Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-14 / 342. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. december 14., hétfő Hírcsatorna Várhatóan ma dönt a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége a tartomány önkormányzatának politikai kerettervéről. A dokumentum szélesebb jogkörökkel ruházná fel a vajdasági nemzeti közösségeket, mint amelyeket a szerb vezetés jelenleg szavatol, vagy a vajdasági magyar pártok autonómiakoncepciói előirányoznak. A kárpátaljai megyei köz- igazgatás a megyére kiterjedő különleges befektetési övezetről szóló rendelet kidolgozásakor elsősorban annak az elkerülésére törekedett, hogy az egyik járást szembeállítsák a másikkal. „Azt az elvet akartuk érvényesíteni, hogy a kedvezményezett övezetbe ne egyik vagy másik terület kerüljön be, hanem egyik vagy másik iparág azon vállalatai, amelyekben már jelen vannak külföldi befektetők” - nyilatkozta Volo- dimir Prhogyko, a kárpátaljai megyei közigazgatás elnök- helyettese Ungváron. Új koncepciót dolgoz ki a német kormány a Berlinbe tervezett holocaust-emlékmű megvalósítására, szakítva a korábbi CDU-kancellár által favorizált elképzeléssel. A Helmut Kohl által elvileg elfogadott terv - 2500 különböző magasságú betonoszlop sírkert gyanánt történő elhelyezése - helyett a Schröder-kormány olyan emlékhelyet kíván létesíteni, ahol egymást váltanák a holocausttal foglalkozó időszaki kiállítások. Bíróság elé Jaruzelskit! - ilyen feliratú transzparenssel tartott tüntetést szombatról vasárnapra virradóra Lengyelországban, az ottani szükségállapot kihirdetésének 17. évfordulóján a Republikánus Liga. Máriusz Kaminski, a csoportosulás vezére leszögezte: most, amikor az egész világon vita folyik a diktátorok elszámoltatásáról, Lengyelország sem kerülheti meg ezt a problémát. Az utolsó feladatot is végrehajtotta harmadik űrsétáján az Endeavour amerikai űrrepülőgép két űrhajósa. Jerry Ross és Jim Newman hat és fél órát töltött a nyílt világűrben. Eközben különböző szerszámokat és készleteket raktároztak el a következő űrexpedíció számára, és megpróbálták kiszabadítani a Zarja orosz modul egyik beszorult antennáját. Jégpályává váltak Ausztriában szinte mindenhol az utak vasárnap. A lakosságot a Rádióban többször is felszólították, hogy akinek nem feltétlenül szükséges, ne üljön autóba, illetve még a lakást se hagyja el. Clinton újabb segélyt ígért Izraelnek Az amerikai képviselőházban a héten szavaznak az elnök ügyében Többszörösen bonyolult körülmények között indult el közel- keleti útjára Bili Clinton amerikai elnök. Miközben ugyanis a képviselőház igazságügyi bizottsága javasolja az alkotmányos felelősségre vonást, Izraelben változatlan a feszültség a zsidók és a palesztinok között. Az amerikai képviselőház Bili Clinton ügyében eljáró igazságügyi bizottsága a többségben levő republikánus bizottsági tagok szavazatával elfogadta az elnök alkotmányos felelősségre vonását indítványozó, négy részből álló előterjesztést. A bizottság egyúttal elvetette azt a demokrata ellenjavaslatot, hogy Clintont a kongresszus részesítse feddésben, de a szenátus ne foglalkozzék az alkotmányos felelősségre vonással (az úgynevezett impeachmenttel), aminek elvben a hivatalból való elmozdítás lehet a következménye. A bizottsági javaslatcsomag most a képviselőház plénuma elé kerül, amely a tervek szerint csütörtökön ül ősszé, és egyszerű szótöbbséggel dönt arról, hogy a szenátus elé ter- jessze-e a felelősségre vonási indítványt. Bili Clinton - aki feleségével és lányával együtt utazott a Közel-Keletre - vasárnap Izraelben bejelentette: újabb 1,2 milliárd dolláros segélycsomag jóváhagyását kéri majd a washingtoni kongresszustól, hogy ezzel az összeggel segítsék az izraeli biztonsági igények teljesítését. Clinton az izraeli miniszterelnökkel, Benjámin Netanjahuval folytatott megbeszélése után úgy nyilatkozott, hogy a palesztin vezetésnek az eddiginél többet kell tennie az októberi izraeli-palesztin békeegyezményt fenyegető ciszjordániai zavargások megfékezéséért. Netanjahu a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy Izrael mindaddig nem ad át újabb területeket a palesztinoknak, amíg ez utóbbiak le nem mondanak a független palesztin állam egyoldalú kikiáltásának tervéről. Az amerikai elnök egyébként Benjamin Netanjahuval folytatott megbeszélései után kijelentette, hogy a Jasszer Arafat vezette Palesztin Hatóságnak többet kell tennie a Wye-i megállapodást veszélyeztető, ciszjordániai zavargások elfojtásáért. Clinton és Netanjahu. Mindkettőnek megvan a maga baja FOTÓ: FEB/REUTERS Népszavazást tartottak Amerika 51. tagállamáról Csatlakozik-e Puerto Rico? Puerto Ricóban vasárnap népszavazást rendeztek arról, hogy a szigetország 51. tagként csatlakozzék-e az Egyesült Államokhoz, vagy sem. Egy pozitív döntés gyakorlatilag „csak” szentesítené a gazdaságilag jól működő gyakorlatot. Az egykori spanyol gyarmat 1952 óta az Egyesült Államok társult területe. Belpolitikáját ugyan önállóan irányíthatja, de a kül-, a gazdaság- és a biztonságpolitika Washingtonra tartozik. A sziget 3,8 millió lakója amerikai állampolgár, tehát a részleges függetlenség inkább formális. Ezért is kívánják egyre többen, hogy Puerto Rico legyen jogilag is az, ami: az USA egyik tagállama. A népszavazást az amerikai képviselőház határozata tette lehetővé. A korábbi évtizedekben a sziget függetlenségének is volt tábora, s az ötvenes években több terrorista merényletet hajtottak végre. A közhangulat azóta egyértelműen szelídebb. Míg az 1967-ben megtartott referendumon még a társulás hívei voltak többségben, most valószínűnek látszik a teljes csatlakozás. Annak ellenére, hogy a „rangemelkedés” nem csak előnyökkel jár: például megszűnik az eddigi mentesség a szövetségi adók alól. A népszavazást a kongresszusi képviselők egy része ellenezte, mert tartanak a népességi arányok megváltozásától, hiszen a feketék, az ázsiaiak és a latinok születési száma itt magasabb az európai származású amerikaiakénál. Igaz, a félelem már részben elméleti. A Puerto Ricó-iak régen szerves részét jelentik az amerikai lakosságnak. A szárazföldön 2,5 millióan élnek közülük. Ha az otthoni többség most mégis elutasítaná, hogy Puerto Rico az USA 51. tagállama legyen, legközelebb 2008-ban esedékes a népszavazás. FEB Holbrooke újra Belgrádban? Richard Holbrooke amerikai különmegbízott azt fontolgatja, hogy a megrekedt koszovói rendezés előmozdítása érdekében ismét a jugoszláv fővárosba látogat. Belgrádi sajtójelentés szerint a különmegbízott erről a ciprusi görögök és törökök képviselőivel vasárnap Isztambulban tartott találkozója után beszélt a Reuters brit tévéállomásnak, de esetleges látogatásának időpontját közelebbről nem említette. Holbrooke utoljára októberben járt Belgrádban; a Slobodan Milosevic jugoszláv elnökkel folytatott maratoni tár-' gyalásai után, október 13-án bejelentett megállapodás tette elkerülhetővé a beígért NATO- csapásokat, s nyújtott lehetőséget az EBESZ-misszió fogadására, a koszovói fegyvemyug- vásra, a menekültek fedél alá jutására. A rendezési folyamat a múlt héten holtpontra jutott, mert a szemben álló felek elvetették Christopher Hill amerikai közvetítő autonómiatervének legújabb változatát. Többen attól tartanak, ha belátható időn belül nincs megoldás, kiújulhatnak az összecsapások. Holbrooke vasárnap Washington abbéli aggodalmát hangsúlyozta, hogy a szerb és az albán fél sem teljesíti maradéktalanul kötelezettségeit. A különmegbízott szerint a szemben álló felek nem tanulmányozták kellőképpen Hill tervét. Hill azonban folytatja ingadiplomáciáját, bár a közvetett párbeszéd „nem a legjobb módja” a koszovói problémák megoldásának. Hill szóvivője egy belgrádi lapban vasárnap megerősítette, hogy a nemzetközi közvetítők nem tűztek ki pontos időpontot az átmeneti egyezmény kidolgozására. Folyik az iraki ellenőrzés Az izraeli hírszerzés is segített az ENSZ-nek Távozott Bagdadból a gyanús helyszínek meglepetésszerű ellenőrzésére Irakba küldött leszerelési szakértők első, Roger Hill vezette csoportja. Az iraki fővárosban maradt ENSZ-megbízottak vasárnap folytatták az ellenőrzéseket. A The Washington Post exkluzív híre szerint az izraeli hírszerzés látta el adatokkal az ENSZ Irakban működő fegyverzet-ellenőrzési bizottságát, az UNSCOM-ot. A befolyásos amerikai napilap értesüléseinek kommentálásától minden érintett fél elzárkózott. Ewen Buchanan, az UNSCOM szóvivője szerint „több mint 40 ország segítette munkánkat.” Az ENSZ fegyverzetellenőrei a legtöbb információt természetesen az Egyesült Államok hírszerzésétől kapták, a friss és pontos izraeli részletinformációk azonban olyanok voltak, mint „finom cukorkák egy nagy édességboltban” - mondta egy szakértő. „1995 júliusában az UNSCOM legfontosabb adatforrásai már az izraeliek voltak” - a The Washington Post értesülései szerint. Természetesen arra nincs bizonyíték, hogy az izraeliek közvetlenül is befolyásolhatták volna az ENSZ-bizottság munkáját, sőt az együttműködés tényét is mindkét fél hétpecsétes titokként kezeli. FEB Temetetlen magzatok Hátborzongató tényfeltáró riport a német közszolgálati tévében: a nyolcvanas évek elejétől egészen tavalyig nem temették el a Berlinben halva született és a spontán, illetve a művi vetélés folytán világra jött magzatokat. Az ARD műsorából egyértelműen kiderült: a német főváros tartományi miniszteri rangú egészségügyi szenátor asszonya, az ügyben legilletékesebb főtisztviselő, Beate Hübner nem tudott erről a gyakorlatról. Az 1995-ben elfogadott berlini temetkezési törvény szerint az 1000 grammnál kisebb súly- lyal és halva születetteket - ha nem temetik el őket - „az erkölcsi normákat nem sértő módon kell eltüntetni.” A tényfeltáró riport készítői azt is kiderítették, hogy a szóban forgó magzatokat 1981 és 1997 között egy veszélyeshul- ladék-feldolgozó vállalat technikájára bízták. A halva született babákat „granulátummá” alakították át, és háztartási- hulladék-égető kemencékben semmisítették meg. Az így keletkezett hamut és salakot a városi köztisztasági vállalat szemétlerakók befedésére, illetve útépítésre használta. Ä német statisztikai hivatal egyébként 1990 óta Nagy-Ber- linben ötvenezernél több abortuszt és halvaszületést regisztrált. (kulcsár) Könnyebb lerakni, mint fölszedni Újabb elképzelések a gyalogsági aknák ártalmatlanítására Ázsiában, Közép-Amerikában, Afrikában, de itt, a szomszédunkban, Koszovóban is naponta halnak meg, válnak egész életükre nyomorékká ártatlanok, mert éppen a lábuk alatt robban fel egy gyalogsági akna. Világszerte kitartóan keresik az olcsó, megbízható műszaki megoldást a háborúkból visz- szamaradó gyilkos aknák felderítésére és ártalmatlanítására. A közelmúltban az észak-olaszországi Isprában négyszáz szakértő készített számvetést arról, milyen új módszerek állnak rendelkezésre az aknakutatásban, és ezek mennyire veszik fel a versenyt a hagyományos eljárásokkal. A fejlesztéseket az Európai Parlament is támogatja mintegy elismerve, hogy az alattomos aknák jó része európai gyártmány. Az egykori hadszíntereken élő helybeliek általában tudják, hol vannak az aknamezők. Messze elkerülik őket. Nem is ezek, hanem a találomra lerakott aknák a legalattomosabbak. Telepítésük néhány pillanat műve csupán, ezzel szemben biztonságos megtalálásukhoz és ártalmatlanításukhoz átlagosan száz óra kell. A fejlesztő mérnökök évek óta keresik azokat a módszereket, amelyekkel javítani lehet a hatékonyságon. Több ígéretes újdonságról is számot adtak az isprai rendezvényen: egyikük magát a robbanóanyagot, a TNT-t azonosítja szagmolekulák alapján, másikuk radar- és infravörös sugár együttes bevetésével, biztonságos távolságból tapogatja le az aknagyanús területeket és alkot pontos, háromdimenziós képet a föld alatt lapuló gyilkosokról. A legmodernebb aknakereső rendszerek ma még sajnos túlságosan drágák, és kezelésük is nagy szakértelmet kíván, ezért egyelőre nem vették fel a versenyt Arcóval és Kimmel. A két belga kutyasztár Afganisztánban bámulatos munkát végzett. Egyszer sem keverték ösz- sze az aknát rozsdás szöggel, vagy a műanyag zacskót a műanyag burkolatú robbanószerkezettel. (kenesei) Mindig jó egy forró tea. A farkasordító hidegben különösen. Egy moszkvai asszony az út szélén régi, értékes szamovárjait árulja. A gazdasági válság miatt egyre többen próbálnak hasonló módon némi jövedelemhez jutni Oroszországban. fotó: feb/reuters