Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-01 / 299. szám
1998. november 1. Reggelente fél órákat ácsorog- nak a zuhany alatt, nem tudnak elszakadni a tükörtől, tanácstalanul téblábolnak a ruhásszekrény előtt, különböző tévécsatornák időjárásjóslatait hallgatva latolgatják, hogy vigyenek-e magukkal esernyőt. A buszról, vonatról állandóan ők maradnak le, a találkozókon rendre rájuk kell várni, minden értekezletre ők érkeznek a kezdés után tíz perccel. Ők a notórius elkésők. A jelenség több mint bosz- szantó. Házasságok, barátságok, szakmai karrierek mehetnek tönkre a folytonos késés miatt. Az Egyesült Államokban természetesen erre is vannak specialisták. Egy New York-i klinikai pszichológus állítja, hogy a késők magatartása meglehetős rombolást visz végbe az emberi kapcsolatokban. A pszichológus három különböző típust írt le: vannak, akik nem tudnak gazdálkodni az idővel, vannak, akik képtelenek rendbe szedni az életüket - ezeknél a harag és a bűntudat alkot gyakran ördögi kört a késés miatti bosszúságok és kényelmetlen helyzetek miatt -, és vannak, akik a szokásokkal való szembeszegülésnek tekintik folytonos késésüket. Számukra a pontatlanság valóságos élvezet. A hatalom érzésével tölti el őket, ha várakoztathatnak másokat. Egyes amerikai házassági tanácsadók egyenesen kijelentik: anXVIII. L^jos francia uralkodó mondása szerint a pontosság a királyok udvariassága. A világ azonban feie van olyanokkal, akik még a koronázásukról is lekésnének azért. hof& így éreztessék a többiekkel uralkodásra ter- mettségüket, hatalmukat. nak van nagyobb hatalma a kapcsolatban, aki gyakrabban késik. Magatartási pszichoterápiát dolgoznak ki pácienseik számára, hogy azok leszokjanak a késésről. Kimutatást kell például készíteniük a napi, heti időbeosztásukról, és azok teljesítéséről. Az időmegtakarításért jutalompontokat kapnak. Dr. Stark András pszichiáter, a Baranya Megyei Kórház Mentálhygiénés Intézetének vezető főorvosa reklámízű túlzásnak tartja e jelenség fentiekben vázolt felfogását és kezelését:- A pácienseimnél nem tapasztaltam, hogy az elkésés a betegség része lehetne. Legfeljebb a neurotikus viselkedésnek lehet olyan eleme, hogy valaki késéssel jelzi a szorongását. Én személyiségi problémának látom, ha valaki képtelen az időt ....................... betartani: a me gbízhatóságra, az intellektuális készség szintjére utal. Hajlamos vagyok morálisan is megítélni: aki késik, az más gonoszságra is képes. A kommunikáció része lehet késéssel finoman érzékeltetni a hatalmi pozíciót: a másik vegye észre, ki áll vele szemben. Tisztességes kapcsolatokban azonban az efféle szimbolikus jelzéseket mellőzni kellene. D. I. 7aklatia a siklósi „királynőt” Néhány nap múlva két esztendeje lesz, hogy Siklóson őrző-védő szolgálat vigyázza a köztereken a turisták és a polgárok pénztárcáját. Az ötlet onnan ered, hogy 1996-ban a horvát sajtóban rossz hírét keltették Siklósnak. Azt állították, hogy ebben a városban zavartalanul kifosztják a turistákat az utcán. A rendőrség létszáma ennek megakadályozására kevés. Ezért a polgármesteri hivatal merészet lépett. Felkérte a turizmusban érdekelt vállalkozókat: adakozzanak egy őrző-védő szolgálat félfogadására. A kriminológusok kétkedéssel fogadták az ötletet: olybá tűnhet, hogy az önkormányzat szed védelmi pénzt. A siklósi megoldás azonban csakhamar a bűnmegelőzés jó példája lett. A szegedieknek is megtetszett az ötlet, ám a város kiterjedése miatt ott a közparkokat óvja a rongálóktól egy őrző-védő szolgálat. Mivel kicsi a világ, a szegedi példa a pécsi városüzemeltetőket ragadta meg. Ebből támadt az ötlet, hogy legalább a Szent István téren vissza kellene állítani a parkőri szolgálatot. A siklósi városházán inkább azt tartják a megoldás életrevalósága igazolásának, hogy maga a zsebtolvajok feltételezett „királynője” ment a polgármesterhez panaszkodni, hogy a város emberei zaklatják, mert mindenhova kísérik az utcán és üzletekben. Ebben a szakmában az ilyesmi valóban kínos lehet. D. I. Ez a Charlie nem az a Charlie Az udvari énekes Ez a Charlie persze nem az a Charlie. Bár Horváth Károlyban és Klaus Eric Kariban annyi közös biztosan van, hogy mindketten énekesek, és mindketten e művésznéven adják ki sorra lemezeiket. Az immár hetvenedik életévét taposó és civilben termé- g:'\ szetgyógyász Charlie két hónapja költözött Udvarra, Magyarországon pedig először három éve járt. Azt mondja, szerelem volt ez első látásra. Magyar barátnője van, aki ugyan fiatalabb nála (54 gtá éves), viszont egy ^ árva szót sem beszél németül. Charlie is csak a kezdeti próbálkozásoknál tart a magyarral, de ígéri, előbb-utóbb menni fog. Addig is énekel. Német nép- és műdalokat, a legtöbbet maga is írja. Az egyik legfrissebb szerzeményének címe így hangzik: Magyarország, drága hazám. Jobban szeret nálunk élni, mint Németországban, Karlsruhe mellett. A nekünk kissé furcsán hangzó kijelentést azzal indokolja, hogy itt sokkal barátságosabbak az emberek. Házat vett Mohácson és azóta ingázik, de a hét napból ötöt biztosan hazánkban tölt. Nemrég jelent meg a hatodik CD-je, és továbbiakra készül. Közben heti rendszerességgel német nyelvű műsort vezet a mohácsi rádióban, és igen gyakran lép föl dalaival. Azt mondja, azok is szeretik, akik nem is tudnak németül. És hogy miért kezdett el énekelni? Nos, az orosz hadifogságban ez mentette meg az életét. A szovjet parancsnoknak annyira megtetszett a hang- | ja, hogy nem engedte, Charlie-t a munkatáborba vinni, ehelyett rendszeresen szórakoztatta a legénységet. Talán mglepő, de a mi Charlie-nkat még nem hallotta énekelni. Azonban megígérte, hamarosan vesz egy CD-t és leteszteli a konkurenciát. L. D. Rablót hajszolnak Somogybán. Egy 30-35 év körüli 180 cm magas, erős testalkatú, mély, rekedtes hangú férfit köröz a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság. A férfi alaposan gyanúsítható azzal, hogy kirabolta az egyik kaposvári postai kézbesítőt. A négyszázezer forinttal elmenekülő támadó zöld katonai gyakorlóruhát, edzőcipőt és a szemeknél kivágott barna sísapkát viselt. (dj) Földrajztudósok találkozója Pécsett. A bayreuth-i, a maribori, a pilzeni és a pécsi egyetemek földrajztudósai tanácskoztak a hét végén a globalizáció és a regionalizáció egymással párhuzamosan haladó folyamatának hatásairól Az európai kutatási ötszögnek nevezett Bayreuth - Pilzen - Pozsony - Pécs - Maribor egyetemi együttműködés keretében szervezett nemzetközi fórum résztvevői tanulmányi kirándulást is tettek Baranyában. (d) Hódok a Gemencben. A Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci tájegységére minap érkezett két fiatal hóddal harminckettőre nőtt az állatfaj Ausztriából idetelepített egyedeinek száma. Az utóbbi akcióval - amelyhez anyagi segítséget nyújtott a természetvédelmi világszervezet magyarországi képviselete is - a gemenci program befejeződött. (d) A legforróbb vonal (Folytatás az 1. oldalról) A hölgyek jelenleg nyolcán vannak, 12 óránként váltják egymást, és bizony többnyire végig kell beszélniük ezt a fél napot „lágy, selymes és kacér” hangjukon. A gyerek- és állatszex téma tilos, ám minden egyéb a lányok fantáziájára van bízva, no meg színészi képességeikre. És a telefonálók? - kérdezhetik. Férfiak és nők vegyesen, bizony ám! Van, aki valójában beszélget, előadja kéréseit, ám a többség úgynevezett passzív hívó, csak hallgatni szeret, még álnevet sem mond be. Még egy szót a bérekről: úriemberek, ugye, pénzről nem beszélnek, de - mondjuk - az egészségügyi közalkalmazottinak a többszörösét viszik haza a szép hangú telefonos kisasszonyok. Éva augusztus óta mondja a magáét, vagyis amit kérnek tőle:- Más, mint amit elképzeltem, hogy majd valami meseszerű, romantikus szöveget lehet nyomni. Nem, itt minden csak a szexre irányul. Elmesél- tetik, hogy nézek ki; van, aki azt kéri, hogy beszéljek vele durván; akad persze olyan is, ami már-már meghaladja a képességeimet, itt főleg a pisi- és egyéb szexre gondolok. Nők esetében egyébként ugyanez a helyzet. Tény, hogy mindez néha fárasztóvá válik, de úgy érzem, jelenleg még bírom fantáziával. Sőt, van, hogy nevetséges is, de ilyenkor egy nagyot kell sóhajtani, és komolynak maradni. Arra a kérdésre, hogy volt-e ennek a munkának hatása a mindennapjaira, Éva így felelt:- Otthon felpörgött a szexuális életem, azóta többet kezdeményezek én is. És persze nyíltabban tudok mindenről beszélni, ami, úgy érzem, jó dolog, akár másoknak is segíthet a gondjaikon. Méhes K. Dj kórházra gyűjtenek Pakson Messze földön híres volt a hatvanas-hetvenes években a paksi szülőotthon és annak vezetője, dr. Csók Sándor. Aztán jött az akkor szokásos átszervezés és megszűnt a gólyafészekkel díszített intézmény. A városban azóta sem szűnt meg az igény arra, hogy legyen ismét kórház. A közelmúlt leépítései azonban nem nagyon kedveztek az igény benyújtásának. Ennek ellenére alapítványt hoztak létre a városban arra, hogy legalább az épületet tető alá hozzák, majd a testvérvárosok segítségével és természetesen az állam hozzájárulásával kórház létesüljön a városban. Félelmük azért van, mert a mai helyzetben kórházat építeni mégiscsak felér egy kamikaze- akcióval. Azonban közölték: ha az atomerőmű vezetősége valamit akar, az sikerülni is szokott. Az atomerőmű mai vezetői pedig akarják a kórházat. Hazafi J. Zuhanó áiak, mókáslányok, önzetlen férfiak Most, hogy már készül (t) a dohányzás elleni törvény - talán még nem késő - hozzájárulnék a szigorítás érdekében egy remek ötlettel. Már az is örömet szerzett, hogy a rendelet szerint lassan már csak adójeggyel ellátott cigis dobozokat vásárolhatunk, amelyeken hivatalosan is feltüntetik a cigaretta árát, akárhol is vásárolja az ember. Nincs többé kecmec: vége a jó világnak, amikor még boltja válogatta, annyiért adták a cigarettát, amennyiért akarták, azaz, a- mennyit nem szégyelltek. Hanem - míg annak idején - a zárjegyet a tabakgyár a doboz tetejére ragasztotta, most az adójegy új helyet kapott: a doboz keskeny, illetve széles oldalán, átragasztva. Következésképpen hiába szedem le azt a vékony kis szalagocskát, amelynek hiányában most már a doboz teteje felnyitható, nem megy a művelet. Azért, mert az adójegy feszesen fogva tartja a fedelét. Két lehetőség van: kis bicskával felvágom vagy letépem. Ettől aztán olyan ronda lesz, rojtos és szakadt, mint a székelygatya. Jobb helyeken - mert mint ismeretes, csak ilyen körökben forgolódom - elő sem merem venni a dobozt. Nos, az ötletem: a dohánygyárak ragasszák ismét az adójegyet a régi helyére, elvégre az ő érdekük is, hogy a világ csúfságára ne szaggassam darabokra a szép kivitelű dobozkát, kipiszkálandó napi első cigarettámat, ami amúgy is káros az egészségre. Sajnos néha - de csak néha! - hiányt szenvedek remek ötletekből. A nap legizgalmasabb pillanata, amikor a lépcsőházi postaládámat kinyitom, és kiömlik a különböző méretű és színű reklámok kétmaroknyi kötege. Ezekből már a liftben kiderül, milyen telefonszámon rendelhetem meg a legjobb pizzákat - házhoz szállítva! - potom hatszáz-nyolc- száz-ezerkétszáz forintért. Részemről a kínálat az idén még „okafogyott hogy a közéleti nyelv legújabb csodabogarát alkalmazzam - ám jövőre már az emelt nyugdíjból könnyedén leadom a rendelést . . . (Csak „több kenyérről” volt szó és nem pizzáról! A szerk. megjegyzése). A reklámröplapok arról is értesítenek, melyik nagy élelmiszercég kínálja portékáját nyomott, vagy zuhanó, sőt, csodálatosan alacsony árakon. A napokban eléggé szegényes kivitelű, ám fölöttébb sokat ígérő papírfecnit találtam a paksamétában. Van rajz is: ronda boszorkány ül egy kis asztalnál, előtte „varázsgömb”, vele szemben a naivan csodálkozó pasas, mint páciens a másik széken. „Megtalálod az igazit” - suttogja a boszorka. Jó, de hogyan?” - kérdi a fószer. Az öreglány folytatja: „Vannak nők, akik az ujjuk köré tudják csavarni bármelyik férfit, és akad olyan férfi, akiért döglenek a nők, pedig...” A jámbor zokni türelmetlenül vág közbe: „Mi a titok?” Anyóka válaszol: „Ha kíváncsi, hívja az Igazi Kapcsolatteremtő Szolgálatot . . .” és közli a telefonszámot. Eltekintve a röplap helyesírási hibáitól, nem hagy nyugodni a gondolat: tényleg, mi a titok? Közbevetőleg, természetesen utánam is döglenek a nők, ez már ősi családi tulajdonság nálunk, de mit jelent ez a kis szerény szavacska, hogy „pedig,,! Lehet, hogy női címeket kapok? Mondjuk a 6- os úü kollekcióból? Végül is aranyosak a kis mókáslányok! Vagy talán házassági ajánlatot? Mondjuk, ez sem lenne baj, már úgy is utálom a porszívózást, a mosogatóba felpúpozott koszos edényekről nem is beszélve, és a kávéfőző is mindig tele van beleszáradt zaccal, amikor kávét innék ... Szóval, van elég bajom. Mégiscsak fel kéne hívnom a számot és talán prezentálnának nekem egy fiatal, szép és teltkarcsú hölgyet, aki tele van dohánnyal, ez esetben a nevére is vehetne. Nem lennék garasos, az akkor már közös vagyonból hetente adnék neki mondjuk kétszáz - nem! - mondjuk százötven forintot, hogy a névnapomon minden évben megtiszteljen egy szerény ajándékkal.