Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-12 / 340. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. december 12., szombat Hírcsatorna Katonai bíróság elé állítják Constantin Alexa román hír­szerző tisztet, aki a Román Hír­szerző Szolgálat (SRI) irattárá­ból ellopta, és a sajtóban kö­zölte Bárányi Ferenc RMDSZ- képviselő, volt egészségügyi miniszter állítólagos Securitate- besúgói dossziéját. Kitüntette a Szent András apostol érdemrenddel Alek- szandr Szolzsenyicint Borisz Jelcin orosz elnök. Az pénteken töltötte be 80. életévét. Izrael üdvözölte a Palesztin Központi Tanács (PKT) csü­törtöki határozatát, amellyel a testület törölte a PFSZ alap­okmányából a zsidó állam megsemmisítésére vonatkozó részeket, de azt követeli, hogy a szavazást a Palesztin Nem­zeti Tanács (PNT) ismételje meg hétfői ülésén Bili Clinton amerikai elnök jelenlétében. Izraeli katonák agyonlőttek két palesztin tüntetőt a cisz- jordániai Kalkilija város köze­lében, ahol az éhségsztrájkot tartó palesztin politikai fog­lyok támogatására tartottak demonstrációt. Nem ismeri el a chilein kívül egyetlen más joghatóság, így a londoni bíróság illetékességét sem - jelentette ki a kelet-lon­doni Beimarsch bíróságán tar­tott meghallgatásán Pinochet volt chilei elnök. Elrabolták Groznij közelében Manszur Taguirov csecsen fő­ügyészt. Pénteki jelentés szerint csütörtökön a főügyész autóval indult el egy temetésre a kau­kázusi köztársaság fővárosából testőrével. Közben egy muzul­mán vahhábita szekta vezetője beismerte, hogy a közelmúltban résztvett négy külföldi túsz le­mészárlásában Csecsenföldön. Az euró hatása a közös Európára Előrehaladás mutatkozik a belső reformok megtárgyalásában Az Európai Unió belső reformjainak előrehaladását övező derűlátás jeleivel kezdték meg pénteken tanácskozásukat a tagállamok állam- és kormányfői Bécsben. Messze a keleti bővítés előtt továbbra is a foglalkoztatás javítását tekintik legfontosabb törekvésüknek az Európai Unió tagországai - derült ki a tizenöt tagállam vezetőjének pénteki bécsi találkozóján. Az állam- és kormányfők ugyancsak visszatértek az adópolitika összehangolásá­nak kérdésére. Ez már eddig is szikrázó összeütközésekhez vezetett a tagállamok körében, mert a többség mereven ra­gaszkodik csorbítatlan hatás­köréhez adóügyekben. A politikusok újfent üdvö­zölték a közös pénz január else­jei bevezetését. Többen emlé­keztettek arra, hogy ez törté­nelmi esemény, mert a tagál­lamok integrációjának fokozó­dását jelenti. Az euró beveze­tése növeli a gazdasági stabili­tást, gyorsítja a növekedést, és segít a munkanélküliség elleni harcban - állapították meg. A gazdasági vitában nem volt szó a vámmentesen árusító üzletek bezárásáról hozott döntés fe­lülvizsgálatáról. Az unió jövő nyártól szünteti meg ezt a lehe­tőséget. A jövő év közepén további országokkal kellene megkez­deni a csatlakozási tárgyalá­sokat, hogy az Európai Unió tényleg azt állíthassa: Jépésről lépésre az összes országot be­vonja a bővítési folyamatba. Ezt Jósé Maria Gil Robles, az Európai Parlament elnöke je­lentette ki. Mint mondta: ő va­lójában azt szeretné, ha az unióba törekvő országoknak a politikai és a gazdasági hely­zetük megengedné, hogy egy éven belül csatlakozzanak. Gil Robles szerint azonban egyre reálisabb, hogy az első új ta­gok 2004-2005 körül kerülnek be. Hozzátette: azt reméli, hogy az új tagországok polgá­rai már 2004-ben szavazhat­nak első európai parlamenti képviselőikre. Tony Blair brit kormányfő szóvivője ezzel kapcsolatban azt mondta: az intézményi re­formok meghozatalára hozott márciusi határidő lejártáig, il­letve az egyezség megkötésé­nek elmaradásáig semmikép­pen nem lehet arról beszélni, hogy a reformok elhúzódása miatt lassul a keleti bővítés. Egyetértett Gil Roblessel ab­ban, hogy a reformokról folyó tárgyalások és a bővítési fo­lyamat egymástól függetlenül, azaz párhuzamosan is halad­hatnak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a reformok ki­dolgozása alapfeltétele a tagje­löltek belépésének - mondta. Az Európai Parlament el­nöke óvott attól, hogy az unió beleessék az új-thatcherizmus veszélyébe. Felháborítónak tartja, hogy mindenki vissza akarja kapni a befizetett pén­zét. Szerinte emellett a felfo­gás mellett az új tagok belépé­sére kiüresedik az unió. ,JJelmut Kohl látomása az Európai Unióról mindig ma­gában foglalta Európa összes államát, és gyakran beszélt a mostani politikusnemzedék nagy esélyéről arra, hogy fel­építsen egy békés és stabil kö­zös Európát” - tekintett vissza Kohl volt német kancellár pá­lyafutására, elért eredményei­re és céljaira Viktor Kiima osztrák kancellár. Helmut Kohl megkapta az Európai Unió díszpolgára címet. Bécsben tegnap együttmű­ködési megállapodást kötött az Európai Unió Svájccal, fő­leg annak eredményeként, hogy Svájc engedett néhány mezőgazdasági kérdésben. Helmut Kohl, Európa díszpolgára fotó: feb/reuters Észrevétlenül berepülhetne és gyűjthetné a titkos információkat Kémlepke - hamarosan bevetésen A cambridge-i egyetemen kifejlesztettek egy tudományos­fantasztikus rémfilmbe is beleülő, rovarra emlékeztető szer­kezetet, amely fő „foglalkozását” tekintve kém. Első ízben léptek be az épülő új nemzetközi űrállomás (ISS) területére az Endeavour űrhajó­sai. Az amerikai Robert Cabana parancsnok és az orosz Szergej Krikaljov együtt ment át a még sötét amerikai Unity modulba. Először bekapcsolták a villanyt, majd kinyitották az űrrepülő­gép és az űrállomás közötti hat zsilipajtót, s később átmásztak a Zarja modulba is. Az orosz örökség részévé nyilvánította a moszkvai tör­vényhozás a Vörös teret, és megtiltotta a Kreml előtti terü­leten mindenfajta új építmény emelését, vagy bármiféle átala­kítást. Az új jogszabálytól a kommunisták vezette orosz baloldal alig titkoltan azt várja, hogy megvédi a Lenin-mauzó- leumot, amelynek lebontására az utóbbi évben számos elkép­zelés született. Charles Ellington - a feltaláló - évekig tanulmányozta a ro­varok röptének aerodinamiká­ját. A zoológiái fakultás pro­fesszorának ennek alapján tá­madt az az ötlete, hogy olyan repülő alkalmatosságot szer­kesszen, amely nem merev szárnyakkal lebeg a levegő­ben, hanem lepke módjára, csapkodva. A szerkezetet nemcsak kigondolta, hanem el is készítette, és felkínálta a brit honvédelmi minisztériumnak. Az angol tábornokok nem tanúsítottak érdeklődést a szerkezet iránt, az amerikaiak annál inkább. Ellington azóta már át is települt az Álla­mokba, és továbbfejleszti ötle­tét, amelyhez a Pentagon majdnem 3 millió dollárt bo­csátott a rendelkezésére. Az amerikaiak a prototípust tovább akarják fejleszteni mindaddig, amíg hadra fog­ható kémrobot nem válik be­lőle. Azaz kisebb lesz, mint egy emberi kéz: szárnyainak fesztávja legfeljebb tíz centi­méter lehet. „Fedélzeti” fel­szerelésének nélkülözhetetlen tartozéka közé tartozik majd egy széles látószögű kamera, egy ultrahangdetektor, hogy denevér módjára röptében el­kerülhesse az akadályokat, és egy vegyi nyomolvasó szerke­zet, amely messziről megszi­matolja, felismeri, azonosítja az útjába kerülő embereket. A szerkezetet olyan épüle­tek felderítésére lehetne hasz­nálni, ahova behatolni fölöt­tébb veszélyes. A lepke mód­jára lebegő parányi kém-izé gyanútlanul berepülhetne bár­hova, ott szépen leparkol­hatna, és feltűnés nélkül gyűjthetné az akusztikai és az optikai információkat. Kenesei István Tudósok a csatlakozásról Az Akadémia is részt kér a NATO-ügyekből Nemcsak a katonák, hanem a tudósok is készülnek hazánk NATO-csatlakozására. A kérdésről konferenciát szer­vezett Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia. A tudósok arról vitatkoztak, mi­lyen katonai, biztonsági és köz- igazgatási kérdéseket vet föl, milyen kötelezettségeket ró az országra két-három hónapon belül esedékes belépésünk az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetébe. Kulcsár Kálmán akadémikus fontosnak mondta, hogy a csat­lakozás katonai és politikai fel­tételeinek kimunkálásában az Akadémia is vegyen részt. A NATO-bővítés első köre lezá­rulóban van, az azonban még rendkívül kétséges, hogy lesz-e egyáltalán második kör, és ha igen, mikor. A tudós azt fejtegette, hogy a ’90-es évek eleje óta egyre nő a NATO szerepvállalása. Példa­ként az Irak elleni Sivatagi Vi­har nevű hadműveletet és a szövetség balkáni jelenlétét hozta föl, és arra is figyelmezte­tett, hogy Oroszország - ahol a kommunista párt még ma is je­lentős erőt képvisel — változat­lanul atomfegyvert birtokló nagyhatalom. Előadásában Kelemen Lász­ló, a Nemzetvédelmi Egyetem tanára rámutatott, hogy a NATO nem avatkozik be tagál­lamai jogrendjébe olyan mér­tékben, mint az Európai Unió. Ezért a szocialista párt magatar­tása a csapatok határokon túli mozgatása ügyében nem je­lenthet problémát, bár - tette hozzá - megnyugtatóbb volna, ha a kormány hatáskörébe ke­rülne a döntés joga. Számítógépveszély 2000-ben a haditechnikában is Új program a rakétáknak Hogy tárolóhelyet takarítsa­nak meg, a számítógépekbe általában nem programozták be azokat az adatokat, ame­lyekkel 1999-ről a 2000. évre kapcsolnának a rendszerek. A komputer - hacsak nem programozzák át - 2000. január 1-jén visszakapcsol az 1900. évre, vagy egyszerűen használ­hatatlanná válik. Ez óriási bo­nyodalmakhoz, sőt súlyos ve­szélyekhez vezethet - a hadi- technikában is. Az atomfegyvereket vezérlő számítógépek átállítását Nyu­gaton már megkezdték, ám a volt Szovjetunió atomrakétái­nál nem kapkodják el a dolgot. A kérdéssel majd csak 2000- ben foglalkozunk - mondja Vladiszlav Petrovics, az orosz atomhatóság szóvivője. A világ másik oldalán a halá­los veszélyek tudatában távol­ról sem ilyen nyugodtak. Az amerikai védelmi minisztérium felajánlotta az oroszoknak: dolgozzanak együtt, közösen iktatva ki a lehetőséget, hogy technikai véletlen miatt atom­baleset következhessék be. Egy amerikai polgári bizton­sági kutatóintézet azt javasolta minden atomhatalomnak: a kri­tikus időpontban kapcsolják ki maradéktalanul az atomfegyve­reket vezérlő rendszereket. Erre azonban nem lehet számítani, inkább az a valószínűbb, hogy Moszkva - mint annyi másban - ebben is elfogadja a nyugati segít^gget. FEB Magzatvédelem az USA-ban Az abortusz körül a tengeren­túlon különösen magasra csapnak az indulatok. Harcos ellenfelei nem eléged­nek meg azzal, hogy a törvény- hozásban, utcai tüntetéseken küzdjenek a magzatelhajtás be­tiltásáért, a gyilkos erőszaktól sem riadnak el. A fanatikusok több orvost megöltek már, tu­catnyi merényletkísérlet, több száz, klinikák elleni bomba­támadás, gyújtogatás van a számlájukon. Amióta a Clinton-kormány- zat a központi nyomozó hivatal, az FBI hatáskörébe utalta eze­ket az ügyeket, az erőszakos cselekmények száma jelentősen csökkent. Ennek ellenére ma sem veszélytelen a magzatel­hajtással is foglalkozó klinikák, rendelők megközelítése. Kör­nyékükön gyakoriak a fanati­kus ellenzők tüntetései, blokád­jai. Válaszként hasonló mód­szerekhez nyúlnak azok, akik a nő szabad választásának hívei: önkénteseik ugyancsak ott van­nak a klinikák környékén, hogy megvédjék azok látogatóit. A harc országszerte folyik tovább; 1973 óta, amióta ismét nem ütközik törvénybe a mag­zatelhajtás az Egyesült Álla­mokban, évi mintegy 1,4 millió beavatkozásra kerül sor. Az abortusz ellenzői szerint emiatt 36 millió gyerek nem született meg, azaz „amerikai holocaust” sújtja az országot. Lopásgátló. A dél-afrikai Johannesburgban mutatták be ezt a lopást és emberrablást megakadályozó autót: illetéktelen közeledését érzékelve hatalmas lángcsóvát lövell ki magá­ból. A modell azonban egyelőre csak a feketepiacon kapható. fotó: feb/reuters Tvr-hét ... a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk! TAPoljon és nyerjen! t Rex felügyelő nyugdíjba vonul Komlós Juci karácsonyai A hét sztárja: Hunter Tylo Tvr-hét - a műsorújság

Next

/
Thumbnails
Contents