Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-29 / 355. szám
1998. december 29., kedd Háttér - Riport Dhnántúli Napló 7 A gyümölcstermésért először fákat kell telepíteni Jóllehet, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. által elkészített megyei területrendezési program egyeztetésekre szorul még, ám adatokra támaszkodó alapképletének változása ezt követően sem várható: fogyó népesség, talajukat veszítő települések. Prognózisuk szerint például Baranya lakossága húsz év múlva a jelenlegi mintegy 400 ezernél 30 ezerrel lesz kevesebb, illetve több települése alól is „kicsúsznak” a funkciók, azaz veszítenek jelenlegi szerepkörükből, vagy - például - feleslegessé válhat a mohácsi komp is. Más oldalról hidat kíván a Drávára az európai léptékű regionális együttműködés baranyai kapujaként. Egyre ritkább a többgyermekes család. Fogy Baranya népessége. Müller andrea illusztrációi Ez persze nem független az országos .jövőképtől”, ezzel együtt a VÁTI-tanulmányon végig érezhető a sajátos baranyai helyzet: a viszonylagos elzártság. Nyilván a cél ennek feloldása, nemcsak régión, országon belül, de nemzetközi viszonylatban is. Ebből a szempontból viszont - a lehetőségeket nézve - a megyének előnye van, mert az európai integrációs folyamat előrehaladtával Horvátország és Jugoszlávia területileg jelentős részben Baranyán keresztül kapcsolódhat Nyugat- Európához. A megye településszerkezete is meghatározó szerepet játszik. A VATI szerint az egypólusú megye modelljének oldását nem sikerült elérni más városok erősítésével, sőt egyes centrumtelepülések saját korábbi helyzetükhöz képest is visszaestek. Felgyorsíthatja ezt a folyamatot a termelőerők erős koncentrációja, mert ennek következtében újabb kistelepülések záródhatnak ki a városok-falvak közötti munkamegosztásból. Az utóbbi évek legnagyobb vesztesei Komló és Szigetvár, térségi szerepkörük erősen csökkent. A legkedvezőtlenebb helyzetben Sásd és Sellye vannak: más városok gyenge, úgynevezett „keresztvonzása” mellett saját erejük elégtelen a városi és centrumtelepülési funkció elfogadható szintű biztosításához. Mindez természetesen hat a települések népességmegtartó képességére - és fordítva: a fogyó lakosság feleslegessé tehet bizonyos települési funkciókat. A VATI kutatói szerint a megye új kisvárosai - Boly, Sásd, Sellye - ugyan mérsékelt ütemben, de a fogyó népességű települések közé tartoznak, s a következő 10-12 évben lakosságuk 4 százalékát fogják elveszíteni. Ez pedig funkcionális szerepüket is csökkentheti. Amennyiben persze nem változnak a tendenciák. Van azonban egy olyan településkategória - a funkcióikban kimerülő falvak -, amelyekbe a megye községeinek közel egynegyede tartozik, csaknem 70. Közülük 11 nem rendelkezik vezetékes ivóvízzel. Az intézményekkel való ellátottság tekintetében további 105 falu van rossz helyzetben. Ezekben a maximum négy ellátó funkció közül leggyakrabban a vezetékes vízhálózat, tüzép és könyvtár található, háziorvos, gyógyszertár, illetve közüzemi csatorna egyben sem. Egyébként - mutatta ki a VÁTI-tanulmány - a 283 községi jogállású baranyai település közül mindössze 27 képes magát alapfokon ellátni. Biztató viszont, hogy a megye két leghátrányosabb helyzetben lévő - sásdi és sellyei - térsége PHARE-finanszírozású fejlesztési programok akcióterülete lesz, s ez némileg enyhíthet azon a helyzeten, hogy nem városhiányos területek vannak Baranyában, hanem városi funkcióhiányos térségek. Mindez nem jelenti kitörési pontok hiányát. A tanulmány nagy hangsúlyt fektet például Baranya régészeti és műemléki értékeire is, amelyek komoly vonzerőt jelenthetnek, például azon keresztül, hogy Pécs történeti belvárosának egy része a világörökség rangjára emelkedhet. A másik kiemelt lehetőség a természeti adottságok kihasználása, elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Parkon keresztül. Azzal együtt is, hogy bár a védettség alá helyezés megtörtént, ám az idegenforgalom szolgálatába állítása feltételeinek megteremtése még sok pénzt és munkát igényel. Vélhetnénk egyébként, hogy a mezőgazdaság is jelenthet előrelépési lehetőséget. Különösen annak ismeretében, hogy a megye összterületéből mindössze alig több mint 4 százalékot foglalnak el az urbanizált területek. Csakhogy — véli a VATI - a növénytermesztésbe befogott részeken fokozatosan eltűntek az erdők, ez pedig nagymértékben járul hozzá a talajromláshoz, az elszennyeződéshez. Az erdők hiánya elsősorban az Ormánságban, a Zse- licben és a Hegyhát vidékén szembetűnő. Baranyában - állapítja meg a tanulmány - „méltatlanul rossz állapotban van az állattenyésztés.” Oka ugyanaz, mint az erdők visszaszorulásának: az erőltetett szántóterület-növelés, amelynek következtében kevés lett a legelő is. Egy példa arra: hol tartunk, illetve hol lehetnénk. Baranyában jelenleg mintegy 1800 hektáron termelnek gyümölcsöt - és ez messze elmarad az optimumtól. Az Országos Gyümölcs Információs Rendszer besorolása alapján ugyanis a megye néhány részén kiválóan alkalmas területek vannak gyümölcstermesztésre. E kategóriába mintegy 50 település sorolható, s ha itt megtörténne a gyümölcsfa-telepítés, a jelenleg erre a célra használt terület megháromszorozódhatna, s elérhetné az 5000 hektárt. Ilyen szempontból különösen a Dráva mente, a Villányi-hegység, Szigetvár környéke és a Dél-Zselic, a Völgység és a Ge- resdi-dombság javallt, elsősorban dió, alma és feketeribiszke termesztésére. A tanulmány - tíz évre előretekintve - lendületet sejt Mohács térségében, közlekedésföldrajzi pozíciójának felértékelődése alapján. A kedvező adottságokra figyelemmel fogadta el a kormány is a mohácsi különleges vállalkozói övezet koncepcióját. Ugyanakkor számításba veszi az útfejlesztési elképzeléseket is, amelyek - mint ismert - utóbb nem kaptak prioritást. Ezt azonban a tanulmány még nem vehette figyelembe, ezért „a kompkapcsolatok közül távlatban csak a Dunaszek- cső-Dunafalva viszonylat fenntartása javasolt, a Mohács és Újmohács, illetve Bács-Kiskun megye felé a jelenlegi kompközlekedést hídkapcsolattal javasolt kiváltani.” Az elmúlt évek folyamatai bizonyos tapasztalatokat már kiérleltek. Például azt, hogy egy- egy válságosabb helyzetű térség gazdaságfejlesztése nem képzelhető el egyszeri akcióval, hanem legalább 10-15 éves folyamatot igényel. Ez pedig csak akkor lehet sikeres, ha a térség fontosabb szereplői együttműködésen alapuló stratégiát dolgoznak ki. A másik tapasztalat: bár a leszakadó régiók - mint amilyen Baranya is - helyzetének javításában fontos szerepe van a központi államigazgatásnak, kormányzati szerveknek és forA Duna-Dráva Nemzeti Parkot védelem alá helyezték rásoknak, ám a helyi szándék, akarat és konkrét tervek, akciók nélkül e források és támogatások vagy nem jutnak el a térségbe, vagy nem érik el céljukat. Ez bekövetkezhet, ha a helyi politika és á társadalom nem a térség tényleges adottságaira épített programokat támogat. Mészáros Attila A. népességszám hosszú M és nagy távlatú prognózisa Év Várható népesség (fő) Baranya megyében országosan szám szerint 1997 407 186 10 174 442 2000 402 725 10 068 524 2005 393 177 9 881 662 2010 385 264 9 728 707 2015 377 734 9 593 854 2020 370 194 9 454 956 az 1997. év eleji %-ában 2000 98,9 99,0 2005 96,6 97,1 2010 94,6 95,6 2015 92,8 94,3 2020 90,9 92,9 Vajon meddig jár még a komp a Dunán? Magyarország évtizedkönyve A Magyarország évtizedkönyve két kötetben 62 társadalomtudós és szakértő munkájának eredményeképpen ad átfogó értékelést a rendszerváltás évtizedéről. A kétkötetes könyv követi a Magyarország politikai évkönyve sorozat eddig megjelent tíz kötetének bevált szerkezetét. Az első fejezetben 34 tanulmány elemzi a rendszerváltás legfontosabb folyamatait, a gazdasági rendszer átalakulásától a politikai intézményrendszeren keresztül a nagy társadalmi alrendszerekig. A teljesség igénye nélkül néhány név a szerzők közül: Komái János, Sárközy Tamás, Antal László, Stumpf István, Bihari Mihály, Pokol Béla, Lengyel László, Kukorelli István, Kéri László, Ágh Attila, Ferge Zsuzsa, Han- kiss Elemér. A második részben a rendszerváltást bemutató adatsorokat, térképeket és névsorokat talál az olvasó. Benne nyomon követhetjük 1990-től 1998-ig a választási eredményeket, á pártokat a nonprofit - civil - szervezeteket, a kormányokat, képet kapunk az évtized kiemelkedő állami- és pártvezetőiről. A harmadik rész a közvélemény alakulását mutatja be az elmúlt tíz év legfontosabb politikai és gazdaságpolitikai témaköreivel kapcsolatban. A könyv negyedik fejezete portrékat és visszaemlékezéseket tartalmaz. A kötet bemutat néhány kiemelkedő gazdasági vezetőt - például Demján Sándort, Járai Zsigmondot, Sugár Andrást, Széles Gábort - akiknek életútja összefonódik a gazdasági rendszerváltással. A memoárok közül ma is érdeklődést válthatnak ki például Be- recz János, Fejti György, Pozs- gay Imre, Haraszti Miklós visz- szaemlékezései. Az ötödik fejezetben található a Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület és Klub a tíz év alatt rendezett összes, részletezett programjának bemutatása. A szerkesztők értékítélete szerint ezek a klubprogramok a rendszerváltás folyamatának sajátos nézőpontú illusztrációját képezik. Az évtizedkönyv végén több mint kétezer névvel egy névmutató található. Ez egy kvázi „szaknévsor” mindazok felsorolásával, akik közéleti szerepet játszottak Magyarország legutóbbi tízéves történetében. A Pécs-Baranyai Értelmiségi Egyesület számára külön öröm és egyben megtiszteltetés, hogy néhány százzal maga is hozzájárulhatott a névsor kibővítéséhez, vagyis mindazok, akik valamilyen formában - és helyi szinten is - szerepeltek a klubban, helyet kaphattak e tekintélyt jelentő névmutatóban. A kötet szerkesztői Kurtán Sándor, Sándor Péter, Vass László, kiadja a Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány. Horváth Csaba
