Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-03 / 331. szám

1998. december 3., csütörtök Szélvíz A Mecsektől a Zemplé­nig. Egynapos, erdőfigyelő kirándulásokat szervez az ország különböző pontjaira a Természetvédelmi Világ­alap magyarországi szerve­zete. Az őszi szezon zárása után nagyon sokan várnak a Mecsektől a Zemplénig ter­jedő tavaszi túrákra. Jelent­kezni az 1-212-6091-es tele­fonszámon lehet. Biokultúra. A mecsek- szabolcsi Környezet- és Ér­dekvédő Egyesület és a Pécs-baranyái Biokultúra Egyesület közös szervezé­sében lesz december 5-én 14 órától a Szabolcsi u. 63- ban előadás a zöldségter­mesztésről, -feldolgozásról és -értékesítésről. Együttműködés. A Dél­dunántúli Vízügyi Igazgató­ság együttműködési megál­lapodást kötött a térség terü­letfejlesztési tanácsaival. A testületek elképzelései a Te­rületi Vízgazdálkodási Ta­nácsok elé kerülnek szak­mai megítélésre. A védettség mértéke. Ma a világon a természetvé­delmi oltalom alatt álló terü­letek aránya mintegy 5,5 százalék. Ez az arány Ma­gyarországon jelenleg 9, s 180 ezer hektárt jelent. A cél a 12 százalék elérése. Magyar farmerek. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium az USA-ba és Ausztráliába hirdet fiatal szakemberek részére gyakorlatot. ,A fél, illetve egyéves időszakra az agrároktatásban végzős hallgatók is jelentkezhet­nek, december 10-ig. Ell-jogharmonizáció. Mintegy 830 millió forint Phare-támogatást használ­tak fel Magyarországon a környezetvédelmet érintő jogharmonizációra és a kör­nyezeti információs rend­szer kialakítására. Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Környezet- Es Természetvédelem A gumi és a rugalmatlan franciák Októberre lehetett remélni, hogy elindul a folyamatos termelés az István-akna hasznosításával kialakított gumiőrlőüzemben. A Gumill Rt. francia partnerei között azonban érdes lett a vi­szony, ennek következményeit pedig a környezetvédelmi szempontból is oly hasznos új üzemben kénytelenek viselni. Többek között nem sikerült beállítani az abroncsokat őrlő gép­sort sem. PÉCS Csepp a tengerben, de a Ma­gyarországon keletkező, fel­halmozott több száz ezer tonna használt gumiabroncsból mégis csak feldolgozna évente 15 000 tonnát a pécsi üzem. A tervezett technológia abszolút környe­zetbarát, ezenkívül az útszélek, erdők alja is mentesülne a ma még felelőtlenül szétdobált gumiktól. A termelés sajnos egyelőre nem indulhatott meg, mert még nem sikerült „fi­nomra hangolni” a feldolgozó gépsort. A Gumill két francia part­nere - egyik a szállító, a másik a technológia kivitelezője ­összeveszett - hallottuk Oláh Tibortól (kis képünkön), az rt. igazga­tójától. - Hol jönnek a szakembe­reik, hol nem, ám most már 2-3 hete egy sem érkezett, aki a gépsort beállí­taná. Ez a gép egyébként a francia gyártó cég több éves fejlesztési eredményének legfrissebb, leg­korszerűbb berendezése. Oly­annyira, hogy referenciának szánják a kelet-európai régió­ban. Volt más gond- is a pécsi üzemben. A technológiai elő­írás szerint a gépsoron őrlésre kerülő abroncsnak legfeljebb 10 százaléka lehet textilbetétes diagonálgumi, ezt azonban a kezdeti tapasztalatlanság ered­ményeként néha túllépték. Ezért az őrleményben több volt a textil, mint amennyi a jó mi­nőségű piaci termékben lehet. A feldolgozásra váró gumierdő A gumiőrlemény ugyanis sokoldalúan felhasználható alapanyag, többek között sport­pályákhoz, parkok sétányaihoz, útépítéshez burkolatként. Bár még nem eléggé közismert, ke­reslet már van iránta. A pécsi üzem 15 ezer tonnás feldolgo­60-25-15 Az elkopott gumiabron­csoknak szinte minden „porcikája” jól felhasznál­ható másodlagos nyers­anyag. A feldolgozásra ke­rülő mennyiségnek 60 százaléka gumiőrle­ményként, 25 százaléka acélként, # a maradék 15 százaléka pedig textilként hasznosít­ható. A Gumill az utóbbi kettőt végfelhasználóknál szeretné értékesíteni. zási kapacitásához természete­sen szükség van kellő mennyi­ségű használt gumiabroncs ösz- szegyűjtésére. Oláh Tibor sze­rint ezt szerződésben már lekö­tötték, a hiány tehát nem lehet oka a folyamatos termelés megkezdésének. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A franciák egymással szem­beni rugalmatlansága okozta késedelem természetesen bevé­telkiesést eredményez a Gu- mill-nál. Ezt tudomására hozták már a galloknak, de egyelőre abban egyeztek meg: a végle­ges üzembeállítás után tárgyal­nak majd az elmaradt haszon­ról. A franciáknak egyébként garanciális kötelezettségeik vannak. A 3 millió márkába ke­rült gépsor árából a pécsiek - erre is tekintettel - nem fizettek ki 30 millió forintot. , A Gumill Rt. őrlőüzemében jelenleg mintegy húsz embert tudnak alkalmazni a munka­helyhiányos környéken. A ter­melés felfutása esetén ez akár 100-ra emelkedhet. Egyelőre azonban Oláh Tibor - mint mondja: most már kabalából sem - nem tud időpontot mon­dani arra nézve, hogy a folya­matos termelés mikor indulhat be, azaz: mikor végeznek fel­adataikkal a franciák. Mi. A. Az ország első válogatóművé PÉCS Két éve a Pécsi Biokom Kör­nyezetgazdálkodási Kft. el­nyerte a KTM pályázatán hat dunántúli megye területére a programgazdai feladatok ellá­tásának jogát csomagolóeszkö­zök, akkumulátorok és gumiab­roncsok visszagyűjtésére. Lét­rehozta a Dunántúli Hulladék- hasznosító Konzorciumot és igen jelentős állami fejlesz­tési támoga­tást kapott. Ennek kö­szönhetően, illetve a saját finanszíro­zású beruhá­zások ered­ményeként indulhatott meg a jelenleg önkormányzati hatás­körbe utalt hulladékkezelés korszerűsítése, elsőként a ter­mékdíjas hulladékok vissza­gyűjtésének megoldásával. E folyamat eredményeként adhatta át ma Kiss Tibor (ké­pünkön), a Biokom Kft. igazga­tója Pécsett az ország első hul­ladékkezelő központját. Az évi 15 ezer tonna kapacitású mű­ben két soron kilencféle hulla­dékot válogatnak szét, és érté­kesíthető egy része másodlagos nyersanyagként. Dtmántúli Napló 7 Víz és szennyvíz BARANYAI KÖRKÉP Nem követte a vezetékes vízellátás dinamikus növe­kedését a szennyvizek gyűj­tése, elhelyezése, tisztítása. Ugyanakkor egyre nyilván­valóbb: a csatornázottság komoly mértékben minősíti a település szerepkörét. A szennyvízelhelyezés meg­oldatlansága és az elégtelen szennyvíztisztítás jelentős ká­rokat okozott.- Az önkormányzatok egyre gyakrabban „kapcsol­nak” - véli Szentirmay György (kis képünkön), a Dél-dunántúli Vízig osztály- vezetője s ennek eredői részben a helyi igények, más­részt az Európai Unió elvárá­sai is. Az igazgatóság koordinálá­sával elkészült Baranya és Somogy megyére a szennyvízelvezetési és -tisztí­tási koncepció. A feladat nagyon nagy. Közműves jelleggel a lakos­ság 68 százalékát kellene csa­tornával ellátni, most Bara­nyában ez 53 százalék. Ez to­vábbi mintegy 70 ezer ember ellátását igényli, összesen 80- 100 településen. A megyében hússzor olyan hosszú csator­nát kell megépíteni, mint Pécs és Szigetvár távolsága. A koncepció javaslatai 2010-ig fogalmazzák meg a feladatokat, csoportokba so­rolva a településeket, többek között vízbázisvédelmi szem­pontok, településnagyság, közigazgatási besorolás alap­ján. A fejlesztések döntően a meglévő, üzemelő rendszerek továbbfej­lesztésére, il­letve az ezekhez tör­ténő csatla­kozásra irá­nyulnak. Emellett azonban - különösen az aprófalvas településszer­kezetre tekintettel - nagy je­lentősége lesz a természetkö­zeli szennyvíztisztítási eljárá­soknak, a települések együtt­működésének. A koncepció megvalósítá­sát különböző állami források támogatják, legkomolyabban - a fejlesztés jellegétől füg­gően 40-60 százalékos - a céltámogatási rendszer. A szennyvíz tisztítására egyre több figyelmet fordítanak Vadászjegy: 6000 forint PÉCS Az Országos Magyar Va- dászkamara december 1-től megkezdte a jövő évi va­dászjegyek kiadását, illetve újra érvényesítését. A megyében ez mintegy 2400 nimródot érint. A jegyeket a kamara baranyai szervezeté­nek pécsi irodájában lehet kérni, ahol a zökkenőmentes ügyintézés érdekében a va­dásztársaságok és az üzemi területeken vadászók számára külön értesítést küldtek, hogy hétfőtől csütörtökig mikor vehetők át az okmányok. Az egyéni igénylők péntekenként délelőtt 8-13 óra között kér­hetik a vadászjegy érvényesít- tetését. (Január 1 -tői a kamara Rákóczi úti irodájában a hét minden munkanapján fogad­ják a vadászokat.) A jövő év­ben vadászatra jogosító je­gyeket február 28-ig lehet ki­váltani. Feltétele azonban a lőjegyzékek egyidejű ellen- őriztetése. A vadászjegy egyébként 6 ezer forintba kerül, további 1200 a kamarai éves tagdíj, il­letve 1000 forintot kell fizetni a kötelező vadász-felelősség­biztosításért. Profik és civilek Vitanap BUDAPEST December 9-én szakmai vi­tanapot rendeznek - a parla­ment környezetvédelmi bi­zottságának kezdeményezé­sére - a nemzeti környezet­védelmi program lehetősége­inek tisztázása érdekében. Pontosítani szeretnék, milyen szerepet vállalhat a program az uniós csatlakozáskor, il­letve miként harmonizálható a Gazdasági Minisztérium­ban készülő gazdaságfejlesz­tési stratégiával. A parla­menti bizottság egyébként támogatja azt a javaslatot, hogy ne csak az átlag alatti pénzeszközökkel rendelkező megyék települései kaphas­sanak területfejlesztési tá­mogatást. SIKONDA A Független Ökológiai Köz­pont (FŐK) szervezésében a múlt hét végén a környezet- védelemben érintettek ta­nácskoztak Sikondán a kö­zösségi akcióprogramok megvalósítása érdekében. A házigazda Pécsi Környezet­védelmi Alapítvány munka­társa, März Éva különösen azt tartotta fontosnak, hogy a ren­dezvény iránt meglepő érdek­lődést mutattak a nagyvállala­tok. A mintegy 30 résztvevő munkacsoportokban foglalko­zott a vízbázis-védelemmel, a levegő szennyezettségével, a pécsi zöldterületek állapotával, illetve a hulladékgondokkal. A tréningnek gyakorlati hasznát is elkönyvelhették. Ki­dolgoztak egy, az illegális hul­ladéklerakók felszámolását célzó akcióprogramot, amely a feltételek biztosítása mellett megvalósítható (anyagi forrá­sok, eszközök). Ismert, hogy szerte az országban, így Bara­nyában, Pécs környékén is ezek komoly problémát okoznak, s a megoldás érdekében profi kör­nyezetvédő cégek és civil szer­veződések, önkormányzatok és a munkában részt vállalni haj­landó vállalatok összefogására van szükség. A FŐK szervezésében ez volt az országban a kilencedik, Baranyában az első tréning. Az Ökológiai Központ mintegy másfél évenként szeretné a környezetvédelmet szolgáló önszerveződéseket ilyen ren­dezvényekkel segíteni. Fokozottan védett növényeink A Duna lángvörös vándora Tudományos neve: Lilium bulbiferum. Szára gyakran egy méternél is magasabb, sűrűn leveles. Tojásdad alakú hagy­mája 2-3,5 centi széles. Nagy, mintegy 7 centiméteres virá­gai a szár csúcsán magányo­san, vagy kisebb csomókban felfelé állnak. Magyar neve lángvörös, vagy narancsvörös lepelleveleire utal, amelyek sötéten pettyezettek. Június- jűliusban virágzik. Közép-Európa magas hegy­ségeinek növénye, ahol első­sorban a montántól az alpin régióig fordul elő. Magyaror­szágon a Bükk-hegységben csak néhány példánya él. Ker­tekben dísznövényként ültetik és könnyen elvadul. A Sziget­közben elképzelhető, hogy a Duna révén vándorolt le az Alpokból. A Mecseken csak egy múlt századbeli adat utal egykori előfordulására, ezért őshonosságának kérdése el­dönthetetlen. Az üde, tápanyagokban gazdag, meszes, vályog- és öntéstalajokon él. Elsősorban kaszálók, erdőszélek és cserjé­sek növénye. Zárt erdőben ál­talában meddő, nem képes vi­rágot hozni. Feltűnő szép vi­rágait a kirándulók rendszere­sen letépik, hagymáját gyak­ran kertekbe ültetik, ezért ter­mészetes populációi a közvet­len kipusztulás szélére 'jutot­tak. Eszmei értéke: 30 ezer fo­rint. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén I 1 l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents