­kat, az újakról rövid leírást közölnek. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete az új évben is kedden és csütörtökön délelőtt szakta­nácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházá­ban. (k) Magyar kert. Ez lesz a címe annak a szakmai fó­rumokkal egybekötött kiállí­tásnak, amit február 2-4-én tartanak a budapesti nem­zetközi vásárközpontban. Fóliaház ’99. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti főiskolai karán Fóliaház ’99 címmel ta­nácskozással egybekötött szakkiállítást rendeznek február 12-én. A fórum ke­retében elméleti és gyakor­lati szakemberek ismertetik a legkorszerűbb fóliás tech­nológiákat, bemutatkozik a hazai háttéripar is. (k) BŐ TERMÉST, BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak rovatunk szerzői és szerkesztője: Bálint György Búzás László Buzássy Lajos Czigány Csaba Kaszás Endre Király László Miklósvári Zoltán Rovatunkkal legközelebb a jövő szerdán jelentkezünk Kert - Szőlő - Balkon Gombás és vírusos betegségek az üvegházban Előző rovatunkban az üvegházak kártevői közül az ormányos­bogár, a levéltetvek, a moly- és pajzstetű, az aknázólégy és a ta­kácsatkák károsításával, az ellenük való védekezéssel foglal­koztunk. Cikkünk második részében a gombás és a vírusos megbetegedésekről lesz szó. Veszedelmes pusztítást végez az üvegházban a szürkepenész. Ez a gombabetegség puha, szürke pe­nészcsomó­ként mutatko­zik a levele­ken és a szá­rakon. Szel­lőztetéssel és fűtéssel, tehát a hőmérséklet növelésével és a páratarta­lom csökken­tésével küzd­hetünk ellene eredménye­sen. Előzzük meg a nagy fertőzést! A megtámadott leveleket vág­juk le és éges­sük el. A fehér lisztharmat korai levél- bámulást okozó gom­babetegség. A fertőzés gócait azonnal vágjuk ki és égessük el, mert gyorsan elterjedhet. Elemi kénnel orvosolható a betegség. A fekete vagy barna foltokban jelentkező levélfoltosságot szintén gomba okozza. Réztar­talmú szerekkel védekezzünk ellene. Végezetül szóljunk a legve­szedelmesebb vírusos megbe­tegedésekről, miután a fóliasát­rakban és az üvegházakban leg­inkább paradicsomot, uborkát, paprikát és újkrumplit termesz­tenek a gazdák, márpedig a ví­rusok leginkább ezeket a növé­nyeket támadják meg. Egész sor tünet utal a vírusfertőzésre. A növények színe elváltozik, megfakul, mozaikszerű rajzolat jelenik meg a levelek felületén, a növények elkorcsosodnak, jellegzetes formájuk megválto­zik. Reggelenként a növények levélzete még frissnek tűnik, de a nap folyamán az egész nö­vény lelankad, mintha nem ön­töztük volna kellőképpen. Idő­vel a vírussal fertőzött növé­nyek visszamaradnak a fejlő­désben és rossz termést hoznak, vagy egyáltalán nem teremnek. A vírusos betegségeket leg­inkább rovarok terjesztik, de megfertőződhet az üvegház egész állománya a rosszul fer­tőtlenített szerszámoktól, sőt a gazdák csizmá­ján, kezén, kesz­tyűjén lapuló kórokozóktól is. Közismert, hogy a vírusbe­tegségeket gyó­gyítani nem le­het. A fertőzött növényeket gyö­kerestől szedjük ki és égessük el. Szaporításra soha ne használjuk fel a vírusgyanús üvegházi növé­nyeket. Az egyet­len megoldás a vírusmentes hib­ridek beszerzése. Szaküzleteink­ben nagy válasz­tékban kapható a vírusmentes bur­gonya, a tizenhét vírusos beteg­ségre nem érzé­keny paradicsom, uborka, tök több fajtája (a koraitól a későn érőig). Megoldás az is, hogy minden évben kicseréljük az al­talajt, illetve ha szalmabálákon, vagy zsákokban elhelyezett tápanyaglabdákon neveljük nö­vényeinket. Általános az üveg­házakban a palántadőlés, amit gomba okoz. A szártő megfeke­tedik, a növény kidől. Megol­dás a réztartalmú permetszer. Király László Odafigyeléssel a betegség elkerülhető illusztráció: m. a. Gyógynövényünk: a japánakác Társneve: nem ismert. A városi utcákban gyakran sorfaként telepített, terebélyes koronájú díszfa. Hatalmas ter­metűre nő meg idős korában. Levelei szárnyaltán összetettek, mint a fehér akácé, de annál keskenyebbek a levélkék és sö- tétebb zöldek. Virágzata húsz­harminc centiméteres, buja, zöldesfehér színű, szagtalan. Júliusban-augusztusban virág­zik. Termése hüvely termés, öt­tíz centiméter hosszú. Gyűjteni a még ki nem nyílt virágbimbókat kell akkor, ami­kor a virágzat alsó állású egy­két virága már kinyűt. Roppant szaporátlan munka, viszont le­het napon is szárítani. Három kilogramm friss bimbóból re­mélhetünk egy kg szárazárut. Teája vér­nyomáscsök­kentő hatású, ülőfürdőként főzete a vérző aranyér keze­lésére jó. Figyelem! Utcai sorfák­ról, ahol gép­kocsi-, teher­autó-, busz- stb. forgalom zajlik, soha­sem szedjük! Inkább a par­kokban, ker­tekben álló fákról gyűjt­sük a bimbó­kat! Buzássy L. Dunántúli Napló 7 A kaktuszok és a pozsgások jól tűrik a száraz levegőt A panellakás növényei télen A panellakások sajátossága a száraz, meleg levegő. Sok esetben ezt az ember is ne­hezen viseli, de különösen a növényeknek jelent meg­próbáltatást. A hagyomá­nyos téglaépületek falai jobb klímát biztosítanak embernek, növénynek. A növényvilág igen gazdag és változatos, származási helye alapján sokféle igényű. Raj­tunk múlik, hogy olyan szo­banövényeket válogassunk össze, amelyek elviselik a pa­nellakás klímáját és még mu­tatósak is. A kaktuszokról, pozsgás növényekről általá­ban tudjuk, hogy szárazságtű­rők, a víz és a párás levegő télidőben még ártalmas is le­het. Jól tűri a száraz, meleg levegőt a törzses Yukka, a tig­rislevél (szanzavéra), a via­szos levelű pepenomiák. Vannak szobanövények amelyek jól érzik magukat a világos, meleg szobában, ha leveleiket rendszeresen le­mossuk, portalanítjuk és párá­csokrosinda (klorofitum), a dracénák, a szobai futóka (szkindapszusz) a nyírt levél, a pletyka megelégszik a rend­szeres öntö­zésen túl, ha néha szoba­hőmérsék­letű vízzel lezuhanyoz- tatjuk leve­leiket. Nagyon fontos, hogy a növények környezeti igé­nyénél a hőmérséklet, a fény és a víz arányát vegyük figye­lembe. A téli fényszegényebb időben mérsékelten' öntöz­zünk, de a kiszáradástól óvjuk növényeinket. Nagy segítség számukra, ha csoportosan he­lyezzük el, így egymásnak kis mikroklímát alakítanak, elvi­selhetőbbé téve a szobaleve­gőt. Hatásos lehet, ha a virág­cserép és a díszburkolata (díszcserép) közötti részt mo­hával, nedves tőzeggel töltjük ki, ami egyenletesen nedve­sen tartja a földlabdát. Néha zuhanyoztassuk le a leveleket fotók: Müller a. sítjuk. Ilyen a fikusz, a monsztera, a filodendronok, a csavarpálma és a pálmák. A cisztemás broméliák, ha le­véltölcsérjükbe mindig ön­tünk vizet, szintén jól viselik a száraz, meleg lakást. A Meglévő, igényesebb nö­vényeinknek a fűtőtestre pá­rologtató edényt tegyünk. Kisméretű, igényes növénye­ket szobai üvegházban, florá- riumban nevelhetjük. Búzás László Háztáji babér és lestyán Olvasónk érdeklődött, hogyan lehet odahaza termeszteni a téli eltevésnél, ételízesítésnél nélkülözhetetlen babérlevelet és a lestyánt. Ugyan mindkettőt be lehet szerezni, de nagy mennyiségben megdrágítja a savanyúságot, illetve a kifőz­dékben a levesek, főzelékek előállítását. Nos, a babércserje csak meleg, mediterrán térségben marad meg a szabadban. Mivel a fagyra érzékeny, hazánkban kizárólag faládában, dézsában vagy nagyméretű cserépben lehet tartani. Tőzeggel kevert virágföldbe ültessük. Május­ban viszont ki lehet vinni a szabadba, és október végéig a kertben lehet tartani anélkül, hogy átültetnénk. Sajnos leve­leinek illata messze elmarad majd az eredeti görög vagy horvát babérétól, mégis érde­mes vele foglalkozni. A dugványokat (kizárólag egészséges, 10 centiméteres oldalhajtásokat) tavasszal vág­juk le. Éles késsel távolítsuk el az alsó leveleket, a szárat mártsuk réztartalmú gombaölő szeres oldatba. A dugvány gyorsabban megered, ha az ág végét porosított növényi hor­monkészítménybe is bemárt­juk. A hajtatást cserépben vé­gezzük úgy, hogy a dugványt áttetsző fóliával beborítjuk és elegendő (de nem túl erős) napfényhez juttatjuk. Nyáron, amikor a gyökerek már meg­erősödtek, leválasztjuk a vé­dőfóliát és földlabdával együtt a növényt eredeti helyére átül­tetjük. A babér a száraz, félámyé- kos helyet kedveli. A talaj fel­színe mindig maradjon száraz, hiszen a babér „megfullad” a pangó vízben. Évente egyszer öntözzük hígtrágyával. A fácskáról az üde zöld leveleket nyár közepén tépdessük le, közben metszőollóval a kívánt formára alakítsuk babérfánkat. A leveleket napon szárítsuk. A lestyán a vegeta alap­anyaga. Ez a bokorszerű, lágy szárú évelő félámyékban, táp­dús talajban 2,5 méter ma­gasra is megnő. Télen lefagy, de tavaszra újra kihajt. Márci­usban tőosztással szaporít­ható. Friss, üde, dús leveleit apróra vagdalva szárítsuk ár­nyékos helyen. Király L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A kertész örömmel ál­lapíthatja meg, hogy még az ünnepi asz­talra is sokféle saját terménye került: a dió, a mandula, a mo­gyoró, a naspolya, az alma, a fölaggatott szőlő és a könnyű, friss bor. Valamennyi a kertből származik. És ha létrejöttük kö­rülményeit vizsgálgatjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy jelenlé­tüknek sok törődés, gondosko­dás, fáradozás volt az ára. A kertészkedés mostanában nem sok nyereséggel kecseg­tető elfoglaltság. Egyre drágáb­bak a növényvédő szerek, a mű­trágyák, a gépek és a szerszá­mok, egyre több kertészkedő- nek jelent gondot és megterhe­lést a lakóhelyétől távolabb lévő kertbe az eljutás, a közle­kedés költsége. Mégis kitarta­nak megszokott és megszeretett hobbijuk mellett, mert tudják, hogy az alkotás, a termelés örömét semmi nem pótolhatná a számukra! Magyarországon ez az ars poeticája több mint egymillió családnak, és közéjük számolom magamat is! Az év végi ünnepek szép ha­gyománya egymás megajándé­kozása. Egy sál, egy nyak­kendő, egy üveg kölni a kará­csonyfa alatt a szeretet, az ösz- szetartozás jelképe. Ilyen sze­repet tölt be a virág is. A virágos növénynek (cik­lámennek, korallvirágnak, azá- leának, mikulásvirágnak stb.) az a szerepe, hogy a család tag­jainak a szeme előtt legyen, minél többen gyönyörködhes­senek benne. Ha azonban a család nem tar­tózkodik otthon, tegye a gazda hűvös helyre őket, így tovább tartják meg virágdíszüket a nö­vények. Az öntözéssel legyenek mér­tékletesek: gyakrabban, de kis vízmennyiséggel elégítsék ki a növények nedvességigényét. Ne a leveleket vagy a virágo­kat, hanem a földet öntözzék! Ha pedig a vízfelesleg a cserép alatt levő edénykében gyűlik össze, azt öntsék ki. Műtrágyázni, metszeni, átül­tetni ilyenkor nem ajánlatos a virágokat.

Next

/
Thumbnails
Contents