Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-09 / 337. szám

6 Dunántúli Napló Politikai Vitafórum 1998. december 9., szerda A rendszerváltás miniszterelnöke Öt éve halt meg a harmadik magyar köztársaság első mi­niszterelnöke, dr. Antall Jó­zsef. Azé a harmadik köztársa­ságé, amelyik - az első kettő kudarca után - láthatólag újra erős horgonyt vet Európában. Abban a nyugati kultúrkörben, ahonnan mindig is csak külső agresszió tudta kiszakítani ha­zánkat. Mindebben elévülhe­tetlen érdemei vannak a rend­szerváltás miniszterelnökének. Magyarországon ma - min­den társadalmi és gazdasági probléma ellenére - jól mű­ködő piacgazdaság, kipróbált képviseleti demokrácia és szi­lárd jogállam működik. Min­dennek az alapját Antall József kormánya rakta le. Nem nehéz ma már rámutatni azokra a hi­bákra, amiket elkövetett, de politikai bölcsességéhez, ha­talmas műveltséggel párosuló emberi tisztességéhez nem férhet kétség - történelemfor­máló személyisége óriásként magasodik legújabb kori tör­ténelmünk fölé. Ne felejtsük el: sem a ma­gyar történelemben, sem a vi­lágon nem volt rá példa, ho­gyan lehet szocialista tervgaz­dasági diktatúrából demokra­tikus piacgazdaságot terem­teni. Nem véletlenül nevezte kormányát Antall József „ka- mikáze-kormánynak”. Jól tudta, hogy az összeomló szo­cialista hatalom romjai az első demokratikus kormányra fog­nak hullani. A közvélemény az odavezető út és a körülmények ismerete nél­kül az Antall- kabinetnek tulajdonított minden olyan nehézséget, amellyel a rendszervál­tozás során szembesült. De ilyen mértékben tobzódó ellenkampányra talán még ő sem számított. Ennek ellenére méltóságteljesen, önuralmát soha el nem vesztve viselte a legelképesztőbb rágalmakat is. Politikai ideálja a múlt szá­zadi reformkorban gyökerezett - történelmünknek abban a nemzetet felemelő, kimagasló korszakában, amelynek ural­kodó ideája az a fajta szabad­elvűség volt, ami a keresztény értékrend talaján állva még nem keverte a szabadságot a szabadossággal, hanem azt a nemzet, a közösség és a másik ember iránti felelősséggel pá­rosította. Ami egyszerre tűzte ki célul a politikai szabadságjogok ki- terjesztését és a szegények fel­emelését, a törvények uralmát és a közteherviselést, a gazda­sági fejlődést és a polgároso­dást, az Európához kötődést és a nemzeti függetlenség kivi­rágzását. Ez a valódi Antall-i örökség. Emberi nagyságán kívül erre is emlékezünk ezek­ben a napokban - műve még befejezésre vár. Hegedűs Tamás közgazdász Mi is történik a KDNP-ben? Cui prodest? Cui bono? Hapening Budapest idegen- forgalmi központjában, a Vö­rösmarty téren, Nyitott száj műsor a TV-ben, izgatott poli­tikusok a parlamentben. Erő­södik és terebélyesedik a til­takozó hang, azaz a tolaran- ciát követelők hangja. Mit kellene eltűrni? Nos az egyéni szabadsághoz való jog téves értelmezését, az önpusztítás­tól a társadalom végromlásá­hoz vezető utat, a liberális drogpolitikát szorgalmazók zajongását. A szigorú kábítószer-elle­nes törvény tervének hírére zárt sorokba rendeződik a szabadságért üvöltők kórusa. Az elképzelések tudatos fél­remagyarázásával riogat a po­litikus, a média, a Juszt-mű- sorban értetlenkedő és az ifjú­ság újmódi szenvedélye iránt megértést követelő tanár. Az, hogy a narkósok száma né­hány év alatt megháromszo­rozódott, hogy a könnyű dro­gok élvezőinek egyharmada biztosan áttér a kemény sze­rekre, hogy csak idén immár 25 kábítószeres haláleset is­mert hazánkban, az nem ér­dekli ezeket a csaholókat. Egy a fontos, nehogy kér­dőre vonja valaki a fogyasz­tókat, az „ártatlan” gyereke­ket. Pedig nekik is érezniük kell, hogy tettüknek súlya van, hisz nélküle nem mű­ködne a drogüzlet. És az alkalmi lebegést, gyönyört választók sajnos nem ismerik az út végét sem, nem látják azt, amivel a rend­őrség és az egészségügy rendre szembesül: az aszociá­lissá majd antiszociálissá pusztuló, lopni s ölni is kész személyiséget, a kapcsolódó balesetek és betegségek szá­mának növekedését. Egy pon­ton túl már nincs visz- szaút. Akkor mégis, miért zeng a vé­delmezők kara? Miért halljuk a szabadság és humanitás álságos bajnokai­nak harcias hangját egyre erő­sebben? Alighanem embercsoportok érdekvezérelt magatartása bú­juk meg emögött. A drog­nagykereskedők dollármilli- árdokat vágnak zsebre és mosnak tisztára, utat találva a gazdasági élet legális pénz­ügyi vérkeringésébe. A csem­pészeken át jutnak a kis dea­lerekhez, akik tulajdonképpen lépre csalják a leginkább még csak iskoláskorú kiszemelte­ket, s teszik őket életfogytig­lan a kábítószer rabjává. Hát­borzongatóan felépített rang­sor ez, legfelül láthatatlan ve­zérkar, alattuk a tisztikar, majd a közkatonák és azok szolgái, többnyire maguk is a drog áldozatai. De sejthető itt más érdek is. A társadalom bomlasztása, lezüllesztése ugyanis önállót- lan, műveletlen, távlatok nél­kül nemzedékeket „nevel”. A primitív fogyasztói tö­meg ezután majd csak nyo­morúságosán vegetál, s de­mokratikus polgárigények nélkül, könnyen manipulál­ható lakossággá válik. Nézzünk körül, kinek áll mindez érdekében, kinek jó ez? Cui prodest, cui bono? Sorakozzon fel a másik tábor is! Legyen ez egyénekért ag­gódok, s nemzetet féltők szava az erősebb! Schmidt Pál dr. A szabadságszerető ember „A szabadságszerető ember megköveteli magánák és meg­adja másnak a minden ember­nek kijáró tiszteletet. ..” ol­vasható Bibó István politikai tízparancsolatában, mely a Magyar liberalizmus az ez­redfordulón című kiadvány­ban jelent meg. Szabadelvű hitvallást bo­csátott közre a 10. születés­napját ünneplő Szabad De­mokraták Szövetsége. Tíz esztendő munkája, politikai tapasztalata áll a párt mögött, a születésnapi ünnepségen mégsem az eddigi tevékeny­ség értékelésére helyeződött a hangsúly, hanem annak meg­határozására, milyen politika megvalósulásáért dolgozzon az SZDSZ. „Mi, mai liberáli­sok valljuk a XIX. század magyar szabadelvű gondol­kodói, Kossuth Lajos és Eöt­vös József hitét, hogy a nem­zet és az egyén szabadsága összetartozik. Széchenyi Ist­vánnal valljuk és vállaljuk, hogy a szabadság feladatvál­lalást kíván a közösségtől. A Szabad Demokraták Szövet­sége az egyéni szabadságjo­gok, a vélemény- és szólás- szabadság, a társadalmi szoli­daritás és igazságosság, az esélyegyenlőség pártja volt és marad. Mi, magyar szabadel­vűek olyan államban szeret­nénk élni, ahol az állampolgári méltóság alapfeltétele a sze­mélyes biztonság, az esély- egyenlőséget biztosító oktatás, az egészséges környezet és a megbízható egészségügyi ellá­tás. E területeken elengedhe­tetlen a jelentős állami szerep- vállalás, melynek forrásai az adófizető állampolgároktól származnak, azaz közpénz, melynek pazarló vagy részre­hajló elköl­tése politikai értelemben elítélendő cselekedet.” A szabad­ság minősé­gének alap­köve az ez­redforduló küszöbén a kiszolgáltatottsá­gok megszüntetése. A sza­badságtól nem csupán disz­kriminatív politikai gyakorlat foszthat meg valakit, hanem a napi nélkülözés, a megélhetés kiszolgáltatottsága és bizony­talansága. Az állam feladata a rászorulók segítése is. Nélkü­lözhetetlen a tudáshoz való egyenlő hozzáférés esélyének megteremtése. Mindehhez át­ható politikai reformot kíván a közpénzek elköltésének át­láthatóvá tétele, a források és kiadási célok egyértelmű megjelölése és egymáshoz rendelése. A szabadság minő­sége megkívánja, hogy a XXI. századba lépő magyar nemzet nemzeti tudatát ne a félelem és elzárkózás, hanem a nyitottság és a kulturális sokszínűség határozza meg. A nemzeti büszkeség egy de­mokratikus, élet- és jogbiz­tonságot kínáló haza szeretete legyen. A szabadság szeretete sokunkat jellemez. Sokan ün­nepeltek együtt a szabad de­mokratákkal a 10 éves szüle­tésnapon, többek közt: Alföldi Péter, Básti Juli, Darvas Iván, Dés László, Faludy György, Fodor Tamás, Hor­váth Charlie, Jordán Tamás, Kocsis Zoltán, Somló Tamás, Székhelyi József, Szvorák Ka­talin, Vallai Péter. Ottó Krisztián Ottó SZDSZ pécsi szervezete Czukor Antal e lap 1998. no­vember 18-i számában dr. Sz. néven rám utalva azt írta, hogy „a rendőrség a törvényesség nevében (engem) és társai(mat) eltávolított a (KDNP budapesti országos) székházból”. Cikke más - ennél kevésbé súlyos - valótlan állításokat is tartalmaz. Szerintem e lap olvasóinak jo­guk van arra, hogy megismer­jék a kérdéssel kapcsolatos igazságot. Giczy társaival együtt azért, hogy teljes uralmat szerezzen a KDNP fölött, valóságos irtóhá­borút kezdett a másként gondo­kozók, nagyrészt - mint ezt Czukor Antal is írja - saját ko­rábbi hívei ellen. Ennek keretében alapsza­bályellenes és törvénysértő eszközökkel eltávolította a hét­tagú ügyvezető elnökség öt tag­ját, továbbá eltávolított a 20 megyei elnök közül 16-ot, a megyéket az országos elnök­ségben képviselő 20 fő közül 15-öt; az országos elnökség to­vábbi 12 tagja közül mind a 12-t, meghagyva néhányuk párttagságát. Kizárták vagy más módon el­távolították emellett Miskolc, Hódmezővásárhely, Kőszeg, Balassagyarmat, Hatvan, Máté­szalka és számos más város és község polgármesterét, vala­mint a párt sok országgyűlési és önkormányzati képviselőjét, más vezetőjét és tagját. Eltávo­lították tehát a törvényes veze­tés túlnyomó többségét. Nem riadtak vissza a nyílt erőszak alkalmazásától sem. Ezért kényszerítés és a személyi sza­badság megsértésének bűntette miatt büntetőeljárás folyik dr. Bartók Tivadar kabinetfőnök és a Giczy megbízásából eljáró Védelem Kft. részlegvezetője, Budaházi Attila, tehát a Giczy által alkalmazott és törvény- sértő módon eljáró őrző-védők vezetője ellen. A Legfelsőbb Bíróság négy jogerős ítéletben, más bírósá­gok pedig számos más jogerős és nem jogerős ítéletben ma­rasztalták el ezért KDNP-t és jelenlegi tényleges vezetését. A törvényesség helyreállítása ér­dekében pert indított a KDNP ellen a Legfőbb Ügyészség is, ami példátlan a magyar igaz­ságszolgáltatás történetében, mert eddig ügyészség még nem lépett fel politikai párt ellen. A Legfőbb Ügyészség azt kéri, hogy a bíróság az egyesülési jogról szóló törvény értelmé­ben hívja össze 30 napon be­lüli időpontra a KDNP legfel­sőbb szervének, az Országos Választmánynak az ülését. A következő tárgyalási nap 1998. december 17-re van kitűzve. Reméljük, hogy a bíróság helyt ad a Legfőbb Ügyészség kereseti kérelmének, össze­hívja az ülést, és ezzel lehe­tővé teszi, hogy újraalapítsuk a magyar kereszténydemokrá­ciát. Mi kizártak, elnézést kérünk a magyar társadalomtól mind­azért, ami itt történt, és ami szégyent hozott ránk. őszintén reméljük, hogy rövidesen helyre tudjuk állítani ezt a vi­lágszerte fontos szerepet be­töltő politikai mozgalmat ha­zánkban is, a magyar társada­lom és az ország javára. Mint­hogy a Fővárosi Bíróság megál­lapította, hogy a párt tagja va­gyok és nem vesztettem el tisztségeimet, e cikket úgy írom alá, mint dr. Szakolczai György, a KDNP Közgazdasági Bizottság elnöke, a KDNP Országos Választmány tagja PÁRTHÍREK Dr. Antall József, az első szabadon választott miniszter­elnök halálának 5. évforduló­ján, december 12-én 17.30 óra­kor az Ifjúsági Demokrata Fó­rum megemlékezést tart a Szé­chenyi téren. 18 órakor a Bel­városi templomban várják mindazokat, akik részt vesznek a kegyeletteljes megemlékezé­Antall Józsefre emlékezünk címmel dr. Polányi József, a JPTE Modernkori tanszékének tanára tart előadást december 14-én 18 órakor az MDF szék­házában (Apáca u. 16). A Bocskai Szövetség Baranya megyei vezetősége december 19-én, szombaton délelőtt 10 órakor taggyűlést tart a MIÉP Baranya megyei székházában, Pécs, Széchenyi tér 16. szám alatt. Napirend: Az Erdőcsinádi választmányi ülésen történtek ismertetése. Az elnökség tevé­kenysége két választmányi ülés között. Az RMDSZ Alsócser- náton és Érmihályfalva után. A Bocskai Szövetség adomá­nyokat gyűjt a 2000-ben felállí­tandó nagyszalontai Bocskai- szoborra is, adományaikat a Bocskai Szövetség OTP Buda­pest VIII. kerületi Fiókjánál ve­zetett 11708001-20359722 számlára lehet befizetni a „Nagyszalontai Bocskai-szobor támogatása” megjelöléssel. Dr. Páva Zoltán országgyű­lési képviselő december 10-én (csütörtökön) 12.30-14.00 óra között fogadóórát tart a komlói Polgármesteri Hivatalban. Rendszeres konzultációt Az aláíró civil szervezetek úgy döntöttek, hogy Civil Fórum el­nevezéssel megalakítják a ma­gyarországi civil szervezetek egy csoportjának együttműködési és' konzultatív testületét. A mostani elhatározás előz­ménye visszanyúlik 1996 tava­szára, amikor a Félelem nélkül élni című felhívással 3000 szervezetet tömörítő civil szö­vetségek Társadalmi egyez­ményben vállalták a szellemi és akcióközösséget az ország de­mokratikus fejlődésének, a gazdaság erősítésének, az em­beri lét biztonságának elősegí­tése érdekében. Mai céljaink lényege: -együttműködés a törvény­kezési, a kormányzati, az ön- kormányzati döntések kialakí­tásában és végrehajtásában,- aktív részvétei a demokra­tikus intézményrendszer mű­ködésének elősegítésében,- az érdekegyeztetés támoga­tása, és az ennek során hozott döntések megvalósításának elő­segítése,- ezen célok megvalósításával hozzájárulni a társadalmi béke fenntartásához. A Civil Fórumban a tevékeny­kedő és együttműködő szerveze­tek: 1. önállóságuk teljes megtartá­sával vesznek részt, egyenlőek és egyenjogúak, 2. a kezdeményezések bár­mely szervezettől kiindulhatnak. Általános alapelv az egyeztetett álláspont. Ugyanakkor az esetle­gesen egyet nem értő szervezet­nek joga van eltérő álláspontját a nyilvánosság előtt képviselni, 3. a szervezetek állásfoglalása­ikról, javaslataikról és akcióikról tájékoztatják a törvényhozást és a végrehajtó szerveket. Fontosnak tartják a közvélemény tájékoztatá­sát is. E megállapodás elfogadásával bármely civil szervezet csatlakoz­hat a Civil Fórumhoz. Az aláírók: Autonóm Szakszervezetek Szövet­sége, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége, Nyugdí­jasok Országos Képviselete, Ma­gyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, Nyugdíjas Klubok és Idősek Életet az Évek­nek Országos Szövetsége, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövet­sége, Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete, MÚOSZ, Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Magyar Nők Szövet­sége, Sportegyesületek Országos Szövetsége, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma. Az alattomos ellenség Nagyon izgalmas témában - az azbeszt okozta egészségromlás tapasztalatairól - tartottak kon­ferenciát az elmúlt napokban Bécsben. Elsősorban munkavé­delmi szakemberek előtt meg­tartott előadások bemutatták az Európai Unió (EU) fejlett tagál­lamaiban az azbesztfelhasználás terén bevezetett szigorításokat. Mint ismeretes, az azbeszt rák­keltő anyag. Sejtburjánzást okozó hatása 25-35 éves lap­pangás után jelentkezik gége­rák, tüdőrák, illetve a jellegzetes daganattípus, a mezotelióma formájában. Francia és német statisztikai adatok bizonyítják, hogy a foglalkozási rákbetegsé­gek okai között első helyen sze­repel az azbeszt. Az azbesztfelhasználás terü­letén elsősorban az építőipar, je­leskedik”. Az egész világon sú­lyos probléma az épületek az­besztmentesítése. Példaként em­lítem, hogy Brüsszel új, modem belvárosában több mint öt éve áll fehér vitorlavászonba „cso­magolva”, lakatlanul az EU székháznak szánt épülete. Az ok: építése során jelentős meny- nyiségű azbesztet használtak fel. De mi a helyzet hazánkban?- Nincs jogszabály, amelyik korlátozná az azbeszt felhaszná­lását és forgalmazását.-Nem ratifikáltuk a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) azbesztre vonatkozó nemzetközi egyezményét.-Jelenleg nincs olyan adat, hogy hol és ki és mennyi az­besztet használ és használt fel.-Nincs megbízható adat - különös tekintettel a lappangási időre - az azbeszt okozta meg­betegedésekről. A felsoro­lást tovább le­hetne foly­tatni, de most nem ez a fon­tos. A hazai tények leírása - ha tovább gondoljuk - egyben magá­ban foglalja az elkövetkezendő időszak legfontosabb teendőit is. Most többen feltehetik a kérdést, hol találkozhatunk mi azbeszttel? Csak röviden: tetőfedő elemek, csővezetékek, szigetelőanyagok, burkolatok, gépkocsi-alkatré­szek. A nemzetközi tapasztalatok alapján nekünk is minél előbb lépnünk kell. Perényi József, a Munkástanácsok Országos Szövetsége Szövetségi Tanács titkára

Next

/
Thumbnails
Contents