Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-14 / 342. szám

4 Diinántúli Napló Baranyai Tükör 1998. december 14., hétfő Hírcsatorna Babarcon folytatni sze­retnék a szennyvízveze­ték-rendszer kialakítását, ami januárban kezdődött. Az önkormányzat abban bí­zik, hogy még időben meg­érkezik a beígért állami tá­mogatás. Ellenkező esetben lassul a kivitelezés és csú­szik az átadás. (cs) Szilber Mátyásné Orsós Mária grafikus képkiállítása nyílik a vasárnapi szentmise után 9 órakor a Pécs-kertvá- rosi római katolikus temp­lomban. A képeket meg le­het vásárolni, a bevételt a nagycsaládosok megsegíté­sére fordítják. Különös sajtódíj. A Ma­gyar Sajtó Háza pályázatot írt ki Újságíró az anyukám/ apukám címmel óvódások­nak és kisiskolásoknak rajz kategóriában, 10-14 év kö­zöttieknek esszé kategóriá­ban. Az utóbbiban a pécsi Murányi Kata „Az apa meg én” című írásáért vette át tegnap az első díjat Buda­pesten Wisinger István MÚOSZ-elnöktől. A díj­nyertes művet a Magyar Sajtó karácsonyi, ünnepi számában közli. (gy) Vízállások, vízhőfokok a Dunán és a Dráván. Mohács 312 cm, áradó, 0,8 fok, őrtilos - 68 cm, apadó, 2.0 fok, Barcs 32 cm, áradó, 2.1 fok, Drávaszabolcs 99 cm, apadó, 1,6 fok. Megindult a ház is - A DDGáz szerint ilyesmi nem fordulhat elő m j egyszer Szétrobbant az ősszel átadott gázvezeték Teljes egészében eltört az egy hónapja átadott gáz-gerincveze­ték péntek este, a Deák Ferenc utcában. A kitörő gáz két méter szélességben szakította fel a földet. Az aszfaltdarabok bezúzták az egyik épület palatetejét, a szemben lévő ház ablaka betört, a falak két épületben is megrepedtek. Kisebb csoda, hogy a bal­esetben nem sérült meg senki. A DDGáz szerint szinte kizárt, hogy az eset a közeljövőben megismétlődjön. SZENTLŐRINC A Deák Ferenc utca lakói pén­tek késő este hatalmas robba­nást hallottak. A 23. számú ház előtt a gáz gerincvezetéke teljes egészében eltört, a kiömlő gáz pedig fölszakította a fagyott földet. A szétrepülő aszfaltda­rabok megrongálták az egyik ház palatetejét, betörtek egy üvegablakot és a földmozgástól két épületben is megrepedtek a falak. Csak a szerencsének kö­szönhető, hogy a balesetben nem sérült meg senki. A lakók először azt hitték, földrengés van, ugyanis az egyik épület szabályszerűen megindult.- Amikor meghallottuk a robbanást, kirohantunk a ház elé. Azt láttuk, hogy a szem­közti épület előtt a földből iszonyatos erővel, rettenetesen hangos zajjal zúdul ki a gáz - idézi föl a történteket az egyik lakó, Bogyó Elemér. A tűzoltók helyszínre érke­zésekor még fennállt a tűz- és robbanásveszély. A DDGáz szakemberei nem sokkal kilenc óra után már ott voltak, és el­zárták a csapokat. Amint azt la­punknak Berta Márton, a cég A csaknem két méter szélességben felszakított föld (felül) és a megrongálódott palatető (balra) FOTÓK: wéber tamás megnyugtatásképp hozzátette: ilyen probléma a cég történeté­ben eddig még nem volt, és aligha valószínű, hogy egyha­mar újra előfordulna. A mű­szaki igazgató azt a lehetőséget is cáfolta, hogy az építésnél esetleg túl gyorsan dolgoztak volna, és csupán felületes mun­kát végeztek. Elmondta, szinte biztos, hogy minden a techno­lógiai előírásoknak megfele­lően történt. Mátis István polgármester (aki szintén a Deák Ferenc ut­cában lakik) úgy fogalmazott, nem tart attól, hogy a robbanás máshol megismétlődhet, de erre - tette hozzá - semmilyen ga­rancia nincs. A lakók több százezer forintos kárát a DDGáz kötelező felelősségbiz­tosítása alapján az ÁB-Aegon téríti meg. Ezt természetesen az sem befolyásolja, ha esetleg ki­derül, valamelyik alvállalkozó követte el a hibát. Ebben az esetben a cég ugyan áthárítja rájuk a költségeket, de a lakó­kat remélhetőleg mihamarabb kártalanítják. Lendvai Dávid műszaki igazgatója elmondta, a gerincvezeték fölött hatalmas« munkával, tizenhárom méter hosszan ásták fel a földet, és a teljes szakaszt kicserélték. Szombat reggel hét órakor a vá­ros teljes terü­letén vissza­állt a gázszol­gáltatás. Azt ma még nem le­het pontosan tudni, mi volt a közvetlen oka a baleset­nek, az azon­ban már most biztos, hogy a gerincvezeték varratánál he­gesztési hiba történt. A kérdés, hogy ennek emberi mulasztás-e az oka, vagy a felhasznált alap­anyag nem volt megfelelő. A felelősség tisztázására a DDGáz vizsgálatot indított. Amennyiben emberi hiba okozta a vezeték szétrobbaná­sát, úgy a varratot hegesztő munkás biztosan nem dolgozik többet gázvezeték-építésnél, mivel engedélyét alighanem visszavonják. Valószínű ugyanakkor, hogy a hideg sem tett jót a vezetéknek. így hiába végzett a DDGáz próbanyo­mást másfél hónapja, a valódi hiba csak most derült ki. Az is kizárt ugyanakkor, hogy a veze­tékben túlnyomás lett volna, ennek ugyanis műszaki okok miatt gyakorlatilag semmi esé­lye nincsen. Berta Márton Vigyázzanak a vasútőrök? Csoda, hogy nem történik tragédia PÉCS Mióta a pécsi vasútállomás mellől elbontották a gyalo­gos-felüljáró hidat, nem lett könnyebb dolguk a vasút­őröknek: néha valóságos csatát folytatnak a síneken kóborlókkal. Hivatalosan csak délután 2-4 óra között biztosítják a vas­útőrök a síneken való átjárást, amikor véget ér a délutáni munka, és a sok bejáró igyek­szik eléri az induló vonatot. Azonban, mint Pusztai István, a pécsi csoport vezetője mondja, ez sem könnyű fel­adat:- Az emberek türelmetle­nek és fegyelmezetlenek, akár képesek a kocsikon is át­mászni. Persze, egyrészt ért­hető: nem szeretnék lekésni a vonatot, de az egész mégis eléggé veszélyes. Ne tudja meg, mit kapnak az embereim szóban, csak azért, mert lelki- ismeretesen próbálják vé­gezni a dolgukat! A vasútőr cég dolgozói amúgy nem érnének rá a volt híd helyén strázsálni, mert munkájuk folyamatos jövés­menés, el kell látni a szolgála­tot, a kocsiműhely őrzését és a tolatások felügyelését.- Az a fő gond, hogy a kör­nyék - Kapács utca, Laskó utca, Verseny utca - lakói is erre közlekednek. Amire pe­dig végképp nem tudunk oda­figyelni, hogy a hét végén a sínek északi és déli oldalán lévő egy-egy diszkó vendégei merre bóklásznak. Ezek után persze az a fő kérdés, hogy mikor épül majd fel az új felüljáró. Erről csak annyi bizonyosat tudni: nem mostanában lesz! M. K. Pusztuló vár: se bérlő, se pénz Éppen bérlő nélkül áll a település jelképének számító vár. A mű­emlék állapota katasztrofális, óvatos becslések szerint is több tízmillió forintra lenne szükség - azonnal. Az pedig már csak távlati terv, hogy az olajfűtést gázra cseréljék, mivel a horribi­lis költségek miatt a befektetők inkább elkerülik a várat. PÉCSVÁRAD A tető megsérült, az épület be­ázott, a radiátorok szétfagytak, tönkrement a tapéta és a festés, megsérült az intarziás parketta - ez volt a műszaki csoport kö­zelmúltbeli gyorsmérlege a várban tartott terepszemle után. Ráadásul a jelenlegi bérlővel lejárt a szerződés már október végén, és az üzemeltető nem igazán akar maradni. Sőt, leg­szívesebben azonnal elmenne.- A közelmúltban felvettük a kapcsolatot a Kincstári Va­gyoni Igazgatósággal, és feltár­tuk a problémákat - tájékoz­tatta a testületet a napokban megtartott önkormányzati ülé­sen Zsáli János (képünkön) polgármester. - Legalább 20-25 millió forintra lenne szükség a te­tőjavításra és az olajfűtés kiváltására. Egyelőre azt a választ kap­tuk, hogy to­vábbítják a budapesti központjuknak az igényeinket. A vár eddig szállodaként is üzemelt, azonban a bérleti szer­ződés október 31-ével lejárt. Az üzemeltető kijelentette, mi­előbbi leltárt szeretne, és utána elhagyná a helyet, mivel a mos­tani állapot igencsak bizonyta­lan. A tél eddig elég zord, és nem lehet tudni, hány ezer liter olajra lesz szükség a fűtéshez, ami ismét az ő pénztárcáját so­ványítaná. (Ezért is szorgal­mazza az önkormányzat az ol­csóbb gázfűtés mielőbbi kiala­kítását.) A bérleti díjból ugyan még adós a városnak 750 ezer forinttal, ezt azonban - a költ­ségek levonása után - azonnal kifizetné. Nyilvánvaló, hogy sürgősen másik üzemeltető után kellene nézni. A képviselő-testület új pályázatot írt ki, a győztes akár január elsejétől elfoglal­hatja a várat. A városatyák bíznak benne, hogy addig az önkormányzat pénzszerzési próbálkozásai sikerrel járnak, és a renováció is hamarosan megkezdődhet. Az egyetlen jó hír az a vár körüli kellemetlenségek kö­zött, hogy feltehetően már ta­vasszal kiírja a kincstár a pá­lyázatot az épület hasznosítá­sára. Igaz, a hírek szerint a ko­rábbi - a siklósi és a szigetvári - elbírálása is csúszik a határ­időhöz képest. Nyaka Sz. (<ö Kommentár az 1. oldalon) PORTRÉ mmmmm Kemény partépítés, lépésenként Gyerekkori Dráva-parti élményei meghatározóak. Ahogy a se­bes sodrású déli határfolyónk kanyarogva új és új partot épít magának, úgy neki is más és más biztos egzisztencia-partot kel­lett építenie. Tizenöt évig volt tanácselnök, a rendszerváltás óta sikeres vállalkozó. Most alpolgármesterként ismét politizál.- Drávafokon lett 1976-ban ta­nácselnök. Amikor 1981-ben felkérték, legyen Szentlőrincen vezető, könnyen döntött?- Az akkori időben nem sok választási lehetőségem volt. Szerencsés alkat vagyok, nem nyűgnek, hanem újabb kihívás­nak fogtam fel az átköltözést. Igyekeztem helytállni.-A rendszerváltással felha­gyott a tanácsi múlttal.- Hazudnék, ha azt monda­nám: örömmel tettem. Amíg vezető voltam, Drávafok új is­kolával, Szentlőrinc új lakóte­leppel gazdagodott. Minden egyes járdalapért, minden mé­ternyi szennyvízcsa­tornáért, újonnan meg­épült lakásért és elültetett fáért kemé­nyen megdol­goztam.- Jött az újabb „partépítés”, a vállalkozás.- A magam útját kellett jár­nom. Az akkori Jugoszlávia horvát része, Olaszország és hazánk különbözőségét és ha­sonlóságát igyekeztem kiak­názni. Ment az élelmiszer, az élőállat, a feldolgozott hús, hoztuk a selymet, a gépeket, ki­alakítottam a saját nagykeres­kedelmi hálózatomat. A déli háború tönkretett mindent. Újabb kényszerpályára kerül­tem. Azóta Japántól Brazíliáig 21 országgal kereskedem, és termelőüzemem is van.- Sikeres üzletemberként ér­ték a különféle felkérések.- Létrehoztuk a kereske­delmi és iparkamara szentlő­rinci szervezetét, annak elnöke lettem. Elnökségi tagja vagyok a megyei, a nemrég megalakult Horvát-Magyar Kamarának és a Nemzetközi Ka­marai Szövet­ségnek, alelnöke a Magyar Do­hánytermék Ta­nácsnak. Megvá­lasztottak Szent­lőrinc alpolgármesterének. Szervezzük a Nyugat-Baranyát felzárkóztató szövetséget.- Mindezt hogy győzi?-Napi 14—15 órás munká­val. Csinálni kell lépésről lé­pésre, mert mindenkire szükség van, aki tud segíteni. Elsősor­ban önmagunkra számíthatunk.- Kedvenc kikapcsolódása?- Ha van rá időm, búvárko­dom, jó időben kiülök a kertbe és élvezem a csendet. B. Murányi László Dr. Gy őrvári Márk 1950-ben született Felsőszentmártonban. A JPTE Jogi Karán, majd az Államigazgatási Főiskolán szerzett diplomát. Valaha kézilabdázott, jelenleg különböző sportágakat támogat. Örül, hogy elfogadja a versenyszféra és a politika is. Nős, fia joghallgató, lánya is jogi egyetemre készül. Cáfolták a rossz bor-előrejelzéseket PÉCS A vészjósló előrejelzések­kel ellentétben kitűnőnek ígérkezik az idei borter­més. Legalábbis ez derült ki a Luca-napi varázslatok keretében tegnap rende­zett borversenyen. Szürethez ilyen közel eső időpontban még sosem ren­deztek borversenyt, ezért sokan attól tartottak, nem is lesznek igazán jók a borok. Dr. Diófási Lajos, a bíráló- bizottság elnöke ugyanak­kor örömmel állapította meg, hogy a verseny nem igazolta a várakozásokat, máris számos kitűnő bor született. A legjobb fehérbor Bajor Péter királyleánykája, a leg­jobb vörös Radó István rosé- ja lett. A verseny abszolút győzteseként Kis Bocz Já­nos királyleánykája kapta a „Luca Vére” érmet. Arany­érmes lett még Daka Zsolt hárslevelűje és Fontányi Ottó pinot blanc-ja is. Az eredmények nemcsak azt igazolják, hogy igenis lehet szüret után nem sokkal borversenyt rendezni, de azt is, hogy az idei termés a mostani tapasztalatok alap­ján már most kitűnő. L. D. I

Next

/
Thumbnails
Contents