Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-17 / 345. szám
1998. december 17., csütörtök Dlinántúli Napló 7 Szélvíz Pályázók figyelmébe. Bár a jövő évtől a Központi Környezetvédelmi Alap jelenlegi formájában megszűnik, az ez év december 31- éig beérkezett pályázatokat a KKA még befogadja. Drávái erőművek. A Dráván jelenleg 22 erőmű üzemel. Ezek közüf a magyar- országi szakaszhoz a horvát dubravai esik legközelebb, amelynek tározója 150 millió köbméteres. A magyar szakemberek célja, hogy rövid időn belül igazítsák az erőmű üzemrendjét a természeteshez közeli járatáshoz, elkerülendő az erős vízszint- ingadozást. Eltűnt lepke. Az elmúlt húsz év adatai szerint eltűnt a Mecsekből a magyar fémlepke. E lepkecsalád kutatója, Fazekas Imre komlói muzeológus erről szóló tanulmánya angol nyelven a közelmúltban jelent meg egy németországi szakfolyóiratban. Madárélőhelyek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület kiadásában megjelent a „Fontos madárélőhelyek Magyarországon” című kötet. ? Az egyesület felmérése szerint hazánkban 43 - összesen 1,46 millió hektár kiterjedésű - terület minősíthető ilyen szempontból nemzetközi jelentőségűnek, amelyeken 52 madárfaj található meg. Ikrán atomerőmű. A Rovno 4 és Hmelnyickij 2 atomerőművek bővítéséről tájékoztatást kaptak a magyar szakemberek is. A KM az eredeti anyag magyar nyelvű, rövidített változatát kiadja és nyilvánosságra hozza. A teljes szakmai anyag az interneten is elérhető: http/www.ecn.cz/ 2r4/EIA/index.htm, illetve a http.www.ubavie.gv.at úton. Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Környezet- Es Természetvédelem Az ország első, EU-normáknak is megfelelő válogatóművé A hulladék nyeresége A napokban Pécsett átadták az ország első, szelektív hulladék- gyűjtés szolgálatába állított válogatóművét. A beruházó Bio- kom Kft., mint rendszergazda által létrehozott Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorcium (DHK) az újból felhasználható nyersanyagok visszanyerésére összesen 1,3 milliárd forintos beruházást vállalt. BARANYAI KÖRKÉP A program hat dunántúli megyét érint. A Biokom 1996-ban nyerte el a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium pályázatán a rendszergazdai feladatok ellátásának jogát. A cél a csomagolóeszközök, akkumulátorok és gumiabroncsok visszagyűjtése.- Már abban az évben -- egyelőre kísérleti jelleggel megkezdtük a hulladékok szelektív gyűjtését Pécs városában - hallottuk Leitol Csabától (kis képünkön), a Biokom kereskedelmi igazgatójától. - Először csak a papírt, majd a másod- nyersanyagok szélesebb körét érintően vezettük be. Amikor a hat megye szakcégei létrehozták a Dunántúli Hulladékhasznosító Konzorciumot, 1,3 milliárd forintos beruházást vállaltunk fel. Ennek jelentős része — csaknem 760 millió forint - a Központi Környezetvédelmi Alaptól kapott támogatás volt, felét nem kell visszafizetnünk. Ebből a pénzből oldotta meg a Biokom a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas gépjárművek és konténerek, hulladékudvarok, bálázógépek beszerezését, illetve a hulladékkezelő központ megépítését. Az új válogatóműben Pécs és környékén visszagyűjtött termékdíjas (papír, műanyag, üveg, fém csomagolóanyagok, akkumulátor, gumiabroncs) és egyéb hasznosítható hulladékok szelektálását, ipari előkészítését végzik. A hatalmas csarnokban évente 15 ezer tonna hulladékot tudnak ily módon feldolgozni. A válogatómű technológiája megfelel az EU-elvárásoknak is. A beérkező, illetve a kimenő anyagmennyiséget is külön-kü- lön mérik, ennek eredményét számítógépes rendszer rögzíti. Maga a feldolgozás két szállítószalagon történik, az egyiken a kevert, a másikon a kevésbé kevert, főleg papírból álló hulladékot válogatják ki. Része a folyamatnak egy dobszita is, amelyen csak a 6 centiméternél kisebb szennyezőanyagok eshetnek át - ez az anyag a lerakóba kerül a fémet különválasztó mágneses szeparátor, illetve a válogatókabin. A szalag végére maradó, egynemű hulladékanyag már bálázható, újrafeldolgozható. A feldolgozás két szállítószalagon történik fotó: Tóth l. Vízbázisok a 24. órában Több éves kormányprogram alapján mérik fel a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén is a vízbázisok veszélyeztetettségének mértékét. Baranyában eddig tizenegy vízbázisnál kezdték meg a munkát. BARANYAI KÖRKÉP A kormányprogram 1996-ban indult, országos szinten megközelítőleg 20 milliárdos költséget jelent a sérülékeny - öszr szesen 643 - vízbázis diagnosztizálása. A Dél-dunántúli Vízig területén is bőven vannak ilyenek, Somogybán 28, Baranyában 76.- A múlt évben az utóbbiak közül hat vízbázis alapállapotának felmérését kezdtük meg - hallottuk az igazgatóság osztályvezetőjétől, Schubert Józseftől (képünkön). - Ezek között vannak a pécsiek is - Pellérd, Tortyogó, Hird -, amelyek teljes felmérése négy évet vesz igénybe. Idén újabb ötnél kezdtük el a munkát. Elsősorban a sekélymélységű vizek veszélyeztetettek, döntően az emberi „működés” eredményeként. Az adatok szerint például az uránbányászat következtében a pellérd-tortyogói vízadó közvetlen közelében megjelent már a szennyezés, ami azt jelenti, hogy egy-két év múlva el is érheti. A szakemberek becslése szerint több olyan vízbázis van a megyében, amelyek alaposabb szemügyre vételére a huszonnegyedik órában került sor. Közéjük tartozik például a magyaregre- gyi is. Miközben a diagnosztikai program folyik, s ez a vízügyi szakemberek feladata, addig továbbra is az önkormányzatok alapkötelességei közé tartozik a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása. Ami azt jelenti, hogy a bázisok védelméről továbbra is gondoskodniuk kell. Ezt az igen fontos feladatukat azonban a tapasztalatok szerint gyakorta elhanyagolják, ennek következményeként a védelmi területeken olyan termelőtevékenység folyhat, amely közvetlenül veszélyezteti a vízbázist. Egy év, ötezer látogató Télen is csodálatos a Pintér-kert fotó: Tóth l. PÉCS A napokban ünnepelte létrehozásának egyéves évfordulóját Pécsett a Duna- Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tettyei oktatási központja. A szükséges épület megvásárlását, átalakítását a Központi Környezetvédelmi Alaptól nyert pályázati pénz is segítette. Indokát hangsúlyozni nem kell: a természeti értékek veszélyeztetettsége szükségessé teszi a természetvédelem oktatását a nemzeti parkokban.- Munkatervünkben korcsoportonként, programtípusonként állítottuk össze az oktatási terveket - hallottuk a központ vezetőjétől, Mol- nárné Lénárd Évától. — Ezt felajánlottuk az érdeklődőknek, de a folyamat fordítva is igaz: ha pedagógusok kérték a segítségünket, mi erre figyelemmel szerveztük a programjainkat. Kicsik és nagyok A DDNPI oktatási központjában tíz hónap alatt 16 óvodából 1267 óvodás, • 31 általános iskolából 2483, illetve 9 középiskolából 965 diák, #15 egyetemista és • 8 csoportban 270 felnőtt járt. • A szervezett foglalkozásokon részt vevők száma összesen 5000 fő. Az oktatási központ kapcsolata rendszeres minden korosztállyal, beleértve a felnőtteket is. A tettyei előadótermekbe 16 óvodából, 31 általános és 9 középiskolából, két egyetemi intézményből jártak ebben az évben kisgyerekek, diákok. A felnőttek száma megközelítette a 300-at. A látogatók immár a megyehatáron kívülről is jelentkeznek az oktatási programra. Gumiabroncs a kemencében BEREMEND A beremendi cementműben elkészült az a gépsor, amelynek munkába állításával évi 18 600 tonna gumiabroncsot tudnak megsemmisíteni. A cementipari kemencék különösen alkalmasak a gumi elégetésére. Beremenden ebben az évben mintegy 7000 tonnát semmisítettek meg. Az 540 millió forintos beruházás eredményeként ezt a mennyiséget jövőre már több mint kétszeresére tudják emelni. Az új gépsor próbaüzemelése már novemberben megkezdődött. A leállást követő februári újraindításkor óránként közel egy tonna gumit égetnek el, ám ez később 1250 kilogrammra is emelkedhet. Ennek érdekében azonban a kibocsátott füstgáz mérését szolgáló eszközöket kell majd beszerezni. A TETT mérlege BÁTAAPÁTI Befejeződtek az erre az évre ütemezett geológiai kutató- és elemzőmunkák Bátaapáti térségében, ahol a tervek szerint megépíthető lehet az atomerőművi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tározója. A folyamat széles körű ellenőrzésére megalakult Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás (TETT) napokban tartott ülésén számoltak be a szakemberek a részletes geológiai kutatások eredményéről. Ennek lényege: a tervezett telephely alkalmas a tározó befogadására. A létesítését is magában foglaló úgynevezett célprogram egyik szakértői testületé már elfogadta és jóváhagyta a jelentést. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében a közeli hónapokban folytatódhat az előkészítés munkája. A végső döntés az! Országgyűlés kezében van, ám ezt megelőzően megtárgyalja az összefoglaló jelentést az Országos Atomenergia Hivatal, illetve Bizottság és a kormány, várhatóan még az év első felében. A TETT polgármester tagjai úgy vélték az ülésen: a testület eredményes munkát végzett. Jele ennek a széles körű tájékoztatás, amelynek révén - frissen készült felmérés szerint - a Tolna megyei vállalkozók körében nagy az érdeklődés a tervezett létesítmény iránt: üzleti lehetőséget látnak az építkezésben, s készek abban szerepet vállalni. Fokozottan védett növényeink A jégkorszak menekültje A növény őse a Földközi-tenger mellett élő piros bazsarózsa (Peónia officinalis), mely a jégkorszak előtti meleg harmadkorban behatolt a Kárpátmedencébe is. Néhány állománya egyes hegységek viszonylag melegebb déli lejtőin átvészelte a-jégkorszakot. E kárpát-medencei populációk elszigetelődtek a mediterrán régióban élő állománytól, s a helyi klímához alkalmazkodva időközben átalakultak, így jött létre a piros bazsarózsa pannóniai bennszülött alfaja, a bánáü bazsarózsa (Peónia officinalis ssp. banatica). Tudományos és magyar neve némileg elteijedésére is utal. Az erdélyi Bihar-hegységben, a Bánságban (Bánát), valamint a horvátországi Fruska Goran az újabb információk szerint már kihalt. Ma már csak az erdélyi Al- Duna vidékén (Báziás), a szomszédos Delibláton és a Kelet-Mecsek néhány pontján él. A meleg, félszáraz és üde termőhelyeket kedveli, ezért elsősorban déli lejtőkön és hegygerinceken él. Szereti a meszes, laza, olykor kőtörmelékes erdőtalajokat. A félárnyékos termőhelyek növénye, de jól elviseli a teljes megvilágítást is. Leggyakrabban cseres-tölgyesekben, s ezek szélein, valamint tisztásain található. Legnagyobb tömegben a Zengő lábánál egy birkalegelőn fordul elő. Elszaporodása e helyen mérgező alkaloidáinak köszönhető, ezért a legelésző állatok nem rágják le. Április végétől május közepéig nyíló, bíborszínű virágain 5-8 sziromlevél található. Régiónk egyik legféltettebb botanikai ritkasága. Magyar- ország leglátványosabb vadon élő növényének nevezhető. Sajnos feltűnő szépsége miatt a kirándulók gyakran pusztítják. Régebben gyógyászati célra is gyűjtötték. Eszmei értéke: 50 ezer forint. . Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén
