Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-19 / 317. szám
1998. november 19., csütörtök DÜmántúli Napló 7 Szélvíz Állatokat kínoznak a pécsi Rózsadomb Kiskertdűlőjében, ahol macskák farkát tördelik össze, majd a kikötözött állatokra kutyákat uszítanak. Az eseteket a Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület jelezte a közterület-felügyeletnek, mely tetten érés esetén ötezer forintos bírságot ró ki. (cs) Komlón a Drávaszög néprajzát és természeti értékeit ismertette november 16-án a helyi Erdélyi Kör vendégeként a Május 1. művelődési házban Burján István főmuzeológus és turista, a horvátországi Baranya szülötte. (cs) A megyeszékhely általános iskoláinak egészség- és környezetvédelmi munkáját segítendő az Egészséges Városért Alapítvány pályázatot írt ki. A győzteseknek nemcsak szakmai, de anyagi támogatást is nyújtanak. (cs) A pécsi Kertvárosban tűzgömb jelent meg a legutóbbi zivatar idején a Rózsa utca egyik portáján, ahol Soós Ferenc személyi természetgyógyász és környezetvédő ingyenes és nyilvános természetvédelmi bemutatót tartott. A helyiség ablaka csukva volt, mégis kialakult a félméteres, narancsszín kör alakzat, amely az ajtóban álló foglalkozásvezetőnek ütődött. Szerencsére senki sem sérült meg, égésnyomok sehol sem maradtak. (cs) A gödrei Kisiskolák Negyei Egyesülete környezetvédelmi témában megyei rajzpályázatot hirdetett. Október végéig húsz iskolából több mint száz munka érkezett. A beneve- zők az ember egészségét károsító szenvedélyeket is érzékeltetik a rajzokon és grafikákon. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült Környezet- És Természetvédelem A mélyből a víz felfelé folyik Különös „utódot” is szült a pécsi mélyművelési bányászat felhagyása. Korábban a bányaüregekből a vizet a felszínre emelték, mostanra azonban elképesztő iramban töltődnek fel a felhagyott vágatok, aknák, a szénfejtéssel érintett terület repedései. A víz - mondhatnánk - felfelé folyik. bánya alatt 125, vagy 150 méternél van a vízszint. Minthogy azonban nyitása 2003-ra várható, addig további emelkedéssel kell számolni. Mindez közvetlen kömyePÉCS Ez ma többek között a tervezett nagybányaréti külszíni fejtés munkakörülményeit is érintheti majd. Nem véletlenül foglalkozott a „felfelé folyó vízzel” egy, a külfejtés környezeti hatásairól szervezett konferencia egyik előadása. A vízkiemelés a ’90-es évek elején szűnt meg a Széchenyi- akna térségében. A szakemberek szerint az akkori mínusz 300 méterről a bányavízszint plusz 120-125-nél tart, emelkedése sokkal sebesebb a vártnál. Most már kissé „megnyugodott”, ám még mindig - számították ki a hozzáértők - naponta 5-10 centimétert emelkedik a szintje. Hasonló a helyzet az István III-as aknánál is. A két megfigyelőhelyet egymástól nem is lehet függetleníteni, mert ezek a bányák a korábbi vágatokkal, illetve elsősorban a lefejtett területek repedésein keresztül összeköttetésben állnak. A szakemberek véleménye szerint ezért mindkét felA föld alatt a vizet is szivattyúzták hagyott bányában a vízszint további akár 50 métert is emelkedhet. A prognózisok szerint ezzel kell majd számolni a nagybányaréti külszíni fejtés területén is, mert éppen a két említett megfigyelési hely között lesz. Már Most a külfejtéseket érintheti a bányák emel- most sejthető, kedő vízszintje fotók: laufer László hogy a leendő zetvédelmi problémákat nem vet fel. Sőt korábbról ismert, hogy mélyművelésű bányákból annak idején kiváló minőségű ivóvízzel láthattak el városrésznyi embert. Van természetesen környezetvédelmi von- zata magának a külszíni bányászatnak, ám a szakemberek véleménye szerint részint az, hogy a munka megindulásának előzménye szigorú előírások betartása, garantálása lesz, másrészt a nyilvánosság és az érintett lakossággal folytatott folyamatos konzultáció ezeket a gondokat ki fogja szűrni. Márpedig a bányászat megkezdéséhez nyolc különböző hatóság előírásait kell figyelembe venni. Vadászati téli egyetem Idén tizenhatodik alkalommal rendezik meg Keszthelyen a Vadászati Téli Egyetemet. Tematikája magában foglalja többek között a vadászat és természetvédelem kérdéseit, a vadászati turizmus lehetőségeit is. lesz, mint a fenékpusztai kelta szarvasáldozat, a vadászati gasztronómia, vagy a Win- dischgratz-gyűjtemény megtekintése. KESZTHELY Magyarország évszázadok óta vadászparadicsomnak számít. A jövő érdekében jó hírét többek között a vadgazdálkodás magas színvonalával, a vadászati kultúra elmélyítésével kell biztosítani. A keszthelyi téli vadászati egyetem ennek a célkitűzésnek a szolgálatában áll. Az 1999. január 17-24. közötti előadássorozat és gyakorlati munka széles körét érinti a vadászati ismereteknek, teendőknek. A szakmai kérdéseken túl olvan érdekességekről is szó Kitörés az üvegházból BUDAPEST Az üvegházhatás ma már közismert kifejezés. Jelzi, hogy a Föld védőburka sérülékeny, azt is, hogy védő- képessége az emberi beavatkozás eredményként gyengült meg. Az ezzel összefüggő nemzetközi tanácskozások, egyezmények viszont azt ígérik, hogy az „üvegház összetörhető” - elsősorban a fejlett országok összefogásának eredményeként. Ma már azonban e téren a fejlődő országoknak is kötelezettséget kell vállalniuk, s a közelmúltban az argentínai Buenos Airesben rendezett konferenciának ez volt az egyik fő témája. Hazánk is képviseltette magát a kongresszuson, ahol a vita során következetesen az EU-ál- láspontot képviselte. A konferenciát követően Pepó Pál (képünkön) környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium átfogó klímavédelmi stratégiát dolgoz ki és tár a közvélemény elé. Él az éghaj lat-változási keretegyezményt kiegészítő kiotói (Japán) jegyzőkönyv, ehhez Magyarország csatlakozni kíván. Aláírásáról várhatóan a mai kormányülésen döntenek. A magyar kötelezettségvállalás az üvegházhatások kibocsátásának 6 százalékos csökkentését ígéri, a bázisnak tekintett 1985-1987- hez képest. Hírek a környezetből Kerékpárral a világhálón. A FACT Alapítvány jóvoltából az Interneten is megjelennek a pécsi kerékpároshírek. A programokon, túraajánlatokon túl riportok és aktuális információk is elérhetők a képernyőn, (http://www.previnet.hu) Téli gyalogtúra. November 28-án „Hegyen-völgyön” gyalogtúra lesz Hetvehely-Petőc-akna-Cserkút útvonalon. Találkozó reggel 7-kor a pécsi vasútállomáson. A szombati napra eső túra távja 18 kilométer. Olajfaló tőzegszőnyeg PÉCS Kanadában kísérletezték ki, négy évvel ezelőtt került Európába, egy éve Ausztriába és most már Magyarországon is megjelent a Peat Sorb, a kőolaj-származékokat, zsírokat, festékeket lekötő új, környezetbarát szer. Brazília egyik legkedveltebb tengerparti üdülőhelyét két éve olajszennyezés érte. A szakemberek mindaddig nem tudtak mit kezdeni a homokot, sziklákat, s magát a tengert bemocskoló anyaggal, amíg be nem vetették a Peat Sorbot. Egy nap alatt minden tiszta lett. Ha egy közlekedési baleset során a karambolozott autó olaja ellepi az aszfaltot, az említett szer felhasználása után - igen rövid idő kell, amíg a szennyezést magába szívja - perceken belül eredményes fékpróbát lehet tartani a megtisztított útszakaszon. Ha egy festékes edénybe keverjük, először leköti a sűrű anyagot, másodszori használat esetén már nyugodtan tenyerünkkel is megkeverhetjük, s nem kell ahhoz hígító, hogy utána kezünket tisztára mossuk. Mindezek alapján azt is mondhatnánk: csodaszerről van szó, s ezt némileg alátámasztja villámgyors világsikere. Igazi pozitívuma azonban az, hogy a por, tekercs és szőnyeg formájában gyártott, természetes alapanyagból (tőzeg) készült, az egészségre ártalmatlan, könnyen kezelhető, környezetbarát Peat Sorb mindennapos gondok gyors kiküszöbölhetőségét eredményezi, sokkal jobb hatásfokkal, mint az e célra eddig használatos anyagok. Magyarországon alig egy hónapja jelent meg, s hazai elterjesztésének feladatát egy pécsi cég vállalta magára, miután a szükséges hatósági engedélyek, próbák is igazolták kiváló tulajdonságait. Megoldották azt is, hogy a már felhasznált, vegyszerrel telítődött anyag szakcég lerakójába kerüljön. Többszörös nyertesek PÉCS November 7-ére szervezte meg hagyományos őszi hulladékgyűjtési akcióját a Pécsi Környezetünkért Alapítvány. A városban négy helyen lehetett leadni a háztartásokban felhalmozódó veszélyes hulladékokat. Az akciónak számos oldalról nézve vannak nyertesei. Döntően természetesen a háztartások, mellettük a szélesebb értelemben Vett környezet, hiszen mindaz, amit az átvevőhelyeken összegyűjtöttek, nem kerülhet most már „lopott szemétként” a közterületekre, illetve azok, akik a veszélyes hulladékok leadásakor kapott sorsjegyekkel tárgyjutalmat nyertek. Ge- rentsér Gábor (képünkön), az alapítvány ügyvezető titkára elmondta: november 7-én összesen több mint 6000 kilogramm veszélyes hulladékot adtak le a pécsiek. Különösen sok volt a festékmaradék (670 kg), s fáradt olaj (840 kg), az akkumulátor (690 kg), illetve a használt gumiabroncs (3000 kg), de még fénycsőből is közel 400 gyűlt össze. A sorsjegyen nyerők - F9, Zl, KI2, S18, F33, Z13, K23, S24, F52 és K37 - az alapítvány városházi irodájában vehetik át nyereményüket. Madárvilág A Magyar Madártani Egyesület (MME) kiadásában megjelent a „Fontos madárélőhelyek Magyarországon ” című könyv. Az uniós csatlakozás kapcsán arra lehet számítani, hogy ezeket a területeket különlegesen védetté kell nyilvánítani. Az egyesület felmérése szerint 43 - összesen 1,46 millió hektár kiterjedésű - terület tekinthető nemzetközi jelentőségűnek Magyarországon. Az MME fontos madárélőhelyekkel foglalkozó munkája része az egész világra kiterjedő programnak. Ennek keretében az elmúlt négy évben Európában felmérték ezeket a területeket. Az eredményeket összegző angol nyelvű könyv 1999 tavaszán várható. Fokozottan védett növényeink A kipusztulás szélén Tudományos neve: Ophrys in- sectifera. Alacsony, 10-30 centiméteres növény. A mézajak csaknem teljesen lapos, hosz- szúkás, három karéjú, s a középső karaj ismét kettéhasadt. Tövénél kúpocska nincs, s rajta kékesfehér rajzolat látható. A virág leginkább légyhez hasonlítható. Május közepétől június első feléig virágzik. Csaknem egész Európában honos. Leggyakoribb a kontinens atlanti befolyás alatt álló területein. Hiányzik az örökzöld mediterrán régióból. Hazánkban igen ritka. Közölték Nyugat- Dunántúl (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység), a Magyarközéphegység . (Keszthelyihegység, Budai-hegység, Bükk), Dél-dunántúl (Mecsek, Szekszárdi-dombság) és az Alföld (Szigetköz, Turján-vidék, Mohácsi-sík, Duna-Tisza köze) területéről, de több régi lelőhelyéről kihalt, illetve mai előfordulása bizonytalan. A Mecseken például a múlt század közepe óta nem találják. Pár éve azonban meglepő módon a Mohácsi-síkon (Kölked) előkerült. Országszerte a kipusztulás szélére jutott. A Mecseken és a Szekszárdidombságon valószínűleg kihalt. Ismételt felfedezése nagy jelentőségű lenne. Eszmei értéke: 50 ezer forint. Dr. Kevey Balázs Rajz: dr. Békefi Irén
