Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-26 / 324. szám
4 Dunántúli Napló Bakanyai Tükör 1998. november 26., csütörtök Hírcsatorna Dán-magyar oktatási együttműködés Pécsett. Ma 14 órakor a Palatínus Hotelben kezdődik az a konferencia, amelyen a dánmagyar környezeti és egészségnevelési programban részt vevő iskolák cserélik ki tapasztalataikat. A konferencia rendezője a Mezőszél utcai Általános Iskola. (gz) Ádventi készülődés bábok közt Sellyén. A karácsonyi ünnepekre készülnek minden pénteken a Művelődési Házban. Kábái Jó- zsefné tanárnő irányításával az érdeklődők megtanulhatják a hagyományos fenyődíszek, valamint az adventi koszorúk készítésének fortélyait. December 17-ig ugyanitt megtekinthető a pécsi Bóbita Bábszínház négy évtizedét bemutató bábkiállítás is. (gz) Fekeden, Bodán, Bi- csérden és Velényben gázfáklyát gyújtottak kedden és szerdán abból az alkalomból, hogy a települések utcai gerincvezetékeit feltöltötték fűtőenergiával. A fekedi önkormányzat például kétmillió forinttal segítette a beruházást. (cs) Zselici falvak erdélyi kapcsolatokat építenek ki a Dél-Zselici Települések Szövetsége jóvoltából. So- mogyapáti például Körtefával, míg Botykapeterd Erdő- csináddal keresi a testvér- kapcsolatot. Romániai együttműködésre törekszik Almamellék, Csebény, Dencsháza, Kisdobsza, Mozsgó, Nagydobsza, Nagy- peterd és Szentlászló is. (cs) Kiesett Pécsett, a Krisztina tér egyik épületének negyedik szinti helyiségéből kedden egy fiatalember, aki súlyos sérülésekkel került a kórházba. A vizsgálat szerint nem történt bűntény. (cs) Pécsbánya és Pécs-kül- város állomások közt ellopták az elmúlt két napban a sebességkorlátozásra figyelmeztető táblákat. Emiatt időnként lépésben haladtak a vonatok, hogy a gyalogosátkelőben ne okozzanak balesetet. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 537 cm, apadó, 4,5, Őrtilos -50 cm. apadó, 3,0, Barcs 80 cm, áradó, 3,7, Drávaszabolcs 146 cm, apadó, 4,7. Mi maradt a városvagyonból? A rendszerváltással üzleteket, telkeket és legfőképp lakásokat kaptak tulajdonba az önkormányzatok. A kérdés, hogy Baranya nagyvárosai miként éltek a vagyonértékesítés lehetőségével. Nos, Komlón a forgalomképes ingatlanokból most legfeljebb 15 millió forintra számítanak, Pécsett pedig példátlanul alacsony áron cserélt gazdát 20 ezer lakás. Az értékes bérlakásoktól már mindenütt „megszabadultak”, de a bevételből csupán Mohácson és Siklóson képeztek komolyabb tartalékot. BARANYAI KÖRKÉP Az ember a családi kasszával is úgy okoskodik, hogy felméri a várható éves bevételt, a szükséges kiadásokat, majd eldönti hogy a maradékból mire gyűjt, vagy a hiányzó forintokat minek az értékesítéséből pótolja. Baranya öt legnagyobb városában sincs ez másképp - a fontosabb költségvetési számokat a mellékelt grafikonon ábrázoltuk. A megye- székhelyet illetően Pilaszanovich Iván (képünkön), az önkormányzat pénzügyi irodájának vezetője ismertette a pillanatnyi helyzetet. Eszerint a harmadik új kormányzási ciklusra a központi támogatás 60-ról 40 százalékra csökkent, a helyi adók 2-ről 8-10 százalékra nőttek. Pécsett a fő vagyon 20 ezer lakás eladásából származott, de az országban egyedülállóan alacsony áron, a forgalmi érték 12 százalékáért zajlott az ügylet és a város lakóinak csaknem fele részesült így a kedvezményből, de a bevétel alig 2 milliárdnyi volt. Mégis 1994-ig szépen alakult a pénzügyi gazdálkodás, de utána visszájára fordult minden. Működtetési költségekre kellett fordítani a plusz bevételek nagy részét, s ma már milliárdos hitelre van szükség a talpon maradáshoz. A képviselő-testület nem vállalta fel az intézményi szerkezet átalakítását, ami bevétel érkezett, azt mindig a pénzügyi lyukak befoltozására fordították, csakhogy elkerüljék a konfliktusokat. Ha tetszik, ha nem, a pénzügyi egyensúly feltétele mostantól az lesz, hogy intézmények mérete és léte kerül folyamatosan napirendre! Mindemellett meg kell említeni, hogy a város vagyonát külön kft. kezeli 1993 óta, s nem sáfárkodnak rosszul, hiszen ingatlanapportban 1,1 milliárd értéket vettek át, öt év alatt visszafizették osztalékban a teljes összeget, s most sem kevesebb a vagyonuk, mint induláskor. Ahány város, annyi szokás, mondhatnánk, de valóban mindenütt más szempontok a meghatározók a vagyongazdálkodás kérdésében. Mohács például a pozitív példa, ahol a kézhez kapott 1024 lakás negyede még megvan, míg az üzletek, telkek, azaz a nem lakás célú ingatlanok 90 százaléka ugyancsak a város tulajdona, s a bérleti jogok 2003-ig nem is változnak. Emellett az önkormányzati lakások értékesítéséből származó pénz jó részét, 55 millió forintot lakásalap létrehozására fordították és hitelfelvétel nélkül tevékenykedik az önkormányzat. Komló ennek épp az ellentettje. Az a 622 millió, ami ingatlan-értékesítésekből összejött az elmúlt 8 év során (a legtöbb bevétel 1996-1997-ben érkezett), már sehol sincs. Sőt, a város teljesen felélte vagyonát, ma már alig tudnának 15 millió forint értéket összekaparni ilyen forrásból. Persze az is igaz, hogy szennyvíz-, gáz-, vízberuházásokból új vagyont képeztek, de ez nem mobilizálható. Siklóson az utolsó ciklus volt a vagyon elidegenítésében a meghatározó. 1995-1997 között adták el az üzletek, bérlakások nagy részét, s a befolyt összegeket Mohácshoz hasonlóan külön számlán kezelik, lakásfelújításokra, korszerűsítésekre tartalékolják. A forgalomképes vagyon értéke azonban az utóbbi négy évben 738- ról 402 millióra csökkent. Szigetváron az ingatlanértékesítés, a kárpótlási jegyek, a privatizációs bevételként adott részvények 138 millió forintja az önkormányzat működési hiányának fedezetéül szolgáltak 1995-1996-ban, míg az utóbbi két évben már fejlesztési pályázatok sajáterős hozzájárulását jelentették. Amiben egységes a kép: a megmaradó lakások eladására nincs remény, ezek az otthonok nem hogy bevételt, de mindinkább kiadást jelentenek. Az üzletek, telkek, földterületek értékesítéséről viszont ma már sehol sem gondolkodnak, ezek az ingatlanok bérleti díjban jelentenek hasznot. A mozgatható tőke azonban mindenhol egyre kevesebb. Mészáros B. Endre Csonkolás, zuhanás, halál Idén eddig két halálos munkahelyi baleset történt a megyében. Az egyikkel kapcsolatban hónapok óta folyik a vizsgálat. A munkáltató azt állapította meg, hogy a munkavállaló hibázott, a hatóságok szerint viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. BARANYAI KÖRKÉP Éveken át csökkenő tendenciát mutatott a munkahelyi balesetek száma a megyében, ám most, az első háromnegyed évben harminchárommal több, egészen pontosan 731 kisebb- nagyobb sérülés, zuhanás, csonkolás történt, mint az előző év ugyanezen időszakában. Idén eddig 600, 400, és 100 ezer forintos munkavédelmi bírságokat szabott ki a Baranya Megyei Munka- védelmi Felügyelőség különböző súlyos balesetek kapcsán a munkáltatókra - tudtuk meg Kápolnai Árpád igazgatótól. A büntetés legfelsőbb határa hárommillió forint. Volt olyan komlói cég, ahol ugyan nem sérült meg senki, ám a munkavégzés során nem gondosA munkavédelmi előírások betartása esetén nem történhet baleset fotó: t. l. kodtak a munkavállalók biztonságáról, könnyebb is lett a cégvezetés pénztárcája. 1998-ban ketten haltak meg munkahelyi balesetben. Az emlékezetes sörgyári zuhanásban az alkohol játszotta a főszerepet, a másik körülményeinek vizsgálata viszont hónapok óta tart. Pellérden a Dédász Rt. egy fiatal villanyszerelőjét érte halálos áramütés. Fekete Györgytől', a cég munkabiztonsági osztályának illetékesétől megtudtuk: ők úgy vélik, a munkavállaló hibázott. Egyelőre várnak a rendőrség (ők a büntetőjogi felelősség kérdését vizsgálják), és a munkabiztonságiak vizsgálatának eredményére, és csak aztán döntik el: hogyan tovább. Felmerült, hogy az oktatásra és a figyelemfelhívásra duplán koncentrálnak eztán. A munkabiztonsági felügyelőség - bár még nem zárta le a vizsgálatot - feltételezi, hogy esetleg munkaszervezési oka volt a fiatalember halálának, tehát nem kizárólag az áldozat hibájából történt a tragédia. Nimmerfroh F. A finn nagykövet Pécsett - Hannu Halinen, a Finn Köztársaság újonnan kinevezett budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Pécsett tett látogatást tegnap. Többek között találkozott dr. Kékes Ferenccel, a Baranya Megyei önkormányzat elnökével, dr. Toller Lászlóval, Pécs polgármesterével és a városban gyökeret eresztett finn cégek vezetőivel is. Felvételünk a meghívó pécsi Magyar-Finn Társaság klubestjén készült. fotó: t. l. PORTRÉ „Apokaliptikus látvány fogadott” Még a legöregebb katonák sem emlékeznek már arra, hogy vezényeltek-e valaha is egységet a Pécsi „Szigetvári” Zrínyi Miklós Vegyes Tüzérdandárból árvízvédelmi szolgálatra. November ötödikén Kropok Géza alezredes vezetésével százharminc- ötén indultak el Pécsről a Felső-Tisza vidéke felé.- Milyen volt a megérkezés?- Vásárosnaményben már lehetett érezni a veszély közelségét, az ott lakó emberek izgalmát. Már sötétben értünk a tivadari hídhoz. A híd oldalát, a védőlemezt nyaldosta, verte a víz, fújt a szél. Öt méterenként fáklyák voltak letűzve a töltésen. Az egész félelmetes, szinte apokaliptikus volt, abban a félhomályban. Az emberek fáklyákkal nyüzsögtek, hordták, töltötték a zsákokat, ellenőrizték a gátakat. Bár a kívülálló számára csak a káosz volt érzékelhető, valójában nagyon szervezetten folyt a védekezés.- Hogyan tudtak bekapcsolódni a munkába? Gyakorhárom nap volt a legmegerőlte- tőbb. Huszonegy órát dolgoztak és csak három órát aludtak a katonáink. Néhol derékig érő sárban, félig elsüllyedt kocsikkal szállítottuk a homokzsákokat. Volt olyan szakasz, amelyik étkezni sem jött be, mert a helybéli asszonyok, lányok Kropok Gém 1952-ben született Szabolcsveresmarton. Kisvárdán érettségizik, és innen jelentkezik a katonai főiskolára A pályát Várpalotán kezdi. 1981 és 84 között elvégzi a Katonai Akadémiát. Később Zalaegerszegre, latilag a Székesfehérvárrá, majd Tapolcára kerüL 1997júliusában Pécsre vezénylik itt megérkezés a dandárparancsnok sorozatvető helyettese lesz Hős, két lánya és egy fia van. pillanatában beálltunk. Zsákoltunk hajnali egy óráig, ekkor átvezényeltek a szemközti partra, Gulácsra. Az első ránk is főztek attól függetlenül, hogy volt külön élelmezésünk. -Hogyan viselkedtek ott, a közvetlen életveszélyben az emberek?-Beszéltem olyan nénivel, akinek a fia már két napja nem aludt, csak járta a gátat. Nagyon erős volt az összefogás az emberek között, és meg kell mondanom, hogy a frissen sorozott katonák is másképpen viselkedtek mint bent a laktanyában. Volt, aki nem akart bejönni pihenőre.- Volt már hasontó élménye?- Én Tisza menti vagyok. Érettségizőként magam is részt vettem az 1970-es ár védelmi munkálataiban. A mostaninál azonban csak a jeges ár volt félelmetesebb.-Meddig voltak a töltéseken?- Végül csaknem két hét után - az árhullámot követve - Tiszakarádon fejeztük be a munkát. A fiúk még aznap hazamehettek, és hat nap jól megérdemelt szabadságot is kaptak. Schneider G. Elnapolt olajper PÉCS Tegnap reggel fokozott biztonsági intézkedések mellett kezdődött meg az olajperként ismert büntetőeljárás másodfokú tárgyalása. Az Energol Rt. és az Arolimpex Kft. között zajló perről már többször beszámoltunk, tegnap a vádlottak a másodfokú bíróság elé álltak. A megyei bíróság körüli parkolókat már a kora reggel lezárta a rendőrség, az épületében fegyveresek és kutyák szavatolták a biztonságot. A periratok ismertetése után az ügyvédek bizonyítási indítványokat adtak be, ezt a bíróság méltányolta, és a tárgyalást január hatodikára halasztotta. Az elnapolást további tanúk beidé- zése is indokolttá tette. S. G.
