Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-24 / 322. szám

1998. november 24., kedd Hazai Tükör Dhnántúli Napló 3 A gázművagyon az önkormányzatoké Először megint felmérik Egy nyolcéves jogvita végére tett pontot az Alkotmánybí­róság múlt heti határozata, amelynek értelmében a priva­tizált gázközművagyont visz- sza kell juttatni az önkor­mányzatoknak. A közeljövőben megkezdődhet a vagyon felmérése, amelyhez alapul szolgálhat az APV Rt. adatbázisa - mondta Balsay István, a Miniszterelnöki Hiva­tal közigazgatási és területfej­lesztési államtitkára, miután egyeztető megbeszélést folyta­tott az önkormányzatok képvi­selőivel. A teljes vagyonfelmérés vár­hatóan több százmillió forintba kerül, ennek lebonyolítására a közbeszerzési eljárásnak meg­felelő pályázatot ír ki hamaro­san a kormány. Balsay arra a kérdésre, hogy van-e erre elkü­lönített keret az 1999-es költ­ségvetésben, nem kívánt vála­szolni. A közbeszerzési eljárás lebonyolításáért a Gazdasági és az Igazságügyi Minisztérium lesz a felelős. Az önkormányzatok a felmé­rés eredményét jogi úton meg­támadhatják, amire valószínű­leg többször is sor kerül majd. A települések szeretnék elérni ugyanis, hogy a vagyonérték megállapításánál ne a nyolc év­vel ezelőtti állapotot vegyék fi­gyelembe a felmérésnél, hanem az a jelenlegi, gyakran megnö­velt értéket tükrözze. (sts) Helyhatóságok pénzügyei Az önkormányzatok az inflá­ciótól elmaradó támogatá­sokkal (9,7 százalékos növe­kedéssel) számolhatnak jö­vőre, miközben a személyi jö­vedelemadó egyre nagyobb hányada a normatív felada­tokat finanszírozza - ele­mezte az Állami Számvevő- szék a jövő évi költségvetés­nek az önkormányzatokra vonatkozó fejezeteit. 112 milliárd forint lesz a szoci­ális és gyermekjóléti támogatá­sok, 228 milliárd a közoktatást érintő normatív hozzájárulások (ez 14 százalékkal haladja meg a tavalyit) és 27 milliárd az igazgatás, sport és kommunális célú támogatások összege, ami kiegészül a közműveló'dési és közgyűjteményi feladatokra tervezett 9,8 milliárd forinttal. Az önkormányzatoknak át­engedett szja 43 százalékát vonja be a költségvetés a nor­matív feladatok finanszírozá­sába - szemben az 1996. évi 20, és a tavalyi 31 százalékkal. így a helyhatóságokat megillető adórész abszolút összegben csökken (90-ről 75 milliárd fo­rintra). Az szja-kiegészítés fel­osztásakor figyelembe veszik viszont az önkormányzatok közti esélyegyenlőtlenséget, mérsékelni kívánják a területi különbségeket. Erre az ipar­űzési adóból befolyó 38 milli­árd forint a keret. A címzett és céltámogatá­sokra szánt 48 milliárd forintos kereten belül a korábban indult beruházások 43 milliárd forint­tal átnyúlnak jövőre, új céltá­mogatásra csak 3, címzettre 2 milliárd forint marad. Cs. J. Politikusok - egymás között. A tanárok sok sza­bályt megszegnek az iskolákban, és gyakran megsértik a gyermekek jogait - panaszolta Hárs László, a Gyermekbará­tok Köztársaságának sajtó- és médiaminísztere Pálinkás Józsefnél, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkáránál tett látogatásakor, tegnap. A 7. osztályos „politikus” arról is beszámolt, hogy 1200 gyermek között végzett felmérésük szerint a tanulók a házi feladat eltörlését tartják legfonto­sabb követelésüknek. fotó: feb/diósi imre Minden nyugdíj megőrzi reálértékét Bármilyen hihetetlen, csak most kezdődött meg a parlamenti vita a nyugdíjemelés szabályainak megváltoztatásáról. Ami hónapok óta elhangzott ebben a témában, csak előzetes volt. Harrach Péter szociális és csa­ládügyi miniszter expozéjában először a szikár tényeket is­mertette. A 13 700 és 31 818 forint közötti nyugdíjak janu­ártól 3500 forinttal emelked­nek. Százalékban kifejezve az emelés mértéke 25,5 százalék­ról fokozatosan csökken 11 százalékra. Aki az idén a 13 700 forintos minimális öregségi nyugdíj alatti ellátást kapott (pl. résznyugdíjat), an­nak 25,5 százalékkal emelke­dik 1999-ben a juttatása, aki­nek pedig 31 818 forintnál több a nyugdíja, az csak 11 százalékos emeléshez jut. Mivel a pénzromlás várha­tóan 11 százalékos lesz, min­den nyugdíj megőrzi reálérté­két, az átlagos 27 000 forintos nyugdíj reálérték-növekedése (vagyis az infláción felüli ja­vulása) 2 százalékos lesz. Aki többféle ellátást kap, annak a saját jogú nyugdíját az eddig ismertetett szabályok szerint emelik, a másikat - például az özvegyi nyugdíjat - 11 száza­lékkal. Azok az özvegyek, akik nem szereztek saját nyugdíjat és életkorukra tekin­tettel ez már nem is várható el, továbbra is megkapják elhalt házastársuk nyugdíjának felét. A miniszter bejelentette, hogy a kormány a jövő év má­sodik felében további kiegé­szítő nyugdíjemelésről dönt, ha a gazdaság helyzete és a költségvetés mérlege engedi. Harrach Péter, mint mondta, biztos abban, hogy sem a Hom-kabinet, sem bár­milyen más kormány nem tudta volna teljesíteni a 20 százalékos emelés ígéretét, mert ez a forrás oldaláról nem volt megalapozva. Az Orbán- kormány felvállalja ezt a nép­szerűtlen döntést, mert nem tehet mást. A nyugdíjalap hiá­nyát az előző kormány 1998- ra 20 milliárdosra tervezte, 50 milliárd lesz, 1999-re 40 mil- liárddal számolt, ám így is 150 milliárd lesz. A hiány döntő részét a központi költségve­tésnek kell állnia. A miniszter arra kérte az el­lenzéket, hogy kritikájuk ne lépje túl a politikai tisztesség és a jó ízlés határát. A nyugdí­jasoktól pedig azt kérte, hogy ne hagyják magukat provo­kálni és manipulálni. (s. á.) A hajléktalanokhoz keményebb a tél A szokatlanul hideg novemberben néhány ember már meg­fagyott Magyarországon. A nagyvárosokban élő hajléktala­nokat talán nem fenyegeti ez a veszély, mert a szociális tárca és magánszervezetek melegedőket, ingyenkonyhákat állítot­tak fel számukra. A fővárosban kétszáz, Győr­ben, Hódmezővásárhelyen, Miskolcon, Szolnokon és Za­laegerszegen pedig összesen száztíz hajléktalan számára alakítottak ki a téli hónapokra ideiglenes szálláshelyet - kö­zölte Lakner Zoltán, & Szociá­lis és Családügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára. Mint mondta, az állandó jel­leggel működtetett intézmé­nyekben hét és fél ezer otthon­talan találhat szállásra. Emel­lett a nagyobb városokban úgynevezett teásjáratokat indí­tanak, s március végéig utcai étkeztetést is szerveznek a nincsteleneknek. Lakner Zoltán tájékoztatása szerint a hajléktalanok kifeje­zetten téli megsegítését célzó helyi programokat a miniszté­rium 70 millió forinttal támo­gatja, az otthon nélkül mara­dottakat ellátó intézményrend­szer fejlesztésére, egész évi működési költségeire összesen 600 millió forintot biztosít a költségvetési törvény. A téli programok keretében november 15-től Budapest kü­lönböző pontjain naponta 1380 adag ételt osztanak szét, vidéken pedig kilenc nagyvá­rosban - Miskolcon, Győrben, Tatabányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Pécsett, Szek- szárdon, Szegeden és Ózdon - naponta összesen 1470 tányér levest mérnek ki az utcán. Lakner szerint 30-35 ezer hajléktalan él az országban. A számukra kialakított 7500 ágy­ból azonban jó néhány még té­len is üresen marad, mivel az érintettek egy része nem fo­gadja el a segítséget. (b) Figyelembe vették-e az ombudsmani aggályokat? Sérülhetnek a személyiségi jogok Az adatvédelmi szószóló komoly kifogásokat emelt az adó­nyomozói testület felállításával kapcsolatos törvényjavaslat­tal szemben, de a kormány elé már az észrevételeinek megfe­lelően javított törvénytervezet került - tudtuk meg Hadi Lászlótól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől. Az adatvédelmi biztos - mint a többi törvényjavaslatot - ezt is a szokásos módon vélemé­nyezte. Észrevételeit, kifogá­sait továbbította a tervezetet előterjesztőkhöz. Az adatvé­delem speciális szabályainak megfelelő, módosított tör­vényjavaslat szövegét az Igaz­ságügyi Minisztérium szak­emberei készítették el. Az ombudsmani hivatalban megtudtuk, hogy az adatvé­delmi biztos, dr. Majtényi László észrevételeit tartalmazó levél „döntést előkészítő munkaanyagnak” minősül, amely a szabályok szerint 35 évig nem hozható nyilvános­ságra. így a konkrét kifogá­sokról nem nyilatkoztak. Az országgyűlési bizottsá­gok november 30-tól tárgyal­ják az adónyomozókkal kap­csolatos törvénytervezetet. Dr. Majtényi Lászlónak lehető­sége lesz az országgyűlés költségvetési, rendészeti, al­kotmányügyi és emberjogi bi­zottságai előtt is kifejteni ag­gályait, amennyiben úgy véli, hogy az általa felvetett kifogá­sokat mégsem orvosolták a törvényjavaslat szövegében. Nem hivatalos értesülések szerint az „elnagyolt adatkeze­lés”, mint kifogás mellett fel­merült az is, hogy olyan, a polgárok alapvető személyi­ségi jogait érintő, illetve korlá­tozó jogszabályról van szó, amelyről csak kétharmados többséggel volna szabad or­szággyűlési döntést hozni. Szakértői vélemények sze­rint, ha az ombudsmannak to­vábbi aggályai maradnak a „Tisztelt Ház” döntése után, akkor dr. Majtényi az Al­kotmánybírósághoz fordulhat jogorvoslatért. N. Zs. Hírcsatorna Medicinaárstop. Az egész­ségügyi miniszter szeretne megegyezni a gyógyszergyár­tókkal abban, hogy a patikasze­rek árai ne emelkedjenek jövő júliusig, a gyógyszertámoga­tási, valamint a közgyógyellá- tási rendszer átalakításáig - hangzott el tegnap egy buda­pesti nyugdíjastanácskozáson. Harcos kiállás. Az Egészség­ügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete ragaszko­dik a jövő évi 5 százalékos re­álbéremeléshez, amihez bruttó 20 százalékos emelésre lenne szükség - jelentette ki Gulyás Judit elnök tegnap, egy érdek­egyeztető megbeszélésen. Az Egészségbiztosítási Alap költ­ségvetése átlag 13 százalékos emelésre ad lehetőséget. Levél a miniszterhez. Az MSZP parlamenti képviselő- csoportja levélben fordul Járai Zsigmond pénzügyminiszter­hez, hivatalos tájékoztatást kérve a Postabank helyzetéről - jelentette be hétfőn Nagy Sán­dor frakcióvezető-helyettes. Az eddigi információk ellenére ugyanis számos homályos pont van a bank „életrajzában”. A halálbüntetésért. Újabb 2800 aláírást juttatott el tegnap az Országos Választási Bizott­ság elnökéhez Tóth Tamás volt sárszentmihályi polgármester a halálbüntetés visszaállításáért. A fiát elvesztett apa 1994 tava­sza óta több mint 160 ezer alá­írást gyűjtött össze. Másik 40 pont. A Fidesz vá­lasztási 40 pontjával szemben most az SZDSZ is 40 pontban foglalta össze a kormány eddigi cselekedeteit. Mint a frakció­ban tegnap kifejtették, a kabinet a polgárok és elsősorban a kis­vállalkozók fenyegetettségét növeli például, amikor koráb­ban elképzelhetetlen jogokat ad az APEH-nek. Kndarc, nagydobra verve. Az adatvédelmi biztos java­solja, hogy semmisítsék meg az Országos Felsőoktatási Felvé­teli Iroda birtokában lévő kimu­tatást, amely a sikertelen felvé­telizők személyes adatait tar­talmazza. Sérti ugyanis a fiata­lok jogait, hogy az iroda egy in­formatikai cég rendelkezésére bocsátotta az adatokat felvételi előkészítő tanfolyamot reklá­mozó szórólap céljára. Nagylakon felavatták a fel­újított határátkelőt, különvá­lasztották a teher- és személy- forgalmat, így biztosítva a kor­szerűnek számító ellenőrzési normákat. Az EU külső határa­inak előkészítése folyamatosan halad, sorra újítják fel a hazai átkelőhelyeket. Csak garantált minőségű gyógyászati segédeszközt „vásárol” az OEP Egy év haladék a gyártóknak A jövő év elején még nem lesznek zavarok a gyógyászati segéd­eszköz-ellátásban, mivel az egyedi termékek gyártói várhatóan haladékot kapnak a számukra előírt minősítések megszerzé­sére - tudtuk meg Okolicsny Emíliától, az Országos Egészség- biztosítási Pénztár főosztályvezető-helyettesétől. A bejelentke­zés határideje azonban változatlanul 1998. december 31. Az Egészségügyi Minisztérium már kidolgozta a gyógyászati segédeszköz-ellátásról szóló, 1995-ben hatályba lépett népjó­léti miniszteri rendelet módosí­tását. E szerint egy évvel kitolja azt a határidőt, amelyhez a mi­nőségi munkáról szóló igazolá­sok beszerzését köti. Az eredeti rendelet 1998. de­cember 31-ig írta elő a látszeré- szeknek, a fogtechnikusoknak, az ortopédcipő-készítőknek, a művégtaggyártóknak és a többi egyedi megrendelés alapján dolgozó gyógyászati segédesz­közt készítőnek, hogy meg kell szerezniük az Országos Kór­ház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI) minősítését ahhoz, hogy továbbra is forgalmazhas­sák termékeiket. Amennyiben ugyanis nem tudják garantálni az elvárható színvonalú mun­kát, akkor a biztosító szerződést bont velük, ami természetesen a tb-támogatás megvonását je­lenti. A minőségi követelmények előírása elsősorban a betegek, a rászorulók érdekeit védi, akik számára nem mindegy, hogy milyen fogsor kerül a szájukba, milyen szemüveget viselnek, ráadásul nem is csekély térítési díj fejében. Okolicsny Emília szerint a határidő meghosszabbítása 1999. december 31-ig azért me­rült fel, mert mind a gyártók, mind a minősítők fáziskésésben vannak és félő volt, hogy emiatt a jövő év január elsejétől ellá­tási zavarok keletkezhetnének. Az új rendelet azonban elő­írja azt is, hogy a minősítésre 1998. végéig mindenkinek be kell jelentkeznie ahhoz, hogy termékeit, szolgáltatásait to­vábbra is megvásárolja, illetve támogassa a biztosító. Németh Zsuzsa Mindent a szemnek. Két arany-, három-három ezüst- és bronzérmet, valamint négy diplomát nyert a közelmúltban a luxemburgi gasztronómiai világbajnokságon Perity Zoltán mestercukrász. Finomságait, köztük marcipánfestményeit tegnap a fővárosban egy bemuta­tón a hazai közönség is megcsodálhatta. fotó: feb/diósi imre i 1 i A <

Next

/
Thumbnails
Contents