Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-30 / 328. szám

10 Dunántúli Napló Egészség - Életmód 1998. november 30., hétfő Hírcsatorna Tanulságos esetek fó­ruma. A POTE Tudomá­nyos Szakosztályának kö­vetkező ülésén - november 30-án, 16 órakor - ismét ta­nulságos eseteket mutatnak be. Ezúttal a II. sz. Sebészeti Klinika Szívcentrumának munkatársai tartják az elő­adást és bemutatást. A Magyar Reumatológiai Egyesület Dél-Dunántúli Szekciójának tudományos ülését tartják Pécsett de­cember 2-án, 14 órakor a PAB Székházban. (Jurisics u. 44.) Az előadások az ak­tuális gyógyítási módokról, a rehabilitációs lehetőségek­ről, illetve annak költség­vonzatairól szólnak. A ren­dező házigazda a Harkányi Győgyfürdőkórház. Ünnepi közgyűlés. A Pé­csi ILCO Egyesület decem­ber 9-én tartja jubileumi közgyűlését, melyen a klub megalakulásának 15., vala­mint Egyesületté válásának 5. évfordulóját ünnepük. Az ülés 16 órakor kezdődik a pécsi Harmadik Színház­ban. (Hajnóczy u. 41.) Asztmás és allergiás gyermekek. A Szivárvány Gyermekház asztmás és al­lergiás gyermekek szüleinek klubja december 8-án du. 5 órakor tartja soron követ­kező foglalkozását, amelyen dr. Kiss Sándor tart előadást az asztmás gyermekek fizi­kai aktivitásáról. A prog­ramra most a gyermekeket is várják. Cukorbetegek segítettek cukorbetegeknek. A Pécs- Baranyai Diabétesz Szövet­ség már korábban együtt­működési kapcsolatot épí­tett ki a kárpátaljai cukorbe­teg klubokkal. Most a bara­nyai cukorbetegek 38 zsák összegyűjtött takarót, meleg ruhaneműt küldtek Técsőre, az árvízkárosult cukorbete­gek megsegítésére. Egészségügyi operáto­rok. Érettségizett munka- nélkülieknek tavaly indítot­tak először egészségügyi operátorképzést Pécsett. Az új szakmában elsőként sike­resen vizsgázónak pénteken vehették át a diplomájukat. A legmagasabb egyetemi minősítés Párizsból A pécsi gerincsebész egyszerre hallgatója és oktatója is a Descartes Egyetemnek Dr. Illés Tamás, a POTE Ortopédiai Klinikájának munkatársa a közelmúltban a párizsi René Descartes Orvostudományi Egyetemen szerezte meg a habilitált doktor címet, ami a legmaga­sabb tudományos minősítés, amit egyetem adhat. (Sajnálatos módon a múlt hétfői oldalunkon PhD-nek minősítettük a habilitációt, amelyért elnézést kérünk.) Műtét előtt és után egy kisláng gerincoszlopa Dr. Illés Tamás (képünkön) ko­rábban ezen a párizsi egyete­men töltött el ösztöndíjjal hosszabb időt, itt sajátí­totta el azt a gerincsebé­szeti mód­szert, amit 1991-től a pé­csi klinikán már szinte rutinszerűen végez­nek.- Önnek tehát már volt ko­rábbi kapcsolata a párizsi egyetemmel. Mégis hogy került sor arra, hogy ott habilitáljon?- Ez a lehetőség mindenki számára adott. Benyújtottam egy kérvényt a René Descartes Orvostudományi Egyetem tu­dományos bizottságához, hogy ott szeretnék habilitálni. A kér­vényre jött az értesítés, hogy utazzak Párizsba, ahol az egye­tem tudományos tanácsának titkára fogadott. Arról fagga­tott, miért szeretnék a francia egyetemen habilitálni. Elmond­tam, hogy egyrészt tisztelegni szerettem volna ezzel annak a professzornak, akitől megtanul­tam a gerincsebészetet és aki azóta is segíti munkámat. Más­részről szerettem volna elismer­tetni a pécsi klinikát is, szá­momra pedig egyfajta megmé­rettetést jelentett. Akkor közöl­ték, legalább 30-40 oldalas dip­lomamunkát küldjék, amiben leírom az eddigi tudományos és klinikai tevékenységemet, és kérték az eddigi munkáimról megjelent publikációkat és az önéletrajzomat.- Egy idő után újabb értesí­tést kaptam, hogy ismét várnak. Ekkor már a beküldött mun­kámmal - amelynek címe: A lektinhisztokémiától a gerinc­sebészetig - és az életrajzom­mal kapcsolatos dolgokat kér­deztek. Ezután három francia professzornak küldték el a dol­gozatomat bírálatra. A bírálók személye számomra szigorúan titkos volt, és nem lehetett köz­tük az, akinek a tanítványa vol­tam. Megint néhány hónap múlva kaptam az értesítést, hogy a professzorok értékelése alapján habilitációra bocsátot­tak, de előbb be kell iratkoz­nom az egyetemre. Hattagú professzori kar előtt kellett a dolgozatomat védeni, köztük volt meghívottként dr. Bellyei Árpád, a POTE rektora is. Az előadásom után több, mint egy óra hosszáig faggattak, majd 10 perces tanácskozás után közöl­ték, elnyertem a legnagyobb egyetemi minősítést, vagyis a Párizsi egyetem habilitált dok­tora lettem. Ezzel jogot szerez­tem arra, hogy egyetemi tanár­ként oktathatok is ott.-Annak idején Ön volt az első, aki Magyarországon a francia gerincsebészeti mód­szert alkalmazta. Ez lehetőséget adott sok súlyos gerincferdülés eredményes gyógyítására. El­mondaná, mi a lényege?-Az első műtét óta a tech­nika, a műszerek sokat fejlőd­tek. A lényege, hogy a csigo­lyák megfelelő nyúlványaira speciális horgokat, kapcsokat rögzítünk, ezeket olyan fém­pántokkal kötjük össze, amelynek se­gítségével korrigálható a gerinc kóros görbülete. Az első óta már több, mint 450 ilyen mű­tétet végez­tünk. Azért nagyon fontos ezeknek a ge­rincgörbüle­teknek a kor­rigálása, mert vagy a tüdőt nyomhatja, amitől tüdő- és szívelégte­lenség alakul ki, vagy, ha deréktáji a deformi­tás, a vesék működését gátolja. A legjobb gyerekkorban elvé­gezni a műtétet, ilyenkor kisebb a szövődmények kialakulásá­nak az esélye és jobb eredmé­nyeket lehet elérni, de felnőtt­korban is mindenképp ajánla­tos. Az életének a minősége változik meg. Jól vannak a hármasikrek Az inkubátorok mögött az édesanya fotó: laufer LÁSZLÓ Mint már hírül ad­tuk, a POTE Szülé­szeti és Nőgyógyá­szati Klinikáján „Lombikbébi” hár­masikrek születtek a múlt héten • Elsőként jött világra'a fiú - Marcell - ő volt hármójuk közül a legkisebb: 1020 gramm. Az őt kö­vető két kislány, Eszter és Dóra 1660, illetve 1420 grammal születtek. Dr. Érti Tibor do­cens, a klinika neo- natológus szakor­vosa lapunknak el­mondta, az újszülöt­tek jól vannak, komplikációk nin­csenek, már csak a fiú kap infúziót, a kislányok a szoká­sos koraszülött-ellá­tásban részesülnek. A szülők abba a kategóriába tartoz­nak, amit az orvo­sok ismeretlen hátterű meddő­ségnek neveznek. A vizsgála­tok sem a férjnél, sem a fele­ségnél nem találtak kóros elvál­tozást, minden normális, még­sem akaródzott utód születni. Először két éve jöttek a pécsi klinikára. Akkor a mestersége­sen megtermékenyített és a méhbe visszaültetett petesejtek nem tapadtak meg. A másod­szori próbálkozáskor mindhá­rom megtermékenyített petesejt megtapadt és fejlődni kezdett. (Ugyanis, hogy minél biztosabb legyen a siker, általában több petesejtet termé­kenyítenek meg és ültetnek visz- sza. A legtöbb esetben ebből csak egy marad meg.) A terhesség 8. hetében mutatta ki az ultrahang- vizsgálat, hogy az anyaméhben hárman vannak. A fiatal anya, Nagy Attiláné paksi lakos (aki a paksi Vízmű Kft. laboratóriumá­ban dolgozik mi­nőségellenőr­ként), először föl sem fogta, azt mondja, még most is nehéz el­hinni, hogy egy­szerre három kisbabája lett. Az apa gépkocsive­zető, és a paksi dzsúdóbajnok- palántákat edzi. 1988 óta él Magyarországon, szülei még Nagyváradon lak­nak. Érdekesség: Magyarország első „lombikbébije” is paksi és ugyancsak a pécsi klinikán tör­tént a mesterséges megtermé­kenyítés. Egészség és környezet A fenti címmel tartottak az elmúlt hét végén Pécsett négynapos konferenciát az ország azon iskoláinak képvi­selői számára, akik tagjai az 1994-ben indult dán-magyar környezet- és egészségneve­lési programnak. Az ország­ban tíz iskola vesz rész benne, s az egyik a pécsi Mezőszél Utcai Általános Iskola. A program célja, hogy mi­nél hatékonyabban neveljék a környezetük védelmére, egészséges életmódra a gye­rekeket, hogy olyan ismerete­ket szerezzenek, amelyekkel később, felnőttkorban tenni is tudnak az egészséget károsító környezet ellen. A dán okta­tóprogramot először adaptálni kellett a magyarországi vi­szonyokhoz. Ebből az adaptá­cióból eddig három tankönyv született. Elkészítésében a pé­csi iskola is közreműködött. A megfogalmazott célok a pécsi Egészséges Városok Alapítvány céljaival is össze­csengenek, ezért az alapít­vány is segítséget nyújt. A Pátria Hotelban megtar­tott konferencia rendezője a Mezőszél utcai iskola, támo­gatója a Soros-alapítvány és a Fővárosi Önkormányzat volt. (A tíz résztvevő iskolából 8 budapesti.) Az előadások után gyakorlati bemutatót tartottak a házigazda iskolában. Városmakett is készült az egészség jegyében a Mezőszél utcai iskola előcsarnokában fotó: laufer László A betegágynál állandó az ügyelet fotó: laufer László Újabb kettős szervátültetés Pécsett A donor szülei az elhunyt fiúk szándékának tettek eleget Végrehajtották Pécsett a máso­dik hasnyálmirigy és vese együttes szervtranszplantációt. A 27 éves pécsi fiatalember, akinek a szervei beültetésre ke­rültek, még előző héten pénte­ken szenvedett súlyos balesetet. A visszafordíthatatlan agyhalál szerda éjjel következett be. Éj­fél után egy órakor riasztották az orvosi teamet, amely kie­melte a felhasználható szerve­ket. Köztük volt dr. Kalmár Nagy Károly adjunktus is, a POTE I. Sz. Sebészeti Klinika transzplantációs részlegének vezetője. Ő volt, aki néhány hete elvégezte az első hasnyál­mirigy-átültetést Magyarorszá­gon, s ennek az újabb transz­plantációnak is ő volt a végre­hajtója. Érdekes véletlen, hogy akkor is Tolna megyei betegen történt a kettős transzplantáció, és most is szekszárdi beteg része­sülhetett az életmentő kettős szervátültetésben. Mindketten gyerekkoruktól súlyos cukorbe­tegek, mindketten évek óta mű- vesekezelésre szorultak. A műtét reggel 9 órakor kez­dődött és délután öt óráig tar­tott. Persze ilyenkor nemcsak az operációt végző orvosnak, de a műtétnél asszisztálóknak, a beteget őrző aneszteziológus­nak és a szervek immunkémiai analizálását végző orvosnak is hasonlóan fontos és felelősség­teljes a szerepe. A 41 éves fér­fibeteg 26 éve volt cukorbeteg. Januárban még jól látott, a be­tegség előrehaladott állapota miatt azonban a látását elvesz­tette. Ha legalább áprilisban si­került volna új hasnyálmirigyet kapnia, a szeme megmenekül. (Az első „hasnyálmirigyes” be­teg jól van, művesekezelés, in­zulin és diéta nélkül!) Dr. Kalmár Nagy Károly ezért is hangsúlyozta, csak na­gyon nagy hálával tudnak gon­dolni azokra az emberekre, akik felül tudnak emelkedni a fáj­dalmukon, és megengedik, hogy elvesztett hozzátartozójuk szerveit felhasználhassák más emberek megmentésére. Felhívta szerkesztőségünket az elhunyt fiatalember édes­anyja. Kérte, mindenképp sze­retné, hogy megírjuk a követke­zőt: nem saját akaratukból já­rultak hozzá a szervkivételhez. Az történt, hogy alig néhány héttel korábban a két fiútestvér látott a témáról egy műsort a tv-ben. A nagyobbik megkér­dezte, ha te meghalnál és dönt- hetnél, felajánlanád a testedet? Mire a fiatalabb azt válaszolta, természetesen, a szemem kivéte­lével mindent. Erre figyelmez­tette a szülőket a testvér, ami­kor az orvos a beleegyezésüket kérte a szervkivételhez. A fiuk e korábbi kijelentését, mintegy végakaratának tekintették. 4 r 4 » 4

Next

/
Thumbnails
Contents