Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-03 / 331. szám

1998. december 3., csütörtök Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Zavart keltett az átrajzolt térkép Három nap alatt két eltérő elképzelés jelent meg a régiók kialakításáról Hét vagy kilenc nagyrégió, hetven vagy százötven kisrégió. Az országos sajtóban több találgatás is napvilágot látott a megye­rendszer EU-kompatibilissá tételéről. A hivatalos kormány-ál­láspont a jelenlegi megyehatárokra építené a kialakítandó ré­giókat, de van olyan független szakértői tanulmány is, amely szétszabdalná a megyéket. PÉCS-KAPOSVÁR- BUDAPEST A megyehatárok eltüntetésével, hetven kis- és kilenc nagyrégió létrehozásával látja megvaló­síthatónak az uniós követelmé­nyeknek megfelelő közigazga­tási átalakítást Bilecz Endre egyetemi oktató szakértői ta­nulmánya. A Dél-Dunántúlra vonatkozó részekben olyan „érdekességek” is megtalálha­tók, mint a nyugati megyeha­tárhoz közel eső sáv, illetve a Balaton-part elcsatolása So­mogy megyétől, vagy Komló önálló kistérségi központi sze­repének megszüntetése. Az egyik országos napilap­ban a tanulmány úgy jelent meg, mint a Földműve­lésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztéri­umhoz közel álló elképze­lés - ám ezt lapunknak Szaló Péter, az FVM helyettes államtitkára cáfolta.- A szaktárca is a megyékre támaszkodva kívánja végrehaj­tani a területfejlesztési régiók kialakítását. A kérdéses tanul­mány létezéséről tudok, ám a kormányzat továbbra is a par­lament által elfogadott hét régió támogatását tűzte ki célul. Meglepetten értesült a So- mogyot egyik legfontosabb ré­szétől „megszabadító” koncep­cióról Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke. — Nem hiszem, hogy ilyen tervet bármilyen szinten is tá­mogatna a kormányzat, emel­lett az eddigi egyeztetéseken erről szó sem esett. Nekünk a területvesztés nem elfogadható. Gyenesei úgy véli, hogy a Baranyából, Somogyból és Tolnából álló déli régió a jelen­legi formájában életképes.-A régiós központról még nincs döntés, ez egyelőre nyi­tott kérdés; ugyanakkor felme­rült olyan elképzelés, hogy ezt rotációs rendszerben is meg le­hetne oldani. A Miniszterelnöki Hivatal­ban (MÉH) úgy gondolják, ki­zárólag a területfejlesztés té­makörében lehetne váltani a központok helyét, a tervek sze­rint 2001-re kialakítandó vá­lasztójogi és közigazgatási re­formban stabil centrumok sze­repelnének.- Azt elképzelhetőnek tar­tom, hogy a központok szerepét megosszuk — tájékoztatta la­punkat Szegvári Péter, a MÉH közigazgatásért és területpoliti­káért felelős helyettes államtit­kára. - A hasonló funkciójú megyei városok egyike terület- fejlesztési, a másik közigazga­tási vagy éppen universitas centrum lehetne. A Miniszterelnöki Hivatal­ban jelenleg is dolgoznak azo­kon a koncepciókon, melyek alapján a régiókhoz kötve alakí­tanák át a közigazgatást és a vá­lasztási rendszert is. A tervek szerint megnőne a kistérségi központok szerepe, és ahol in­dokolt, ezek a centrumok kap­nának közigazgatási feladatot a kisebb helyi önkormányzatok helyett. Ennek előnye az lenne, hogy a pályázati pénzeket ész­szerűbben lehetne elosztani, a szolgáltatásokat pedig egysze­rűbben és olcsóbban lehetne el­látni. A kistérségek és a régiók létrejötte után azonban a me­gyék szerepe megváltozna, hi­szen feladatuk jó részét az új egységek kapnák meg. A he­lyettes államtitkár szerint a me­gyéknek úgymond „kiegyenlítő tevékenységet” kellene ellátni. A választójogi reform is a ré­giókhoz kötődne, ezáltal a ki­sebb parlament is megteremthe- tővé válna. Az elképzelések sze­rint az eddigi 176 egyéni válasz­tókerület helyett a 150 kistér­ségből kerülnének be a parla­mentbe az egyéni képviselők, il­letve a hét nagyrégió adná az eddigi területi listák bázisát.- A területfejlesztési régiók kialakítására mindenképp szük­ség van, enélkül az Európai Unió strukturális alapjához egy­szerűen nem tudunk pályázni, mivel az EU ilyen egységekben gondolkodik. Nálunk viszont csak a dél-dunántúli és a dél-al­földi működik, a többi csupán fantom - fogalmazta meg a kényszereket Pálné dr. Kovács Ilona (képünkön), az MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézetének igazgatója. - A közigazgatási és választójogi regionalizálást azonban sem­miképp nem szabad elhamar­kodni. Ez a folyamat Nyugaton évtizedeket vett igénybe. Győrffy Z. - Nyaka Sz. (<ö> Kommentár az 1. oldalon) Javaslatok a dél-dunántúli régió létrehozására A vékony vonallal határolt területek a jelenlegi megyerendszert jelölik. A szürkére satírozott térség a területfejlesztési törvényben felvázolt régiót ábrázolja. A vastag fekete vonallal jelzett terület az alternatív koncepció szerinti felosztást mutatja be. A közép-európai szellemiség térségünk mozgatórugója ESZÉK Három napon át tartó ren­dezvénysorozattal emlékez­tek meg a szomszédos hor- vát megyeszékhelyen a vá­ros napjáról. Tegnap ün­nepi ülést tartott a városi tanács, amelyen felszólalt dr. Toller László, Pécs pol­gármestere is.- Eszék az elmúlt évek során kedvező képet tudott kialakí­tani magáról mind a régió, mind Európa irányába — han­goztatta beszédében dr. Zlatko Kramaric polgármes­ter. - Az Európa Tanácstól idén kiérdemelt oklevél is jelzi: ez a közösség méltá­nyolja a másságot, előtérbe helyezi a tradicionális és kor­társ értékeket. Az eszéki Horvát Nemzeti Színházban megrendezett megemlékezésen részt vett a testvérváros, Pécs önkor­mányzatának küldöttsége is. A térség két nagyvárosának együttműködése idén jubilál, hiszen a testvérvárosi szerző­dést 25 éve írták alá.- Ez csak egy hivatalos do­kumentum; a valós értékeket létrehozó közös történelmünk évszázadokra tekint vissza -> tette hozzá dr. Toller László, aki Pécs szabad királyi város pecsétjének másolatával ajándékozta meg az ünneplő Eszéket. Győrffy Z. Néha összefog néhány város SIKLÓS Az elmúlt évek során szoros partneri kapcsolat alakult ki némely baranyai kisváros között. Legalábbis a jegyzők konzultálnak a jogszabá­lyokról. A legutóbbi találkozónak Sik­lós adott otthont; a mostani összejövetel középpontjában a városokra és vonzáskörze­tükre vonatkozó építési sza­bályzók áttekintése, illetve a jogszabály módosulások megvitatása szerepelt - mondta el dr. Priol János sik­lósi jegyző. A találkozó fő témája az ál­talános rendezési tervek fe­lülvizsgálata volt, melynek, az új törvény szerint, minden településnek eleget kell ten­nie. Siklós e téren már elő­rébb jár: megtörtént a lakos­ság véleményének, illetve a civil szervezeteknek a meg­hallgatása is, így gyakorlati tapasztalatokkal tudott szol­gálni a többieknek. Ugyanak­kor a közös probléma - a gáz­vezetékekkel, gázellátással kapcsolatos építési feladatok - kérdéskörében a házigazda jutott értékes információkhoz. Szigetvár és Komló ugyanis ezen a téren rendelkezik „némi” tapasztalattal, mivel e két városban a befejezéséhez közeleg a gázprogram megva­lósítása. A jövőben még rendszere­sebbé kívánják tenni a talál­kozókat. K. J. Röviden Továbbra sincs dékán Eredménytelen volt tegnap a JPTE Bölcsészet­tudományi Karán a dékánválasztás. A Kari Ta­nácsjelenlévő tagjai közül egy fő érvénytelenül szavazott, tízen dr. Kunszt Mártára, kilencen pedig dr. Font Mártára voksoltak. Miután egy jelöltnek legalább 11 érvényes szavazatot kel­lett volna kapnia, ezért továbbra sincs dékánja a karnak. A következő próbálkozásra december 16-áig kell várni. (Id) Szentlőrinci ötletek A Zsolnay Porcelángyár rajpályázatot írt ki a baranyai iskoláknak vázák, tányérok tervezé­sére, terítési ötletekre. A gyár 53 iskolából 2057 rajzot kapott; a legtöbbet, 409-et a szentlőrinci Ifjúság útiból, ahol Gál Lajos rajztanár mozgó­sította a 430 tanulót. A szentlőrinci iskola teg­nap vette át a Zsolnay ajándékát, a 100 szemé­lyes menzai tányérkészletet. Húsz tanuló a gyár különdíját kapta. (gy) Környezetinformatika A környezetvédelmi felügyelőségek és nemzeti park igazgatóságok szakértőinek részvételével rendeznek Pécsett ma és holnap kömyezetin- formatikai konferenciát. Szó lesz többek között az ágazati minisztérium területi szervei infor­matikai fejlesztési elképzeléseiről és a környe­zetvédelmi adatbázisokról. (aa) KKA-pályázatok Az Országgyűlés várhatóan hatályon kívül he­lyezi az elkülönített állami alapokról rendel­kező jogszabályt, s ez érinti a Központi Kör­nyezetvédelmi Alapot is. A Környezetvédelmi Minisztériumnál azonban van még lehetőség projekteket benyújtani. (ad) Úsznak Mohácson - Mind népszerűbb a dunai víziút a nemzetközi teherautó-forgalomban is. Egyre több sofőr utazik szállítmányával együtt a már rendszeresen közlekedő uszályokon, és a vámkezelés után Mohácsnál hagyják el az országot. fotó: laufer László Nem lesz „szociális tényező” az áramszolgáltatásban? A kisfogyasztókat érintheti hátrányosan az egységes tarifarendszer A jövő esztendő első negyedévében nemcsak az inflációt követő áremeléssel kell számolniuk a villamosenergia-fogyasztóknak, hanem azzal is, hogy az egységes tarifarendszerre való átállás bizonyos mértékű drágulást eredményez. A változás a legkeve­sebbet fogyasztókat érintheti igazán érzékenyen. PÉCS Szakemberek szerint az inflá­ciót követő árkorrekció kereté- ,ben mérsékelt, 1 százalékos áramdíjemelés várható január­ban. Nem is elsősorban ez a té­tel, mint inkább az egységes ta­rifára való áttérés izgatja a szolgáltatókat és a fogyasztókat egyaránt.- Ebben a kérdésben jelenleg még minden bizonytalan, szinte napról napra változnak a dol­gok. Most fo­lyik a kor­mány ár- és tarifabizott­ságai között az egyeztetés. Ami viszont már bizonyos, hogy több hónapos mo­ratóriumot kértünk a biztonsá­gos áttérésre. Vagyis az első negyedév az átállás időszaka lesz mind a fogyasztók, mind pedig a szolgáltatók szempont­jából - tájékoztatta lapunkat a pillanatnyi helyzetről Öllé Jó­zsef (első képünkön), a Magyar Energia Hivatal főtanácsosa, aki a DÉDÁSZ Rt. tegnapi pé­csi fogyasztói fórumának ven­dége volt. A jelenleg érvényben lévő, háromtömbös tarifarendszer szerint a 0-50 kilowattóra kö­zött 14,70, 50-300 között 17,60, 300 kilowattóra fölött 20,30 forint a nappali villamos­energia lakossági ára. Éjszaka 0-200 között 7,70-et, 200-1000 között 8,20-at, 1000 kilowattóra fogyasztás fölött 8,40-et fizetünk. Lapunk in­formációi szerint a jelenleg ér­vényes számokra vetítve az egységes nappali áramdíj 17,60 forint, az éjszakai pedig 8,40 forint lenne kilowattóránként. Ezek a tételek sem az áfát, sem pedig a januári várható áreme­lést nem tartalmazzák. Az ágazat, illetve a gazda­sági tárca célkitűzése, hogy az új tarifarendszer díjai keresztfi­nanszírozás nélkül fedezzék az előállítás és a szolgáltatás költ­ségeit. Ez leghátrányosabban a jelenlegi háromtömbös rend­szer legalsó kategóriájába tar­tozó lakossági fogyasztókat érintheti.- Jelenleg az alacsony fo­gyasztású felhasználók eseté­ben a legkisebb a tarifa - vélhe­tően szociális megfontolásból. Az egységes díjszabás azonban közgazdasági érvek szerint kö­zelíti a kér­dést. Ami azt eredményez­heti, hogy a kisfogyasztók kategóriájá­ban lehet a legnagyobb - hozzávetőleg akár 19 száza­lékos is - az áremelkedés - ecsetelte a veszélyt Porpáczy Dezső' (második képünkön), a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének elnöke, aki szin­tén a DEDÁSZ fórumán vett részt. - Ezzel kapcsolatban szövetségünk azt hangoztatja: nem tartjuk elfogadhatónak, hogy a reform önmagában az egyes fogyasztók számára sokkszerű áremelkedést ered­ményezzen. Ez a helyzet a szo­ciálisan hátrányosan érintett kisfogyasztók esetében újra felveti a szükségszerű kompen­záció kérdését. A problémára szövetségünk már több illeté­kes szerv figyelmét is felhívta, és feltétlenül ragaszkodunk ah­hoz, hogy az új tarifarendszer kialakítása, illetve annak beve­zetése csak a fogyasztói érdek- védelem egyetértésével történ­hessen meg. Az új tarifarendszer számai­ról, azok bevezetésének idő­pontjairól, valamint a felmerült kompenzációs igény teljesíté­sének lehetőségéről még ebben az évben döntenek a Gazdasági Minisztériumban. Kaszás V. i á l

Next

/
Thumbnails
Contents