Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-24 / 322. szám

1998. november 24., kedd Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Hatékonyabb hivatal KOMLÓ Tehát a vá­rosháza bér­Az önkormányzati választá­sok évében a polgármesteri hivatal munkatársai köré­ben rendre megindul a ta­lálgatás. Ki marad? Mi vál­tozik? Hogyan tovább? Nem volt ez másként idén sem.- Nem volt titok, hogy a hiva­tali munka átrendezésére szükség lesz - feleli kérdé­sünkre Páva Zoltán polgár- mester (képünkön). - Az or­szággyűlési képviselői, két fő alkalmazására feljogosító lét­számkeretemet a hivatalban kívánom felhasználni. Gazda­sági szaktanácsadómat, mint arról már a sajtó is beszámolt, már fel is vettem. Vele együtt egy háromfős operatív mun­kacsoportot alakítunk ki. Tagja lesz a város főépítésze, valamint egy külkapcsolatok- kal foglalkozó szakember is. keretének terhére, vagy annak növe­lésével lét­számemelés semmi esetre sem lesz. A munka- csoport feladata az informá­ciók naprakész cseréje, a kap­csolattartás a polgármester és a hivatal között. Munkájuk át­fogja a hivatal tevékenységi körét, de anélkül, hogy a ha­tósági ügyintézésbe beavat­koznának. Páva Zoltán elége­detlen az információk áramol­tatásával, ezért az operatív csoport a média tájékoztatását is feladatul kapja. A polgármester más válto­zást is tervez. A pénzügyi és városüzemeltetési irodák ösz- szevonásával egy hatéko­nyabb gazdasági, vállalkozási irodát kíván a testület jóváha­gyásával létrehozni. D. G. Szatyor Győző alkotásai FOTÓ: T. L. Képek jótékony segítségül PÉCS Baranyai művészek ajánlot­ták fel alkotásaikat azért, hogy az értük kapott pénz­zel a fogyatékos gyermekek foglalkoztatóját támogassák Pécs-Patacson. A helyet a Parti Galéria adta, a szervező a Pécsi Első Lions Klub volt azon a művészeti aukción, melyre dr. Bach- mann Zoltán, Deák Zsuzsa, Gellér B. István, H. Barako- nyi Klára, Kalmár Lajos, Molnár Tamás, Pandur József és Szatyor Győző küldte el al­kotásait. A szervezők egyike, dr. Lenkei Péterné elmondta, hogy háromnegyed évvel ez­előtt közel félszáz pécsi és környékbeli alkotót kerestek meg, hogy a „Fogd a kezem” Alapítvány foglalkoztatójá­nak pénzt szerezzenek. Az ot­tani harminc sérült fiatalnak a fűtéshez, az étkezéshez, a munkavégzésükhöz való esz­közökhöz is elkel a pótlás, buszukat javíttatni, kertjüket rendezni kellene. A klub 100 ezer forint körüli bevételt re­mélt. Az érdeklődés egyelőre kisebb volt a vártnál, talán az ilyen .pénzgyűjtési formák itt­hon még szokatlan volta mi­att. A vevők és az adományo­zók végül is 46 500 forinttal gyarapították az alapítvány számláját. H. I. Gy. Sokba kerül jövőre a cégalapítás Jövőre kétszeresére drágul a betéti társaságok alapítása, mivel egy nemrégiben született törvénymódosítással négyszeresére növelték a bejegyzési illetéket. Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása viszont ugyanannyiba kerül majd, mint jelenleg. Batóti társaság alapítása BARANYAI KÖRKÉP Jövőre a legolcsóbb, és tegyük hozzá a legegyszerűbb lesz az egyéni vállalkozói igazolvá­nyok kiváltása. Az év közepén ugyanis bevezették az úgyne­vezett egyablakos módszert, azóta az idegőrlő, időpocsékoló igazolások beszerzését, a kü­lönféle adatlapok kitöltését az igénylők helyett a gazdasági kamara végzi el. A vállalkozni szándékozónak csak az erkölcsi bizonyítványt kell beszereznie ezer forintos illetékbélyeggel ellátva. Nem kell külön fizetni a kamarai bejegyzésért, a vál­lalkozó jelöltnek az egész ad­minisztráció 5 ezer forintjába kerül, s néhány héten belül már a zsebében lapulhat a szabad vállalkozásra jogosító irat. Csé- falvay Ágnes (képünkön), a kamara ügyfélszolgálati irodá­jának vezetője azt is megerő­síti: az elkövetkező évben ez az eljárásrend nem fog változni. A cégalapításra vonatkozó módszer sem módosul jövőre, ugyanis itt is működik az egy­ablakos rendszer, ezzel is gyorsítva a cégek indulását. Ami viszont jócskán megválto­zik, az a költségek nagysága. Az illetéktörvény módosítása ugyanis a cégalapításhoz szük­séges befizetési kötelezettséget jócskán megnövelte, legszem­betűnőbben ez a betéti társa­ságnál érhető tetten. A grafiko­nunkból is kitűnik, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (betéti társaságok) illetékét az eddigi minimális 5 ezer forintról 20 ezer forintra növelték. A közzétételi díjjal együtt az eddigi 15 ezer forint helyett 30 ezret kell összegyűj­tenie annak, aki ilyen magán- társaságot akar működtetni. Dr. Kónya László, a Pénzügymi­nisztérium illeték és önkor­mányzati adófőosztályának he­lyettes vezetője szerint az ille­téktörvény cégalapítást érintő részében ez a legnagyobb és a „leghúsbavágóbb” változás. A kft. létrehozásáért ugyan­annyit kell majd fizetni, mint az elmúlt hónapokban. Hogy az igen jó állami bevételnek szá­mító cégalapí­tási illetékhez miért nem nyúltak, an­nak csak az lehet a ma­gyarázata, hogy június 16-tól meg­emelték a kö­telező törzstőkét 1-ről 3 milli­óra, ezzel együtt a 2 százalékos illeték is a háromszorosára nö­vekedett. Ezen ugyan a jövőben sem változtatnak, az alapsza­bályban megállapított vagyon után fizetendő illeték felső ha­tárát viszont felemelték 600 ezer forintra. Mindehhez jön még az alapító okirat elkészíté­sének ügyvédi költsége. Ez ugyan szabad megállapodáson alapul, de átlagban a kft.-nél 60-80 ezer, a bt.-nél 30-50 ezer forint között mozog. A törzstőkét a június előtt már működő társaságoknak is meg kell növelniük minimum 3 mii­hóra, erre viszont 2 éves hala­dékot kaptak. Nagyobb illetéket kell leszurkolni akkor is, ha a cégnyilvántartásban bejegyzett adatokban módosítás történik: ennek a változtatások számától függetlenül 6 ezer forint az ára. Ha a társaság emeli a jegyzett tőkét, a növekedés mértékének megfelelően kell illetéket fi­zetni. Betéti társaságnál ez leg­feljebb 200 ezer forint lehet, korlátolt felelősségű társaság­nál 10-től 600 ezer forintig ter­jedhet a befizetés összege. A megyei cégbíróság már most „fázik” a decembertől. No nem a várható hideg miatt. Ta­valy ilyenkor, az alapítási költ­ségek növekedése miatt az igénylők még január elseje előtt szerették volna beadni az enge­délyezési kérelmeket, s megro­hamozták a cégbíróságot. Most is ettől félnek. Sokan viszont még nem értesültek az illetékek növeléséről. Erre utal, hogy a napokban szokványos volt az ügyfélforgalom. A cég­bíróság is új helyre költözik, december 11-e után átmeneti­leg nem fogadnak ügyfeleket, de még az ünnepek előtt lesz mód az alapítási kérelmek bea­dására. B. G. Néhány lakás biztosítása nem elég - Közgyűlési határozat kell Tömbbiztosítás a társasházaknak Sokszor hiába van biztosítva egy társasház néhány lakása, ha a közösben esett kár csak egy része térül meg a biztosított lakás­ban élők számára. Ez az abszurd helyzet megszüntethető lenne, ha a lakóközösségek tömbbiztosítást kötnének. Ebben az eset­ben ugyanis a közösben és a magántulajdonban esett kár egy­aránt megtérülne. BARANYAI KÖRKÉP A probléma lényege nagyon egyszerű: ha mondjuk leég egy közös helyiség, vagy csőrepe­dés következik be, tehát közös a kár, de a közös tulajdonra nincs biztosítás, akkor a bizto­sító nem téríti meg az egész kárösszeget, hanem csak egy részét. A közösség annyi pénzt kap ilyenkor, amekkora arányban a társasház egésze biztosítva volt, tehát ha négy, összesen har­minc százalékos tulajdonrész­szel bíró lakónak van lakásbiz­tosítása, akkor a kárösszeg harminc százalékát kapják vissza. A fennmaradó hetven százalék természetesen beépül a közös költségbe, hiszen közös helyiségről volt szó. Ily módon a lakásbiztosítással rendelke­zők meglehetősen rosszul jár­nak. Tovább bonyolítja a helyze­tet, hogy a közös képviselőnek egy közös kár esetén sokszor öt-hat biztosítóhoz is el kell küldenie a lakók listáját, ugyanis nagyon nehéz nyomon követni, a tulajdonosváltások és egyéb körülmények miatt, hogy ki melyik céggel szerződött le. Míg mindegyik cég visszajelez, nem ritkán több hónap is elte­lik, a kártérítési eljárás így irreálisan hosszú ideig is elhú­zódhat. Nagy Emil, a Lakásszövetke­zetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének elnöke úgy véli, az lenne a kivezető út ebből a helyzetből, ha a köz­gyűlés megbízná a közös kép­viselőt azzal, hogy egy biztosí­tóval úgynevezett tömbszerző­dést kössön. A havonkénti biz­tosítási összeget - ami jelenleg négyzetméterenként és havonta öt-hat forint - a közös költség részeként fizetnék a lakók. így nemcsak a közös, hanem az egyéni kár is megtérül, hiszen ha mondjuk leég egy lakás, a tömbbiztosítás akkor is „életbe lép”. Ha az alapító okiratban fek­teti le a lakók közgyűlése, hogy biztosítani kell az épületet, ak­kor a biztosító megválasztásá­hoz 100 százalékos többségre van szükség, tehát már egyetlen lakó ellenszegülése elég ahhoz, hogy meghiúsuljon a többségi akaratra alapuló terv. Ha vi­szont a közgyűlés csak egy egyszerű határozatot hoz, akkor egyszerű többség is elég a dön­téshez. Nimmerfroh F. Keresi a rendőrség Tegnap ismeretlen helyre távozott Kovács Jánosné 63 éves szekszárdi lakos a pé­csi neurológiai klinikáról. A hölgy kb. 160 cm magas, kissé molett testalkatú, rö­vid, hullámos, festett gesz- tenyebama hajú. Eltűnése­kor lila, combközépig érő orkándzsekit, kék-zöld skótkockás nadrágot és vaj­színű kötött sapkát viselt, egy kék színű, kis bőröndöt és egy barna női táskát vitt magával. A hölgy emléke­zet- és tájékozódászavarban szenved, viselkedése barát­ságos. Bejelentéseket a 107- es telefonszámon várnak. Piaci kiszorítósdi kofák és kereskedők között Kell a piac a lakosság ellátására, bevételi forrásként is az ön- kormányzatnak. Jó, hogy ott szinte minden kapható, az se mindegy, hogy helypénz és iparűzési adó címén mennyi bevé­telt kasszírozhat a piacot üzemeltető, fejlesztő település. BARANYAI KÖRKÉP- Már-már tűrhetetlen állapo­tok uralkodnak a piacon, túl sok az árus a fedett részen, ahol a kofáknak már alig jut hely, főleg a keddi és pénteki napokon. Néhány éve a helyi áfész beruházásában terveztek egy új, nagy vásárcsarnokot, ám az őstermelőket féltve azt elvetették a képviselők. Ha nem tudjuk a piacot átköltöz­tetni a szemközti nagyobb terü­letre, jövőre mindenképpen ja­víttatnunk kell a csarnok beázó tetőszerkeze­tét és szélfo­gók építésére is szükség lesz - mondja Láng János (képünkön) a szigetvári vá­rosgondnok­ság megbízott vezetője. Pécsett a vásárcsarnok túl­zsúfolt, a Felső-malom utcai több árust is fogadhatna, a jó közvilágítással nemrég ellátott Diana téri piac nagyjából ki­használt. A mind élénkebb for­galmú uránvárosi piac fedett részén idén világítást szerel­nek. A vásártér forgalma va­sárnap erős, a szombati és a hétköznapi piacoké viszont az utóbbi években visszaesett. Hétfőn szünnapot tart a komlói vásárcsarnok, ahol kedd, csütörtök és főleg szom­bat az erős, szerda és péntek a kevésbé kihasznált nap. A csarnok épülete és a szabad te­rület úthálózata és csapadékvíz elvezetése felújításra szorul. Mohácson a szerdai és szombati piacok forgalmát za­varja az építkezés, az új épület­sor átadása májusban várható. Siklóson szerdán, pénteken és vasárnap hajnaltól 11 óráig a kofáké, utána a különféle ru­házati, műszaki cikkeket kíná­lóké, a hét többi napján is a ke­reskedőké a piac. Harkányban a nemzeti ün­nepek kivételével naponta a vásárcsarnokban, a szervizmű­hely több épületében és a sza­badtéri területen zajlik az élet. A helyiek magasabb bérleti dí­jat fizetnek, viszont a nem har­kányi telephelyű vállalkozók napi 1500 forint helyi iparűzési adót is fizetnek (más települé­seken 500-2000 forintot). A szezonon kívül a helypénzek kb. felét elengedi az önkor­mányzat. Sásdon rég kinőtték a dom­bóvár-pécsi főút tőszomszéd­sága miatt eléggé balesetveszé­lyes piacot, az új helyen kiala- kxtott, fedetlen részt viszont nem fogadták el az árusok. Szentlőrincen a szerdai és szombati napokon főleg a helyi zöldség-, gyümölcs- és virág­kínálat a meghatározó a kor­szerűsítésre váró csarnokban, illetve a szabad területen. Sellyén, a buszpályaudvar melletti piac minden nap nyitva tart, különösen szerdán és szombaton erős a forgalma. A rendezési tervben szerepel a felújítása, területének bővítése. Pécsváradon és Bolyban évek óta nincs piac, hiányát egyelőre nem érzik e két vá­rosban. B. M. L. A húsvásárlásnál ügyelni kell Piacon töltelékes húskészítményt tilos árusítani - tehát kofá­tól ilyen terméket véletlenül se vegyünk. Füstölt áruk, szalonna, tej és tejtermék piaci árusításához há­rom hónapnál nem régebbi körzeti állatorvosi igazolás és ős­termelői igazolvány szükséges. • December végéig még árusítható házilag frissen vágott ba­romfi is a piacokon. A Megyei Állat-egészségügyi Állomás a szerdai, pénteki és szombati napokon rendszeresen végez hús­vizsgálatot a csarnokokban és a piacokon. > I

Next

/
Thumbnails
Contents