Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-22 / 350. szám

1998. december 22., kedd Baranya Kultúrájával a Kulturált Ezredfordulóért - Baranyában Dünántúli Napló 9 Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült A megye szolgáltatásaira szükség van Baranya adottságaiban - földrajzi fekvése, természeti szép­ségei, ismert vidékei - nagy lehetőségeket lát dr. Kékes Fe­renc, az önkormányzat elnöke. Úgy véli azonban, az előbbre lépés egyik széles útja a több megyét is átfogó koncepciók, programok kidolgozása, amelyeket az idegenforgalom szol­gálatába állítva lehetne eredményesen működtetni. lőgiai központot például ér­demesebb regionális intéz­ményként működtetni.- Milyen módon tudja a megyei önkormányzat a tele­pülésekkel tartani a folyama­tos, szorosabb kapcsolatot? A megye településeivel szorosabb kapcsolat kiépítését folytatni kell fotó: wéber tamás- Elnök úr, a megyék feladat­köre az utóbbi években eró'sen megváltozott. Az új körülmé­nyek között mi a szerepük?- Nagyon nagy viták voltak az elmúlt nyolc évben, milyen hatáskörökkel rendelkezzen a megye. Ezek még nem csitul­tak el, de az már jól látható, hogy jelenleg a legfontosabb feladatuk különböző szolgálta­tások biztosítása a megye te­lepülései, lakossága számára. Csak példaképpen említem a középfokú oktatást, a szociális ellátást, a gyermekintézmé­nyek működtetését, de vannak a megyének honvédelmi, pol­gári védelmi tennivalói is. A legfontosabbak azonban a te­rület- és településfejlesztéshez kötődő stratégiai feladatok, amelyeket most csak a közép­szintű igazgatás révén lehet eredményesebben megoldani. Elég e körben a megyei és a regionális területfejlesztési ta­nácsok működtetésére, a kör­nyezetvédelem területére gon­dolni.-Mindez hosszú távra iga­zolja a megyei önkormányza­tok szükségességét?- E szolgáltatások jó része feltétlenül. Úgy gondolom, hogy az intézmények működ­tetése, a kisebb települések segítése, életének megkönnyí­tése esetében a társulások is komoly szolgáltatási feladat­kört láthatnak el. Baranya ese­tében is 150 tagja van a telepü­lési társulásnak, s ezt is me­gyei szinten kell koordinálni. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy vannak olyan fel­adatok, amelyeket racionáli­sabb regionális szinten ellátni. Egy szívcentrumot, traumato­- Ez nehéz kérdés Baranyá­ban. Közel 300 település - le­hetetlen mindegyikhez évente csak egyszer is személyesen eljutni. Vannak azonban kita­posott utak: kistérségi társulá­sok lehetnek például a kom­munikáció csatornái. Azt el­döntöttük, hogy szervesebb és gyakoribb konzultációkat kell tartanunk a településekkel.-A területfejlesztésben mi­lyen lehetó'ségei vannak az önkormányzatnak?-Megvan a stratégiánk, a területfejlesztési program. Ennek vannak prioritásai, ezek között én a legfontosabbnak - regionális igénnyel - a 6-os út fejlesztését, egyáltalán a me­gye bezártságának oldását tar­tom, a közlekedési kapcsola­tok javítását. Különösen az Ormánságra érvényes ez, akár új határátkelőhely nyitásával. Nagyon fontosak ugyanis nemzetközi kapcsolataink. Bár ezek haszna forintban gyakran nem mérhető, ám na­gyon sok gazdaságilag kama­toztatható információt ered­ményezhetnek, ezeket haszno­sítanunk kell, mert perspektí­vát jelenthetnek. M. A. Baranyát menedzselni kell- Szüksége van a tradicionálisan gyenge érdekérvényesítő helyzetben lévő művelődésnek arra, hogy az érdekeit meg tudja fogalmazni, kifejezze politikai színtéren is és keressen partnereket ahhoz, hogy Baranya kultúrája stabil lehessen - fogalmazza meg ars poeticáját Bokor Béla, a közgyűlés kul­turális, oktatási, idegenforgalmi és környezetvédelmi terüle­tekért felelős alelnöke.- Az egyik egyetemi előadásá­ban azt mondta: a polgármes­tereknek menedzsereknek is kell lenniük. Menedzserként kívánja az Önhöz tartozó terü­leteken Baranyát vezetni?- A menedzseléshez a kü­lönböző érdekek legfinomabb összehangolására van szük­ség. Ez komoly tájékozottsá­got, a részletek ismeretét téte­lezi fel. Csak az ezen az alapon nyugvó em­pátia révén tudhatom, mi újság a Hegyháton, az Ormán­ságban, a Zselicben. Márpedig a kultúra minden tájegységnek szerepet tud adni. Figyelemfelkeltést eredményezhet, s ennyiben új gazdasági erőforrás lehet. En­nek érdekében nagyon sokat tehet a megye kulturális in­tézményrendszere. Van itt egy szerencsés körülmény is: a megyei önkormányzat hatás­kör-szegénysége. Ez ugyanis kikényszerítő erő. Diktátumok helyett döntései csak akkor lesznek elfogadottak, ha pár­beszédképesek a megye pol­gáraival. Ilyen körülmények között a menedzserjellegű cse­lekvésnek van tere.- A megyének prognoszti­zált egyik előrelépési lehető­ség az idegenforgalom, éppen az ön területe. Mit tehet ennek érdekében az önkormányzat?- Az információszolgálta­tásban, a marketingtevékeny­ségben, a közvetítésben meg­teremteni a szakmai feltétele­ket - ez elsősorban a helyi ön- kormányzatok feladata. A me­gyei önkormányzatnak Bara­nyát egészében kell „eladnia” - szükség van erre belső tartá­sunk megőrzése érdekében is. Másrészt idegenforgalmi vál­lalkozásain keresztül minél több profitot kell elérnie.- Konkrétabban?-Nem véletlen a megyei önkormányzat szlogenje: „Kincses Baranya”. Ami mö­gött a vonzó, önmagukban is, ám együtt még értékesebb táj­egységeink vannak. És persze sajátos kulturális - például német, horvát - arculatukkal. Összességükben segítik Bara­nya intenditását. Hiszem, fon­tos, hogy a baranyaiak legye­nek büszkék arra, hogy Bara­A megyeszékhelynek is fon­tos szerepe van az idegen­forgalomfejlesztésében nyában, Pannóniában élnek. Ez munkát igényel, folyama­tos „befektetést” követel.-És a megye szellemi ka­pacitása ?-Része a „Kincses Bara­nyának” Pécs is, mint egye­temi centrum. Jó lenne elérni, ha az egyetemek és a középis­kolák között alakító, kölcsö­nös kapcsolat épülne ki a me­gyében is. Az ezekben az in­tézményekben felhalmozott szellemi kócfonalakból na­gyon erős kötelet lehetne so­dorni. Ez is egyik lehetősége a megye szellemi infrastruktú­rája menedzselésének. M. A. A gyermekektől az idősekig Még a Nevelési Központban dolgozott Pörös Béla, az önkor­mányzat alelnöke, amikor munkatársaival rájött: akkor a legeredményesebb a szociális munka, ha a segítségre szoru­lók nyelvén szólal meg. Márpedig a megyében nagyon sok el­látást igénylő gyermek, fiatal és idős ember él.-A társadalom állapotát is­merve ma az egyik legbonyo­lultabbfeladat a szociális ellá­tás biztosítása.-A gyer­mek- és ifjú­ságvédelem, a szociálpoli­tika, a terü­letfejlesztés tartozik hoz­zám a me­gyei önkor­mányzat fel­adatai közül. Egyik sem ide­gen tőlem, valóban foglalkoz­tam már fiatalokkal és idősko­rúak ellátásával egyaránt, a te­rületfejlesztéssel pedig már a ’80-as években kapcsolatba kerültem. Elsősorban azonban a szociálpolitika terén tettem szert gyakorlatra. Örömmel tapasztaltam, hogy évekkel ezelőtti kezdeményezéseink helyességét a tavaly hatályba lépett gyermek- és ifjúságvé­delmi törvény visszaigazolta.-A Baranya különböző te­rületein élő népesség társa­dalmi helyzete között óriási el­térések vannak.- Ezt korán felmérhettük, markáns jelei a politikai-gaz­dasági szerkezetváltás nyo­mán rögtön kirajzolódtak. Vannak folyamatosan hátrá­nyos helyzetben lévő térségek - akár Pécs szélén, akár a Dráva mentén -, amelyekre különösen nagy figyelmet kell fordítanunk. Meg kell monda­nom, hogy az ezt megoldó globális programokat - dön­tően pénz hiányában - nem tudtuk végrehajtani, de sok he­lyen értünk el eredményt, pél­dául Rücker-aknán. Tapasztalataim alapján fel tudom mérni, hogy valami jó irányba halad-e, vagy sem. Elkezdtük például a gyermek- védelem területén a lakásott­honok kialakítását, s tüdőm, hogy a folyamatot erősíteni kell. Ezt szakmai és politikai meggyőződésem alapján is szorgalmazni fogom. M. A. Az időseknek nagy szüksé­gük van a támogatásra Út, munkahely, turisták A megyei önkormányzat el­nöke szerint Baranya közle­kedési kapcsolatainak fej­lesztése jelenleg a legfonto­sabb feladat. Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Önkormányzat Köz­gyűlésének elnöke úgy véli, a megye jelenlegi helyzete gyö­keresen megváltozhatna, ha sikert lehetne elérni a közleke­dési kapcsolatok fejlesztése te­rén. A különböző útépítéseken kívül egy ormánsági határát­kelő mielőbbi nyitása, vala­mint az ahhoz kapcsolódó út­hálózat-fejlesztés is áttörést je­lenthetne - persze csak képle­tesen szólva. A leendő infrastrukturális beruházások közül kiemelten kezeli a megye - tudtuk meg dr. Kékes Ferenctől - a pogá- nyi repülőtér ügyét. A több­lépcsős programhoz a térség különböző szférákban tevé­kenykedő szereplőinek össze­fogására lesz szükség. Az infrastruktúrán kívül a munkahelyteremtés is rendkí­vül fontos. Ezzel szorosan ösz- szefügg a mohácsi, a bólyi vál­lalkozási övezet és a pécsi ipari park további sorsa. A komlói vállalkozási övezet ki­alakítása is lényeges lépés lenne. A megyei közgyűlés elnöke kifejtette még, hogy a kulturá­lis és idegenforgalmi projekte­ket a városokkal közösen kí­vánják megvalósítani. A me­gye által fenntartott intézmé­nyek korszerűsítése is elen­gedhetetlen. N. F. A pogányi repülőtér fejlesztését kiemelten kell kezelni Tíz bizottság működik Tíz bizottsága van a Baranya Megyei Önkormányzat Köz­gyűlésének, ezek 5-7 taggal működnek. A megyei önkormányzaton, ugyanúgy, mint bármelyik tele­pülési helyhatóságon belül rendszeres bizottsági munka fo­lyik. Ezek az öt-hét főből álló testületek a különböző megyei szintű programok anyagi, poli­tikai támogatásáról döntenek. A bizottságok elnökei között ve­gyesen találhatók a közgyűlést alkotó politikai pártok, szerve­zetek képviselői, szakértői. Az alábbiakban néhány bizottság tevékenységét foglaljuk össze röviden. A Kulturális Bizottság (el­nök: Nyúlné Zátonyi Zita) egyik legfontosabb feladata a „megye” tulajdonában lévő kul­turális intézmények, tehát a Csorba Győző Megyei Könyv­tár, a Megyei Kulturális és Ide­genforgalmi Központ, a Me­gyei Levéltár, és a megyei mú­zeum (ennek fenntartása pél­dául kötelező) működésének, munkájának ellenőrzése. A tes­tület felügyeli a pénzügyi kere­tek felhasználását, ellenőrzi a végrehajtásokat. A bizottságok munkája el­képzelhetetlen anélkül, hogy a megye településeivel ne tartsák a kapcsolatot. Ennek a törek­vésnek az egyik legfontosabb része, hogy Pécs önkormány­zata és a megye között megle­gyen az összhang. Ennek je­gyében létezik immár 1994 óta az Egyeztető Bizottság, mely­nek feladata, hogy folyamatos legyen a konzultáció a megyei jogú város, és a megyei önkor­mányzat között. N. F. i

Next

/
Thumbnails
Contents