Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-13 / 341. szám
1998. december 13. Magyarország - Dél-Dunántúl szási jog lejárt, és bár másfél év után is telt házzal ment még a darab, mégis le kell venni a műsorról, mert kétséges a gazdaságossága, hogy újra megvegyék a játszási engedélyt: van-e hozzá elég előadásszám a produkcióban? Általában a zenés darabok jogdíja a nagyobb tehertétel, a zömüket külföldi ügynökségeknek kell megfizetni, még Bartók és Kodály művei esetében is. Verdi ugyan 1901-ben meghalt, de művei utáni jogdíjat most is kasszírozzák. Egy-egy operaelőadás 200- 220 ezer forintos bevételének bő egynegyede megy el a zenei jogdíjra. Ehhez jön még hozzá az engedélyezési jogdíj egy ösz- szegben. A magyar prózai darabok gazdaságosabbak: ha nem ősbemutatók, akkor csak az úgynevezett százalékos jogdíjat kell utánuk fizetni, előadásonként a bevétel 10-14 százalékát. Dunai I. A Színházról színházra tévés sorozat szelíd pumpolására a novemberi műsorban bemutatkozó Pécsi Nemzeti Színház ötmillió forint produkciós támogatást kapott a város önkormányzatától. Az ősi tanács szerint nem lenne ajánlatos vizsgálni az ajándék ló fogát, de éppen a különpénzt megszavazó testületben merült fel a kérdés: vajon ötmillió mire elég a színháznak? Simon Istvántól, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatójától megtudtuk: az Egy opera vagy operett színpadra állításának látványköltsége a Pécsi Nemzeti Színházban ötmillió forint. Egy prózai darabé a nagyszínházban maximum 3-3,5 millió, a kamaraszínházban 2-2,5 millió lehet. A pénteken bemutatott Don Carlos 5 milliós kiállítási költségéhez vendégszereplőkkel, jogdíjakkal, üzemeltetéssel közel újabb hárommillió jöhet még rá az előadások során. A felhasználónak például előadásonként 57 455 forint jogdíjat kell fizetnie. Puccini operája , a Tosca esetében 53 978 forintot. ajándékozó jól kalkulált. A jelenlegi anyagárakon az a tervezői gyakorlat a pécsi színházban, hogy a produkció kiállítására - vagyis a díszletekre és a jelmezekre - a nagyobb látványigényű zenés darabok esetében maximum ötmillió forint a megszabott költségkeret. Eny- nyi volt a Don Carlos operáé, annyi lesz a következő bemutatóé, a Gül baba nagyoperetté is. Ez az összeg csak az anyagköltséget^ jelenti, az előállítást a színház saját szakemberei végzik a bérükért. Azt nem szokás - egyébként is igen bonyolult lenne - hozzászámítani a produkció költségéhez. Hozzá tartoznak viszont a jogdíjak, amelyek iszonyatosan megnyomják egy-egy produkció költségét. Különösképpen az operák, operettek, musicalek esetében. A Hegedűs a háztetőn-nek például 1,85 millió forint a jogdíja 52 előadásra. Ez a bevételnek több, mint 10 százaléka. A játaüs a (MöMDm *** Hín£K *** Baráti koncert Baján. Vélhetően zsúfolásig megtelik jövő szombaton délután öt órakor a bajai Barátok temploma, ahol a „Karácsonyt várva” elnevezésű hagyományos jótékonysági koncertre kerül sor. Az immár nyolcadszorra megrendezendő gála a városi kórház műszerfejlesztését szolgálja, az elmúlt évek során már több létfontosságú berendezést vásároltak az így befolyt pénzekből, (zl) Még várnak a pécsi zugárusok. Már nem kevesebb, mint huszonöt karácsonyi díszárus dolgozik a pécsi köztereken. A legtöbben a Kossuth téren kínálják népi és iparművészeti jellegű cikkeiket. A felügyelő hatósági ellenőrök szerint valamennyi kereskedő rendelkezik érvényes működési engedéllyel, a zugportéká- sok eddig még nem jelentek meg. (cs) Bajára ment a millió Péntek reggel olvasták a lapban. De mivel Baján is több Mészáros Józsefné él, és bizony a cím nem szerepelt a hírben, rögvest a szerkesztőségbe telefonáltak. Ahogy az lenni szokott, szapora pulzus, szorongás - de igent mondtak a vonal másik végén. Stimmelt a név és a cím, ők nyerték a vasárnapi Szerencseóra egymillió forintját. Nyugdíjasok mindketten, a Bokodi úti lakás felújítását már 24 éve halogatják. Van két kisunoka, úgyhogy lesz mire költeni a milliót. Most éppen a Petőfi Népével nyertek, de nyáron a VDN-t veszik. L. D. Elvarratlan bolognai szálak Nemszeretem-Bonyhád Egerben tajtékoznak. Különösen Dula Bence hegybíró. Ország-világ tudomására juttatta több televíziós műsorban is, hogy „létezik Bonyhádon egy banda”, amely nem átall egri bikavér néven bort forgalomba hozni. A bonyhádi cég, a Danubiana Bt. ügyvezetője, Schmidt Győző elmondta lapunknak, hogy ők tényleg palackoznak egri bikavért. S ha csak ezt a tényt nézzük, akkor igaza is lehetne a hegybírónak. A bonyhádiak azonban az Egervin Rt.-től és az ostorosi tsz-től vásárolnak fel Bikavért, olyat, amelyre az Országos Borbíráló Bizottság rátette a pecsétjét. Az így vásárolt bort Gyöngyösön palackozzák, de a címkén Bonyhád van, mivel a törvény szerint a cég székhelyének címét kell azon feltüntetni. Schmidt Győző azt is elmondta, hogy egyáltalán nem haragszanak a rossz hírüket keltő, kicsit tán túlbuzgó Dula Bencére, hiszen ő csak Eger jó hírét próbálja őrizni. Hazafi J. Az UNESCO döntése értelmében jövőre az egyik legősibb egyetemi város, Bologna lesz Európa kulturális fővárosa. Bolognával sajátosan elvarratlan kapcsolatkezdeményezése van Pécsnek. A két várost a legmagasabb közjogi méltóságok igyekeztek egymáshoz közelíteni: Göncz Árpád itáliai látogatásakor az olasz köztársasági elnökkel együtt vetette fel az ötletet Bolognában. A kiindulópont az a közös vonás volt, amit a két városban a nagy múltú egyetemek jelentenek. A bolognai és a pécsi egyetemek között már akkor is volt kapcsolat. A testvérvárosi együttműködés építgetése viszont még 1996-ban elakadt. Akkor az egyetemi vezetői funkciót is betöltő bolognai alpolgármester tárgyalt Pécsett az együttműködésről. Az eredmény afféle térjünk vissza rá formula volt. Most talán eljött az idő.- Szeretnénk kezdeményezni a kapcsolatokról való tárgyalás folytatását. Úgy látjuk célszerűnek a testvérvárosi kapcsolatok bővítését, ha abban egyszerre jelen lehet az önkormányzat, a gazdasági kamarák és az egyetemek együttműködése. Bologna ezeknek a szempontoknak tökéletesen megfelelne - mondja dr. Toller László, Pécs polgár- mestere. Hogy mekkora lesz ehhez a fogadókészség, azt nem tudhatjuk. Bologna azonban igencsak mindenre nyitott városnak mutatkozik mostanában. Az önkormányzata például speciális kurzust indított az Európai Unió támogatásával. A maga nemében egyedülálló kísérlet során a nemüket átoperálással megváltoztató személyeket, társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében, múzeumőrökké képezik át. Európa kulturális fővárosában az új őröknek legalább egy évre biztos munkalehetőség ígérkezik. D. I. Mohácsi rapsickodas (Folytatás az 1. oldalról) Mindezeket csak megerősíteni tudja Rózsa József, a híres Halászcsárda üzemeltetője is:- Rapsicokról beszélünk, de sajnos ez alól még az engedéllyel rendelkező horgászok sem kivételek. Tudja, minden a horgászszenvedély függvénye: akiben ez nagyon erős, az megy és „teszi a dolgát”.- Hol vannak ilyenkor a legjobb lelőhelyek?- Főképp a kőhányásoknál, ahol megáll a víz. A hal is oda bújik, megpróbál kitelelni. Ezeken a helyeken, ahogy mondják, „gereblyéznek”. Érdemes lenne utánaérdeklőd- ni, mennyi hármas horog fogyott az utóbbi időben a horgászboltokban! Belevágják a halba, aztán néha a farkánál fogva húzzák ki. Látjuk, mert amikor veszünk halat - elvégre az üzleteknek, a vendéglőknek nem kell tudni, miképp is fogták - látjuk, hogy innen- onnan meg vannak sértve.- És ezek után: mi a kínálat?- Többnyire busa kerül a zabálja magát, és ilyenkor piacra, ritkábban harcsa. Ha télen koplal. De összességében viszont az utóbbi, akkor az azt lehet mondani, hogy kevés biztos, hogy megvan húsz kiló, a minőségi hal. hiszen a harcsa nyáron tele- Méhes K. Illusztráció: Wéber Tamás A félreértések elkerülése végett Egyik nap reggel azt mondja a neves időjós - a lakossághoz intézve szavait, hogy Ne tessék félreérteni, de ma nagyon hideg van. Majdnem elröhögtem magamat, de aztán e fölöttébb helyénvaló megállapítás illemre intett, és mint ismeretes, most is mélyen elgondolkoztam szavain. Pedig már majdnem felhívtam telefonon (az idén ez még olcsóbb), hogy elnézését kérjem, valóban félreértettem intését, ám kiderült, tényleg rossebes hideg van. Meg hó. A napokban szokásos reggeli sétám - amelynek végcélja kedvenc kiskocsmám - alkalmával akkorát estem a tízemeletes meredélyén, mint egy muraközi ló, és behavazva léptem be az ivóba, barátaim nagy derültségére. Mindenkibe belekötöttem, ordítottam, átkoztam a napot, amikor Pécsre először betettem a lábamat, mert ebben a hülye városban minden út és utca lejtős és síkos, maradtam volna kisalföldi kis szülővárosomban, nem ám itt kódorogni évtizedeken át a Mecsek-oldalban. De aztán lehiggadtam, amikor, kinyitva az újságomat, olvasom benne, hogy a hirtelen haragú emberek koleszterinszintje vészesen felszökken! Haragomat palástolva egész délelőtt röhécseltem, ha kellett, ha nem. Hát, manapság sokan elnézést kérhetnének a társadalomtól, baromi ténykedésük okán. Például azok a fegyverrablók, akik - igaz, még az ősszel - kirámolták az egyik katonai alakulat bázisát. De a rádió és a tévé csak most számolt be az ügyről, miszerint „ismeretlen elkövetők” több revolvert, géppisztolyt, golyószórót loptak el egy éjszaka folyamán. A hadsereg csak most hozta nyilvánosságra a napokban, nehogy - ősz óta - a nyomozást gátolják a tolvajlás kiszivárogtatásával. Most viszont már lehet szivárogtatni. Nem mintha a rablók kézre kerültek volna, de hát a nyomozást titok övezi, akár hónapokon át is. Azt mondta egy Főkatona, hogy a nyomozást egyébként kiterjesztették a feketekereskedelem területére is. Egyébként. Tehát nem föladni a reményt! Egy neves politikus nemrég azt mondta - a javuló közbiztonságra célozva -, hogy már jó fél éve nincsenek robbantások. Világos: a nyomozati munka e téren is „ki van terjesztve.” Igaz, egy másik szakértő meg azt mondta, hogy szép hazánkban tulajdonképpen minden fegyver megvásárolható a feketepiacon, még kézi rakétavető is. Ezekhez képest igazán piti ügy a jól felszerelt mentőautó elkötése a fővárosban, de úgy, hogy a kocsi kulcsait az ügyelet falán függő tábláról emelték el az „elkövetők”. A mentőautó - megkülönböztető fényjelzésével együtt - még mindig nem került elő, tán rohangászik az ország útjain, ha csak el nem dugták valamilyen szénapajtába, ahol majd szétszerelik, és az alkatrészekből ösz- szeeszkábálnak egy remek pálinkafőző szerkezetet, a fölösleges tartozékokat pedig - mondjuk, a két hordágyat - bagóért eladják valamilyen kocsmárosnak, a piás vendégek szolgálatára. Pécsett egyébként - mellesleg békés város - csak kisstílű bűnözők dolgoznak néha; például egy autóbuszt loptak el, igaz, még az „átkosban”, de kiderült, vásott suhancok furikáztak a kopott Ikarusszal, csak úgy, a balhé kedvéért. De azért akadnak nagymenők is. A hőerőműtől leágazó távvezeték alumínium palástját lefejtették, pedig őrjárat óvja a csőrendszert, kilométereken át. Jómagam eredetileg sorjázó-lafeatosi képzettséggel rendelkezem, és mégsem tudtam kideríteni, hogy a letépett alumíniumlemezek mire használhatók a feketepiacon. Na, de majd kiderül minden, ha a nyomozások befejeződnek. Mint mindig. í A I É i
